Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

NOHOB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-. XVII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1975. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK A vízmű kezelőépülete a község központjában épült fel. Takács Mónika felvétele 15190 méter Az úri vízmű története Vecsés és Ecser után... Újsághír: Hazánk fel- szabadulásának 30. év­fordulója alkalmából szép létesítménnyel gaz­dagodott Űri község. Átadták rendeltetésének a vízmüvet. Az ünnepélyes átadáson ott volt a helyi úttörőcsapat szin­te minden tagja. Guba Pál, az MSZMP monori járási bizott­ságának első titkára avató be­szédében elmondotta, hogy Vecsés és Ecser után Űriban valósult meg a járásban har­madikként a vízmű. Köszöne­tét mondott a község párt- és tanácsi vezetőinek, akik bát­ran nekivágtak a „nagy mű” építésének. De erről már beszéljen Brecsok Illés, a községi ta­nács elnöke! — A KÖJÁL 1969-ben meg­vizsgálta a községi kutakat, s megállapította: a lakosság ál­tal használt ásott kutak nagy része fertőzött, vizük fogyasz­tásra alkalmatlan. Nemcsak nálunk okozott ez problémát, hanem más községekben is. Ügy gondoltuk, hogy belevá­gunk a vízmű megépítésébe. 1970-ben tanácsi határozat szü­letett a vízmű építésére. Rö­vid idő alatt elkészültek a tervek, s 1972. szeptember 25- én megalakult a vízműtársu­lat, 545 taggal, s 230 érdekelt­tel. A lakossági hozzájárulást 6800 forintban állapították meg. Központi beruházási ké­jétből 3,6 millió forintot kap­tunk a létesítmény megvaló­sítására. Eredetileg 8,2 millió forint volt az építésre tervez­ve, de a teljes beruházás 9,8 millió forintba került. A több­letköltség előre nem látott műszaki változtatások miatt adódott. A ti. sz. kút tervezett mélysége nem volt megfelelő, a kút gépészetét, elektromos irányítását újra kellett tervez­tetni, 350 folyóméterrel hosz- szabb vezetékszakaszt kellett építeni. Az egymillió forintos fede­zethiányt a Vízügyi Igazgató­ság és a megyei tanács vál­lalta magára, az előbbi 400, az utóbbi 600 ezer forintot adott. Köszönettel tartozunk a ve- csési nagyközségi tanács veze­tőinek, akik a kiselejtezett vízgömbót a rendelkezésünkre bocsátották. Az egyik katonai alakulat szállította át a hatal­mas víztornyot Vecsésről Üri- ba. A lakosság száma a következő évtizedekben sem haladja meg a 3 ezer főt. A legnagyobb vízigény 450 köbméter, s a vízmű erre is lett tervezve, hi­szen a két kút jelenleg 500 köbméter vizet ad. A községben 15190 méter hálózati vezeték épült, s ké­szen áll a korszerű kezelőépü­let is. azon a napon a tsz segítségé­vel felállítottuk a község szé­lén. Elkészült a vízmű. Bata János, á község or­szággyűlési képviselője is ott volt az avatóünnepségen: — Mindig öröm számomra, ha egy új létesítmény átadá­sára hívnak meg. Választó- körzetemben Ecser után Űri­ban valósult meg a vízmű építése. Nekem is sok időmet vette el az utánajárás, a ki­lincselés, de úgy érzem, meg­érte a fáradozást. Már Gyom­ron is tervezik a közös vízmű­építést Üllővel együtt, s bizo­nyára azért is sokat kell majd fáradoznunk, amig el nem ké­szül'. Vecsés, Ecser után a mono­ri járásban harmadikként Űri ban készült el a községi víz­mű. A lakosság elégedetten vette tudomásul az új létesít­mény megvalósulását. A jövő nemzedéke pedig bizonyára nem fogja elfelejteni a neve­zetes dátumot, 1975. április 3- át, a vízműavatás napját. Gér József Szorgalmas, igényes szövetkezeti asszonyok Beszélgetés a határban a nőfelelőssel A brigádvezető hajnalban már az istállók környékét jár­ja. Űton-útfélen megállítják a koránkelők, alig győzi jegyez­ni a sok kérést, észrevételt, lé­vén országgyűlési képviselő, s egyben Üllőn, az Űj Tavasz Tsz-ben a nőbizottság elnöke is. A kimosakodott nap ka­csingatni kezd már az Ó-hegy mögül, amikor csak úgy neki­támaszkodva a karám oldalá­nak Béki Ferencné elmondja, hogy a dolgozók aránya ebben a közös gazdaságban erősen a nők javára billent. A 10 mil­liós termelési értékkel büsz­kélkedő állattenyésztés is fog­lalkoztat néhányat, akik ugyanúgy markolják a villa­nyelet, mint a férfiak. A megbecsülésen túl a nő­dolgozók egész évi rendszeres foglalkoztatása rövid időn be­lül véglegesen megoldódik. És nem is akárhogyan! A kor­szerű tervek szerint épült Kori- és a forgácsolóüzemben, a gé­pi adatfeldolgozóban, s a tehe­nészetben a szociális létesít­mények színvonala már csak a fejlett fővárosi üzemek hason­ló létesítményeivel mérhető. A tsz vezetősége most azon töri a fejét, hogy a kertészet és a zöldségtisztító üzem dol­gozóinak is kulturált és igény szerinti öltöző-, étkező- és mosdóhelyiségekről gondos­kodjék. Az ígéretet általában itt mindig a gyors cselekvés követi, ugyanúgy a társközség­ben, Péteriben is. Megoldódott a dolgozók szál­lítása. Megszűnt már a kora reggel kifelé és este a poros, kátyús dűlőúton fáradtan ha­zafelé, hosszú sorokban való ballagás. Mikrobusz viszi, hoz­za őket. A kedvező adottságok­kal és szorgalmas tagsággal bíró tsz azonban a kis buszt felcseréli kényelmes Ikarusz- szal. A növénytermelésben és a kertészetben a plafon a bá­rányfelhős ég, esők, markolá- szó szelek ellen csak a heve­nyében felkapkodott gúnya ol­talmaz. Tisztes munkaruhát, kendőt, csizmát adott a közös gazdaság. A nyári ivóvízellá­tás a határban még nincs ki­elégítő módon megoldva, a hi­deg hűsítő italokkal megrakott kocsi azonban naponta körül­járja a határt, hogy némileg enyhítse a nyár torkot szárító forróságát. Béki Ferencné fontosnak tartja a nődolgozók közösben végzett munkája mellett azt a munkát, amelyet otthon az ál­lattartásban végeznek, s a hí­zott állatok százait a téesz közvetítésével adják át az Al- latforgalmi Vállalatnak. A napi megerőltető munkán túl a tsz gondoskodik a nő­dolgozók művelődéséről, kul­turált szórakozásáról is, isme­retterjesztő előadások, színvo­nalas, vidám nótaestek for­májában. Országos hírű elő­adóművészek már „hazajön­nek”, nem egy közülük tiszte­letbeli tsz-tag. Országjáró körutak, külföl­di társasutazások, gyakori cir­kusz- és színházlátogatás mind a tsz nődolgozóinak kulturális igényeit szolgálják. — Dolgozni már hibátlanul tudnak ezek az asszonyok, az élet dolgaiba azonban még nem mernek, nem tudnak úgy bele­szólni, ahogy illenék — jegyzi meg a korán kelő brigádveze­tő. — Annyit azonban még hozzá kell tenni — mondja in­dulófélben a fáradhatatlan asszony —, hogy a nődolgozók által elért eredményekhez ala­posan hozzásegítettek a mar­kos férfiak is, hiszen a cél, az érdek azonos: az anyagi helyzetünk fokozott javítása mellett fejlett szocialista kö­zösség megteremtése, kialakí­tása. Kiss Sándor Szikszai István általános is­kolai tanár, a vízműtársulat elnöke: — A vízműépítést a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1973. július 15-én kezdte meg. Nem csalódtunk benne, munkáját kis zökke­nőkkel ugyan, időben elvégez­te. A víztorony felállításával a Pest megyei Szolgáltató Vál­lalatot bíztuk meg. Szintén tel­jesítette az ígért határidőt. A legnagyobb problémát a 100 köbméteres víztorony bevoná­sához szükséges burkolólemez beszerzése okozta. A Székes- fehérvári Könnyűfémmű hen­gerész és formázó szocialista brigádjai jöttek segítségünk­re, akik a XI. kongresszus és a hazánk felszabadulására in­dított munkaversenyben vál­lalták a 120 darab, ezerszer kétezer milliméteres lemez el­készítését. Január közepén vállalták a munkát, s február 27-én már Űriba szállították a lemezeket. Március 15-ig meg­történt a torony bevonása és Megélénkült a forgalom Jó volt a téli ellátás, kedvezőnek ígérkezik a nyári Sülysápon nemrég Bánáti Ferenc személyében új dolgo­zót bíztak meg a TÜZEP-teiep vezetésével; Bori Pál, a volt vezető, aki kitűnően teljesí­tette a feladatát, új beosztást kapott. Mikor beléptünk az irodába, a telep volt vezetője éppen akkor látta el utódját jó tanácsokkal és részletesen ismertette munkamódszereit. • — Tavaly szeptember végén — szólt hozzánk Bori Pál —, még úgy látszott, hogy nem tudjuk az év végére teljesíteni tervünket. Forgalmunk két­millióval volt kevesebb az elő­ző évhez mérten. Akkor a ve­zetőség úgy határozott; csök­kentsük a közületi forgalmat, ezzel egyidejűleg pedig jobb áruválasztékról gondoskodjunk a lakosság részére. A bőséges ellátás ezután le­maradásunkat teljesen meg­szüntette, az évet 102 százalé­kos teljesítménnyel zártuk. Tü­zelőben az egész télen nem volt hiány. Német brikettből 24 000, magyarból 25 000, egyéb szénféleségekből pedig 20 000 mázsa fogyott el. Csupán kokszból és a lengyel szénből mutatkozott átmeneti áruszál­lítási zökkenő. Ez a két tüze­lőanyag, sajnos, nem mindig a szerződésben előírt időben ér­kezett rakodóterületünkre. Ezután az új telepvezetőt kérdeztük, hogy most, a tavasz kezdetén, milyen a telep ellá­tása? Beszélgetésünk közben szin­te szüntelenül cseng a telefon, s a felek is állandóan jöttek különféle építkezési anyagok iránt érdeklődni. Azonnal meglátszott, hogy az új ve­zető türelmes. Készségesen, kedvesen beszélgetett, s a szükséges útbaigazítást min­denkinek megadta. — Forgalmunk erősen fel­lendült — fordult felénk, mi­után az utolsó ügyfél is távo­zott az irodából. — Máris túl­szárnyaltuk a múlt esztendő ' első negyedévének az árbevé- | telét. Kccsiszámra vásárolják a fa- és betongerendákat. Nagy az érdeklődés az egy- és lcétkapcsos tetőcserepek iránt. Nemrég érkezett belőlük 40 ezer. Van bőven 500-as cement is, de jócskán rendelkezésünk­re áll a népszerű NDK-i 600- as cement is. Sokan vásárolják a különféle színű metlachi la­pokat is, amelyek igen tetsze­tőseit. A fürdőszobákban, a te­raszokon, a folyosókon ezek a csillogó lapocskák meghitteb­bé, barátságosabbá teszik a családi otthonokat. Telepünket nemcsak a helybeliek látogat­ják. Nemrég nyílászáró szer­kezetekért Rákoshegyröl, sőt Tápiószeléről is felkerestek bennünket és elégedetten tá­voztak. — Újdonságként említem meg, hogy másfél centiméter vastag kenderpozdorjalapok is kaphatók nálunk, amelyek ki­tünően megfelelnek a meny- nyezet, illetve az ereszalja be­fedésére. Egyelőre darabos mészből nem jó az ellátás, ezt azonban kitűnően pótolja a mészhid'rát, amelyből bőséges a készlet raktárunkban. A napokban várjuk a különböző nagyságú téglák érkezését is. Ami pedig a tüzelőanyag-ellátást illeti folyamatosan érkezik tele­pünkre NDK-i és magyar bri­kett is. A lakosság akár utal­vány útján is beszerezheti téli tüzelőjét. (Krátky) A MÁV FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A monori vasúti átkelőhelyet Az utóbbi hetek esőzése és a nagy teherforgalom erősen megrongálta Monoron az Ady Endre úti vasúti átjáró kő­burkolatát és alapaépítményét. Az úttest megsüllyedt és Szolnok felé a vasúti átjjáróban a sínpár erő­sen meghajlik, esős időben szé­les sávban spricceli ki a koc­kakövek nyílásai mellett a vi­zet, amikor egy-egy vonat át­halad. A gyalogátkelőhely kijelölt védővonalát elmosta az eső, elkoptatták a járókelők, sem­mi sem látszik a földön, az emberek bosszúsan bukdácsol­nak a kiálló vasakban. A vas­úti átjáró kőburkolatának tel­jes felújítására és nem ideig­lenes javítására van szükség, és a gyalogátkelőhely bizton­ságosabb kijelöléséről, még mielőtt súlyosabb baleset nem történik. Tíz-tizenöt perces vá­rakozás után tömeges az át­kelés, sok az iskolás, számta­lan a gépjármű. A jelenlegi ál­lapot nem biztonságos, sem a járókelők, sem a vasúti köz­lekedés szempontjából. II. J. Mende Még ebben a hónapban — Mendén április hónapban kerül sor a 2-es számú orvo­si rendelő és lakás bekerítésé­re, valamint a melléképület megépítésére. A tanács fej­lesztési alapból 80 ezer forin­tot irányzott elő erre a célra. Oj kerítést kap a Fő úti is­kola és a hozzá tartozó szolgá­lati lakás, ekészül az épületek külső tatarozása is. Erre munkálatra a tanács ugyan­csak 80 ezer forintot ad, a he­lyi erdészet pedig faoszlopo­kat szállít a kerítésekhez. Mindig az elsők között — Több mint húsz éve dol­gozom a monori magtisztító üzemben. Gépes dolgozóként kezdtem az aprómagüzemben, László Sándor üzemrészlegve­zető keze alatt. Nem volt könnyű elsajátítani a gépes munkát, görcsös igyekezettel dolgoztam, azt akartam, hogy meg legyenek velem eléged­ve. Mert akkor még igen gyak­ran elküldték az embert holt­idényben. Én pedig állandó munkát akartam. Akkoriban nagyon elhagyatottnak érez­tem magam, férjem meghalt, özvegy maradtam három gye­rekkel. Sándorka hathónapos volt, Katalin nyolc-, Júlia ki­lencéves. Nagyon nehéz idők vártak rám, de munkahelyemen meg­találtam a nyugalmam, érez­tem dolgozótársaim, vezetőim segítő szándékát. 11 1959-ben beléptem a pártba. Ott voltam a mezőgazdaság átszervezésénél, agitáltam, tet­tem a dolgomat. Nem volt olyan hely az üzemben, ahol ne dolgoztam volna. Húsz év alatt voltam gépmunkás, bor­sóválogató, varrónő és még sok minden. Ott dolgoztam, ahova állítottak. 1968-ban kiváló dolgozó let­tem. Nagyon sokat köszönhe­tek Burján Imre üzemvezető­helyettesnek, Hajdú Károly- nak, Sintár Pálnak és az idő­közben elhunyt Burján Sán­dornak, akik megtanítottak a munka szeretetére, megbecsü­lésére. Most már könnyebb. Gyermekeim felnőttek, két lá­nyom férjhez ment, fiam gép­kocsivezető — unokám van... Huszonhárom hónap van még hátra nyugdíjazásomig, szeretném ezt az időt éppen Olyan becsülettel ledolgozni, mint az eltelt húsz évet. Hogy miért ragaszkodtam munka­helyemhez? Mert szerettem és szeretek itt dolgozni. Egysze­rű ember voltam világéletem­ben, s úgy éreztem, itt van a helyem a társaim között. Nem csalódtam. özvegy Tönköly Sándomé április 4-én a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetésben részesült. Lejegyezte: Hörömpő Jenő Jegyzet A kút A gyömrői gyerekek keuvelt kirándulóhelyévé vált a községet körülvevő erdőrengeteg, de gyakran átmennek Mendére is, a „hegyekbe”. Olyankor többnyire a vasút melletti töltésen igyekeznek úti­céljukat elérni. A cseme­tekerti sorompótól alig kétszáz méterre nemrég még MÁV-őrház állt a sí­nek közvetlen tőszomszéd­ságában. Tavaly lebontot­ták a házat, már csak né­hány hulladékanyag jelzi, hogy itt valamikor épület állt. Lebontották a kerítést is, ám nem törődvén a ve­széllyel, a kutat fedetlenül hagyták ott. A földtől alig 60—70 centiméterre emel­kedő betongyűrű semmi­képpen sem nyújt védel­met a gyerekek ellen. Mert ők kíváncsian belebámul­nak a mélybe, veszélyez­tetvén ezzel testi épségü­ket. Mi lenne a megoldás? — vetődik fel a kérdés. A kutat is meg kellene szün­tetni, vagy: lefedetnék be­tonlappal, vagy: betemetik. Mindkettő jó megoldásnak tűnik, s nem túlozunk, ha azt mondjuk, minél előbb meg kell oldani ezt a kör­nyékben lakó gyerekek ér­dekében, amíg nem törté­nik egy újabb gyermek­tragédia. A MÄV figyelmébe ajánljuk a födetlen, árván hagyott kutat a sínek mellett... (8. j ) MŰSOR MOZIK Gomba: Periszkóp a fjordok között. Monor: Á vizsgálat le­zárult, felejtse el! Tápiósáp: Alfredo, Alfredo. Vecsés: A keresztapa másik arca. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 18 órakor: a gyöm­rői szoborkert előkészítő bi­zottság ülése a TÖVÁL tanács­kozótermében. Péteriben, 18- tól 22 óráig: klubfoglalkozás, 19-től 21-ig: sportvezetőség megbeszélése. Üriban, 17.30-tól 19.30-ig: szabás-varrás tanfo­lyam. ŰTTÖRŐHAZ Gyomron, 14-től 18 óráig: biológia, 15.30-tól 17.30-ig: rá­dióépítő szakkör. A Monori Építők Ipari Szövetkezete azonnali felvételre keres: szobafestő­mázoló, villanyszerelő, kőműves szakmunkásokat és segéd­munkásokat. Jelentkezés; a szövetkezet személyzeti és munkaügyi osztályán, Monor, Ipar u. 2—4.

Next

/
Thumbnails
Contents