Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

1973. MÁJUS 11., VASÁRNAP

xmiap

A képviselőválasztást megelőzően

Május 12-én kezdődnek a jelölőgyűlések

Az országgyűlési képviselők választását megelőző jelölőgyűléseket május 12—22 között tartják. Választókerületenként egy vagy _ töb' jelölőgyűlés szervezhető. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai a lakóhelyeken, továbbá a vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél hívhatják össze. Szerte az országban már megjelentek azok a hirdetmények, amelyek a jelölőgyűlések helyét és idejét tartalmazzák.

A jelölés jogát a választók jelölögyülései gyakorolják. Egy

választókerületben egy vagy több személy jelölhető. A jelöltekre javaslatot tehetnek á Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem, a vállalat, a termelő- szövetkezet és más szerv dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely vá- lasztópolgá r. Képviselőjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyü- lésen (jelölőgyűléseken) megjelent összes választó egyhar- maöának szavazatát megkapták.

Az országgyűlési képviselő- jelöltekről névsor készül, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége benyújt az Országos Választási Elnökségnek, a képviselőjelölteknek a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatával együtt. Ha a jelölés a törvényes követelményeknek megfelel, a képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség 1 elfogadja. A jelölés visszauta- ' sítása esetén — ha a választó- kerületben nincs elfogadott jelölt — három napon belül új jelölőgyülést hív össze a Hazafias Népfront helyi bizottsága.

Az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát június 5-én teszik közzé.

Ugyancsak május 12—22 között kerül sor a megüresedett helyi tanácstagi választókerü- j letekben a tanácstagok időlcö- J zi választását megelőző jelölö- I gyűlésekre.

PárteHenönés — a kollektívára támaszkodva

Segítség a feladatok megoldásához

ALIG EGY HÓNAP TELT

EL AZÖTA, hogy a nagy figyelemmel kísért XI. párt- kongresszus befejezte munkáját. Most a munka középpontjába a határozatok végrehajtásának megszervezése került Így van rendjén, hiszen az emberek elsősorban aszerint alkotnak véleményt a párt politikájáról, hogy mi valósul meg abból a gyakorlatban. A párt számára alapvető jelentőségű, hogy biztosítsa politikai elhatározásainak, szándékainak helyes érvényesülését. Ezért hangsúlyozza a XI. kongresszus határozata: „a | rendszeres ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem érvényesítheti vezető szerepét”.

A gyakorlatban azonban ma még gondot jelent — a közvéleményben, de egyes párt- szervezetekben is — a párt- ellenőrzés helyes értelmezése. Általában nem tagadják szükségességét, egyes helyeken azonban a mindennapi munkában elhanyagolják, s így tulajdonképpen lebecsülik fontosságát. Előfordul, hogy egyesek az ellenőrző munkát valamiféle revizori munkának tartják, a hibamegállapító tevékenységre szűkítik.

Az ilyen és ehhez hasonló nézetek abból fakadnak, hogy a pártellenőrzést azonosítják a különböző hivatalok ellenőrző munkájával. A pártellenőrzés jelentőségét éppen az adja, hogy az a pártirányítás, a vezető szerep gyakorlásának konkrét kérdésekben megnyilvánuló formája, amelynek lényege — mint azt a XI. kongresszus határozata is rögzíti: — „ ... a határozatok végrehajtásának segítése, egy adott terület helyzetének sikeres felmérése, az új feladatok, hibák forrásainak feltárása, és a megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására”.

Mindezekből az is következik, hogy minden szinten a megnövekedett követelményekhez igazítva javítani kell a pártellenőrzés gyakorlatát. Társadalmi életünknek tehát nem lehet egyetlen olyan területe sem, amely az irányító pártszervezetek hatásköréből kieshetne.

A HELYESEN ÉRTELMEZETT és alkalmazott pártellenőrzés első lépése, hogy felmérje: az ellenőrzött területen megfelelően értik-e a vizsgált határozatot. Ha a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben nincs minden rendjén, az ellenőrzés első feladata, hogy segítse a határozat megértését, ugyanis csak a helyes értelmezés lehet az egységes gyakorlat kialakításának alapja.

Az ellenőrzésnek meg kell győződnie arról is, hogy az illetékes szervek és szervezetek milyen intézkedéseket hoztak a jó végrehajtás biztosítására. Szükség szerint új és megfelelő vezetői intézkedéseket kell kezdeményezni.

Az ellenőrzésnek menet közben kell gondoskodnia arról, hogy egyrészt az adott területen kezdeményezzék az új feladatok megoldását, másrészt intézkedjenek a tapasztalt hibák kijavítására.

Az ellenőrző munkának csak akkor van értelme, ha megerősíti a határozatban rögzített célokat, ha feltárja a megvalósítás pozitív törekvéseit, és azokat a jelenségeket is, amelyek gátolják a gyakorlati érvényesülést. S mindezzel ösztönzi, kezdeményezi azokat az intézkedéseket, amelyek a mind jobb végrehajtást szolgálják. Az ellenőrzés tehát nem szorítkozhat pusztán a tények megállapítására, hanem a feladatok hatékony megoldását kell segítenie, szolgálnia.

NEM HAGYHATÓ FIGYELMEN KÍVÜL, hogy a pártellenőrzés helyes alkalmazása a káderek nevelésének, megismerésének szinte legjobb eszköze. Hiszen azt mutatja: ki milyen munkát végzett, hogyan tett eleget feladatának.

Lényeges az is, hogy a pártellenőrzés nem korlátozható egyes személyekre, mert a i pártellenörzás a tömegek ellenőrzése is. A határozatok végrehajtása során ezért a dolgozók körében tapasztalt valamennyi észrevételt, bírálatot figyelembe kell venni.

A hatékonyság fontos tényezője, hogy a pártszervezetek ellenőrző tevékenységük során támaszkodjanak a kollektívára, a pártvezetőségi tagokra, a pártcsoport-bizalmiakra, az egyes párttagokra. Az a helyes gyakorlat — amelyet több pártszervezet évek óta alkalmaz — amely a különböző gazdasági, kultúrpolitikai stb. határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe bevonja az állami tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunista és pártonkívüli vezetőket is.

A BECSÜLETES DOLGOZO

szereti a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, nem tűri a hanyagságot, az igazságtalanságot. Következésképpen hajlandó is harcolni az előrehaladást célzó határozatok végrehajtásáért. A dolgozók többsége azért mondja el kritikai észrevételeit, hogy a pártpolitika határozatai mind eredményesebben valósuljanak meg az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, az élet minden területén.

Szükséges hangsúlyozni, hogy a helyes ellenőrzés nem csorbítja egy-egy munkaterület felelős vezetőjének vagy az ellenőrzött testületnek az önállóságát, a hatáskörét. Éppen ellenkezőleg: növeli a felelősségtudatot, erősíti és fejleszti a hatáskörébe tartozó kérdésekben az önálló cselekvést. Teszi ezt azáltal, hogy

segít a végrehajtásban, dicsér az eredmények elismerésével, bírál a hibák feltárásával, s az időben végzett ellenőrzés megóv nagyobb hibák elkövetésétől.

A pártmunka gyakorlatában kialakultak a pártellenőrzés megfelelő módszerei. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények nem indokolják a módszerek felülvizsgálását, merőben új módszerek kialakítását. De azt igen, hogy a meglevő bevált módszereket jobban alkalmazzuk, gazdagítsuk, növeljük a vezető pártszervek, párttestületek, taggyűlések szerepét a beszámoltatásoknál. Indokolt például, hogy az ellenőrzött terület különböző vezetői megbeszéléseibe, tanácskozásaiba bekapcsolódjon az ellenőrző szerv. Rendszeressé kell tenni a felelős állami, társadalmi stb. vezetők beszámoltatását, és átfogóbbá a személyes tapasztalatszerzést. Egy-egy feladat megoldásának ellenőrzését, minősítését pedig rá lehet, sőt rá kell bízni állami szervek, tömegszervek, gazdasági egységek vezetőire.

A XI. KONGRESSZUS HATÁROZATAI hiánytalan végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele a hatékony, folyamatos, érdemi ellenőrzés, amely nem csupán egyes pártszervezetek funkciói, hanem az állami és társadalmi szervek feladata is, s ilyen értelemben az egész társadalom ügye.

Dr. Szabó Imre,

az MSZMP KB

alosztályvezetője

IPARI SZERELVÉNY- ES GÉPGYÁR

Minőségjavítással: 7 millió

Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár műszaki ellenőrzési osztályának és főosztályának kilenc dolgozója a Haladás szocialista brigádba tömörülve — immár 15 éve — nevéhez méltóan képzi magát, fejleszti tudását. Ennek előnyét persze nemcsak maguk érzik (gyorsabban és könnyebben oldják meg feladataikat), hanem a vállalat egész kollektívája, hiszen a minőségellenőrök jó munkája valamennyiük nyereségborítékját megduzzasztja. Nem véletlenül nő a hazai és a külföldi kereslet az ISG termékei iránt, hiszen

a vállalat arra törekszik,

hogy évről évre csökkenjen a selejt.

A minőségellenőröknek mind kevesebb hibás árut kell kiemelniük a szállításra előkészített csomagokból, ezzel viszont együttjár, hogy munkájuk nagyobb figyelmet és gondosságot igényel.

Hogy néhány adattal is jellemezzük a gyors ütemű minőségjavulást, lássunk néhány példát: 1972-ben az anyag- és munkaselejtes termékek aránya 1,19 százalék volt, 1973- ban már nem érte el az 1 egészet, csupán 0,84 százalékot tett ki, és tavaly 0,53 százalékra csökkent. E három esztendő alatt a minőségjavítással a vállalat kollektívája 7 millió forint eredményt produkált.

A meósok jó munkáját dicséri, hogy a hibás anyagokból származó kár 90 százalékát visszahárították azokra a vállalatokra, ahonnan az adott anyagot vásárolták.

Meós feladataik mellett a brigád tagjai bérmunkát is végeznek:

más vállalatok részére

különböző fémalkatrésze- kel röntgeneznek.

A kilenc dolgozó közül hétnek második szakmája is van, ami azt jelenti, hogy szakmunkások, vegyészmérnökök, kohásztechnikusok, gépipari technikusok, radiológusok dolgoznak együtt. Ez a körülmény az indoka és a forrása az ötletes újításoknak. Saját fejlesztésük például a 640 atmoszféra nyomású rugós biztosítószelep, amelyből az NDK teljes igényét kielégítik.

Az immár 15 éves brigád segíti a fizikai állományú meó-brigádokat. Támogatták például a Gagarin szocialista brigádot, amely elérte a vállalati kiváló brigád címet. S ami a legfontosabb — nemcsak saját üzemük, gyáruk élete iránt érdeklődnek, hanem a szakma valamennyi gondjára, bajára is kíváncsiak.

Cz. V.

A családalapító fiatalok otthonteremtéséhez

Nemrégiben látott napvilágot a Könnyűipari Minisztérium pályázati felhívása, amelyben korszerű, szériában gyártható szobaberendezések, variálható bútordarabok, s elsősorban a ma még

hiányzó bébi- és gyermekbútorok tervezésére kérik fel

az egyéni alkotókat, illetve a modellező kollektívákat.

A Bútoripari Tervező Intézettől kapott tájékoztatás szerint a legkisebbek ideális bútorzata praktikus, könnyen kezelhető, lemosható felületű, színes és lehetőleg variálható berendezési tárgyakból áll.

Várják azokat a bútorterveket is, amelyek

a családalapító fiatalok otthonteremtéséhez nyújthatnak újabb segítséget.

Korszerű választékot az alapvető funkciókat ellátó olcsó toútorcsaládokból és másféle, szükség szerint variálható berendezési tárgyakból.

A zsűri az 1975. szeptember 15-ig leszállított készterméket bírálja el. A bizottság által elfogadott bútordarabokat, szobaberendezéseket a tervek szerint az őszi BNV-n, az Otthon ’75 kiállításon mutatják be a nagyközönségnek.

Pest megye választókerületei

ti, Dunavarsány, Majosháza, Taksony), a vk. bizottság elnöke: Til- ling-er Imre, pedagógus;

1«. számú vk., székhelye: Szi- getszentmiklós (Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tököl), a vk. bizottság elnöke: ifj. Szabó József, a Csepel Autógyár üzemmérnöke;

19. számú vk., székhelye: Érd (Érd), a vk. bizottság elnöke: dr. Agyi Dániel nyugdíjas;

29. számú vk., székhelye: Százhalombatta (Százhalombatta,

Diósd, Sóskút—Pusztazámor, Tárnok, Törökbálint), a vk. bizottság elnöke: Pávcl Nándor, iskolaigazgató-helyettes;

21. számú vk., székhelye: Budaörs (Biatorbágy, Budaörs, Páty), a vk. bizottság elnöke: Horváth Jenő nyugdíjas;

22. számú vk., székhelye: Budakeszi (Budajenő—Telki, Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, üröm— Pilisborosjenő), a vk. bizottság elnöke: Csizmadia Gyula, a Beloiannisz H. G. technikusa;

23. számú vk., székhelye; Pilis- vörösvár (Perbál, Piliscsaba— Tlnnye, Piljsszentiván, Pilisvörös- vár, Zsámbék—Tök), a vk. bizottság elnöke; Scheller József, kőműves kisiparos;

21. számú vk., székhelye: Szentendre (Szentendre, Pomáz), a vk. bizottság elnöke: Bernátli Tibor, a Kéziszerszámgyár igazgatója, a városi népfrontbizottság titkára;

25. számú vk., székhelye: Szentendre (Budakalász, Csobánka, Du- nabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pi- lisszentlászló,. Pócsmegyer, Szigetmonostor, Taliitótfalu, Visegrádi, a vk. bizottság elnöke: Knáb Mihály, a dunabogdányi kőbánya üzemvezetője;

26. számú vk., székhelye: Dunakeszi (Dunakeszi, Fót), a vk. bizottság elnöke: Révay Sándor, a MÁV Járműjavító Vállalat szb- tit kára;

27. számú vk., székhelye: Vác

(Ácsa—Csővár—G a lg agy örk—Püspökhatvan, Göd, Kösd, örbottyán —Csornád, Rád—Penc, Szód—Vác- duka, Sződligct, Váchartyán— Kisnémedi—Püspökszilágy, Vác- rátót), a vk. bizottság elnöke: Lő- rtnez László, a Forte vegyész- technikusa;

28. számú vk., székhelye: Vác (Vác), a vk. bizottság elnöke: Szabó Sándor, a Bélésárugyár igazgatója;

29. számú vk., székhelye: Szob

(Kemence—Bernecebaráti, Letkés —Ipolytölgyes, Márianosztra—

Kóspallag. Nagybörzsöny, Nagymaros, Szob—Ipolydamásd, Szo- kolva, Vámosmikola—Perőcsény —Tésa, Verőcemaros, Zebegény), a vk. bizottság elnöke: Bernát

István, állomásiőnökt.

szentmárton, Tápiószőlős, Újszilvás), a vk. bizottság elnöke: Bercsényi Ján-os tsz-elnök;

7. számú vk., székhelye: Cegléd (Cegléd), a vk. bizottság elnöke; Mohos Imre iskolaigazgató, a városi népfrontbizottság elnöke;

8. számú vk., székhelye: Albert - irsa (Aibertirsa, Ceglédbercel, Csenő, Dánszentmiklós, Mikcbuda, Nyársapát), a vk. bizottság elnöke: Farkas Pál tsz-elnök;

9. számú vk., székihelye: Abony (Abony, Jászkarajenő—Kőröstetét- leu, Kocsér, Törtei), a vk. bizottság elnöke; Finna György iskolaigazgató ;

10. számú vk., székhelye: Nagykőrös (Nagykőrös), a vk. bizottság elnöke: Monostori József DE- IMASZ-üzcmigazgató;

11. számú vk., székhelye: Monor (Gomba—Bénye—Káva, Monor, Pilis), a vk. bizottság elnöke: Rigó István, a Finommechanikai Vállalat műszerész csoportvezetője;

12. számú vk. székhelye: Gyömrő (Ecser, Gyömrő, Maglód, Menete, Sülysáp, Úri), a vk. bizottság elnöke: Somogyi Ferenc iskolaigazgató ;

13. számú vk., székhelye: Verses (Nyáregyháza, Péteri, Üllő, Vasad—Csévharaszt, Vecsés), a vk. bizottság elnöke: Moór Nándor tsz-elnök;

14. számú vk., székhhelye: Ocsa (Alsónémedi, Bugyi, Gyál—Felső- pakony, ócsa), a vk. bizottság elnöke: Bogdán István, bejáró gyári munkás;

15. számú vk., székhelye: Dabas (Dabas, Inárcs—Kakucs, Örkény—

Hernád—Pusztavacs—Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Üjliartyán—Újlengyel), a vk. bizottság elnöke: Murai Péter, a járási hivatal osztályvezetője ;

16. számú vk., székhelye: Ráckeve (Dömsöd, Kiskunlacháza— Aporka, Lórév, Makád, Ráckeve— Szigetbecse, Szigetcsép, Sziget- szentmárton, Szigetújfalu), a vk. bizottság elnöke: Gycne András, nyugdíjas;

17. számú vk., székhelye: Duna- haraszi (Délegyháza, DunaliaraszA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 7/1975. 6zámű határozata intézkedik az országgyűlési választókerületek számának, székhelyének, és területének megállapításáról. A határozat alapján Pest megyében 29 választókerületet alakítottak ki.

1. számú választókerület, székhelye: Kistarcsa (területe: Csömör, Isaszeg, Kistarcsa—Kerepes, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel), a választókerületi bizottság elnöke: Fabók János, a Hazai Fcsűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának párttitkára;

2. számú vk., székhelye: Aszód,

(Aszód—Domony—Iklad, Erdőkertes, Galgamácsa—Vácegres—Vác- kisújfalu, Kartal, Szada, Veresegyház, Verseg), a vk. bizottság elnöke: Eperjesi Ernő, intézeti

igazgató;

3. számú vk., székhelye: Túra (Bag—Hévizgyörk, Dány, Galga- hévíz, Túra, Valltó—Vácszentlászló —Zsámbok), a vk. bizottság elnöke; Szaszkó József, cipész kisiparos;

4. számú vk., székhelye: Gödöllő (Gödöllő), a vk. bizottság elnöke: Benkó László, a Ganz

Árammérőgyár párttitkára;

5. számú vk., székhelye: Nagy- káta (Kóka, Nagykáta, Szentlő- rinckáta, Szentmártonkáta, Tápió- ság, Tápiószecső, Tóalmás), a vk. bizottság elnöke: Kiss Tibor, a járási hivatal elnökhelyettese, a járási népfrontbizotfcság elnöke;

6. számú vk., székhelye: Tápló- szele (Farmos, Pánd, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápió-