Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
XIX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1975. ÁPRILIS 9.. SZERDA Hogyan gazdaságosabb? A paradicsomtermesztés útjai Miicumi verseny A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szak- oktatási főosztálya, a KISZ Központi Bizottsága, valamint az ÉDOSZ elnöksége országos versenyt rendez az élelmiszeripari szakoktatás 25 éves jubileuma alkalmából. A verseny résztvevői április 8-a és 12-e között háromféle vetélkedőn mérik össze tudásukat: kulturális, sportvetélkedőn és a „Szakma kiváló tanulója” címért folyó verseny szerepel a programban. Az édesipari, a hűtőipari, valamint tejtermékgyártó és a húsfeldolgozó szakma képviselőinek szóbeli versenyét Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben tartják meg. A konzervgyártó, baromfifeldolgozó és sütőipari szakmát tanuló fiatalok írásbeli, gyakorlati és szóbeli versenyét ugyancsak Nagykőrösön tartják április 9-én. A „Szakma kivaló tanulója” címért folyó verseny eredményhirdetésére április 11-én, délután 16 órakor szintén Nagykőrösön kerül sor. Nagykőrös ad otthont a kulturális versenyeknek is. Április 8-án, kedden az ünnepélyes megnyitó után a szavalóverseny első fordulójára, a diákköltők versenyére, a kamarakórusok, szólóénekesek, hangszeres szólistáit, művészi táncosok bemutatkozására került sor, ezt az irodalmi színpadok műsora követte. Szerdán, április 9-én a szavalóverseny második fordulóját, prózamondók versenyét tartják meg. Végül április 12-én, délelőtt 10 órakor ugyancsak Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben rendezik meg az ötnapos versenysorozat ünnepélyes eredményhirdetését és díjkiosztását. Mit látunk ma a moziban? Fél évszázad korkülönbség. Szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Vívó rapszódia. Magyar híradó. Előadás kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BANOMI ISKOLÁBAN Elefántkirály. Amerikai do- kumentumfilm. Előadás kezdete: fél 7-kor. A konzervgyár évente 14— 15 ezer hektár területről begyűjtött paradicsomot vesz át feldolgozásra. A felvásárlás 1973-ban 342 ezer, tavaly 313 ezer 555 tonna volt, az idén pedig 360 ezer tonna paradicsom átvételére kötöttek szerződést. A fenti mennyiségnek mintegy 5 százalékát takarítják be géppel. Felét palántásni A MÉM a soroksári paradicsomtermesztési és betakarítási rendszert fogadta el, mivel az állama gazdaságokban alkalmazott TOMATO- COOP elnevezésű paradi- csom termesztési mód még nem gazdaságos. Ez utóbbinál amerikai termesztő- és betakarítógépeket használnak, ezek ára azonban lényegesen magasabb, mint az SPR paradicsomtermesztési rendszerben használt, a Mezőgépfejlesztő Intézet által kialakított hazai gyártmányú BMG-gépeké. Különbség a két paradicsomtermesztési rendszer között még az is, hogy a TOMATOCOOP keretében az állami gazdaságok zöme helyre veti a paradicsomot, s csak kisebb részt palántázzák, míg az SPR paradicsomtermesztési rendszerben 651 hektárnyi területen csupán 10 hektár terület volt helybevetéses. Pedig a szedőgépek jobb kihasználása, a konzervgyárak egyenletesebb ellátása érdekében a termő- terület legalább 50 százalékán a palántázott paradicsom termesztése a kívánatos. Ezenkívül az átlagtermés is nagyobb a palántázott területen, s a termés hamarabb is érik átlagosan egy hónappal. A Nagykőrösi Konzervgyár az utóbbi években július 20-án kezdte meg a paradicsom feldolgozását, míg 25 évvel ezelőtt, amikor a termőterület 95 százalékán helybevetéses paradicsomot termesztettek, csak augusztus 20-án kezdődhetett meg ez a munka. Értékes vetőmag Tavaly hat termelőszövetkezet termesztett paradicsomot az SPR rendszerben, s 331 mázsa hektáronkénti átlagtermést értek el. A termés 25 százalékát géppel, a többit kézzel szedték le. A legjobb terméseredményt az abo- nyi Űj Világ Tsz érte el: 200 hektárnyi területének minden hektárjáról átlagosan 385 mázsa termést gyűjtöttek be. Az SPR paradicsomtermesztési rendszer 1 hektár területen több mint 2 ezer forint nettó jövedelmet ad, bár ez kevesebb, mint a két év előtti eredmény. Ennek oka, hogy tavaly alacsonyabb volt a növény szárazanyag-tartalma, azonkívül a termés egy részét az októberi esős időjárás miatt nem sikerült betakarítani. Az SPR-hez tartozó paradicsom előfeldolgozó-lényerő- vonal eredményesen összekapcsolható a paradicsom- mag-termeléssel is. Ez igen fontos, mivel az idén például a külföldi cégek 200 tonna paradicsom-vetőmagot vennének. A magtermeléssel csaknem 50 százalékkal növelhető a paradicsomtermesztés jövedelmezősége, indokolt hát e lehetőség kihasználása. Á ilogram m on kén l 1 forint A géppel leszedett terményt vízzel teli, billenőtartályos pótkocsival szállítják előfeldolgozáshoz. Célszerű korai, közép- és kései érésű fajták termesztése, a betakarítógép kapacitásának jobb kihasználása érdekében. Szükségtől függően 7— 10 gornbaölőszeres permetezést alkalmaznak, zömében Dithane M—45-öt, vagy Ant- racollt. Az előfeldolgozó-vonalon nyert paradicsomlé tartály- kocsikon kerül a konzervgyárba. Az SPR rendszerben egy kilogramm paradicsom egy forintért megtermelhető 400 mázsás hektáronkénti átlagtermés esetén. Az effajta paradicsomtermeszités esetén 100 hektár paradicsom termesztéséhez és betakarításához februárban 10 fő, márciusban 12, április-májusban 20—20 fő, június-júliusban 30—30 fő, augusztus-szeptemberben 40—40 fő, október és novemberben pedig 5—5 fő szükséges. Dr. Konrád Zoltán Orvosi ügyelet Április 7—12-iG I—II. körzet: Dr. Lengyel György, rendel: délelőtt 8—11- ig, délután 5—6-ig. III. körzet: Dr. Mikó Miklós, rendel: 11—13-ig és 6—7-ig. IV. és VIII. körzet: Dr. Kulin Sándor, rendel 8—10-ig és 5—6- ig. V. körzet: Dr. Pólus Károly, rendel: 11—14-ig és 6—7- ig. VI. körzet: Dr. Somlyai Károly rendel 8—11-ig és 5— 6- ig. VII. körzet: Dr. K. Kiss Dániel rendel 11—14-ig és 6— 7- ig. Az V—VI. körzet rendelése szombati napokon délelőtt 10 —13-ig tart. Központi ügyelet április 12- én délután 2 órától április 14- én reggel 7 óráig a Magyar u. 2. sz. alatti rendelőintézetben lesz. Felszabadulásunk hónapjai H. A prilis 4-én egy óra hosszáig zúgtak a harangok. Szomorú ólomszürke felhőket vitt a szél nyugatról kelet felé, mégis örültünk, hiszen Magyarország felszabadult. Országunkban megindulhatott az építőmunka. Mindenütt akadt tennivaló. Akik az ostrom után a fővárosban jártak, azt mondták, hogy azt soha nem lehet helyreállítani, annyi romot láttak. Városunkban nagy iramban folyt a szervező munka. Mindegyik párt igyekezett növelni a taglétszámát. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt helyi szervezete élén a titkári feladatot fiatalok végezték. A kommunista párt élén Bartha Antal állt, a szociáldemokratákat S. Hegedűs Lajos vezette. Á politikai harcból az ifjúság is kivette a részét. Igen aktív volt a kommunista párt ifjúgárdája Csete Sándorral és Soós Magdolnával az élen. A forradalmi szellemű fiatalok minden pártmegmozduláson és rendezvényen részt vettek. Dobi István kultúrgárdát, Bátyi Zoltán az énekkart vezette. A Petőfi-gárdát Patay József vezette. Egész estét kitöltő előadásokkal szórakoztatták a város közönségét. A sport újraélesztésében sokat vállalt Reszeli Ambrus. A Munkás Sport Egyesület megalakulásával megkezdődtek az edzések atlétikában, a labdarúgásban, birkózásban, ökölvívásban és a női tornában. Cokat és hosszasan ünne- peltünk 1945-ben: A többi párttal együtt először a március 15-ét. Délután 3 órától este 7 óráig tartottak a beszédek, szavalatok és énekszámok. A szemerkélő eső ellenére mindenki végigvárta az ünnepséget. Ugyancsak szemerkélő esőben ünnepeltük felszabadulásunk első ünnepét. Az elesett szovjet katonák emlékére a katonazenekar gyászindulót játszott, és a gimnázium előtti katonasírokat koszorúval díszítettük. Május elsejét már felvonulással köszöntöttük. Megünnepeltük az európai háború végét is egy szép májusi délelőttön. őszintén örültünk. Nemcsak a szónokok ismételgették, hogy soha többé háborút, hanem mindenki, aki ott állt a tanácsházával szemben a téren, ezt hajtogatta. Ének oly őszintén nem hangzott el és a zenekar fényes hangszerei nem zengtek még soha szebben, mint ezen az ünnepen. A háború áldozataira való emlékezést a harangok zúgása fejezte ki. A kecskeméti légvédelmi tüzérek ikerágyúinak sortüze zárta be ezt az emberemlékezetig megmaradó nagyszerű ünnepséget. Tele voltunk jóakarattal és alkotóvággyal, ha szegényen éltünk is. Igyekeztünk menteni népünk értékeit. Ha nem is bízott meg vele senki, hogy mentsük, akkor is tettük. Megmentettük a város csaknem négy évszázados levéltárát, a múzeum és a városi könyvtár maradék anyagát. A levéltárat a Kalocsa Balázs- féle szőlőből, illetve annak présházából hoztuk haza februárban és márciusban. A levéltárat a bombatámadástól való félelem miatt, felsőbb rendeletre a városból jól védett helyre kellett szállítani. Az említett értékeket becsülő társaim, Mohácsi György (sebészorvos), Gyarmati Ambrus (mérnök), Karai József (műszaki dolgozó) segítették védelmezni. A gimnázium „Nagykönyv- tár”-a is veszélyben forgott. Tekintélyes része sajnos meg is semmisült. Ami megmaradt belőle, Nánási Miklós, Gyara- ki Jenő és Horváth Zoltán tanárok buzgalmát dicséri. Az év vége felé egyre job-. ban veszített értékéből a pengő. Az infláció 1946 nyarán érte el a tetőfokát. A pénz vásárlóértéke annyira leromlott, hogy a milliós és billiós bankjegyeket a szél vitte az utcán. Nem kellett senkinek, pedig ilyen szép rajzú pénzünk korábban nemigen készült. Az adópengő sem bizonyult hosszú életűnek. A munkások természetben kérték a bérüket, burgonya, liszt, kenyér volt a csereeszköz. Ennek a színjátéknak az új forint vetett véget. p'mlékezni kell a „nagy■L< gyűlésekére is. Ezeken leginkább országosan ismert személyek, pártvezetők, miniszterek beszéltek. A pártok nagygyűléseire még a szomszéd városokba is elmentek. Nemcsak a pártbeliek, hanem á másik pártok tagjai is. Legtöbben a kommunista párt augusztus 20—i nagygyűléseire mentek el. Három-négy ezer nagykőrösi ember is felvonult Kecskeméten a Nagykőrösi utcán át a nagygyűlés színhelyére. Emlékezni kell Faragó Lászlóra, az ősz hajú, piros arcú, mindig hangosan beszélő, kedves tanárra. A békési gimnáziumban tanárkodott. A háború alatt tért haza, nyugdíjasként. A legkülönbözőbb bizottságokban tevékenykedett, azokban elnökséget viselt. A Szovjet—Magyar Társaság nagykőrösi szervezetének első elnöke is ő volt. Végül az Apáczai Csere János Kollégium igazgatója volt. Rengeteg ötlet, indítvány embereként ismerték. Egyik decemberi napon, nagy hangoskodással ment a polgármesteri irodába. Azt hangoztatta, hogy Nagykőrösnek újságra van szüksége. „Nagykőrös Népe” legyen a címe. S az újság 1945. január 6-án, mint a pártok közös lapja meg is jelent. Ez a lap nevelt is, tájékoztatott is. Orosz nyelvleckét is adott és hirdetéseket is közölt. A régebbről is jól ismert újságíró, Kopa László szerkesztette. Az iskolák már 1944 novemberében igyekeztek munkához látni. Ám kevés pedagógus akadt. Az iskolaépületekről hiányoztak az ablakok, ajtók, a tantermekből a bútorok, s nem volt fűtőanyag. így aztán azok is abbahagyták egy időre a munkát, akik már kezdtek valamit. A szülők sem engedték gyerekeiket iskolába, ismerve a nehézségeket. I) uha és tanszer tavasszal 11 sem lett elegendő, de az ablak és fűtés hiánya már kevésbé okozott gondot. A hadikórház távozásával 1946- ban már a gimnázium és tanítóképző épületében is megkezdődött a tanítás. A szülők, s a helyi iparosság jórészt társadalmi munkával tették fokozatosan használhatóvá az iskolákat. A felszabadulás utáni első országgyűlés előkészületei 1945 októberében és novemberében zajlottak. November 14-én szavazott is a nagykőrösi ember. Városunk országgyűlési képviselője Patonai Elek, a kisgazdapárt elnöke lett. Nyilvánvalóvá vált a munkáspártok egységes fellépésének szükségessége. A kommunista párt jó szervezettsége és harci ereje nélkülözhetetlennek bizonyult, amikor a földhöz jutott parasztokat meg kellett védeni. Az országos jelszó itt Szovjet vendégek A magyarországi útja során Nagykőrösre is ellátogatott a szovjet szakszervezeti küldöttség. Helyi programjukban egyebek között gyárlátogatás szerepelt: megismerkedtek a konzervgyár életével, felkeresték annak óvodáját. Képünkön: a delegáció tagjai láthatók, köztük balról a harmadik Ty. Ma- maszali, a Szovjetunió hőse, a Kirgiz SZSZK kara-szujói kerületi Otüz-Adür állami gazdaság brigádvezetője, és M. A, Kuzmics (balról a második), aki 30 évvel ezelőtt a harmadik ukrán front 20 éves kapitányaként vett részt Nagykőrös környékének felszabadításában. Kiss András felvétele Képzőművészeti kiállítás A városi úttörőelnökség hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére néhány hónappal ezelőtt képző- művészeti pályázatot hirdetett kisdiákok számára. A beérkezett több mint másfélszáz pályamunkából ma délután 16 órakor nyílik kiállítás a városi pártbizottság nagytermében. Az érdekes, festményeket, rajzokat, különböző eljárással készült alkotásokat bemutató tárlatot Hegedűs László, a városi pártbizottság titkára nyitja meg. Ekkor adják át a verseny díjait is. A kiállítás 10—13-ig délelőtt 9 órától déli 12 óráig, délután 14 órától 16 óráig tekinthető meg, 14-től 16-ig pedig délután 14 óra 30-tól 17 óráig lesz nyitva. SPORT Együtt az utánpótlásért Kibővített elnökségi ülést tartott a Nk. Kinizsi SK, amelyen részt vettek a helyi általános iskolák képviselői is. Nyikos József sportköri elnök kérte a meghívottakat a Kinizsi 5 szakosztálya utánpótlásbiztosításának segítésére. A helyi általános iskolák rendezvényeire a Kinizsi nem kér pálya- és terembért. Dr. Kovács Gábor, az Arany János iskola igazgatója is elhangzott: „Földet vissza nem adunk”. Később, 1948- ban megalakult négy mezőgazdasági termelőszövetkezet (Szabadság, Dózsa, Táncsics és Mészáros János mgtsz-ek). A földművesszövetkezet már 1945-ben megkezdte a munkáját. A kezdeti nehézségek, az infláció következtében azonban csak a jó pénz megszületése után tölthette be rendeltetését. Kisipari szövetkezetek is alakultak, melyek nagyüzemmé fejlődtek, mint például a Gépjavító és Faipari Szövetkezet. A városunkban kialakuló nagyipar megszüntette a munkanélküliséget és a nagy számú munkáselvándorlást. TV agykőrösön ' tartotta ugyan ki számon azt, hogy míg eddig jutottunk. Hányszor kellett az élvonalban állóknak minden tudását, ügyességét igénybe venni, hogy a kitűzött célok valóra váljanak, a hároméves terv, az ötéves tervek, párthatározatok és tanácsi döntések valósággá legyenek. Harminc év alatt nemcsak a kisárutermelő gazdaságok cserélődtek föl nagyüzemekké. Nemcsak a régi bútort váltotta föl az új, a kis nádtetejű házat a négyemeletes társasház, de megváltozott az emberek gondolkodása is. Mások a feladatok is, mint 20 vagy 10 évvel régebben. Akkor nehéznek éreztük mi is, mint a mai ember, a hétköznapok terheit. IVépünk dolgos nép volt, 1" ma is az! Jövője pedig olyanná lesz, amilyet esze és két keze megteremthet. Az örökség, melyet korunk átad, gazdag, de a gazdag örökséggel együttjár a jövőért való felelősség is. Dr. Balanyi Béla (Vége.) arról szólt, hogy a városban sportvonalon toobször alaptalanul vadoiuas vaiaicit es valamit. Az isüoiák OKtatási és tantervi feladataikat teljesítik. Kevés a paiya és a tornaterem Nagykoroson, kevés a sportfeiszeretes az iskolak- oan, ez égető probléma. A testnevelők így is lelkesen végzik munkájukat. Jó lenne viszont, ha a Kinizsi szakosztályai és edzői, együtt tudnának dolgozni az iskolákkal. Kiss László, a Petőfi Sándor iskoia igazgatóhelyettese a testnevelők fontosságát és jó munkáját emelte ki, s arról szólt, hogy iskolája továbbra is biztosítja a labdarúgó-utánpótlást. Németh LászLoné városi ÁIST-elnök említette, hogy az úttörők részére 16 versenyágban rendeznek minden évben versenyeket. Bokor Elemér, a Rákóczi-iskola sportvezetőjd egy pályaműsor- íelelős működését tartaná célszerűnek a jobb szervezés érdekében. Leskó László, a Kinizsi labdarúgó szakosztálya részéről minél több pálya kijelölését szorgalmazta a város több területére. A második napirendi pontban a labdarúgó-szakosztály tevékenységéről volt szó. Az írásos beszámolóból: négy edző foglalkozik a fiatalokkal, a vezetőség hetente értekezletet tart, probléma, hogy a kevés pálya is túlzsúfolt. Leskő László szakosztályelnök szóbeli kiegészítésében a sportról mint jó fegyelmező eszközről szólt. Nyikos József az egyebekben bejelentette, hogy a Kinizsi pártoló tagságot szervez a konzervgyárban, a sportélet támogatására. SZERDAI MŰSOR Asztalitenisz Bp.: az élelmiszeripari szakközépiskolások és szakmunkástanulók országos versenye. Atlétika Bp.: az élelmiszeripari tanulók versenyének országos döntője. Kézilabda Bp.: az élelmiszeripari tanulók versenyének országos döntője. Sakk Hódmezővásárhely: az úttö- rőclimpia országos döntője, 4. játéknap. Torna Dunaújváros: a középiskolás bajnokság országos döntője.