Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

2 xMíriiw 1975. MÁJUS 18., VASÁRNAP Hétfő: Kambodzsai hadiha­jók elfogtak egy amerikai ke­reskedelmi hajót, amely fegy­vereket szállított kambodzsai parti vizeken. — Izraeli egy­ségek behatoltak Dél-Liba- nonba. Kedd: Kissinger nyilatko­zata az amerikai külpolitiká­ról. — Giscard d’Estaing fran­cia elnök Párizsban fogadta Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettest. Szerda: Koszigin szovjet kor­mányfő Tripoiiban tárgyalt. Kadhafi líbiai köztársasági elnökkel. — Varsóban a tag­országok parlamenti küldött­ségei ünnepelték meg a Var­sói Szerződés aláírásának 20. évfordulóját, Moszkvában _ az ünnepségen Gromiko külügy­miniszter mondott beszédet. Csütörtök: Az amerikai ten­gerészgyalogosok katonai ak­cióval visszaszerezték a Maya- guez-hajót, a kambodzsai ha­tóságok szabadon engedték a 39 amerikai matrózt. — Sai­gonban megkezdődött a győ­zelem ünnepe. Péntek': Thaiföld visszahív­ta washingtoni nagykövetéi. — Szadat elnök Jordániában tár­gyal. — Az iráni sah Wa­shingtonban. Szombat: Koszigin szovjet kormányfő befejezte tunéziai tárgyalásait. — Amerikai ke­reskedelmi embargó Dél-Vi- etnam és Kambodzsa ellen. Hét nap krónikája Pyrrhusi győzelem a Sziámi-öbölben Közel-keleti úti menetrendek - Varsói felhívás gok parlamenti küldöttségei emlékeztek meg a béke bizto­sításának nagyszerű szerveze­téről. Közös felhívást is kibo­csátottak, amely bizonyította, hogy a Varsói Szerződés cél­ja: az európai földrész béké­jének, biztonságának szavato­lása. A szocialista fővárosok­ban külön ünnepségeket, gyű­léseket is rendeztek: Moszk­vában Gromiko szovjet kül­ügyminiszter felszólalása al­kalmat adott a szovjet béke­politika megerősítésére, a szov­jet békediplomácia törekvésé­nek újabb összegezésére. E diplomáciát a gyakorlatban olyan eseményeken alkalmaz­zák, mint a küszöbönálló Gro­miko—Kissinger találkozó Bécsben, amely a SALT-tár- gyalások eredményességének előmozdítását éppúgy szolgál­ja, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejező szakaszának köze- lebbre hozását, illetve az őszre tervezett Brezsnyev—Ford ta­lálkozó előkészítését. Pálfy József Hét végi jelentések Még mindig Indokína áll az emberiség érdeklődésének kö­zéppontjában. Egyfelől az új­jáépítés megkezdése kelt fi­gyelmet, másfelől az amerikai­ak szolgáltattak újra okot ar­ra, hogy egy jellegzetesen im­perialista, agresszív cselekede­tük nyomán világszerte elítél­jék a húsz év alatt annyiszor megbélyegzett politikájukat. A Mayaguez nevű kereskedelmi hajójuk visszaszerzésére me­gint az „ágyúnaszád-diplomá- ciát” alkalmazták. Az USA hadügyminisztériu­ma tengerészgyalogosok, heli­kopterek és bombázók, vala­mint repülőgép-anyahajó és más hadihajók igénybevételét tartotta szükségesnek ahhoz, hogy a Mayaguez-t kiszabadít­sa a kambodzsai „fogság­ból” ... A Mayaguez a kam­bodzsai partok előtt haladt, ra­kománya — amerikai közlés szerint — „posta és fegyver” volt. A khmer hadihajók fel- tartóztáHták és egy kambodzsai kikötőbe kísérték a hajót, fe­délzetén 39 amerikai matróz­zal. Washington az első perctől kezdve kardcsörtetéssel vála­szolt a kambodzsai intézkedés, re, pedig a lépés jogosságát még egyes amerikai jogászok sem vonták kétségbe. A Coral Sea repülőgép-anyahajót nyomban a Sziámi-öbölbe irá­nyították. Ezer tengerészgyalo­gost küldtek Thaiföldre, nem törődve azzal, hogy a bangko­ki kormány épp most sürgeti az amerikai támaszpontok fel­számolását. A thaiföldi tiltakozás ellené­re ezekről a támaszpontokról indul el a Mayaguez kiszaba-- dítására elhatározott katonai akció. A csillagos csíkos lobo­gó nevében csak úgy „mellé­kesen” megsemmisítették az egyik khmer kikötőváros olaj- finomító berendezéseit is ... Nem lephet meg senkit, hogy az ötmillió lakosú kis ország és az USA újabb katonai erő­próbájából most az egyszer Amerika került ki „győzte­sen". De ez a győzelem politi­kai szempontból pyrrhusi győ­zelem, mivel Délkelet-Ázsia népeit még inkább az ameri­kai imperializmus ellen fordít­ja. Kuala Lumpurban, Malay­sia fővárosában éppen ezek­ben a napokban ülésezett az ASEAN regionális szervezet öt külügyminisztere. Hangsúlyoz­ták: nem tűrnek idegen be­avatkozást a térség belügyei- be! Thaiföld kormánya máris cselekedett: visszahívta wa­shingtoni nagykövetét, ami a diplomácia szokásai szerint a nagyfokú rosszallás kifejezése. Bangkokban nagyszabású Amerika-ellenes tüntetések robbantak ki. Az „Ami Go Ho­me!” még hangosabb ma Dél- kelet-Ázsiában. Mi volt az amerikai lépés célja, értelme? Meglehet, hogy valóban olyan elektronikai be­rendezések voltak a kémhajón, amelyeket még ilyen kétségbe­esett akcióval is érdemes volt visszaszerezni. Az már való­színűbb, hogy a 39 amerikai matróz kiszabadítása presztízs- kérdéssé vált a Ford-kormány- zat számára — mindenekelőtt belpolitikai okokból. Jövőre el­nökválasztás lesz az Egyesült Államokban... SZOMBATON befejezte tu­néziai látogatását Koszigin szovjet miniszterelnök. A FINN KOMMUNISTA PÁRT XVII. kongresszusa szombaton folytatta munkáját. AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETE közgyűlésének pénteki ülésén a részt vevők egyhangúlag állást foglaltak amellett, hogy megkezdik a Kuba elszigetelésére irányuló politika felülvizsgálását. AZ AMERIKAI hadihajó­kötelék, a „Leahy” fregatt és a „Tattnall” torpedóromboló — befejezve v ötnapos látogatását, szombaton reggel kifutott a leningrádi kikötőből. SOUVANNA PHOUMA lao­szi miniszterelnök utasítására Kham Ouane Boupha ügyve­zető hadügyminiszter azonnali hatállyal elbocsátotta a fegy­veres erők kötelékéből azokat A most kezdődő hét es«* ménynaiptárából: HÉTFŐ. Bécs: Gromiko— Kissinger találkozó. — Lon­don: Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök-helyettes tárgyalásai. KEDD. Bonn: Kissinger lá­togatása. — Párizs: Reza Pah- lavi iráni sah látogatása Giscard d’Estamg-nél. — Var­só: Kirchschläger osztrák ál­lamelnök négynapos társra utazik. lato^a­SZ ER DA. Kissinger Nyu- gat-Berlinbe utazik. CSÜTÖRTÖK. Bécs: hadorő- csöjakentéisi tárgyalások. — Brüsszel: NATO-tagállam ok hadügyminisztereinek talál­kozója. — Bukarest: A Nem­zetközi Demokratikus Nőszö- veüség irodájának ülése. PÉNTEK. Varsó: Kirchschlä­ger befejezi* látogatását. Ho apó emlékezete Ho Si Minh gusztusában. indokínai Holnap 85 éve, 1890. május 19-én született a nem­zetközi munkás- mozgalom kiemel­kedő harcosa, a bátor vietnami forradalmár, Ho Si Minh. Szemelve már életében le- endássá vált. Hetének nyolc évtizedéből hatot egyetlen gigászi | célnak szentelt: az ' Indokína népeinek I függetlenségéért, szabadságáért, fel­virágoztatásáért folytatott harcnak. Ho apó, ahogy Vietnam népe ne­vezte, Annám tar­tományban szüle­tett. Tizennyolc éves korában ha­jóra szállt, hogy Franciaország­ban érjen partot. Párizs nagy erővel hat a fiatal viet­namira. A francia fővárosban össze­találkozik a népes kolónia számos tagjával. Ak­kor kerül kapcsolatba a bal­oldali mozgalmak képviselői­vel, 1923-ban élete egyik nagy eseményéhez érkezik: Moszk­vában találkozik a bolsevik forradalom vezetőjével, Le- ninnel. Nem sokkal ezután i visszatér Ázsiába és megkez- | di, immár aktív, tudatos kom- i munistaként azt a felszabadító j harcot, amelyet halála nap­jáig töretlenül folytatott. Nem volt erő, amely meg tudta volna törni. Az illegális munkát végző fiatal kommu­nistát Hongkongban kitartó üldözés után elfogja a brit rendőrség. A francia gyarma­tosító hatóságok kiadatását ké­rik. A szívós forradalmár át­vészeli a kolonialisták börtö­nének gyötrelmes időszakát is. A világháború időszaka alatt magasra tartja a japán fasiz­mus elleni harc zászlaját. 1943. augusztus 25-ért1 Hanoi­ban létrejön az ideiglenes de­mokratikus vietnami kor­mányzat, majd napokkal ké­sőbb kikiáltják a független Vietnamot. A francia gyarma­tosítók nem nyugodnak bele a fényekbe, s megindítják tárna­Ne feledjük a múlt leckéjét Most, közvetlenül a fasizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulója megünneplése után, Nyugaton ki akarják törölni az emberiség emlékezetéből azt a történelmi választóvona­lat, amelyet a hitlerizmus szétzúzása jelentett. Csökkenteni szeretnék a győzelem 30. évfordulója jelen­tőségét, hogy ezzel azt bizonygathassák: mintha a hitlerelle- nes koalíció létrejötte, az eltérő társadalmi rendszerben élő államok közös erőifeszítése véletlen vagy természetellenes je­lenség lett volna. Mások kisebbíteni akarják a /Szovjetunió döntő hozzájárulását a győzelem kivívásához és a második világháború után a szocializmus útját választott országok népeinek számlájára folytatnak propagandát. Megint mások ^rra hívnak fel, hogy a hitlerizmus fölött aratott győzelem évfordulója helyett „Európa napját” ünnepeljék. Maga az ötlet, amely egy ilyen nap ünneppé tételét célozza, nem is olyan rossz. De miért kell szembeállítani ezt a győzelemmel, azt állítva, hogy a háború emlékét felidézve eltávolítjuk a népeket egymástól, ahelyett, hogy közelebb hoznánk őket? Minderre az Európában és az egész világon a győzelem 30. évfordulójával kapcsolatban tartott sok ezer háborúelle­nes tüntetés, az egyes országok fiataljai és egykori front­harcosai, valamint az ellenállási mozgalmak volt tagjai kö­zötti találkozók adnák kategorikusan tagadó választ. Aki elfelejti a múlt hibáit, az óhatatlanul megismétli őket. Talán akarják a népek és a kormányok, hogy valami­lyen új agresszor egyes államokat szövetségeseként láncol­jon saját hadigépezetéhez, míg másokat megszálljon, elpusz­títson, ahogy ezt a náci rezsim tette? Igazi biztonság csak minden békeszerető nép szolidáris erőfeszítéseivel, a széles társadalmi rétegek, parlamenti és kormányszervek aktív fellépésével garantálható. E közös erő­feszítések sikerébe vetett bizalom hatja át a „Népekhez, parlamentekhez és kormányokhoz” nemrég intézett szovjet felhívást. Ezzel kapcsolatban Finnországra sok nyugati ország pél­daként tekinthet. Teljes mértékben kifejezésre jutott ez a Suomiban hónapokon át összegyűjtött több százezer alá­írásban, amelyekkel „békefelhívást” intéztek állami szervek, városi tanácsok és kisebb közösségek vezetői — Helsinkitől a sarkkörön túli Rovaniemiig —, politikai pártok, szakszerveze­tek és magánszemélyek is. Az a tény, hogy ezt a jóakaratot kifejező dokumentumot 1975. május 9-én átadták Kekkonen elnöknek, majd egy finn kormánydelegáció május 12-én Moszkvába továbbította a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökéhez, Nyikolaj Podgomijhoz, arról tanúskodik, hogy a két szomszédos ország kölcsönösen bízik és reményeket fűz a béke megszilárdítása érdekében tett közös erőfeszítések­hez, a biztonság szavatolásához, valamint az együttműködés fejlődéséhez. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a finn delegációt Ah ti Karjalainen külügyminiszter vezette. A szovjet—finn kapcsolatokat .méltán nevezik az eltérő társadalmi rendszerben élő államok békés egymás mellett élése példájának. És valóban, a két ország 30 éves gyümöl­8MAI Nagyszabású tüntetésre került sor Párizsban a Diadalív előtt. A francia főváros lakói így tiltakoztak az államfő fcegyeletsértő intéz­kedése ellen, amely szerint a jövőben az országban nem ünnepük meg a fasizmus fölött aratott győzelem évfordulóját. csöző kapcsolatainak példájára alapozva elmondható, hogy a nemzetközi fejlődés fő iránya a határok sérthetetlenségé­hez, az államok szuverenitása és területi integritása tiszte­letben tartásához, vitás kérdések felmerülése esetén az erő­szak és a fenyegetés alkalmazásáról való lemondáshoz, ko­runk sok nagyszabású problémájának közös megoldásához vezet. A szovjet—firm találkozó emelkedett hangulata és a „békefelhívásnak” a Kremlben megtartott ünnepélyes át­adása mindkét félnek lehetőséget adott arra, hogy hangot adjon érzéseinek és elgondolásainak, olyan célokat jelölje­nek ki, amelyek népeiket Európa 31. békés esztendeje felé vezetik. A békés egymás mellett élés alapelveit rögzítő meg­állapodások egész komplexuma, a második világháborút le­záró nemzetközi jogi dokumentumok, az eltérő társadalmi rendszerű-államok közötti rendszeres kapcsolat — beleért­ve a magas szintű találkozókat is — mindez a nemzetközi életben végbement pozitív irányú változások szemmellátha- tó megmutatkozása. Ma már általánosan elismerik, hogy minden előfeltétel adott az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia legfelsőbb szinten való mielőbbi lezárá­sához és Finnország sok hasznosat tesz e Helsinkiben meg­tartandó konferencia zárószakaszának sikeres befejezése ér­dekében. A Szovjetunió a maga részéről kijelentette, hogy legfontosabb külpolitikai feladatának továbbra Is a nemzet­közi együttműködés bővítéséről, a népek barátságának erő­sítéséről, a béke megszilárdításáról való gondoskodást te­kinti. Olcg Sztroganov, az APN politikai szemleírója Magyarországon is járt 1951 au- Kcpiinkön: a csillebérci úttörőtá­borban. dásukat, a „piszkos háború"-t egykori gyarmatuk ellen. A Ho Si Minh vezette felszabadító erők Vien Bien Phunál.törté­nelmi vereséget mérnek a franciákra. Ám az imperializ­mus nem adta fel vietnami terveit. Távoztak a franciák, s helyükre léptek az új gyarma­tosítók, az amerikaiak. Az Egyesült Államok indo­kínai kalandja már napjaink történelmének lapjaira tarto­zik. Ho Si Minh, mint a VDK államelnöke, a vietnami kom­munisták bölcs, előrelátó ve­zetője a háború gyötrelmes évei alatt rendületlenül ösztö­nözte honfitársait kitartásra, helytállásra, az igaz ügy tuda­tának magabiztosságára. Vég­rendeletének szavai szinte lát- nokiak: „Honfitársainknak még bizonyára további súlyos áldozatokat kell hozniuk anya­giakban és emberéletben. Mindazonáltal elszántan kell harcolniuk az amerikai táma­dók ellen a végső győzelemig. Bármily nehézség és nélkülö­zés árán, de népünk minden­képpen győzni fog. Hazánk kétségkívül egyesülni fog." Nem érhette meg azt a napot, amikor Vietnam földjéről ki­takarodtak az elnyomók utolsó osztagai is. Nem láthatta azt az örömünnepet, amellyel az ő tanításainak szellemében harcoló felszabadító erőket fo­gadták Saigonban, Ho Si Minh-városban. De neve, em­léke, derűs bölcsessége, em­bersége és példaadása örökké élni fog tanítványaiban, Viet­nam népében és az egész világ munkásosztályának nagy csa­ládjában. f Győri Sándor CSAK RÖVIDEN... A WAFA palesztinai hír- ügynökség szerint a Tel Aviv-i lőszergyárban pénte­ken bekövetkezett robbanás palesztin gerillák akciójának eredménye. A robbanás során „több száz izraeli életét vesz­tette, illetve megsebesült”. SZOMBATON egy dél-liba­noni községben hat gyermek életét oltotta ki egy izraeli akna. NÁPOLYBÁN fnunkanél- küliek tüntetése során sú­lyos összetűzés robbant ki a tüntetők és a rendőrség kö­zött. A tüntetők elfoglalták a városi tanács egyik hivata­lát. A rendőrség durván, könnygázzal és gumibotok­kal lépett fel ellenük. Több sérülés történt és 60 személyt őrizetbe vettek. KÉTEZER ember tüntetett pénteken este Lisszabonban a volt portugál gyarmat, Angola forradalmi mozgalma, az MPLA mellett. MÁJUS 26-TÖL 28-ig, köz­vetlenül az Atlanti Szövetség csúcstalálkozója előtt újabb haditengerészeti gyakorlatot hajtanak végre a NATO hadi­tengerészeti erői a portugál partoknál. FORD amerikai elnök pén­teken háromnegyed órán át tárgyalt Törökország wa­shingtoni nagykövetével az amerikai—török kapcsolatok­ról. i Viszont, ha erőfitogtatásnak szánták az ügyet Washington­ban, ha azt remélték, hogy a mostani keménység feledtethe­ti a vietnami, kambodzsai, lao­szi visszavonulást, akkor té­vedtek. Tajvanban és Dél-Ko- reában, Thaiföldén és a Fülöp- szigeteken ezután is lidércnyo­más marad az amerikaiak csatlósai számára, hogy az USA egy szép napon sorsukra hagyja őket, s legfeljebb 39 amerikai matróz sorsával fog akkor is törődni. A Közel-Kelet is újra elő­térbe került a világpolitiká­ban. Koszigin szovjet minisz­terelnök két észak-afrikai arab országban, Líbiában és Tuné­ziában tárgyalt. A gazdasági vagy stratégiai szempontból mindkettő fontos lehet holnap, még inkább holnapután. Szá­dat egyiptomi elnök pedig a nyugatbarát arab országokat járta végig Szaúd-Arábiától Jordániáig. Kairóban híre kelt, hogy rövidesen összeült a már majdnem elfeledett egyiptomi —szíriai—líbiai hármas állam- szövetség vezető testületé, az elnökök tanácsa. A meglepetés annál nagyobb, mert köztudo­mású: az utóbbi hónapokban Kadhafi és Szadat között igen feszültté vált a viszony a köl­csönös vádaskodások nyomán. Valószínű, hogy az egyiptomi elnök minden arab vezetővel ismertetni szeretné elképzelé­seit, mielőtt Ford amerikai el­nökkel június 1-én az auszt­riai Salzburgban találkoznék. A szovjet—arab tárgyaláso­kon, valamint az arab vezetők egymás közti megbeszélésein egyformán középponti helyet foglalt el a genfi békekonfe­rencia felújítása. Most már nem várathat sokáig magára a békeértekezlet összehívása. A tunéziai tárgyalásokon hangoz­tatták : a Palesztin Felszaba- dítási Szervezetnek is teljes jo­gú tagként részt kell vennie az értekezlet munkájában. A szocialista világ ünnepelt a héten: a Varsói Szerződés aláírásának 20. évfordulóján a lengyel fővárosban a tagorszá­a főtiszteket, akik ré6zt vet­tek a múlt héten leleplezett szélsőjobboldali összeesküvés! kísérletben. TENG HSZIAO-PING kí­nai miniszterelnök-helyettes szombaton délután — hatna­pos franciaországi látogatása befejeztével — visszaindult Pekingbe. HERBERT MIES, a Német Kommunista Párt elnöke Düsseldorf főpolgármesteré­hez intézett levelében tiltako­zik a városi hatóságoknak az ellen a döntése ellen, hogy nem engedélyezik Düsseldorf­ban az NKP lapja, az Unsere Zeit ünnepének megrendezé­sét. s RÓMÁBAN szombaton ta­lálkozott egymással Ihsan Sabri CagSLayangil török és Dimdtriosz Biciosz görög kül­ügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents