Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-11 / 84. szám
19"5. ÁPRILIS 11„ PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS KARAKAS LÁSZLÓ: A társadalombiztosítás eredményei: a felszabadult nép sikereinek mutatói berek anyagi biztonságban éljenek, és a társadalom hasznos, megbecsült tagjainak érezzék magukat. Az 1971. előtt megállapított alacsony összegű nyugellátásokat és egyes szociális ellátásokat — mint például a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járadékát, valamint a rendszeres tanácsi szociális segélyeket, az átmeneti segélyeket, a rendszeres szociális járadékokat — 1975. július 1-töl ismét emeljük. Ez a lakosság 10 százalékát, a nyugdíjasok, járadékosok kétharmadát közvetlenül érinti. Az elmúlt évek intézkedéseiben érezhetővé vált, hogy mind nagyobb megbecsülés övezi a dolgozó nőket, az édesanyákat, és a társadalomnak azokat a tagjait, akik gyermekeket nevelnek. A törvénytervezet biztosítja, hogy a jövőben a családi pótlékot valóban az kapja meg, aki a gyermeket ténylegesen gondozza, eltartja. Más szóval: a családi pótlékot ezentúl a gyermeket gondozó — a tartásdíjon felül kapja! Változást jelent még, hogy az árvaellátás korhatára 19-ről 25 évre emelkedik, ha az árva felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul; a korhatáron felüli özvegy, házasság- kötés esetén is megtartja özvegyi nyugdíját; a nevelőszülő is jogosult lehet szülői nyugdíjra. A miniszter ezután a törvényjavaslat előkészítő munkálatairól beszélt, s megállapította: a tervezetet egészében is, egyes kérdéseket részleteiben is az illetékes állami és társadalmi szervek, valamint szervezetek megvitatták, értékelték és egyetértettek vele. A végrehajtás biztosítéka a több cs a jobb munka Ezután a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat keretei nem fogják át — de nem is foghatják át — a teljes szociális ellátás körét. Az említettek sorát még folytathatnám — mondotta — a gyermekintézmények, az étkeztetési, utazási kedvezmények, az egészségügyi ellátás, illetve az azokhoz nyújtott állami hozzájárulások, a tanulók, a fiatal házasok segítésének említésével. A társadalombiztosítás és az azon túlmenően nyújtott ellátás rendszerét egészíti ki a vállalati, munkahelyi, illetőleg tanácsi gondoskodás. Államunk e téren eddig is sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz. Emellett azonban nem nélkülözhető — sőt elvárt —, hogy a társadalom egyes tagjai a családokban és a különböző kollektívákban is megtegyék kötelezettségüket. E téren ugyanis meghatározott felelőssége és kötelezettsége van a gyermekeknek a szüleik, nagyszü leik, nevelőik iránt, és mer fordítva, a szülőknek, nev.i löknek a gyermekek tekinti tében. Végül, valamennyiünk nek — szocialista hazánk ve natkozásában. Lehetsége: hogy a gondoskodás adót esetben vagy körülménye között nehézséget jelen Mégis megtisztelő és jogossé elvárt emberi kötelezettsé ezek teljesítése. Rámutatott a miniszter, hog az egységesítés és a más mef fontolásokból előirányzott fe, lesztések fokozatosan, évri évre növelik kiadásainkat, i növekvő kiadásokhoz szükst van anyagi eszközeink növelésére is. Ez szabta meg a je lenlegi fejlesztés kereteit jr A törvényjavaslat előkészít* és az azt tárgyaló fórumc. nagy figyelemmel voltak arr: hogy a szükséges anyagi for rások — termelékenyebb, haté konyább, fegyelmezettel): munkával, belső tartalékainl feltárásával és hasznosításával, gazdaságunk szerkezeténei. a szükségletekhez igazodó átalakításával, tervszerű belső és külső gazdasági együttműködéssel — megteremthetők legyenek. A törvényjavaslat ebben az értelemben a jövőbeli jobb és több munka előlege is, e munka pedig egyben biztosítéka a törvény érvényesülésének. DR. PESTA LÁSZLÓ: A törvényjavaslat világos, egyértelmű, minden szempontból kiváló alkotás — Nagy jelentőségű témáról, gondosan előkészített törvényjavaslatról tanácskozik az országgyűlés — mondotta bevezetőjében dr. Pesta László, a törvényjavaslat előadója. — A demokratizmussal párosult hozzáértő, lelkiismeretes munka türöződik az előterjesztésben, ismételten bizonyítva, hogy a társadalombiztosítás társadalmi és gazdasági életünkben rendkívül fontos szerepet tölt be, szocialista államunknak a dolgozók érdekeit szolgáló egyik alapvető intézménye lett. A törvényjavaslat előkészítése, a társadalom- biztosítás jogi szabályozása valóban méltó a téma nagy politikai, társadalmi, gazdasági és erkölcsi jelentőségéhez — mondotta, majd arról a nagy érdeklődésről szólt, amellyel — más állami, társadalmi szervekhez hasonlóan — a parlament szociális és egészségügyi bizottsága a törvényjavaslat sorsát kezdettől végigkísérte. — Esztendőkön át nyomon követtünk a társadalombiztosítással összefüggésben minden egészségügyi és szociálpolitikai kérdést, intézkedést és azok eredményeit, tanulmányoztuk a továbbfejlesztést célzó koncepciókat — mondotta. Megemlítette, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának meghívására alkalmuk volt ellátogatni Váci úti új székházukba, ahol megtekinthették a SZOT, a szakszervezetele, a társadalombiztosításban dolgozó aktivisták felelősségteljes munkáját, az ügyvitelgépesítés eddigi eredményeit és — jövőjét is, amikor az állampolgárok, milliónyi dolgozó ügyeinek a korábbi hosszas és bonyolult intézése gyorsabb, egyszerűbb lesz. A továbbiakban utalt az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, valamint a szociális és egészségügyi bizottságának legutóbb megtartott együttes ülésére, ahol a képviselők — sok gyakorlati tapasztalat birtokában— számos kérdést, javaslatot, sőt módosítást is felvetettek. Az ülésen teljes volt az egyetértés abban, hogy a törvényjavaslat minden szempontból kiváló alkotás. Nagy erénye, hogy nemcsak a közvetlen feladatokat, hanem a távolabbi tennivalókat is figyelembe veszi, a gondoktól nemcsak a ma érdekeltjeit, de a holnap gondviselőit is meg akarja kímélni. A törvény és a hozzá csatlakozó végrehajtási rendeletek az eddigi számtalan jogszabály és eljárási szokás dzsungelében nem egyszerűen átvágást jelentenek, hanem egyben a társadalombiztosítás rendszerének magasabb fokra emelését, az országunkban végbement gazdasági, társadalmi fejlődés színvonalához igazítását is célul tűzik. — A törvény szövege világos és érthető — mondotta —, mindenki különösebb segítség nélkül, saját maga is kiolvashatja belőle jogait és teendőit, a fontosabb társadalombiztosítási juttatásokat akár számszerűen is megtalálhatja benne. A közérthető magyarázat különösen fontos, hiszen a társadalombiztosítás szolgáltatásaira mindenkinek élete minden szakaszában szüksége lehet. Az előadó felhívta a figyelmet a törvénynek arra a szakaszára, amely szerint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv a hozzá forduló biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt. Hozzáfűzte: ez a tájékoztatás szélesebben kibővülhet, hatékonyabbá válhat, ha abban nemcsak a társadalombiztosításban közvetlenül érdekelt szervek, de minden mozgalmi és egyéb információs szerv is részt vesz. Ez annál inkább fontos, mert a társadalombiztosítási törvény minden bizonnyal a legszélesebb körű érdeklődést váltja majd ki. Érthetően, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint szocialista rendszerünknek arról a kimagasló vívmányáról, hogy nemcsak lehetőséget nyújt minden embernek a boldogulásra, hanem baleset, betegség esetén, illetve idős korban is biztosítja mindenki számára — az ország fejlettségi színvonalának és anyagi erejének megfelelően — a kielégítő társadalombiztosítási ellátást. Végezetül kérte az ország- gyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. — Országgyűlésünk jelen ülésszakának napirendjén szereplő társadalombiztosítási törvénytervezet a felszabadulásunk 30. évfordulóját ünneplő államunk eddig elért politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének szemléltető bizonyítéka — mondotta bevezetőben Karakas László munkaügyi miniszter. Olyan szociálpolitikai intézkedés, amely — miként a törvénytervezet 1. paragrafusa is kiemeli — a társadalom munkájában részt vevő dolgozókról és hozzátartozóikról való sokirányú társadalmi gondoskodás eddigi eredményeinek összegezését és a népgazdaság lehetőségeihez igazodó továbbfejlesztését tartalmazza. Igazolja ezt az, hogy jelenleg a lakossági jövedelmek mintegy 30 százalékát a pénzbem és természetbeni társadalmi juttatások alkotják. Ezen belül a legnagyobb tételt a társadalombiztosítási ellátások jelentik — mutatott rá a miniszter, majd a társadalombiztosítási rendszer felszabadulás óta elért fejlődéséről beszélt, s hangsúlyozta: — Társadalombiztosításunk kiadásai az elmúlt 15 évben megnégyszereződtek; ma már évi 42 milliárd forintot, a nemzeti jövedelem több mint S és fél százalékát teszik ki. Ennek az összegnek több mint a felét az 1 millió 700 ezer nyugdíjasnak folyósítják, ezt követően a családi pótlék és táppénz jelenti a legnagyobb tételt a pénzbeni juttatások között. A népesedéspolitikai céljaink elérését szolgálja az anyasági, a terhességi és gyermekágyi segély, valamint meglevő különbségek és eltérések megszüntetésének igényével. Egységes rendszerben A munkaügyi miniszter ezután szólt a törvénytervezet néhány konkrét rendelkezéséről is. Nyugdíjrendszerünk egységessé válik. A jelenlegi három különböző nyugdíjskála helyett sikerült olyan mértékszabályt kialakítani, amely senkinél sem jár szerzett jog megsértésével. Majdnem mindenkinél a maival azonos vagy kedvezőbb mértékek alapján állapítja meg a nyugdíjat. Jelenleg a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén az átlagkereset 22 százaléka; 25 évi szolgálati idővel eléri a kereset 62,5 százalékát. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében 10 évi szolgálati időnél az átlagjövedelem 33 százaléka, 25 évi szolgálati idővel pedig 63 százaléka. Az új, egységes skála és mértékszabály szerint munkás, alkalmazott, termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén egységesen a kereset, illetve jövedelem 33 százaléka. Ez a 25 év megszerzéséig évenként 2 százalékkal, 26—32 év után 1—1 százalékkal, 33—42 évek után 0,5 százalékkal emelkedik. A nyugdíj maximuma a kereset 75 százaléka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető él. E szabályok révén o mainál kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alacsony szolgálati idővel rendelkező munkások és alkalmazottak, valamint a hosz- szú, általában 35 évnél magasabb szolgálati idejű biztosítottak. Nyugdíjrendszerünknek továbbra is szerves része a korhatáron túliak munkában maradására ösztönző nyugdíjpótlék. Ez a fizikai munkásoknál, 3—4 évi korhatáron túli munkával az átlag- kereset 95 százalékának megfelelő nyugdíj elérését teszi lehetővé, ami gyakorlatilag azonos vagy magasabb a nyugdíjazáskori keresetnél. A nyugdíjskála és mérték- szabály egységesítése mellett — a XI. pártkongresszus határozatának végrehajtásaként — egységes lesz a nyugdíjra jogosító korhatár is. A törvény- javaslat a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi nyugdíjkorhatárát 1976. január 1- től kezdődően évente 1—1 évvel leszállítja, s a korhatár 1980. január 1-vel azonossá válik a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjkorhatárával, azaz nőknél az 55 — férfiaknál a 60. életévvel. Ezzel összhangban természetesen módosul a mezőgazdasági szövetkezeti tagok özvegyeinek állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatára is. Pártunk és államunk következetesen arra törekszik, hogy a munkában elfáradt idős emA Pest megyei képviselők csoportja az ülésteremben. Fokozatosan megszűnnek a különbségek Ez a párt XI. kongresszusán elfogadott azon határozaton alapul, amely szerint: „Tovább kell egységesíteni nyugdíjrendszerünket, csökkenteni a korábbról megmaradt különbségeket... fokozatosan meg kell szüntetni a társadalombiztosításban még fennálló eltéréseket... A társadalombiztosítás a gazdasági építő munka szociális hátterét, a szociális biztonságot téremti meg a maga eszközeivel arra az esetre, amikor a dolgozók — akár ideiglenesen, akár véglegesen kiesnek a termelő munkából. Ilyképpen a feladat az, hogy gondoskodjon a társadalom munkájában részt vevő dolgozók és hozzátartozók ellátásáról — betegség, munkaképtelenség és öregség esetén, s javítson a gyermekes családok jövedelmi helyzetén. Bár az egyre bővülő gondoskodás forintban mérhető kiadást jelent az állam költségvetése számára, hatása azonban — a dolog természeténél fogva — pénzügyi mutatókkal önmagában nem jellemezhető. Az is nyilvánvaló, hogy a korszerű társadalombiztosítási rendszer a hatékony termelés, a népgazdaság növekedése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hiszen a termelés emberi oldaláról van szó. A termelőberendezések működtetéséhez szükséges munkaerő biztosításához, a dolgozó emberek élet- és munkakörülményeinek rendszeres javításához járul hozzá. A szociálpolitika súlypontját alkotó társadalom- biztosítás így — a gyakran hallott hibás felfogással ellentétben — nem a gazdasági élettől elkülönülő, valami, féle „jóléti” intézmény, hanem a jövedelemelosztás rendszerébe épülve, szerves része a szocialista társadalompolitika egészének. A nemzeti jövedelem 8 és léi százaléka a gyermekgondozási segélynek a világon szinte egyedülálló intézménye. Jellemző, például, hogy e juttatásban a bevezetés évében 34 ezer, jelenleg pedig már mintegy 230 ezer édesanya részesül. A társadalombiztosítási juttatások differenciált rendszere a nem kívánatos életszínvonalbeli egyenlőtlenségeket is igyekszik mérsékelni. Ezzel a munka szerinti jövedelemelosztás szocialista elvének érvényesülését segíti elő. Az új törvényben mindenki kiismerheti magát Karakas László a továbbiakban kitért arra, hogy a sok jogszabály áz ellátások terén az egységességre törekedett, maga a szabályrendszer azonban mégsem volt egységes. Biztosítási ágazatonként tagozódott, és az egyes ellátási formákat az egymást követő változásoknak megfelelően, a különböző szintű jogszabályok többszörösen is szabályozták. Mindezek mellett a különböző területeken és időpontokban alkotott több száz szabály szinte áttekinthetetlenné vált. Mindenképpen szükséges az eddigiek helyett egy összefoglalt, köny- nyen kezelhető törvényt, amelyben nemcsak a szakemberek, hanem mindenki kiismerheti magát. Az érintettek könnyen tudomást szerezhetnek az őket megillető jogokról és az azok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeikről. Rámutatott, hogy a törvényszerkesztési munka szempontjából meghatározóak voltak a felső szintű párt- és állami határozatok. Magát a fejlesztést, o további fejlődés irányát pártunk kongresszusa határozta meg, a társadalmi gondoskodás fokozásának, a szociálpolitikai ellátások javításának, és a társadalombiztosításban
