Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

1975. ÁPRILIS 9., SZERDA Elérték a mászó sebességet Sikeres mezőgazdasági gépkísérletek Gödöllőn A mezőgazdaságban haszná­latos traktorok többsége kép­telen olyan kis sebességgel ha­ladni, mely' egyebek között az ültetőgépek vontatásához szükséges. A gödöllői Mező­gazdasági Gépkísérleti Intézet kertészeti gépesítési főosztá­lyán ezért olyan új sebesség­csökkentő berendezést szer­kesztettek, amely a hazánk­ban általánosan használatos MTZ—50 traktorokra szerelve óránként 0—2,7 kilométer ha­ladást tesz lehetővé. Az MTZ— 50 traktort így nem csupán az ültető, palantázó, hanem az ugyancsak mászó sebességet igénylő gyümölcsszedő, komló­szüretelő és takarmánykiosztó kocsik vontatására is alkal­massá tették. A berendezés üzempróbája megtörtént s a vizsgálatok jó eredménnyel zárultak. Fiatalok a műszaki fejlesztésért Fiatalok a műszaki fejlesz­tésért címmel kezdődött ked­den tudományos ülésszak Deb­recenben. Az MTESZ debrece­ni székházában lezajlott ünne­pi megnyitón dr. Beck Mihály egyetemi tanár köszöntötte a résztvevőket, majd Kéri And­rás, a KISZ Központi Bizott­ságának osztályvezetője tartott előadást a fiatal műszaki és természettudományos értelmi­ség társadalmi szerepéről. Egymillió forinttal károsították a társadalmi Tíz-tíz évi szigorított börtönre ítélték az aszódi építőipari szövetkezet főbűnöseit * A Pest megyei Bíróság dr. Boros János tanácsa ötven tárgyalási nap után hozott íté­letet a Kovacsik Elemér és 39 társa elleni bűnügyben. A vád: különösen nagy kárt oko­zó, bűnszövetségben elkö­vetett csalás és más bűn- cselekmények, hamis tanúzásra való rábírás, vesztegetés. Az ügy előzménye: nyolc évvel ezelőtt két termelőszö­vetkezet — a mogyoródi Arany János és a hévizgyörki Dózsa György — közös építőipari vállalkozást hozott létre, 30 —10 dolgozóval és 30 ezer fo­rint forgótőkével. A megala­pítás után egy évre lépett be Kovacsik Elemér villanyszere­lő — gépészeti részlegvezető­nek. S mikor a rákövetkező évben az igazgató katonának ment, akkor az igazgatótanács őt találta a legalkalmasabb utódául. Fél év alatt az új igazgató gyökeres változásokat hajtott végre. A melléküzemágból önálló vállalatot teremtett, a Pest megyei 4. számú Szövet­kezeti Közös Építőipari Válla­latot, Aszód telephellyel. Ettől kezdve erőltette, hogy a részlegét vállalattá fejlesz- sze, holott sem pénze, sem kellő szakembere nem volt hozzá. Megnövelte a létszá­mot 900 főre, ebből 600—650 volt a fizikai dolgozó. Főleg rövid határidős, vagy rekonst­rukciós munkákat vállaltak, mert az ilyen megrendelések­nél gyakran a többszörösét kérhették a munka ellenértékének. A rövid határidő viszont telvetette a folyamatos és fő­leg a gyors anyagbeszerzés kérdéséi, hiszen itt minden­képpen határidőn belül kellett tivégezni a munkát, mert kü­lönben komoly veszteség érte t vállalatot! Buzánszky Lajos pénzügyi osztályvezetőnek ekkor támadt egy ötlete: az úgynevezett egyösszegű munkautalványok1 lehetőséget nyújtanak bérvisz- I szatartásra — mondta —, és > a fönnmaradó összeg jó lesz } csúszópénznek. Ragyogóan fel­használhatják az anyagbe­szerzésnél, és más esetekben is. Erre 60 ezer forintot „irá­nyoztak elő”, de ebből maguk is bőven részesültek. Magya­rán, nemcsak másokat, ha­nem magukat is „megkenték”! Miután ez a pénzügyi mani­puláció bevált, akciósorozatuk fölgyorsult: következett az úgynevezett átalánydíjas kivi­telezés meglovagolása, mivel ez a számla rendkívül magas bérhányadot bír el. Amit bér­számfejtenek, annak csak egy részét fizetik ki, a többit visz- szatartják! Király László művezető és Szabolcsi László építésvezető vállalta, hoffv ők majd be­szélnek a dolgozókkal ez ügy­ben. Beszéltek. A legtöbben visz- szautasították, de volt, aki hajlott rá. Azok közül is be­szerveztek, akik a dolgozók teljesítményét, órabérét meg­adták, igazolták, s a munka­bért felosztották. A számukra megbízhatatlan munkásokkal a fizetési jegyzéket — az összeget letakarva írat­ták alá! És ez mind nem volt elég! ,.Megbízható” dolgozóik fiktív munkákat igazoltak — pár száz forintért — aláírásukkal. Fiktív nevekre is számoltak el munkabért, ezeket hamis aláírásokkal „hitelesítették”. És még sorolhatnánk a válla­lat egyes vezetőinek, egyes dolgozóinak visszaéléseit. Összesen több mint egy­millió forint kárt okoztak a társadalomnak. A Pest megyei Bíróság Sza­bolcsi Lászlót és Király Lász­lót tíz-tíz évi, Buzánszky La­jost és Kovacsik Elemért hat­hat évi szigorított börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélte! A többi vádlott öt év­től egy évig terjedő szigorí­tott, illetve börtönbüntetést kapott! egyeseknél' a végre­hajtást felfüggesztették, má­sokat pénzbüntetésre ítéltek. Az ügyész az ítéletet tudomá­sul vette, a védők fellebbez­tek. A. J. Ismét elítélték a gyáli garázdát Bár korábban többször el­ítélték — legutoljára hatévi szabadságvesztésre — Kárpáti Ferenc 29 éves lakatod buda­pesti lakost, nem javult meg, és szabadulása után sorozato­san újabb erőszakos bűncse­lekményeket követett el. Nyolc esetben megtámadott munká­ból, szórakozásból haza igyek­vő, autóbuszról, villamosról le­szálló nőket Gyálon, illetve Pestlőrincen, Pestimrén. Kö­zülük négyet leütött, illetve fojtogatott, majd kirabolta őket: órát, pénztárcákat, más használati tárgyakat vett el tőlük, egyiktől pedig elrabolta aznap kapott fizetését, több mint 1300 forintot. Másokkal erőszakoskodott, egyeseket kést villogtatva fenyegetett meg. Bűnlajstromához tartozott az is, hogy a fogdából kicsempé­szett levelekben hamis tanú­vallomásra akarta rábírni is­merőseit. A Fővárosi Bíróság helyben­hagyta az ügyben első fokon eljárt bíróság ítéletét, amely- lyel Kárpáti Ferencet 11 évi szabadságvesztéssel sújtotta. Ahogy két orvos látja Gyógyítás, egészség, fejlődés A ceglédi járásban levő Dánszentmiklós lélekszáma: 2*700.. Aktív keresőként 1138 embert tartanak nyilván, 6 közülük 918-an helyben, az állami gazdaságban és a Micsurin Termelőszövetkezetben keresik kenyerüket. A nyolctantermes általános iskola 1957-ben készült el, s ma húsz pedagógus foglalkozik a kisdiákokkal. Az óvodában — az 50-es évek elején létesült — kezdetben csak egyetlen csoportot tud­tak elhelyezni, ma viszont már 75 gyermeket, s rövid időn belül — a további bővítés során, novembertől — ez a szám eléri a százat. A villanyhálózat hossza 30 kilométer. A községben 1969 és 1974 között 260 méter szilárd burkolatú utat, valamint 2220 méter betonjárdát építettek. Az utóbbi öt esztendő kereskedelmi fejlődését jelzi a gaz­dag választékot kínáló ARC-áruház, az önkiszolgáló bolt, valamint a hentesüzlet. A pedagóguslakást 1971-ben hozták tető alá, a három­ezer kötetes könyvtárat 1974-ben. A gyógyszertár 1964 óta, az orvosi rendelő 1960 óta, az egészség­ház pedig 1967 óta fogadja a betegeket. Intenzív megelőző tevékenység A község körzeti orvosa, dr. Kanizslai Jenő, 1961-től él ott. A 48 esztendős férfi feleségé­vé — egyben asszisztense is — véletlenül került Dánszent- miklósra — mint mondja. — Pécsi vagyok, Mohács­szigeten kezdtem orvosi hi­vatásom gyakorlását, de az 1956-os dunai árvíz teljesen kimosott. Értesültem arról, hogy Nyáregyházán orvost keresnek. Odamentem. Né­hány évvel később, 1961-ben átjöttem ide elbúcsúzni az akkori orvostól, aki éppen el­menőben volt. Beszélgetés közben, hirtelen azt mond­ta: nem jönnék-e ide utód­jának? Választ sem várva, nyomban vitt bemutatni a helybelieknek. Elvállaltam. Utólag bevallom: azokban a percekben nem hittem volna, hogy itt fogok letelepedni. S azt végképp nem hittem, hogy egyszer majd örülök, hogy így történt. — Kezdetben Mikebuda is hozzám tartozott. Nehezen megközelíthető házak, út nél­küli, sáros terep. Gyalog kel­lett minden beteghez eljut­nom. Amikor lovas kocsit tudtam szerezni, már örültem. Ha egyetlen helyre hívtak, rá­ment az egész éjszaka. Fél­reértés ne essék: mindezt nem panaszképpen mondom. A gyógyítás a hivatásom, ma­gam vállaltam. — Aztán fokozatosan ja­vult a helyzet. Mikebudát az irsai körzethez csatolták, on­nan már köves úton lehet megközelíteni. Most több időm jutott az itteniek gyó­gyítására. A községben min­denkit úgynevezett alapki­vizsgálásra rendeltünk, s rendszeressé tettük a rönt­genszűrést. Azt akartuk, hogy felkutassuk, s képet kapjunk az addig még nem észlelt be­tegségekről. Az emberekkel meg kellett értetni: nem ak­kor jó egy gyógyszer, ha drá­ga. Ez a szakasz forduló­pontnak bizonyult: végleg szót értettem a dánszent- miíklósiakkal. — Ezután már fokozatosan elkezdhettük a megelőző munkát is. 1968-ban bevezet­ték a rendelőbe a meleg vi­zet, a központi fűtést, ki- csempéztéik a helyiségeket. Nagykereskedelmi vállalat felvesz i pénzügyi előadót, kontírozó könyvelőt, számviteli ellenőrt, gép- és gyorsírókat, adminisztrátorokat, gépelni tudó adminisztrátort, gépkönyvelőket: vas-műszaki, ruházati kereskedőket, raktári tmk-segédmunkásokat, udvari takarítókat, gyakorlott gépkocsivezetőket, gépkocsikísérőket. Jelentkezés: • • 4T SZ0VARU VALLALAT Budapest IX., Soroksár! út 16. (a Boráros térnél). Április 5-án KERTI SZERSZÁMOK KISGÉPEK valamint NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK BEMUTATÓJA ÉS VÁSÁRA kezdődik Szentendrén, a papszigeti TÜZÉP bemutató­telepen, a helyi ÁFÉSZ rendezésében. Amikor 1967-ben elkészült az új egészségház — ahol a vé­dőnői lakás is van —, már alapos, mindenre kiterjedő anya- és csecsemővédelmi rendelés kezdődött. A ceglédi kórházból havonta egyszer kiszáll Dánszentmiklósra a gyermekgyógyász és a szü­lész szakorvos. Hetente pe­dig én tartom a nővédelmi tanácsadást. — Az általános iskola nyol­cadikosainak rendszeres fel- világosító előadásokat ren­dezünk. A lelkiismeretes gyó­gyításhoz szükséges tárgyi feltételek a rendelőben adot­tak: az alapellátáshoz szük­séges műszerek mellett rö­vidhullámú készülékünk is van, amely a reumatikus bán- talmak és a nőgyógyászati panaszok gyógyításában se­gít bennünket. S amire a leg­büszkébbek vagyunk: Dán- szentmdklóson évek óta nem fordult elő fertőző betegség. Tökéletes felszereléssel... A községben 1968-tól dol­gozik fogorvos is. Dr. Monostori István fiatal­ember, 28 esztendős, 1969- ben végzett és neki 1970 óta Dánszentmiklós a munkahe­lye. — Itt sokkal j ragaszkodób- bak, őszintébbek az emberek, mint bármelyik városban. Kezdetben féltek tőlem, de rövid idő alatt sikerült „el­nyernem a bizalmukat. He­tenként öt alkalommal itt rendelek, a fennmaradó egy napon pedig iskolafogászat van. — Az emberekkel azt kell megértetni: ne a legvégső stádiumban jöjjenek a fog­orvoshoz. Általában az utolsó pillanatig halasztják a köz- beavatkozást. Az itt élők me­zőgazdasággal foglalkoznak, s ez meghatározza minden te­vékenységüket. Nyáron alig keresnek fel, télen viszont annál többen. Amikor szedik n7 i«. nvuffftrit. lel­kiismerettel elmehetek sza­badságra. Ha valakit beren­delek kezelésre, s másnapra hirtelen szép idő lesz, az biztos, hogy először a kertet ássa fel, s csak ha marad egy kis ideje, akkor keres meg újra. — A legnehezebb a külte­rületen élőknek. Akad olyan ház, ahonnan négy kilomé­tert gyalogol valaki a busz­hoz, hogy utána öt kilomé­tert utazzon. Ezért gyakran, már az első kezelés után meg­kérdezik: hányszor kell még jönni? így minden esetben arra törekszem, hogy ameny- nyiben lehetséges, már az el­ső kezeléssel eredményt ér­jek el. — A rendelőben kitűnő mű­szerek segítik a munkámat. A fogászati röntgenkészülék, a fúrógép, a modern hid­raulikus szék egyaránt a leg­korszerűbbek közé tartozik. Megszerettem az ittenieket. Vecsésre nősültem, onnan já­rok át naponta. Dáuszentmiklóson »6 személygépkocsi- és 90 motorkerékpár-tulaj- do nőst tartanak nyilván. Az újságelőfizetők száma: 1090. A községben 716 magánlakás van. Az utóbbi öt évben 125 családi ház épült. A legújabb település a Kossuth utcában található: 1972- ben vették meg az első telket, s azóta 50 családi házat hoztak tető alá. A legutóbbi beköltöző: éppen ezekben a napokban vette birtokba a Kossuth utcában háromszobás, új otthonát Lendér Sándor, a hely­beli Micsurin Tsz dolgozója, a családjával együtt. Falus Gábor Szerződést - teljes tanulmányi időre Ötezernégyszáz fiatalt várnak a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek A MÉM-ben összesítették a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetek idei felvételi terveit. Az 1975—76-os tanév­ben 27 szakmában várnak fia­talokat az iskolák, amelyekben összesen 5400 elsőéves tanuló kezdheti el tanulmányait. Mi­után idén a tavalyinál keve­sebben végzik el az általános iskolát — a demográfiai hul­lám érezteti hatását — néhány szakmunkásága­zatban nagy erőfeszítést kell tenni a fiatalok ér­deklődésének felkeltésére. Egyes szakmáktól ugyanis, pél­dául az állattenyésztéstől, a szőlő- és gyümölcstermesztés­től, egyelőre még idegenkednek a fiatalok. A szakmunkáskép­ző intézetek, a megyei pálya- választási intézetek és a terme­lőszövetkezeti szövetségek is­meretterjesztő anyagok, tájé­koztatók közreadásával segí­tik a fiatalok pályaválasztását. A mezőgazdasági nagyüzemek közül egész sor vállalkozott arra, hogy szakmai bemutató­kon fogadja az általános isko­lásokat; megmutatják a diá­koknak a korszerű gépeket, és ismertetik a következő évek munkalehetőségeit. * Sok üzem társadalmi ösztön­díj szerződést köt a leendő szakmunkásokkal. Ezen a té­ren szemléletváltoztatásra van szükség, mert — amint meg­állapították — a nagyüzemek az esetek többségében csakis a negyedéves hall­gatókkal igyekeznek szer­ződést kötni, holott arra lenne szükség, hogy az első évtől folyamato­san támogassák a később hoz­zájuk kerülő fiatalokat tanul­mányaikban. KIS HELYEN _£LFER. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ IMPORTÁLT CSBIfriffUga Ára csati riSOFfc OTP-hitei csak a KERAVILL—nál kaphatöl [KERAVILL vidékre is szásift a keravnjl áruház* Rudapott V., Kossuth Lajos u.2. Ib—« __-_______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents