Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
í VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍR!AP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE xix. évfolyam, 115. szám 1975. MÁJUS 18., VASÁRNAP Fajtaátalakító keresztezés, kötetlen tartás A váci járás legnagyobb és legjobb állattenyésztő szövetkezetében A járás legnagyobb mező- gazdasági termelőszövetkezete az 5 ezer hektáron gazdálkodó püspökhatvani Galgavölgye. A 975 tagot és 250 alkalmazottat foglalkoztató közös gazdaság múlt év január elsején három szövetkezet egyesülésével jött létre. Már az első. évben igen szép eredményeket ért el, több mint 120 millió forint értékben állított elő termékeket. Fő termelési ágazata az állattenyésztés: 2000 szarvasmarha, 3500 sertés és 1500 juh a közös állatállománya. Nagyszerű eredményeket ért el a sertéstenyésztésben; kiváló magyar fehér hússertés-törzs- tenyészetével és a múlt évtől beállított NDK lapály fajtájú kanokkal, ' kocákkal. A juhtenyésztésben is jó eredményeket hozott a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel közösen végzett magyar fésűs merinó- birkák keresztezése külföldi húshibridfaj tákikal. Kovács Antal elnökkel és Angyal Vendel termelési elnökhelyettessel a szarvasmarha-tenyésztésről, a fejlesztési elképzelésekről beszélgettünk. — Milyen eredményt értek el a múlt évben? — A szarvasmarha-tenyésztés árbevétele 29 millió forint volt. Ebből mintegy 5,5 millió forint volt a nyereség. Magyar-tarka fajtájú tehenészetünkben 740 tehén átlagában 3220 liter tej, volt az egy tehénre jutó termelés. így összesen mintegy 2,4 millió liter tejet adtunk át a tejiparnak. Egy liter tej önköltsége 4 forint 90 fillér, az értékesítési átlagár 6 forint 10 fillér volt. A szövetkezetek egyesülésével három telepen — Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk — volt tehenészet. A múlt évben fő célunk az volt, hogy a három telep elszigeteltségét megtartsuk, nehogy állategészségügyi problémát okozzon a mozgatás. — És a marhahizlalás? — A marhahizlalás teljes egészében aesai telepünkön folyik, kötetlen formáiban. A borjúneveldéből kikerült bika- borjakat boszkoncentrátummal hizlaljuk, 1300 gramm átlagos napi súlygyarapodással 15—16 hónapos korra elérik az 560 kilogrammos leadási súlyt. A múlt évben átmeneti gondunk volt a hízómarha-eladással. — Szívesen hallanánk terveikről is. — Már a múlt évben elkezdtük szarvasmarha-állományunk fajtaátalakító keresztezését Holstein—fríz vöröstarka .fajtával, a keresztezésből már mintegy 500 tehén le is ellett. A fajtaátalakítást az idén is folytatjuk, hogy öt év alatt az állomány tejtermelése egyedenként ezer literrel növekedjék. A tejtermelést 600-as püspökhatvani és 400 férőhelyes gal-gagyörki telepünkön kívánjuk megoldani, ahol a telep A püspökhatvani Galgavölgye Tsz-ben hagyományos módszerrel, kézi «Hóval nyírják a közös gazdaság 1500 juhát. Az eddigi eredmények alapján birkánként mintegy 4,2 kilogramm gyapjút nyernek. (Mezei Attila felvétele) akik most is szívesen végzik ezt a könnyűnek igazán nem mondható, de nagyon szép munkát. Meg is találják számításukat a tagok is és a gazdaság is. A közös gazdaság jelenlegi vezetői nagyon jó kézzel nyúltak a fejlesztéshez, volt és van bátorságuk kísérletezni új fajták, tenyésztési módszerek bevezetésével. Az állattenyésztésben dolgozók is egyetértenek a gazdaságban kialakult végtermék bérezési szemlélettel, mely szintén hozzájárult a kiváló eredmények eléréséhez. Rajki Lászó korszerűsítését, átépítését 1976-ra fogjuk befejezni. A hízó- és növendékmarha-tele- pünket Ácsán alakítjuk ki, telepeinken az állatok kötetlen tartását valósítjuk meg. — Hogyan takarmányozzák ezt a hatalmas állományt? — Az állattenyésztés részére szükséges abrakot saját keverőüzemünkben állítjuk elő, tervezzük még a jelenleginél nagyobb keverőüzem kialakítását is. Az állattenyésztés ,és a taikarmánytermesztés irányítása közös, így valósul meg legjobban az összhang. Szarvasmarha-tenyésztésünket silókukoricára, lucer- naszenázsra, valamint a zöld futószalagra alapozzuk. Az idén etettünk már az állatokkal zöld rozsot, őszi káposztarepcét, jelenleg őszi árpás bükkönnyel takarmányozunk; 214 növendéküszőnk takarmányát teljes egészében a legelő adja. | A püspökhatvani Galgavölgye Tsz-ben és elődeiben mindig nagy súlyt helyeztek az állattenyésztésre. A négy községben az állattenyésztést szerető és értő gazdák éltek, Dupla vagy semmi? ida pestről Vácra, vagy . a Börzsöny vidékén utazgatnak, évről évre elcsodálkoznak azon, hogy már megint mennyi új családi ház, nyaraló épült. Nincs messze az az idő, amikor Zebegény- től Budapestig végig érvényes lehet a lakott területet jelző sebességkorlátozó tábla. Az egyik szemünk sír, a másik nevet! A Dunakanyar szerelmesei azt mondják, tönkretesszük a tájat, a növényzetet, az állatok elmenekülnek a zsivajtól. Mások megrettenve tapasztalják, hogy egész falunyi telepek alakulnak ki víz, világítás , és boltok nélkül. Ugyanakkor a sokasodó házak, nyaralók azt bizonyítják, egyre jobban élünk. Ezért tiszta szívvel örülhetünk minden egyes építménynek, különösen a szerényebbj ének, hiszen a kiskeresetű munkásemberek tulajdonéi. Mosonyi Ferenc, a váci járási hivatal műszaki osztályának vezetője, az építési ügyek gazdája, a szakember szemével is hasonlóan ítéli meg a helyzetet. Azt is hozzáteszi, hogy a megsokszorozódott építésiengedély-kérel- mekkel rengeteg dolga van a községi, nagyközségi építési csoportoknak, de gondjaikat az is súlyosbítja, hogy a múlt években és mostanában is, sokan építkeznek engedély nélkül. — Mi ennek a magyarázata? —• A családiház-építőkkel nincs baj, annál több azokkal, akik hétvégi házat építenek. Külterületi zártkerteket vásárolnak azzal a szándékkal, hogy ide építkeznek. Erre a rendeletek 12 négyzetméterig s zer.s záimkamrára lehetőséget is adnak. A tulajdonosok azonban mást akarnak. Néhány nap alatt felhúzzák az épületet, ami nem egy esetben már csailádiház nagyságú, vállalják az engedély nélküli építésért kirótt büntetést, ami a nyaraló értékének 10 százaléka. — Miért nem szabad ezeken a helyeken építkezni? — Először is azért, mert ezek a telkek nem rendelkeznek a minimális kommunális feltételekkel senr. Például nincs út, víz és így tovább. Tudjuk, hogy erre nem is lesz pénz, hiszen az állandó lakóterületek hasonló gondjainak megoldása fontosabb feladat. — Mi lehet a megoldás? — Egyrészt az, hogy ott, ahol az engedély nélküli építkezések a fejlesztési tervek megvalósítását gátolják, lebontatjuk a házakat. Erre példa lehet Gödön az Ilka- tavak melletti horgásztanyák kényszerű lebontása, mert ezen a területen lesz a gödöllői regionális vízmű víznyerőhelye. A legtöbb esetben nem szívesen folyamodunk ilyen intézkedéshez. Az emberek megtakarított pénzüket ölik a házacskákba, s végül is a nyaralók a nemzeti vagyon részét képezik. De máris bebizonyosodott, hogy nagy tömegek üdülését nem jól szolgálják. Ezért a jövőben már csak társasüdülők, kempingek, ifjúsági táborok építésére adunk területet. Már az idén elkezdődik például Verőcemaroson, a község két része közötti szabad területen az autóskemping építése. — Mit tesznek a túlzsúfolt nyaralótelepek kialakulása és az engedély nélküli hétvégi ház építések megakadályozására? — Bebizonyosodott, hogy az építési csoportok nem képesek időiben felfedezni az engedély nélküli építkezéseket. Ezért ebbe a munkába bevonjuk a rendőröket, tanácstagokat, és kérünk minden jóérzésű, lakóhelyét szerető embert, hogy segítsen nekünk. A már elkészült, befejezett épületek lebontása jóval körülményesebb dolog, s az sem lenne helyes, hogy a létrejött — még ha akaratunk ellenére létrejött is — településektől minden támogatást megtagadnánk. Így például lehetőséget adunk arra, hogy saját pénzükből, társadalmi munkában bevezessék a villanyt. A vezetékes víz kiépítése már nehezebb, mert a kutak nem bírják a terhelést. A további vadépítkezéseket azzal is igyekszünk megelőzni, hogy nemcsak az építtetőt, hanem a tervezőt és kivitelezőt is megbüntetjük. — Ejtsünk néhány szót arról is, hogy a múlt években esztétikusabbak lettek-e a hétvégi házak! — A válasz ezekben az esetekben is az engedélyezéssel kapcsolatos. ízléstelen, kényelmetlen, tájba nem illő épületekre nem adunk engedélyt, de az is természetes, hogy azokat a terveket, amelyeket nem ismerünk, kritizálni sem tudjuk. A válasz tehát: a csúnya épületek többsége engedély nélkül épült. Örvendetes viszont, hogy a családi házak egyre szebbek, egyre kevesebb a faluképet rontó, sátortetős, manzardos forma. — A családiház-tülajdono- sok között solcan nem tudják, hogy a bővítések, mellék- épületek közül mire kell, mire nem kell engedély? — Aki ilyesmivel foglalkozik, leghelyesebb, ha megnézi a 10/1969. VIII. 8-i ÉVM-ren- deletet. Segítségképpen any- nyit idéznénk belőle, hogy üdülőterületen kívül a 12 négyzetméternél kisebb, három méternél alacsonyabb párkánymagasságú szerszám- kamrára, gépkocsiszínre nem kell engedély, de építésüket be kell jelenteni a tanácsnak. Az üdülőközségekre megkülönböztetett építési védelem vonatkozik. Ezért helyes, ha mindenféle melléképület, toldalék építésével kapcsolatban megkeresik a tanács építési csoportját, előadóját Felhívnám a figyelmet arra is, hogy az utcafrontra néző, szilárd alapú kerítésekre, minden esetben kell engedély. Csulák András Változó csillagok A Madách Imre Művelődési Központ csillagász szakköre rendezvényén május 20-án, kedden este hat órakor Zom- bori Ottó csillagász tart előadást a változó csillagokról. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Gergely József, csütörtökön dr. Kovács Pál, pénteken, szombaton és vasárnap dr. Bea János tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a Köztársaság útja 30. alatti központi orvosi rendelőben, A 11—199-es telefonszámon is felhívhatók. A beosztás hét közben megváltozhat. Vidám vetélkedő a Pokoi-szigeíen A Cement- és Mészművek váci gyárában az üzemek közötti szocialista munkaversenyben első helyezést értek el a kemenceüzem dolgozói. Az üzem szocialista brigádjai csütörtökön délután a Pokol-szigeten vidám majálissal ünnepeltek. A rendezvényen — részt vettek a brigádtagok családtagjai is — tréfás vetélkedő, céllövészet, tizen- egyesrúgó-verseny és szellemi vetélkedő teremtett jó hangulatot. A négytusát, és ezzel az üzem által alapított kupát a Kun Béla szocialista brigád nyerte meg. Megelevenedett irodalom Tananyag a költészet Nem tudom, ki hogy van a kávéval? Én az otthoni kis kétszemélyesben főtt duplára esküszöm, mások szerint, ha jól főzik, jobb az automata. A» utóbbi időben a tömeg- szerve/étek házának dolgozói egész kiállításra valót láthattak a kávéfőzőkből. A legszebb az áramvonalas, piros színű automata volt a pult sarkán, de hogy milyen a kávéja, ki tudja. Még sohasem működött. Inni — egy darabig — a 6 személyes főzőkkel készített kávékból lehetett, de sorra fel- >ndták a szolgálatot. A legutóbbi elég szenvedélyesen. Fogta magát és felrobbant. Most éppen 5 kávéfőző van a büfében, szép sorban állnak a pulton. Csak éppen kávét nem lehet kapni. Kedves Váci ÁFÉSZ! Jólenne a roncsokat elszállítani, helyettük végre olyan főzőt adni, melyből kávé is csorog. (csák) A Híradástechnikai Anyagok Gyára (Vác, Zrínyi utca 17.) FELVÉTELT HIRDET gép- és anyagkönyvelői munkakörök betöltésére. Bérezés: a kollektív szerződés alapján történő megállapodás szerint. Jelentkezés: a vállalat számviteli osztályán. Sok alkalommal találkozhattunk már {Sellei Zoltán előadóművésszel: a fóti ősz ünnepségein, a Fáklya-klubban, az Olvasó népért mozgalom I. országos találkozóján, ahol a szünet utáni első felszólalás igen „rendhagyó” módon kezdődött. Bige József népművész lépett a terembe, tárogatóján kuruc harci riadó rivallt fel, majd előllépett Sáliéi Zoltán, és szenvedélyes hangú felszólalásával sürgette a hatékonyabb irodalmi nevelést. És emlékszem a múlt nyár egyik estéjére, amikor Zebegény- ben a tábortűz pislogó fénye melletti meghitt hangulatban szólt az olvasótábor fiatal résztvevőihez. A minap megint új oldalával találkozhattunk Foton, ahol a kisalagi iskolában tartott rendhagyó irodalomórát az általános iskola végzős ! nyolcadikosainak. Mi volt j „rendhagyó” ebben az órá- j ban? Az, hogy tanár helyett ] előadóművész vezette az órát, I ügyes, rövid összekötő szöve- 1 ge után művészi előadásban I szólaltatva meg a tanévben már megismert költeményeket. S közben a zene is megszólalt: Béres Ferenc, Dévai Nagy Kamilla hangja csendült fel illusztrálásként, és meghatottan hallgatta az osztály azt a, hangfelvételt, amelyen egy idős paraszt először énekelte a népzenegyűjtő fonográfjára a Röpülj, páva! népdalt, melynek meghallgatása után Ady Endre verse következett, s végül Kodály csodálatos zenéje zárta a témát. íme, „variációk egy témára”. Sellei Zoltán a rendhagyó irodalomórákról csak ennyit mond: — Ezek az órák tulajdonképpen élő műmellékletek kívánnak lenni a tankönyvekhez. Az a céljuk, hogy a tananyagból élmény váljék. Ezért szólaltatom meg a tantervben szereplő költők műveit az élőszó szuggesztívebb erejével. Szeretném felismertetni a diákokkal, hogy a tananyag itt: költészet, amely nemcsak ismereteket nyújt, hanem gyönyörködtet és művészi élményt is szerez. A rendhagyó irodalomórának jócskán vége volt már, Sellei Zoltán kissé fáradtan, de a gyerekek őszinte örömétől boldogan is másik fellépésre készült, amikor az iskola kapuja előtt a nyolcadikosok még egy kupacban álltak, tárgyalták a friss élményt. És egyszer csak szinte kórusban felcsendült a ráadásnak kikönyörgött sláger vers, Weöres Sándor: Majomország című versének egy-két sora: „Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, / Gaz majom a majom- börtönt rúgja irgalmatlanul ..Itt elfogyott a „tudomány”. De egy hosszúra nyúlt, nyakigláb kamasz felrikkantott: „Gyerünk a könyvtárba! Keressük meg ott a verseskötetben!” S megiramodott a „költészettel fertőzött” csapat... —k. —e. A tárgyalóteremből Bántalmazta a rendőröket A Váci Járásbíróság büntetőtanácsa, hivatalos személyek elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek Demján János, 40 éves, dunakeszi lakost. A férfi egy alkalommal berúgott, s durva magatartást tanúsított élettársával szemben. A szomszédok kérésére egy hivatásos és egy önkéntes rendőr jelent meg a helyszínen. Dómján rájuk támadt és — miközben feladatukat teljesítették — bántalmazta őket. Erre megbilincselték és előállították Demjánt a rendőrőrsre. A bíróság hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és ezer forint pénzbírságra ítélte Demján Jánost. Az ítélet jogerős. (P) A Lőwy Sándor Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola (2600 Vác. Konstantin tér 6.) 1975. augusztus 15-i telepessel alkalmaz szakoktatói munkakörben gépipari technikumi végzettségű tmk-qéptakatost, valamint melegüzem-hőkezelői munkakörökben 6-10 éves szakmai qvakorlattal rendelkező dolgozókat. Jelentkezés: naponta 8-tól 16 óráig a műhelyfőnőknél. Terülefet csak a közös üdülők kapnak Közösen a vadépítkezések ellen
