Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1975. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK • • Üzletekről, áruválasztékról Sok hús, tejtermék, üdítő a boltokban ital Tisztelet és becsület a ke­reskedelmi dolgozóknak, akik Vácott és a járásban a ká­nikulában is eleget tesznek a lakosság és a kiránduló vásárlóhad igényeinek, a csökkentett munkaidő ellené­re is — sokasodó túlórákkal — sokszor reggeltől estig dol­goznak. Ráadásul a boltok többsége szűk, szellőzetlen, az igényeket még ma is nehéz tökéletesen kielégíteni. Képzeljék csak el! Ha a boltvezető számít a jó időre, a túristahadra — hektószám­ra rendelheti a tejet, de ha mégis esik az eső, az áru nagy része a nyakán marad, nem dicsérik meg a vállalat vezetői és anyagi kár is éri. A nehézségek közül csak példát említettünk, pedig le­hetne sorolni még sokáig. Hi­vatkozhatnánk a szűk raktá­rakra, a türelmetlen vevők­re, a pontatlan szállítókra és így tovább. A kereskedelemről több­nyire csak akkor szoktunk beszélni, ha valami bajunk van vele. Tulajdonképpen ez a természetes, hiszen joggal várja el mindenki, hogy a pénzéért megfelelő árut kap­jon. A múlt héten két fórumon is foglalkoztak a Vác és Vi­déke Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat munkájával. Első alkalommal a járási pártbizottság ülésén, másnap a váci várospolitikai bizott­ság előtt. Mindkét alkalom­mal tudomásul kellett venni, hogy a kereskedelemben egy­re kevesebb az ember, az új vásárlási formák meghono­sítása időbe telik, a gépesítés­nek még nincs elég anyagi fedezete. Az élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalat mun­kája meg is érdemli a nyil­vánosságot, hiszen két vá­rost, Vácot és Gödöllőt, vala­mint a környező községeket is nagyrészt egyedül látja ei élelmiszerrel, néhol zöldség­gel és tartós fogyasztási cik­kekkel. A lakosság szempont­jából feltétlenül örvendetes, hogy a vállalatnak az utóbbi évben egyre erősebb kon- kurrenciával kell felvennie a versenyt. Előfordulnak per­sze, olyan esetek is, amikor a verseny nem éppen szív­derítő. Példa erre Fót és Ve­rőcemaros, ahol egymás szom­szédságába települ egy-egy élelmiszerbolt, a községek más részei viszont ellátatla­nok maradtak. A tanácsok, a tömegszervezetek és a párt- bizottság azon igyekszik, hogy a jövőben ilyen esetek ne for­duljanak elő, s a lehető leg­hamarabb az említett helye­ken is találjanak jobb meg­oldást. Ha a boltban a háziasszony nem kap húst, zöldséget vagy éppen a meglevő áru nem a kedvére való, a boltot szid­ja. Az esetek többségében nincs igaza, hiszen az áruellá­tás a szállítók munkájának ts függvénye. Igaz viszont, hogy néhány boltot, pontosab­ban néhány boltvezetőt úgy emlegetnek, mint a messiást, mert nála mindig minden kapható. Való igaz, hogy min­den munkahelyen sók függ az ott dolgozók igyekezetétől, mégsem nevezhető egészsé­ges dolognak, hogy például a zebegényi zöldségesbolt­ban kevés az áru. az ugyan­ahhoz a vállalathoz tartozó élelmiszerüzletben szép a kí­nálat. Az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat a járásban is, Vácott is sok új üzlet építését tervezte a negyedik ötéves tervben; eddig csak egy részük készült el, s to­vábbra is sok fehér foltról beszélhetünk: például Vácott, Deákváron, Dunakeszin. Gon­dot okoz, hogy a kis üzletek­ben kicsik a hűtőszekrények, ennek következménye: kevés a felvágott, mirelitáru meg egyáltalán nincs. A nehézsé­gek megoldását a vállalat nagy alapterületű élelmiszer-, ABC-áruházakkal kívánja megoldani. Nem kívánunk a vállalat szakembereivel vitatkozni, s az is bizonyos, hogy néhány sűrűn lakott település ke­reskedelmi gondjait valóban csak ilyen egységekkel le­het megoldani. Felhívjuk azonban a figyelmüket arra, hogy a szaklapok szerint le­járt a szuper marketek ideje Budapesten is, , a külföldi nagyvárosokban is egyre több egy-két személyes boltot nyit­nak. A kereskedelmi vállalatok, így a Váci Élelmiszer-kisker. is a nagy nyári forgalomra készül. Leginkább azon fő a fejük, hogy honnan szerezze­nek eladókat az idényboltok­ba és hogyan biztosítsák a dolgozóiknak a szabadságot. Félreértés ne essék! Ha már elsősorban a vevők szemszö­géből beszélünk a vállalatról, nem szabad szó nélkül hagy­ni, hogy a múlt években mennyit javult a munkájuk. Jobb az ellátás húsból, tej­ből, javult zöldségfélékből, összehasonlíthatatlanul jobb a háziasszonyok munkáját megkönnyítő vegyi árukból. S ha már a nagy melegre ké­szülünk, ne feledjük, hogy minden üzletben kapható üdítő ital, többnyire sör is. (Csulák) A dunakeszi Járműjavítóban Munkás irodalmi színpad Május 8-án megalakult a du­nakeszi Járműjavító irodalmi színpada. — Hogyan született meg a színpad életre hívásának gon­dolata? — kérdeztük Horváth Györgytől, a VII-es KlSZ-alap- szervezet szervező titkárától. — Az óvoda KISZ-esei'től ered' a kezdeményezés. Az óvónők a főiskolán zenei kép­zésben is részesültek. Amíg a szülők dolgoznak, addig ők for­málják emberré az apróságo­kat. Ennek egyik fő segítője a zenei nevelés. Gitárkísérpitel tanítják meg a gyerekeket nép­dalainkra. A zenei tudást sze­retnék mások gyönyörűségére is felhasználni. Titkári érte­kezleten vetődött fel, hogy színpadot kellene alakítani. Az ügyért védnökséget vállalt az üzem KISZ-bizottsága. Az alapszervezetekből lakatosok, esztergályosok, villanyszere­lők jelentkeztek, hogy iroda- lomszeretetükkel, hangjukkal, ötleteikkel járuljanak hozzá a színpad létrejöttéhez. Mi a célunk? Öntevékeny együttest összekovácsolni, ahol mindenkinek szívügye irodal­munk, s népzenénk megismer­tetése, szeretete. Szeretnénk szórakoztatni dolgozó társain­kat. Tevékenységünkhöz segít­séget és helyiséget a József Attila Művelődési Központ ad. Szeretnénk, hä műsorainkat bemutathatnánk majd iskolák­ban, építőtáborokban, s boldo- gak lennénk, ha más üzemek dolgozóinak is tudnánk szerez­ni kellemes perceket. Szeret­nénk a sződligeti szociális ott­honba is eljutni. Remélem, si­kerülni fog. K. Cs. Húsz év a béke védelmében Péntek esti magazin A Madách Imre Művelődési Központ élő folyóirata, a Pén­tek esti magazin soron követ­kező rendezvényét május 23- án, délután ö órakor tartják. Húsz év a béke védelmében — a Varsói Szerződés témaköré­vel foglalkozó est főszerkesztő­je Rábai Ferenc alezredes, a Zrínyi Kiadó főmunkatáirsa. Szocialista brigádok, segítsetek! Mi, akik naponta frissen, gyorsan járunk az utcán dol­gunk után, nem is tudjuk, milyen érzés az, ha valaki te­hetetlenül, félig bénán ül egy tolókocsiban és azt kézzel hajtja, lépésben halad célja felé. A tolókocsi romló alkot­mány, különösen, ha már négy FÓT—CSOMÁD, VÖRÖSMARTY TSZ Betakarítás, növényápolás, öntözés Gépkocsinkkal Budapesten I hatalmas felhőszakadást szen­vedtünk át. A Róbert Károly körúton már nem is tudtunk keresztüljutni, mert az út mélyebb részén félméteres víz gyűlt össze. Mellékut­cákon hagytuk el a fővárost és meglepve tapasztaltuk, hogy Fót határában porzik az út. Tóth Lörinctől, a fót—cso- mádi Vörösmarty Termelő- szövetkezet főmezőgazdászá­tól megtudtuk: április eleje óta területükre jóformán egy csöpp eső sem hullott. Buda­pesten, Gödön, Dunakeszin a felhőszakadások napi pon­tossággal jelentkeznek. A lucernatermés fele kazalban A közös gazdaság lucerna- tábláin kaszálva és rendsod­rózva a lurferna. A 200 hektár feléről már kazalba is hord­ták, hogy hagyományos mód­szerrel, hideg levegős szárí­tással tartósítsák e fontos ta­karmánynövényt. A jövő keddre végeznek is az első kaszálás betakarításával. Kedden kezdték el a 250 hektár silókukorica és a 300 hektár szépen fejlett háztáji kukorica gyomirtását, lazí­tását sorművelő kultivátor- ral, egyúttal elvégzik a fej­trágyázást is ammonnitrát- és karbamid-nitrogén tartal­mú műtrágyával. Folyamat­ban van a silókukorica felü­leti gyomirtása is. A jövő héten kezdődik az eperszüret A Csornád határában levő silókukorica-táblán két MA— 200-as öntözőberendezéssel mintegy 30 milliméter vizet juttatnak ki hektáronként, pótolva a természetes csapa­dékot. Zöldségkertészetükben a 35 hektár paradicsomból mintegy 20 hektárt szintén öntöznek, fokozatosan növelt vízmennyiséggel. A közös gazdaság gyümöl­csösében teljes erővel folyik a növényvédelem. 160 hek­táron elvégezték a kajszi- barack harmadik permete­zését. A barack elég rossz termést ígér, mert virág­zásakor hideg, szeles időjárás volt, mely egyáltalán nem kedvezett a melegkedvelő gyümölcsnek. A 45 hektáros szőlő viszont jó termést ígér, ezt sejtetik a szép alakú, dús fürtök. Másodszori permete­zését már elvégezték. A gyü­mölcsösben jelenleg a fák közeinek gyomirtását végzik Gramoxone totális gyomirtó szerrel. A szamócásban a betaka­rítás előtti gazoló kapálást végzik. Igen jó termés ígér­kezik eperből és a jövő hét közepén már elkezdhetik a szüretet. Fót határában találkoz­tunk a termelőszövetkezet gulyájával; 350 szarvasmar hának a legelő ad jelenleg takarmányt. De meddig? Mi­vel csapadék nem volt és a legelő nem öntözhető, a fű előreláthatólag csak június közepéig lesz elég az állatok­nak. (Rajki) évvel ezelőtt használt új­ként adta a MÁV BBI az arra rászoruló betegnek az­zal, hogy legközelebb csak öt év múlva kaphat új kocsit. Nos, Prohászka Sándor, Göd- felső, Ady Endre út 26. szám alatti lakos, a MÁV Land­ler Jenő Járműjavító egy­kori lakatosa így járt. Súlyos műtét után bal oldalára meg­bénult. A kapott kocsit fél év múlva (1971-ben) javít­tatnia, a gumitömlőket cse­réltetnie kellett. Most már olyan rossz álla­potban van a háromkerekű, hogy veszélyes veié megtenni azt a háromszáz méteres utat is, ami mindennap szüksé­ges. Prohászka Sándor' ugyan­is teljesen egyedül él, a De­rű vendéglőben előfizetéses ebédet eszik, a felszolgálók kivételes szeretettel szolgál­ják ki, vagdalják össze a húst. De a kocsit nem tudják megjavítani. Pedig be jó lenne Sanyónak — így hívja min­denki — naponta elkarikázni a Dunára és élvezni a jó le­vegőt, a táj szépségét. Talán akad Gödön olyan szocialista brigád, amelyik kijavítja a beteg kocsit, hi­szen 1100 forintos járadéká­ból Prohászka Sándor erre nem képes. Arra pedig még gondolni sem mer, hogy van valahol egy raktárban poro­sodó „Dongó” vagy hasonló, esetleg javításra szoruló se­gédmotor, amit fel lehetne sze­relni a kocsira. A valamikor igen dolgos ember életét ez­zel nagyon boldoggá lehetne tenni! — ys — Azt mondta vásárolta, holott lopta Tavaly, egy októberi estén ellopták a gödi Derű vendég­lő udvarából, a konyhaajtó elől az egyik női dolgozó ke­rékpárját. A károsult felje­lentést tett és várta, mikor kerül meg a teljesen felsze­relt bicikli. A rendőrség le­leplezett számos kerékpártol­vajt, de. közülük egy sem volt a „derűs”. Április 30-án, ragyogó nap­sütésben a károsult kihasz­nálta az éttermi forgalom vi­szonylagos lanyhulását és ki­állt az étterem ajtajába leve. gőzni. Ahogy körülnézett, a falnak támasztva meglátta el­lopott kerékpárját. Képek a régi Vácról LASSAN ERTE EL a felvilágosulás szelleme a XIX. század elején Vácot. Igaz, ez másutt is így volt az országban. A tudás, a szellem kincsei a kiváltságo­soké maradtak, nem osztották meg őket a néppel. Talán csak a nyelv, a magyar szó vert gyökeret mélyen, és ez éppen az akkor még soknyelvű városban dicsére­tes. A nemzeti színjátszók nagy érdeme ez, akik gyakran léptek az Arany Szarvas deszkáira. Városunk művelődéstörténetének ak­kori szakaszához tartozik mindaz, amit a helyi orvoslásról tudunk. Megillető- déssel lapozgatjuk a Házi Orvosságok című könyvet; többször is kiadták a he­lyi nyomdák, (Ambró és Gottlieb 1791- ben, 1801-ben és 1808-ban.) Mosolygunk a recepteken és gyógymódokon, pedig akkor komolyan vették őket, és hittek bennük, s egyik-másik nem is lehetett haszontalan. Mutatóul mellékelünk kö­zülük: ......A fogban levő férgek ellen: A ló­nak meleg ganéját, míg a földre nem hull, megszedvén és erős pálinkával öszvekeVervén, serpenyőbe jól melegítsd meg, és azon melegen ruha között köt­tesd két pofádra ... Kopaszság ellen: Üj fazékban megégetett vakondnak, vagy nap-fénykötő bogaraknak hamvát gyenge párlúgban kevervén, gyakran azzal mossad fejed ... Álmatlanságról: Mák-száraz fejébül tsinálj láb-vizet, meg-jön álmod ...” F e lcserek, képzetlen sebészek, borbé­lyok és javasasszonyok kezében volt a váciak gyógyítása (?), akik véleménye a kor nagy veszedelméről az volt, hogy „a kolera olyan betegség, amelyben az em­ber vagy meghal, vagy meggyógyul”. Különben a pálinkát tartották a legjobb medicinának, mert ha már semmi szer sem használt, a szilvórium bizonyosan megtette hatását. A mai, mindentudó orvostudomány hatalmas eredményei mellett is vannak megmagyarázhatatlan esetek, amikor a gyógyulás csodaszerűnek tűnik. A csont­kovácsok, s a füvekkel gyógyítók esetei­re gondolok. A száz évvel ezelőtti Vác hífneves csodadoktora volt Ácsai uram, a felsővárosi harangozó. Keveset tu­dunk róla, de az bizonyos, hogy a köz­nép gyógyítását (kéz- és lábtörés, fica­mok helyreigazítása) nagyon nagy ered­ménnyel végezte. Egy városi jegyző­könyvben olvastam róla: ......bíró uram már fertály hónaptya ne m állhatott lábra, mivel boros álla­potban kimarjult. A seborvos nem se­gíthetett, Atsai uram két meszely szil- vóriumért helyre-igazitya az lábot...” A fájós foggal a váci polgárok is a ko­vácshoz mentek. A mester rákötötte a fájós fogra egy madzag egyik végét, a másikat pedig az üllőhöz béklyózta. Aztán hirtelen a beteg felé nyújtott egy tüze^ vasat. Az szegény, természetesen Érdeklődésére jelentkezett a „tulajdonos”, egy gödi fia­talember. Azt mondta, hogy az Autópihenő vendéglő előtt vásárolta a kerékpárt 350 fo­rintért egy ismeretlen férfitól. (Maga a dinamó kerül csak­nem ennyibe!) A tényleges tulajdonos felszólítására min­den ellenkezés nélkül átadta a kerékpárt és csak ennyi megjegyzést tett: . — Most mehetek haza gya­log! Az esetről tudomást szer­zett a körzeti rendőrségi meg­bízott. Kinyomozta a fiatal­embert, aki neki is ugyanezt a mesét adta elő, mint lelep­lezésekor. Csak később val­lotta be a lopást, azzal, ha tudta volna, kié a kerékpár, nem viszi el, illetve a lopott géppel nem megy a bűntett színhelyére. A kerékpártolvaj ellen (Sz. A. 19 éves villanyszerelő) az eljárás megindult. Elhunyt Gábor József özvegye Városunk díszpolgárának, Gábor Józsefnek özvegye el­hunyt, temetése május 29-én 13 órakor Budapesten, a Far­kasréti temetőben lesz. visszahőkölt ijedtében, s a kínzó fogtól máris megszabadult. A betegség töbhször végződött halál­lal, mint gyógyulással. Járványok tize­delték a népet, és ez nem is lehetett másként, hiszen a Duna-part szemétle­rakó telep volt a város mellett végig. Az egész város hulladéka ott gyűlt össze, és csak a nagy tavaszi áradások végezték el a nagytakarítást. S ha megcsendült a lélekharang valamelyik plébániatemp­lom tornyában, a sekrestye ajtaja kö­rül csoportosultak a kíváncsiak. A má­sodik csendítés után kiáltotta ki az egy­házfi a betég nő, a harmadik után pe­dig a férfi korát és nevét... CSAK KÉPEKET villantottunk fel a régi Vác életéből. Állóképeket, melyek­ben alig sejthetjük meg azt a lendüle­tet. amely a szabadságharc idején kez­dődött, hogy a századvég iparosodásá­val új útra lépjen a város. A tudatlan­ságból a felemelkedés felé vezető útra. A polgári jóléten keresztül az előző szá­zadok szegényeinél is nagyobb kitaszí­tottságba, s végül a forradalmi átalaku­lás útjára. Csankó Lajos 2601. Vác, Pt. 32. Visszaadták Olvasóink sokszor írnak olyan levelet, melyben pa­naszkodnak a kereskedelmi dolgozók udvariatlanságára, a nem megfelelő kiszolgálásra. Ezért is vettük örömmel Kle- nyár János (Vác, Sztáron Sán­dor u. 23.) olvasónk levelét, aki a Pest megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat 246- os számú Vasboltja (Március 15. tér) dolgozóinak példás gesztusáról írt. Idézet a le­vélből : „Két héttel ezelőtt a vas- boltban 300 forint értékben vásároltam árut, nagyon siet­tem és mintegy 100 forintot éröt otthagytam az üzletben. Most vettem észre — amikor fel szerettem volna használni az anyagot, hogy nem hoztam el. Már azzal a gondolattal mentem a boltba, hogy mási­kat kell vásárolnom, de ott­hagyott árum félre volt téve és azt Néninger Győző nyug­díjas eladó átadta nekem. Kö­szönet értei”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents