Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

1915. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK 4 xXiiitm HETI FILMJEGYZET Az Öreg Jelenet Az Öreg cfmű filmből. Harsány! Gábor its Latinovits Zoltán. Iiktusait. A regényből készült film azonban kevésbé képes megragadni ezt a folyamatot, s ezt a hiányt nemcsak a más műfajba történt átültetés ma­gyarázza. Meglehetősen kevés információt kapunk például a leglényegesebb dolgokról, ar­ról a két emberölésről, amely miatt az Öreget állandó lel­kifurdalás gyötri még ma is, noha, mint mondja: „azzal a két lélekkel el tudok számol­ni", azaz mind a két esetben a forradalom, a proletárdikta­túra törvényei értelmében, jogosan cselekedett. Pedig itt lehetne igazán megmutatni az öregnek azt a nagyon rokon­szenves, emberközelbe hozó tu­lajdonságát, hogy nemcsak tesz, de mérlegel is, és érzi is a tettek morális súlyát. Egy sokat próbált, sokat szenve­dett nemzedék képviselője ez az öreg, azé a kommunista ge­nerációé, amely mire élvezhet­te volna a harcai gyümölcsét, kissé megfáradt, esetleg le is maradt, elvesztette a kontak­tust az új, annyira áhított vi­lággal, de amelynek a küzdel­mei nélkül mai életünk nem lehetne az, ami. A filmből ta­lán ennek a tanulságnak az erőteljesebb kicsendítése hiányzik, az a kissé. fájdalmas megállapítás, *, amire Gáli könyve oly szelíd erővel, da mégis oly határozottan rá­kényszeríti az olvasót A film nagy erőssége a szí­nészi játék, noha az öreg alakját elképzelve nem feltét­lenül Latinovits Zoltánra gon­dolnánk. Ennek ellenére Lati­novits nagy beleérző erővel és a szerephez valósággal hozzá­öregedve ábrázolja ezt a jel­legzetes figurát, amiként Har­sányt Gábor is képes jó né­hány évet visszafiatalodni a Fiú szerepe kedvéért. Hau- mann Péter, Dayka Margit, Tö­mőnek Nándor jó epizódalakí­tásai egészítik ki a majdhogy­nem kamarafilm jellegű alko­tás szereplőgárdáját. Szécsényi Ferenc operatőri munkájában elsősorban a hangulati elemek kitűnő megragadása dicsérhe­tő. Képei sokat elmondanak erről és öregről és életéről is. A gazdagabb, árnyaltabb, konfliktusokkal telibb alkotás megszületéséhez azonban Ré­vész György forgatókönyvéből és rendezői munkájából hiány­zott valami. Így egy nagyon •érdekes, figyelemreméltó film született, de nem az a felka­varó, meggondolkoztató alko­tás, amelyre a kitűnő kisre­gény alapján számíthattunk. Kiállítótermekben Dürertől Kondor Béláig Nagymarosi alkotók — A Dunakanyar festője Jubileum! évű-nk riacy mflvészhalo ttjának Ek Sán- Balogi István Dózsa-plakátja dórnak híres pűákátjaiból (1368). A budapesti Szépművészeti Múzeum kezdeményezési len­dülete évek óta tart. Most újabb állomáshoz érkezett azzal, hogy minden kedden 10 órától délután 2 óráig, minden pénteken délután 2 órától 5 óráig rajztermet, ecsetet, rajzlapot és korrepe­titort biztosít a múzeumláto­gató gyerekek számára, hogy képben fejezzék ki élmé­nyeiket. Az első lapokat lát­va igen hasznosnak tűnik e gyakorlat. Készségfejlesztő országos rajziskola, s érdekes gyűjtemény kezdetét jelenti e csöndes, de annál biztatóbb vállalkozás. Remélhetően sok Pest megyei iskola is bekap­csolódik *e munkába. Ügy is, hogy a budapesti látogatás alkalmából egyesek a Szép- művészeti Múzeumban raj­zolnak, úgy is, hogy rajzban örökítik meg saját városuk, községük muzeális részleteit. JUBILEUMI PLAKÄT- KlALLlTÁS egyébként most a legjelen­tősebb esemény, amely a Szépművészeti Múzeum falai között található. A kiállított anyag fejlődési menetét jog­gal érzékeli a katalógusíró Frank János abban, hogy a magyar plakátművészet las­san megszabadult a fotona- turalizmustól. Az egyik elő­rehaladási lehetőséget a fes­tői eszközök jelentették, me­lyet Ek Sándor, Konecsni György, Papp Gábor, Kádár György átélt lapjaiban érzé­kelünk. Később jelentős szerephez jut a humor, az emblémati- kus sűrítés. Erre a magatar­tásra jó példa Káldor László, Gál Mátyás és Filó (Mihály*- fi Hona) képi rendszere. A politikai plakát szellemesen mozgósító erejének stíluste­Azonnal felveszünk kőműves, villanyszerelő, pénztárgépszerelő szakmunkásokat, és segébmunkásokat, valamint bérelszámolókat, gyors- és gépírókat Jelentkezés: a 141-821-es telefonszámon vagy személyesen a ZÖLDÉRT munkaügyi osztályán: IX., Naayvásártelep. remtésében nagy szerepe van Filó mellett a Nagymaroson alkotó SO—KY (Sós László— Kemény Éva) művészházas­párnak, s Balogh Istvánnak. Átgondolt munkákkal szere­pel a Dunaharasztin született Zelenák Crescencia, s komoly jövője van azon plasztikus kísérleteknek, melyek Ko- lozsváry György, Piros Tibor és Bakos István nevéhez fű­ződnek. Nö A MŰVÉSZETBEN címmel is a Szépművészeti Múzeumban látható tárlat, amelyet a nők nemzetközi éve alkalmából rendeztek. A grafikai osztály gazdag anya­gából Dürer nagysága lebi­lincselő. A nő életének min­den lényeges rezdülését kö­rüljárja rézmetszetekkel a csábítástól, idilltől az anya­ságig olyan zsúfolt árnyala­tokkal, hogy a felület feszült benépesülésében a mai mes­terek legfontosabb előzmé­nyeit látjuk. Most értem meg Kondor Béla vallomá­sát, aki a szentendrei geszte­nyefa alatt mondotta nekem: főiskolája Dürer volt, akit hónapokig tanulmányozott a Szépművészeti Múzeumban. Arra döbben a szemlélő, hogy Dürer a szerkesztést illetően kortárs, indításokkal telített géniusz, nem érintett, alig használt kincsesbánya. Ter­mészetesen Rembrandt is, csak ismertebb óriás, akár Raffaello. Mindketten re­mekművekkel szerepelnek. Ami szintén katharzist okoz: Van Gogh Munkásasszonya és Picasso anyaságot ábrázo­ló vízfestménye. A tárlat ér­dekes mozzanata Milet Kö- pülő-je, hiszen ez a tény al­kalmat ad Munkácsy meg­egyező témájú művének egy­bevetésével. Az évszázadokat áthidaló grafikai sorozat éke Rodin, Renoir, Maillol, Gau­guin, Degas több rajza és a női művészek, Elisabette Si- rani, Angelica Kaufmann és Käthe Kollwitz alkotásai. KRAKKÓ KÖRNYÉKI NÉPMŰVÉSZET remekeinek nyújt otthont Budapesten a Lengyel Kul­túra kiállítóterme. Jórészt az ST. Wyspianski Népművésze­ti Szövetkezet tevékenységét dicséri a kiállított színpom­pás anyag. Megörökíti a len­gyel népélet eseményeit, kü­lönösen szép a babákból ösz- szeállított krakkói lakodal­mas menet, a népviseletbeöl­tözött pásztorok, az ízléses gobelinek, szőrmék, gyapjú díszpárnák. A szövetkezet több mint 500 embert foglalkoztat, s műveiket exportálja a világ minden részébe. LACZA MARTA grafikái a cigánysor rezdülé­seit tárják fel nosztalgikus együttérzéssel és emberi, mű­vészi mértéktartással n Jó­zsefvárosi Galériában. SZÉKÁCS ZOLTÁN a Kis-Duna festője volt hosz- szú évekig, s most a nagy­marosi Dunakanyar, Rácke­ve, Dunaharaszti festői fel­dolgozása mellett elsősorban Tisza-parti tájakkal és már- télyi hangulatokkal mutatko­zik be Zalaegerszegen. Losonci Miklós WOLFGANG AMADEUS MOZART 1781-ben, .botrányos inzultus után szabadult meg a gyűlölt udvari szolgálat nyűgétől. Függetlenül, szaba­don nézett jövője elé — ami ugyan cseppet sem tűnt gond­talannak —, így kezdett el dolgozni a Szöktetés a szeráj- ból szövegkönyvén. Szívében a szabadság bűvös érzéséhez a bontakozó szerelem édessé­ge társult. Későbbi felesége, Constanza Weber iránti érzel­meit dalműve főhősével, Bel- montéval mondatja el az opera Constanzájának. Érthető, hogy az opera áriái, kettősed Mozart legszebb szerelmi muzsikái kö­zé tartoznak, a hűség, az ön- feláldozás hangján, a fiatalság örök-üde lírájával szólalnak meg. A szerelmi történethez társuló egzotikus színihely, a két szerelmespár és a komi- kus-groteszk Ozmin basa, va­lamint a felvilágosult huma­nizmust képviselő Szelám ba­sa alakjával, az izgalmas szöktetési „sztorival” az ope­ra Mozartnak máig egyik leg- népszerőbb alkotásává vált. KITŰNŐ VÁLASZT AS, egy­ben dicséretes törekvés, a Dé­ryné Színház operaegyüttesé­h MQSZFILM fél évszázadéi „SthHíz" Budapesten Az idei esztendő áprilisá­ban, májusában- számos évfor­duló, ünnepi eseménysorozat teszi teljessé a hazai filmmű­vészet programját is. A válto­zatos tervekről dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója tájékoztatta az MTI munka­társát. Időrendben is az első hely­re kívánkozó évfordűló: a moszkvai filmstúdió — nép­szerűén a MOSZFIM — fennállásának 50. évfordulója. Bár több stúdió is talá’ható Moszkvában, mégis a legje­lentősebb a nemrégiben 50 éves jubileumát ünneplő MOSZFILM, Európa egyik legmodernebb filmgyára, amely korszerű, minden igényt kielégítő. Négy épüle­tében 13 modern műteremben forgathatnak. Jelenlegi kapa­citása esztendőnként 35 film és II tv-filpi. Fennállásának 50 éve alatt a MOSZFILM és jogelődei több mint ezer filmet forgat­tak. A MOSZFIM Stúdió 50 éves jubileumát nemcsak ott­hon ünnepük, hanem a baráti szocialista országokban is, így nálunk Magyarországon _ is. Ebből az alkalomból művész­delegáció érkezik hazánkba. Az április 21. és április 30. kö­zött rendezendő ünnepi vetí­téssorozat megnyitó díszelő­adása április 22-én a budapes­ti Vörös Csillag moziban lesz. Május 9., a győzelem napja alkalmából szovjet filmhét lesz hazánkban. A szovjet de­legáció tagjaként Budapestre látogat Vjacseszláv Tyihonov színművész, a népszerű Stir- litz is. tői a Szöktetés bemutatása. Eddigi nagyszerű vígopera- előadásaifc után nem vóít két­ségünk afelől, hogy ezt a mű­vet is képesek színpadra vinni. Ez a bemutató azonban eddigi' legnagyobb — és egyben sike­res! — vállalkozásuk volt Kertész László színpadán ked­vesen, ötletesen keltek életre Mozart figurái, az előadás ön­feledt, kellemes pillanatokkal és emlékezetes érzelmi csúcs­pontokkal ajándékozta meg a nézőket. ISMÉT ELSŐRANGÚ ALA­KÍTÁST nyújtott Vajda Dezső, az együttes első sztárja Ozmin szerepében. Utána mindjárt Kálny Zsuzsa bájos-eleven szubrettfigurája kívánkozik a listára, Blonde szerepében. Constanzát az együttes új éne­kesnője, Zöld Ildikó alakította; első szerepe több mint biz­tató ígéret. Belmonte alakító­ja, Iván József, főiképp a nagy szerelmi kettősben nyújtott ki­magasló teljesítményt, ötle­tes, egyéni humorral formálta meg Pedrillót Németh József. Figyelemre méltó volt Sáelim basa szerepében Bordás Dezső. Korda Agnes Nemzetiségi óvoda Tökölön Töktflön 1974-ben népesítették be a ?5 személyes nemzetiség óvo­dát. Az Intézményt a tanács saját költségvetéséből, illetve a helyi tsz- ek és társadalmi szervek segítségével építette. Az óvodában szerb-hor- vát nyelvet is tanítanak a gyerekeknek. Vígopcra-bemutató a Déryné Színházban Szöktetés a szerdjból Olsen tervez — a banda végez A véget érni nem akaró Olsen-sorozat újabb darabja ez a dán film. Tegyük hozzá: valamivel jobb, m\nt a leg­utóbb látott Az Olsen banda nagy fogása. Most legalább a történet nem teljesen bárgyú, ha az állandó figurák maguk — legalábbis ketten: a dagadt Kjeid és a nyakigláb Benny — meg is tartják enyhén szólva mérsékelt szellemi szintjüket. A tét ezúttal egy csempész­banda óriási fogást és gond­talan életet ígérő páncélszek­rénye. A „mackó” azonban túlságosan jól védett. Olsenra vár a feladat, hogy a bonyolult műszaki berendezést ártal­matlanná tegye. Ebben a jele­netsorban néhány ügyes ötle­tet is láthatunk. Hogy végül is mi lesz a dolog vége, tulajdon­képpen nem tudjuk meg. Így aztán várható a folytatás, újabb avitt fogásokkal, bár­gyú szereplőkkel és még bár* gyúbbnak feltüntetett detek­tívekkel. Aki azzal az eltökélt szándékkal ül be a moziba, hogy bármit lát a vásznon, ő akkor is nevetni fog, ezt a vágyát ennél a filmnél kielé­gítheti. Takács István Ki is ez a furcsa, habókos, ■mogorva öregember, aki egy isten háta mögötti, ócska fa­bódéban őrzi az ősöreg szi­vattyúgépet, amelyet ugyan még sosem kellett használni, de azért mindig üzemképesen kell tartani? Nem hamar ka­punk választ a filmben erre a kérdésre. Sőt, tulajdonképpen maga az egész film tartalmaz­za a választ. Az Öreg, Révész György új filmjének hőse, nagyon nehéz életutat járt be. Kommunista volt tizenkilencben, s úgy me­nekült meg a fehérterror bosszújától, hogy egyik elv­társa és tanítómestere, Tiglich, magára vállalta az ő tetteit is. A két háború között üldözte­tés, nyomorgás, munkanélkü­liség volt a sorsa, s amikor eljött 1945, úgy hitte, végre itt az ő meg a hozzá hasonló társak ideje. Aztán kiderült, nem mindenki úgy képzelte az új proletárhatalmat, mint ő, ők. Üjabb keservek, újabb mellőzés, egy most már sakkal fájdalmasabb vita és konflik- tuk azokkal, akik nem értettek egyet az öreggel és mindazzal, amit az ő puritán, szigorú, ta­lán kissé merev és i ,yutgáEEÍs- ságtól sem mentes elvei jelen­tettek. Aztán egyfajta rehabi­litálás, majd újra a félreálli- tás, és végül ez az eldugott, ócska szivafctyúház Schalk Henrikkel, az ősöreg szivaty- tyúgéppel. Ebbe a megkeseredett ma­gányba tör be a Fiú, ez a fu- raságban az öreghez illő figu­ra. Nyomorékká lett egy bá­nyabalesetben, amelyről kide­rül: vagány kodás miatt kelet­kezett. Éppúgy sérült ember, mint az öreg, de ez a sérülés a súlyos külső jegyek ellenére is könnyebben hordható, mint az öreg sebei. S megkezdődik a szivattyúházban két ember, két különböző, életkorban, ta­pasztalatokban, életfelfogás­ban annyira különböző ember lassú, szívós küzdelme. Egy­mással, de önmagával is küzd a Fiú és az öreg. S ebben a küzdelemben válik igazán jelképessé az egész történet, lesz többé, mint egy habókos öregember és egy hencegő, iz­gága, nagyképű, s mégis meg­hunyászkodó, riadt fiatalember összeütközésének bemutatása. A regény — Gáli István ki­tűnő, tömör, gondolatgazdag műve ■— természetesen sokkal részletezőbben, árnyaltabban tudja bemutatni ennek a két embernek az összecsiszőlódá- sát, egymást is alakító konf-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents