Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

•íMitan 1975. MÁJUS 18., VASÄRNAP Mányoki Ádámra emlékeznek Szokolván Jól ismerjük Mányoki Adám két festményét Az egyik II. Rákóczi Ferenc portréja, a leg­több iskolai történelemkönyv­ben is megtalálható, a másik magát az ifjú, álmodozó tekin­tetű festőt ábrázolja. Arcképe ott van a Szokolyára invitáló meghívókon is, ahol tegnap és ma a kuruckor festőjére, a község szülöttjére, Mányoki Ádámra emlékeznek. A már hagyományos Mányo- ki-napokat két újdonság is gazdagítja. Az egyik, hogy az idén a magyar—lengyel barát­ság jegyében tartják az ün­nepségeket, a másik, hogy ma délelőtt avatják fel Mikus Sándor Kossuth-díjas szob­rászművész Mányoki-szobrát. A tegnapi program este hét órakor kezdődött. Domes Ta­más, a Hazafias Népfront já­rási titkára nyitotta meg a mű­velődési házban tartott magyar —lengyel barátsági estet, kö­szöntötte a megjelent vendége­ket, közöttük Bánfalvi Jenő­nél, a váci járási pártbizott­ság titkárát, Feliks Allinát, a Lengyel Kultúra igazgató- helyettesét és a község lakos­ságát Nagy figyelem kísérte Feliks Állina előadását a magyar— lengyel kapcsolatok történeté­ről. A továbbiokban a Bem József nevét viselő lengyel— magyar népi együttes adott színes műsort Osztói egységesítik a szakmunkásképzést T A szakmunkásképzés egé­szére kiterjedő, 1970-ben kez­dődött és egyre inkább ki­teljesedő korszerűsítés je­gyében ez év őszétől meg­szűnik a tagozatos és kezde­tét veszi az egységes szak­munkásképzés a tanintéze­tekben. Az tette szükségessé és időszerűvé az ezzel kap­csolatos intézkedéseket, hogy a különböző szakmákkal já­ró munkatevékenységek ter­mészetszerűleg különböznek ugyan egymástól, koránt­sem indokolt azonban, hogy a szakmunkások általános műveltségének szintje, tar­talma attól függjön, hogy milyen szakmát választott életpályául. — Eljut-e mindenkihez ? Művelődéspolitika Monoron Monor lakossága az utóbbi tizenöt év alatt huszonöt szá­zalékkal szaporodott, s jelen­leg a nagyközség 17 500 em­bernek ad otthont. Naponta innen mintegy ötezren indul­nak dolgozni Budapestre, a keresők több mint hatvan százaléka ingázó. Sokan kö­zülük nappal az iparban dol­goznak, délután és munkaszü­neti napokon pedig a ház kö­rüli telken. És utána? Ha marad rá idő? Televízió, mo­zi, könyv, s a vendéglők! A művelődés és a tartalmas szórakozás szervezett for­máinak lehetőségei eléggé korlátozottak és jobban is kel­lene élni velük. Monoron há­rom művelődési intézmény van: a művelődési ház, a könyvtár és a mozi. Mind­három a község központjában. Klub az erkélyen — A művelődési ház majd­nem alkalmatlan a közműve­lődési munkára — tájékoztat Gulyás László, a nagyközség művelődési felügyelője. — Egyetlen, köves, óriás nagy­terem, amely valósággal kong az ürességtől. Télen szinte megoldhatatlan a fűtés. Kis­csoportos, szakköri foglalko­zásra alkalmas helyisége mindössze egy van, ezért a jól működő ifjúsági klubun­kat kénytelenek voltunk a nagyterem erkélyén elhelyez­ni. Valamit javít a körülmé­nyeken, hogy a közelmúltban harmonika-ajtóval kettévá­lasztották a négyszáz sze­mélyt befogadó termet. A mű­velődési ház belső átalakítá­sát, korszerűsítését nehezí­ti, hogy az épület még ma sincs a tanács tulajdonában, és évente nagy bérleti díjat fizet érte. Ha sikerülne meg­vásárolni az épületet, akkor a jelenleg lakásra és más cél­ra használt helyiségek is a szaki;örök rendelkezésére áll­hatnának. — A gondok ellenére 13 kiscsoport működik a műve­lődési ház felügyelete alatt. Irodalmi színpadunk nevet szerzett magánál;, a művé­szetbarátok körében esztéti­kai ismeretterjesztő előadáso­kat tartanak; az utazók klub­ja másfél év alatt tizenöt al­kalommal rendezett kulturális programmal összekötött túrát; az ifjúsági klubban gyakran hangzik el művészettörténeti, egészségügyi és divattal fog­lalkozó előadás is. Kérdőjelek S hogy milyen programok vannak a művelődési házban? Alkalomszerűen egy-egy tánc­zenekar, gyermekműsor és a község hivatalos rendezvényei. Színház-jellegű műsorok nin­csenek, az Állami Déryné Színház már évek óta nem volt Monoron. — Sajnos, nincs érdeklődés — mondja a művelődési fel­ügyelő. — Pénzügyi megfonto­lásokból sem tehetjük meg, hogy idehozzunk egy több ezer forintos műsort és mind­össze néhány jegyet tudjunk eladni. Az a véleményem, hogy akinek színházra van igénye, az bemegy Budapest­re. A döntő azonban, hogy a művelődési házban nem tu­dunk megfelelő körülménye­ket biztosítani az előadások­hoz. Vitatkozni lehet ezekkel a megállapításokkal, úgy gon­doljuk. Ismerve a Déryné Színház műszaki igényeit, a művelődési ház színpada al­kalmas az előadásokra, amit az is bizonyít, hogy korábban bemutató előadást is rende­zett a színház ebben a terem­ben. Az érdeklődést pedig alakítani, formálni lehet. Jó propaganda- és szervezőmun­ka nélkül a városi színházak sem tudnak eredményt fel­mutatni. Kár, hogy a műve­lődési házban nincs, aki a kö­zönséget szervezze. Az érdek­lődést pedig bizonyítja az is, hogy sikerült létrehozni egy irodalmi presszót a községben (Hangulat eszpresszó), ahol eddig önálló műsorral sze­repelt Bessenyei Ferenc, Men- sáros László és Bitskey Tibor. Az ötven személyt befogadó teremben egy-egy művésznek két előadást kellett tartania. Az ízlés fejlesztését és a szórakozást egyaránt szolgáló filmvetítések iránt is nagy az érdeklődés. Igényes mű­sor összeállításával évente átlagosan 135 ezer jegyet ad el a filmszínház. Kiemelt szerep A közművelődésben mindig hangsúlyt kap az olvasás. A jól felszerelt és modem mo- nori járási könyvtár mint­egy 30 ezer kötettel várja az olvasókat. A négy kihelye­zett fiókkönyvtárral területi­leg is közelebb kerül a lakos­sághoz. Itt is szükség volna a nagyobb propagandára, az olvasás iránti igény feltárá­sára. Különösen a felnőtt ol­vasók száma tűnik kevésnek nem éri el az ezerötszázat. Pedig az olvasás hasznosan tölthetné ki a Budapestre bejárók napi körülbelül há­romórás utazási idejét. Kedvezőtlen körülmények, és itt-ott kihasználatlan lehe­tőségek jelentkeznek tehát egyszerre. Látják ezt a község népművelői is, akik elsősor­ban a meglévő adottságok jobb kihasználását tűzték ki célul — A művelődési ház fiatal népművelői belátták, hogy íróasztal mellől nem lehet operatíve dolgozni — mondja Gulyás László. — Ennek kö­szönhető, hogy tavaly sokat javult a közművelődés szín­Emléjcszem, jó pár évvel ezelőtt a gye­rekek milyen kitörő örömmel fogadták a tv új mesesorozatát, a Futrinka utcát; s megértették áttéte­les tanítását, mely játékosan, a kicsik értelméhez, leikéhez szólva azt sugározta, hogy munka nélkül nem lehet élni! S ki ne emlékezne Mazsolára, erre a csöpp kis mesefigu­rára, s társaira, kik­kel az író mintegy modellt adott, ho­gyan kell és lehet a gyereket nevelni: humorral, bölcses­séggel és nagy-nagy türelemmel! Az említett, s még jó néhány mesefigu­ra író-teremtő jét, Bálint Ágnest, a Te­levízió gyermek- osztályának főmun­katársát az idén a József Attila-díj má­sodik fokozatával tüntették ki. — Teljesen várat­lanul ért ez a kitün­tetés — mondja be­szélgetésünk kezde­A MAZSOLA ÍRÓJA tén —; munkámba elmerülve, észre sem vettem, hogy vége a márciusnak, s áp­rilis eleje követke­zik, a díjkiosztás ideje. Évtizedek óta Pest környékén élek, Vecsésen, társaságba ritkán járok, min­den időmet leköti a család és a munka. Talán ezért is feled­keztem meg erről — a most már engem is érintő fontos ese­ményről —, hiszen a két nagy lány, a háztartás, a tv-ben a munka, no meg az írói kötelezettségek minden időmet fel­emésztik. Persze, ezt nem panaszkép­pen mondom, csak mint tényt említem. Szívesen dolgozom, s munkámat elősegíti, hogy vidéken élek. Még ma is — az óriási változások el­lenére — zártabb, pihentetőbb, s egy­ben munkára ser­a ren- emelke- is, új Ugyan­kentőbb a vidéki élet. S nem szólva arról a hallatlan előnyről, ami író­nak különösen fon­tos, htfgy a táj, az itt élők — nyíltak és természetesek, s a csend, a meg-meg- újuló évszakok mind-mind élményt adnak. — Most min dol­gozik, ml foglalkoz­tatja, mint írót? — Repülő dívány címmel új ifjúsági könyvet írok, a 10— 15 évesek számára. Könyvemnek két hő­se van — egy öreg­asszony, aki minden iránt érdeklődik, széles látókörű és friss gondolkodású ember; a másik pe­dig egy önző, fiatal lány, akit semmi más nem érdekel, csak önmaga! Az ő derűs összecsapásaik története lesz a kö­tet. — S a tv-ben? — Szeretném to­vább folytatni a megkezdett soroza­tokat: a Kuckót, a Futrinka utcát, s Frakkot, a macskák rémét! Szándékom továbbra is az, hogy a mesét közelítsem a mai élethez, s arra ösztönözni az új nemzedéket, hogy le­gyenek tárgyilago­sak, emberségesek, s közeledjenek az élet tényeihez, jelensé­geihez, a lehetősé­geikhez képest elő­ítélet nélkül. A. J. vonala. Növekedett dezvények száma és dett a látogatottság szakkörök alakultak, akkor több rendezvényt már az üzemekben tartottak meg, így például a szocialista bri­gádok vetélkedőjét, az állami gazdaság dísztermében. Fel- szabadulásunk 30. évfordu­lójára ifjúsági irodalmi pá­lyázatot hirdettünk, amelyre 32 írást küldtek be. A falu­múzeum létesítésének előké­szítése is egy évvel ezelőtt kezdődött meg. Reméljük, a közeljövőben csökkenni fog­nak a helyiséggondok is. A Vígadó Étterem fölött pilla­natnyilag kihasználatlanul ál­ló termeket építészetileg fe­lülvizsgáltatja a tanács. Ha a statikai vizsgálatok megfe­lelő eredményt mutatnak, akkor ezt az emeleti részt is a művelődési ház rendelkezé­sére bocsátjuk. Sok még a lehetőség Egy gyorsan fejlődő nagy­község népművelési munká­jába pillantottunk be. Nem is az értékelés szándékával, in­kább néhány tovább fűzhető gondolat felvetésének igé­nyével. Újra és újra felbuk­kant közben a kérdés: a község lakói ismerik-e a helyi művelődéi lehetőségeit? Mint­ha a rendezvényekről .és a szakkörök működéséről csak szűk réteg értesülne. Az ut­cán, még a forgalmi csomó­pontokon sem találkozhatunk a művelődési programok pla­kátjával. Kriszt György TV-FIGYELO Nem szeretem Antiélmény. a részleteket. A részlet olyan akció, amely elkezdődik, de nem fejeződik be, hanem hirtelen megszakad. Olyan rakéta hát, amelynek nincs elég üzemanyaga ahhoz, hogy végigrepüljön a pályáján; félúton a földre zuhan. A rész­let csak kíváncsiságot kelt, vá­laszt nem ad. A formálás lé­nyege, a zártság, a befejezett­ség hiányzik belőle. A részlet tehát nem művé­szet. Csak kezdet, amely elvi­het a művészi élményhez. Végeredményben ezért vol­tam elégedetlen a csupa rész­letből álló pénteki Tamási Áron műsorral. Mit akart tu­lajdonképpen ez az adás? In­formációkat közölni Tamási drámai munkáiról? Minek? Valaha indokolt lehetett vol­na ez, de Tamási ma egyik leg­többet játszott színpadi szer­zőnk. Aki akar, gyakran talál­kozhat vele. Igazi művészi élményt vi­szont ez a sok részlet nem nyújthatott, sőt a cselekmény brutális félbeszakítása, miután felébredt a néző tényleges ér­deklődése a figurák sorsa iránt, éppen fordított hatással és kö­vetkezménnyel járt, mint kel­lett volna. A sok részlet vala­miféle furcsa antiélményt nyújtott. Megnyugvás helyett idegességet. Az Énekes madár­ban, mindjárt az első részlet­ben például nagyon szívesen néztük volna tovább Magdo szép szerelmének történetét. A képernyő azonban, alighogy ezt a kíváncsiságot felébresztette, azonnal más darabba kezdett. Mindannyian, a tévé, a né­zők és az ügy, Tamási népsze­rűsítése, többre jutott volna, ha a részletek helyett vala­melyik dráma teljes élményt nyújtó előadását láthatjuk. Energetikus a tsz-ben. Ne tes­sék megijedni, nem értettem félre Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes szavait a mezőgazdasá­gi műsorban; Tudom, hogy a takarékosság ügye a termelő- szövetkezetekben sem oldható meg egyetlen ember, az ener­getikus beállításával. Ennél az új parasztmester­ségnél azonban mégis megkell állnunk egy pillanatra. Mert nem úgy kezeljük-e még min­dig, ma is a mezőgazdaságot, hogy ott csak jó kapásokra, ka­szásokra, ügyes krumplisze­dőkre, kukoricatörőkre van szükség. S lám, szükség van ott már energetikusra is. Aho­gyan a Megtakarított milliók című műsorban Szabó Ferenc, a ceglédi Lenin Tsz elnöke el­mondotta, náluk már négy éve dolgozik energetikus, és mun­kája nyomán százezreket taka­rítanak meg. De hát ez csak egyetlen kis részlete az okos gazdálkodás­nak. A pénteki műsor másik Pest megyei riportja a gödöllői Mezőgazdasági Gépkisérleti In­tézetbe kalauzolt, ahol automa. tákkal kísérleteznek, szintén a takarékos gazdálkodás szolgá­latára. Hogy ezek a nagy egészhez képest apróságok? Lehet. De azért azt nagyon jól szemlél­tetik, hogy milyen szépen vál­tozik, halad előre a világ. Ökrös László Színek az élet Tárlat Szigetszentmiklóson A szentendrei amatőrök csoportos bemutatkozása Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg ünne­pélyesen Szigetszentmiklóson Nádasdy János festőmű­vész kiállítása a nagyközségi tanács épületének ta­nácstermében. A tárlat május 25-ig tekinthető meg. Régi hibánk volt, hogy az értéket sokszor csak létreho­zója életének múltán fedez­tük fel. A késésből két árta­lom származott Maga a mi­nőség várakozott magányo­san, és az értékteremtő se láthatta vetésének kalászait. Napjaink kulturális életének egyik fő vívmánya, hogy az érték azonnal elhelyezkedik a társadalom tudatában, és hat, alkotó kedvet támaszt Nádasdy János eddig meg­tett festői útja is különleges eset Domanovszky Endrével együtt indult a főiskolán, el­ső műveit Rudnay. Gyula korrigálta, aztán évtizedekig „megfeledkezett” a festői munkáról. Alkotói újjászü­letése utolsó tököli rajztaná­ri éveiben kezdődött 1965 kö­rül, s tart ma is sodró fo­lyamattal. Művészete a fa­luba kapaszkodik. Nem nosz­talgikusan, hanem egészsé­ges lendülettel, hiszen az át­alakulás érdekli, nemcsak az emlék; a szigetszentmiklósi házak kedves torlódása, a buszmegálló öble, az esti Du- na-part vörösbe hajló mél­tósága, csónakok, sebesült fűzfák, Lozsi bácsi egyszerű­ségében oly gazdag tekintete. Nádasdy János számára afa- lu nem téma, hanem az élet teljessége, itt érzi meg az élet ősi áramlatait és a har­móniával telítődő formákat Titka, törvénye: bensősé- ge, melyet magabiztos rajz­tudással szerkeszt. Nem sieti el képeit, ezért oly hitelesen pontos Talicskás-a, ezért oly kifejező a táj Boglyas arcu­lata, a révhez vezető út nád­rengetege, a Taksony felől házakkal integető dombok hullámos szelídsége. Megtör­tént a varázslat: Nádasdy Já­nos felemelkedett a festői munkátlanság állapotából, és képi minőséggé szólította a páskomot, a szigetszent­miklósi Wesselényi utca egyedi alakzatát, a Bába ku­tat. Ismeri környezetének minden lényeges töredékét a szó emberi és festői értelmé­ben. Ezért mondhatjuk, hogy kiállítása nemcsak a helyi értékek vizuális számbavé­telét jelenti, hanem a helyi értékekkel gyarapodó kép­zőművészeti közéletünknek része. Előttünk áll egy fes­tő, aki öreg korában érte el fiatalságát. Művekkel. Mind­ez személyes erőfeszítésén túl közművelődésünk minden forrását erősítő figyelmét is igazolja. * Nádasdy János: SzentmiMósi kút Ä Vajda Stúdió otthon és Budapesten I Hallat magáról a Vajda Lajos Amatőr Stúdió: Szentendrén és Budapesten is. Mindkét helyen május 26-ig tekinthető meg tagjainak közös és egyéni kiál­lítása. A csoportos tárlat ezúttal szentendrei klubjukban kí­vánja saját fogalmazásukat kölcsönözve „a teret átszer­vezni”. A kollektív jelleg hangsú­lyozásában eleve lemondtak arról, hogy a fotók, szobrok, plasztikák mellé külön elhe­lyezzék Csutoros Sándor, Di­ner Tamás, L. Tóth Árpád, Farkas Tamás, Haris László, Kígyós Sándor, Molnár V. József, Szemadám György nevét. Nem is ez a problé­ma, hanem az, hogy e soro­zat éppen „félkész” állapota miatt nem tudja sem a teret, sem tudatunkat átszervezni, hanem megmarad érdekes­ségnek. Sem többnek sem kevesebbnek. Itt és ezen a ponton szükséges a stúdió tagjainak elgondolkoznáok: képesek-e akarattal, erőfeszí­téssel, a művészi munka küz­delmével elhagyni a kurió­zum határát, s előbbre lép­ni a festői, szobrászi minő­ség irányába. Elég fiatalok hozzá, hogy az önismeret bá­torságával kiküszöböljék a „gőzt”, a fölösleges csapko­dást, s kemény műhelymun kával művekké fokozzák el­képzeléseiket. A cipő és a halott madár párhuzama, a vonuló csapat lendülete, a domb képi elemzése már éreztet valamit a lehetősé- gekbőL A lehetőség Papp Gábor esetében festői valóság, melyről Budapesten a Toldi mozi klubjában győződhe­tünk meg. Igaz, ő is szereti a deszkákkal kapcsolatos improvizációt, a színes fir­kálás esetlegességeit, de a képzőművészeti happening jellege mégis átalakul mon­danivalóinak súlya követ­keztében, melyet a megfor­málás komolysága, a mű­jelleg biztosít. Ezért a képi etűdök, e lomokra hangsze­relt festői változatok már emberi, művészi küzdelem eredményei. Losonci Miklós i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents