Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

1975. MÄJUS 81., SZERDA %Mü(m Próbaüzemen a Miraglia A Papíripari Vállalat SBenteodrel papírgyárában megkezdték az olasz gyártmányú borítékkészítő próbaüzemeltetését. A Miraglia III. típusú gép per­cenként 330 borítékot készít, kétféle változatban. Nagy Iván felvétele Mindig magától jön Melléktermékből kiváló áru Pilisvörösvár hegyeiből: — Erzsiké nővért keresem. — A kis Bodókát? Itt van a kórteremben — mondja a be­teg, akit megszólítottam a fo­lyosón. Félig béna, idős asszony párnáját igazítja Bodó Albert- né, Erzsiké. Kezdődik a csend­kúra. Huszonhét esztendő ezen a pályán nagy idő. Ennyi év óta szolgálja szerény alázattal az embereket. Sosem vágytam többre, mint amit az élet ed­dig adott nekem — mondja. Egyetlen kívánsága nem telje­sült: az anyai hivatás szép­ségeit nem ismerhette meg. A beteg, elesett emberek ápolá­sában, a róluk való gondosko­dásban igyekszik kiélni min­den benne rejlő szeretetet, gyöngédséget. A majd’ három évtizednyi idő alatt mind­össze egy mandulaműtét ide­jére maradt távol a munká­jától. Emlékezetes eset 1948-ban még Rókusnak ne­vezték az intézményt, ahol kezdte. Ma ugyanitt, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházában dolgozik, össze­nőtt az intézménnyel — mondja róla dr. Muskó Ale­xandra, a III-as belosztály orvosa. — Emlékezetes pillanatok? Mindegyik az, ha egy beteg hálásan tekint rám... De így évek múlva is gyakran eszembe jut az a kétéves fiúcska, akit egyszer — még a gégészeten dolgoztam — ré­mülten hozott be az édesanyja és szinte magán kívül az ijedtségtől csak ezt hajtogat­ta: Mentsék meg a kisfiámat, mentsék meg a kisfiámat! A gyerek almacsutkát nyelt, már teljesen elkékült. Az ügyeletes orvos gyors gégemetszése megmentette a kicsi életét. Az anyát nem tudom elfelejteni. Erzsiké nővér nagyon elfo- gódott a hivatásával szemben. Mindent a legszebbnek, a leg­ragyogóbbnak lát. Még az ide­ges, feszültséggel teli napokat is, amikor csak este jut eszé­be, hogy le is kellene már ül­ni. s bizony, az emberek sem egyformák. Betegen még a szelídebb természetűek is zak- latottabbák, érzékenyebbek. Az ápolónőnek pedig mindig mosolyognia kell, tőle csak megnyugtató szavakat hallhat a beteg. Gyógyszernél hatásosabb — Tudja, sokszor egy pohár víz, egy szelíd simogatás töb­bet jelent és többet gyógyít, mint egy egész gyógyszertár... Annak idején tovább tanul­hattam volna, a kórház min­den lehetőséget megadott. A férjem lebeszélt. S ma már igazat adok neki. Még a fö- nővéri beosztást sem vállal­tam. Minél többet a betegek között lenni — ezt érzem a legfontosabbnak a munkám­ban. • Egy éve már, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt. Mégsem mondott búcsút a kórháznak. Talán idén. De hogy mi lesz azután? Elképzelni sem tu­dom az életemet a betegek, a munkám nélkül... Hűségét a hivatásához és a kórházhoz ez évben kitün­tetéssel jutalmazták. Nőnapi meglepetésként az Egészség­ügy kiváló dolgozója iett. Két kórterem gazdája Még tart a csendkúra, ami­kor elválunk. Erzsiké rögtön a rábízott két kórterem egyi­kébe siet. Benézek a tizenkét ágyas szobába. A szélen fek­szik a félig béna asszony. Saj­nos, mint mondja, törzsvendég itt. Erzsikét hosszú évek óta ismeri. Egyetlen mondatba sű­ríti véleményét, amely min­dennél beszédesebb: öt so­sem kell becsöngetni — min­dig magától jön... Máté Judit íj horgászparadicsom - Diósjcnőn A festői szépségű Börzsöny környezetében megbúvó diós- jenői tó körül üdülőterületet alakítanak ki. Elkészültek két­száz hétvégi telek rendezési tervei, s megtörténtek az elő­készületek további mintegy, negyven-ötven telek kialakítá­sára. A tervek megvalósítású, ra a nyár folyamán a telektu- tulajdonosokból társulást hoz­nak létre. A horgászparadi- c somnak ígérkező, a Bánki tó­nál kétszer nagyobb, diósjenői tónak és környékének üdülő- területté fejlesztése szerepel a Dunakanyar Intézőbizottság terveiben is. /\ / em lehetne mégis tenni va- j_ Y lamit? — kérdeztem is­mét és jobban a fülem­re szorítottam a telefonkagylót. — Az kérem teljesen lehetetlen — csicseregte trillázva a vonal túlsó végén a kisasszony. — Maximum holnaputánra tu­dunk szerelőt küldeni — tette hozzá nagyvonalúan. — Nézze — erősködtem — már két napja, hogy elromlott a hűtőszekrény szabályozója és a hűtőtérben legalább 40 fok van... — Mondtam már, csak hol­naputánra vehetek fel előjegy­zést — a csicsergés alább ha­gyott. — Megfelel önnek, uram? — És ha nem, mi mást te­hetek? — szóltam fásultan. — Hányra várjam a mestert? — Reggel héttől délután né­gyig. — És ha le kell szaladnom I a közértbe, könyörgöm? — A vonal túlsó végén sejtelmem­mel ellentétben mégsem vág­ták le a kagylót. — Hagyja a kulcsot a szomszédoknál, ha már a boltokban csámborog... A megadott napon türelme­sen vártam a szerelőt, aki majd. megzabolázza 140-es Le­helemet. Délután már nem bírtam cérnával, beadtam szomszédomnak a kulcsot és lementem bevásárolni. Mire visszatértem, a konyhában egy borostás, 45 év körüli zömök férfi ült és kibámult az to<a- kon. Lábánál kopott szerszá­mosláda. — Mi a baj, kispajtás? — kérdezte rezzenéstelen arccal. — Tudja kérem, elromlott a hűtőszekrény szabályozója. — Tegezz csak nyugodtan — mondta csöppnyi biztatással. Elővette a csavarhúzót és a kezembe nyomta, önmaga pedig a csipőfogóval matatott a kondenzétoban. — Ezeket csavard le! — kaptam az utasítást, aztán 22500 vagon dolomit Az Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek központ­ja Pilisvörösváron van, s ide tartozik 16 bánya, köztük a* helyi is. Hazánk legnagyobb dolomitbányája található itt, ahol az idén 450 ezer tonna — 70 millió forint értékű — do­lomitot bányásznak, s raknak 22 500 vasúti tehervagonra. Mint arról Mező Barna igaz­gató tájékoztatta lapunkat, a külszíni fejtéssel kiter­melt anyagból 160 ezer tonnát az építőiparnak, 100 ezer tonnát az üvegipar­nak, 100 ezer tonnát a műtrá­gyagyártó üzemeknek szállí­tanak. A fennmaradó 90 ezer tonna nagyrészt a Dunai Vas­műnek, valamint a diósgyőri Lenin Kohászati Műveknek jut. A hazai festékipar és a gumiipar számára is bányász­nak finomított dolomitot. A pilisvörösvári bányában az 1950-es évek elején még kétkezi munkával fejtet­tek a dolomitot. Ez már a múlté. Jelenleg az egyik legkorszerűbben. gépesí­tett bánya a pilisvörösvári. Egy japán Komatsu gép fejti a kö­vet, és szállítószalagok továb­bítják a törőbe, az osztályozó- ba. A Dunántúli Művek igaz­gatója megemlítette, hogy az egyik melléktermékükből ház­tartási súrolószert és fertőtle­nítő hatású súrolószert állíta­nak elő, hyperdol és szuper- dol néven, ez évben másfél millió flakonnal. Mindkettő el­nyerte a Kiváló Áruk Fóruma védjegyét; e termékekből nem győznek eleget szállítani a ke­reskedelemnek. Felépült Pilisvörösváron — 3 és fél millió forintos költ­séggel — az új finomőrlő üzem is, amelyben tíz mikron szem­csenagyságúra őrölik a dolo­mitot. Az évi termelésből az NDK-ba, Lengyelországba, és kisebb mennyiségben tőkés or­szágokba is szállítanak. Jelen­leg 15 ezer tonna szállításáról tárgyalnak norvég és finn cé­munka közben váratlanul meg­kérdezte:— A kávét feltetted? — Ezer bocsánat — szabadkoz­tam és kirohantam, hogy be­kapcsoljam a kotyogót. Ami­kor behoztam a duplát, látom: emberem vadász felvágottat eszik zsúrkenyérrel, és zöld­hagymával. — Jó étvágyat! — mondom és sóhajtok egy mé­lyet. — Köszönöm ... Egyedül élsz? — kérdezte csak úgy mellékesen. — Nem egészen, az asszony vidékre utazott a gyerekekkel... — Én meg válófélben va­gyok — magyarázta. — Ma sem ebédeltem otthon ... Hogy az ördög vinné el. — Csak nincs komoly b'ija a fridzsideremnek? — szep- pentem meg. — A Zsó;irol beszélek — nyugtatott meg. — Mindet csavarjam le? — érdeklődtem tapintatosan. — Mindét — bólintott és egy erőteljeset harapott. Kisvártat­va felállt. — Szent egek! Hol a tv? Most megy a bajnoki rangadó, a Fradi-meccs! — A szobába kísértem vendégemet és le­kapcsoltam az Oriont. Álltam, aztán rámszólt: — Addig sze­reld le a kivezető huzalokat. Nyeltem egyet és munkához láttam. Vagy negyedóra múlva örömujjongást hallok, a mes­ter majd kicsattan az örömtől. — Apám! — harsogta. — Bra- nikovics akkora dugót ragasz­tott a jobb sarokba, hogy a lab­da talán még mindig ott van... A zöld-fehérek előnye szem­mel láthatóan megnyugtatta, r rt bekapcsolódott a Lehel javításába. Egészen jól megvoltunk. Ügy látszik bizalmába férkőzhet­tem. mert ezt kérdezte tőlem: — Mit gondolsz, kimondják a válást? — Attól függ — fslel­gekkel, a Mineralimpex köz­vetítésével. A vállalat sokat költ a környezetvédelemre is: évente több szűrőberendezést szerelnek fel az őrlőkre, hogy A Balatonon kedden, a má­jusi kánikulában, tovább nö­vekedett az idegenforgalom, s a kedveltebb strandok már nyárias képet mutattak. A strandok kétharmada fogadta a vendégeket, és a szabad fürdőhelyekkel együtt, mint­egy 50 helyen, több tízezer ember keresett enyhülést a tó immár 24—25 fokos vizében. tem óvatosan, mert nem akar­tam elvonni figyelmét a mun­kától. Nem lehettem azonban túlságosan elővigyázatos, mert letette a szerszámokat. <— Unom, unom, érted! Ti­zennyolc évig semmi baj sem volt Zsófival. Most meg belé- bújt a kisördög. Rájött a kul- túrszomj. A gyári műkedvelő együttesbe jár hetente három­szor és én ilyenkor csak hide­get eszem esténként — dühö­sen belerúgott a hűtőgépbe. — Azok a pocsék hidegvacsorák! Ezután perceken át némán dolgoztunk, mígnem újra ott folytatta, ahol abbahagyta: — De ez lenne a legnagyopb baj. Mert az ember még meg­eszi valahogy a franciasalátát, majónézes burgonyát... Brrr... — megrázta a vállát—, hanem amikor azt magyarázta a Zsó­fi, nézd a szomszédokat, egyi­kük kocsit vesz, a másik tel­ket, a harmadik drága bútor­garnitúrát. már éreztem a tra­gédia szelét. „Hát, aztán ve­gyenek ...” — válaszoltam — nekünk nincs miből. — És miért nincs? — Mért nem fusizol, te tehetetlen... — Zsófi szépen kipakolt. — A kuncsaftok csak úgy dugdos- sák a szerelőknek a százasokat. Amíg én a műkedvelőknél i a- gyok, egészen szépen kereshet­nél. Mert te mindig csak a ba­rátaidra gondolsz... Szóval ezért adtam be a válópert ... Mert én nem bálványozom a pénzt. Én elvből nem masze- kolok — húzta ki magát. — Csodabogár vagyok, mi? — és nevetett egy sort. — Na, már fejront is, nézett órájára. — A szerszámokat itt hagyom. — Jelentőségteljesen rámnézett, amiből rögtön megértettem: ajánlatos legalább egy ötve­nessel honorálni a precíz mun­kát. Előleg gyanánt. ezzel is védjék a levegő tisz­taságát, a szomszédos pilisi parkerdő növényzetét. Kép és szöveg: Koppány György A balatoni üdülőházak há­romnegyedét nyitották meg az elmúlt napokban. A kem­pingekben, motelekben és a szállodákban is élénkül a for­galom. A tópart 40 üdülőtele­pén — becslés szerint — a vendégsereg száma már meg­haladja az ötvenezret. Mivel másnap reggel nem jelentkezett, felhívtam a szer­vizt. A csicsergő kisasszonyt rögtön megismertem, és inge­rülten azt kérdeztem, mi lesz a hűtőszekrényemmel? — Nahát — mondta sértő­dötten a hölgy — köztisztelet­ben álló dolgozónknak életé­ben először van válópere és erre ilyen badarságokat kér­dez. Magából hiányzik az em­berbaráti szeretet — állapítot­ta meg. A következő reggel már óva­tosabb voltam, a szerelő egész­ségéről, közérzetéről érdeklőd­tem. — Üzenete van — hang­zott immár barátságosan. — A mester kivett két nap rendkí­vüli szabadságot, de holnap­után ismét jelentkezik az ön lakásán. Alighogy letettem a kagylót, csöngettek az ajtón. A küszö­bön ott állt az én emberem. Simléderes sapkáját mélyen a szemébe húzta. — Nem mondták ki a vá­lást ... A bíróság szerint... — hosszasan magyarázott, amiből csak annyit jegyeztem meg, mert igencsak felment bennem a pumpa: „ehetem tovább a franciasalátát és a majónézes burgonyát.. — Kihalt az emberekből a szeretet — mondta leverten, ám, . hogy megnyugtasson, gyorsan hozzátette: — Most szabin vagyok, holnapután azonban rendbe tesszük a te Leheledet. — És most? — puhatolóz­tam óvatosan. — Elücsörgök nálad délig — jelentette ki megfellebbez­hetetlenül. — Ebben a rohanó életben benned még megma­radt néhány szikráia az em­berbaráti szeretetnek... Kovái Iván 1 BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ tehergépkocsi, cél- és munkagépek vezetesere TEHERGÉPJARMU-VEZETOKET valamint 18 éves korlót férfiakal és nőket JÁRMŰKÍSÉRŐNEK. VÁLTÓŐRNEK, JELZOORNEK, PERONORNEK és egyéb földi szolgálati munkakörbe, FÉRFIAKAT FEKEZOIMÉK, KOCSICSATOLÖNAK, MATRÓZNAK ES HAJOMOIORKEZELÖNEK Felveszünk továbbá férfiakat és nőket menetirányítói es jegvellenőrl munkakörbe, o szükséges vállalati tanfolyam elvegzese után. A felvételnél előnyben részesülnek a fiatotok es o középiskolát végzettek. Berezes a kiképzési idő olott o kollektív szerződés szerint. Téli es nyári egyenruha-ellátásról gondoskodunk. Minden dolgozónk és családtagja a BKV menetrendszerű iáratairo díjtalan utazási igazolványt kap. JELENTKEZES: Budapest VII., Kertész u. 16. fszt 64., és a vállalat valamennyi telephelyén. Mit gondolsz, kimondják a válást? TUDÓSÍTÁS a tóról Növekvő idegenforgalom

Next

/
Thumbnails
Contents