Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

1975. Április 9., szerda 3 %/6bUw DECEMBER 20-IG Újjáválasztják a szakszervezeti szerveket és tisztségviselőket Gál László, a SZOT titkára, kedden tájékoztatta az újság­írókat a szakszervezeti válasz­tások előkészületeiről és lebo­nyolításáról. Elmondta, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának határozata alapján 1975. de­cember 20-ig újjá kell válasz­tani az összes választott szak- szervezeti szervet és tisztség- viselőt, a szakszervezeti bizal­miaktól a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsáig. Az alapszervezeti választá­sokat április 2. és szeptember 15., a szakszervezetek megyei tanácsainak és a szakszerveze­tek budapesti tanácsának megválasztását szeptember 15. és október 15. között kell lebonyolítani. A szak­mai szakszervezetek kong­resszusait október 15. és no­vember 15. között tartják, majd decemberben kerül sor a magyar szakszervezetek or­szágos kongresszusára. A mintegy négymilliós szakszervezeti tagság csaknem félmillió szakszervezeti tiszt­ség betöltéséről dönt, miköz­ben kifejti véleményét a szak­szervezet tevékenységéről, s javaslataival segíti a munka j további javítását. A szakszer­vezeti választásoknak egyik I fontos célja ugyanis, hogy gazdasági vezetők egyáltalán ne legyenek tagjai a szakszer­vezeti bizottságnak vagy ta­nácsnak. Mindenütt, ahol lehetsé­ges, a legközvetlenebb mó­don, tehát szakszervezeti taggyűlésen kell megvá­lasztani a vezető szerve­ket. Ennek elősegítésére a SZOT határozata most bevezette az úgynevezett kétszakaszos vá­lasztási módszert, amikor az első szakaszban bizalmi kül­döttértekezleten történik a be­számolás és a jelölés, majd 24 órán belül a második szakasz­ban a munkahelyen szavaznak a dolgozók, Ahol a választást közvetlen módon lebonyolíta­ni nem lehet, ott bizalmi-kül­döttértekezletet tartanak. Ezek összetételükben eltérnek a ko­rábbi küldöttértekezletektől, mivel a küldöttek túlnyomó többségének most a bizalmiak köréből kell kikerülnie. A SZOT-nak ez a határozata ösz- szefügg azzal az általános tö­rekvéssel, hogy minden módon fokozzák a bizalmiak felelős­ségét. szerepét, A bizalmi-kül­döttértekezlet a választások után is összeül majd minden olyan esetben, amikor a dol­gozókat érintő fontos kérdése­ket kell megvitatni. Jól dolgoztak a gazdaságok A megyei tanácsok elnök­helyettesei, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői a mezőgazdaság tavaszi előké­születeiről és az időszerű munkákról tanácskoztak ked­den a MÉM-ben. Az értekez­letet dr. Dimény Imre mi­niszter nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor államtitkár is­mertette a tavaszi munkák állását. A mezőgazdasági üzemek jól felkészültek, a szolgáltató vállalatok is általában ele­gendő készletet biztosítottak a termelőknek a tavaszi in­dításhoz. Alapvetően teljes körű a vetőmagellátás, kisebb gondot csak az okoz, hogy egyes speciális vető­magvakból nincsen elegendő. ősszel eléggé nehéz körül­mények között, csak nagy erőfeszítések árán sikerült elvetni a gabonát. Az idei ta­vasszal beigazolódott, hogy a gazdaságok jól dolgoztak, mert a növények mindenhol szépen megerősödtek, jól át­vészelték a telet és lénye­gében semmivel sincsenek hátrább, mint az elmúlt év azonos időszakában voltak. A vetést meg kell gyor­sítani, mert tavaly ilyenkor már földben volt, a tavaszi árpa magja. Magyar—jugoszláv együtfműködésben Átadták a murakeresztúri új vasúti határhidat fokozottan segítse a szak- szervezeti munka fellendí­tését, a párt XI. kongresz- szusának határozatából adódó szakszervezeti fel­adatok konkrét meghatá­rozását, végrehajtását. Ugyanakkor a szakszervezeti választásoknak tovább kell mélyíteniük a szakszervezeti demokráciát. Fontos elv, hogy az új ve­zető testületekben a dolgozók minden rétege arányának meg­felelően legyen képviselve. Kü­lönösen az ipari, közlekedési és mezőgazdasági területeken arra kell törekedni, hogy a vezető testületek minden szint­jén a dolgozók összetételének megfelelően növekedjen á fi­zikai dolgozók aránya, több nő és fiatal kerüljön vezető tiszt­ségbe. Ugyanakkor szűkíteni kell a vezető állásúak arányát, de ez nem jelenti azt, hogy Harminc évvel ezelőtt — 1945. április 1-én — a mene­külő német csapatok felrob­bantották a Murakeresztúr és a jugoszláviai Kotoriba vasúti határállomások közötti Mura- hidat. 1945-ben ideiglenes híd készült, ezt 1954-ben újjáépí­tették, s azóta is többször ja­vították. A most elkészült 170 méter hosszú új híd építéséről 1972-ben írtak alá szerződést a MÁV és a jugoszláv vasutak képviselői. Az új vasúti Mura-hidat kedden ünnepélyesen átadták a forgalomnak. A hídavatáson részt vett dr. Ábrahám Kál­mán közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár, Györgye Mikovics, a jugoszláv Közlekedés- és Postaügyi Szö­vetségi Bizottság elnökének el­ső helyettesé, ott volt dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia budapes­ti nagykövete, Halász József belgrádi magyar nagykövet. Az ünnepség első perceiben avat­ták fel a híd magyar oldalán felállított emlékművet, ame­lyet a lerombolt híd köveiből és acélroncsaiból építettek: az emlékmű a hídépítők háború elleni tiltakozását fejezi ki. megoldani. A félelem sokszor ürügyet keres az életkorban. Öreg fejjel nem lehet, nagyon nehéz tanulni, kihagy az em­lékezetem — mondják. Az igazság az, hogy elkezdeni a tanulást valóban nehéz — a fiataloknak sem, gondoljunk csak az iskolások nyári szün­időt követő keserveire. —Aki azonban folyamatosan tanul, annak emlékezete jobb — esetleg öreg kora ellenére is — mint sok, a tanulást hanya­goló gyermeknek. Folyamato­san, nap mint nap tanulni, ol­vasni egy-egy félórát, órát, ez a jó módszer, akkor az emlé­kezet csiszolódik, a tanulás hatékony lesz, ezt bizonyítja a tapasztalat. A tanítás mellett a tanulás eredménye sem mutatkozik gyorsan. (Kilóra, méterre nem mérhető). Türelem, kitartási szükséges hozzá és nem utol­sósorban az a meggyőződés, hogy szükség van rá. A meg­győződés alap ahhoz, hogy a hallgató is akarja az ismerete­ket megszerezni, az anyagot elsajátítani — ez döntő lépés az elméleti munkától való fé­lelem leküzdésére. Segíthet ebben a propagan­dista úgy is, hogy megmutat­ja, bebizonyítja, hogy a mar­xizmus—leninizmus elmélete nem elsajátíthatatlan tétel­gyűjtemény, amit be kell ma­golni. hanem a munkásmoz­galom általánosított tapaszta­lata, mellyel megismerkedve sok, a gyakorlatból már, isme­rős gondolattal találkozik a hallgatóság. Segíthetünk ennek tudatosításában, ha példáin­kat az adott üzem vagy terü­let életéből vesszük. FELADATUNK az elmélet és gyakorlat kapcsolatát úgy bemutatni, hogy az általánost a konkrét helyzetre alkalmaz­zuk, példákkal közelebb hoz­zuk, saját szavainkkal, saját csoportunk érdeklődési köré­nek megfelelően magyarázzuk az anyagot, hogy az első hal­lásra vagy olvasásra idegennek látszó szöveg érthetővé váljon. A propagandista bebizonyíthat­ja az elmélet elsajátításának fontosságát, konkrétan meg­mutatva, hogy miért van szük­ség ennek vagy annak a kér­désnek a megértésére: a cso­portot érdeklő példákkal. El­vont elméleti kérdések gyakor­lati jelentőségét támaszthatjuk így alá, és hallgatóink ezt meg­értve nemcsak a tanulás ne­hézségeit küzdik le, hanem annak hasznosságáról is meg­győződnek. A túl sok példától azonban óvakodnunk kell. Alkalmazá­suk eszköze lehet az elméleti kérdések megértetésének, de ha túl sok a példa, akkor a lényeg­ről elvonja a figyelmet, és hall­gatóink úgy vélhetik, hogy az elmélet nem egyéb, mint kü­lönböző példák összessége. A propagandista önállóan dolgozik, ha a konkrét cso­portnak, konkrét kérdéseire válaszol. Ez is egyik módja az elmélettől való félelem leküz­désének, amikor a hallgató ta­pasztalja, hogy az ö konkrét problémáit tisztázza az elmé­let segítségével. A feladat ilyen megoldásához alapos és sok­oldalú felkészültség, a helyi problémák ismerete szüksé­ges. A propagandisták felkészü­lése kettős feladat megoldását jelenti: az általános anyagis­meretet, tehát a témára való felkészülést, továbbá a cso­porttal folytatott munka egyes fázisaira (előadásra, szeminá­riumra stb.) történő előkészítő munkát. A témára felkészülés mód­szerei sem sablonosak. Meg­határozza egyrészt az oktatott tárgy jellege, másrészt a pro­pagandista előképzettségének foka. A tárgy jellege szerint változik az oktatás módja is. Például a Szocializmus építé­se ... témáinak oktatásánál az adott üzem, város, járás ada­tait felhasználva a hallgatók érdeklődését, vitakészségét megsokszorozhatjuk. A filozó­fiai témák szintetizáló jellege, elvontsága más, speciális ne­hézségeket rejt magában. A propagandistának készülnie kell arra, hogy bemutassa: az elvont kérdések élő, eleven, emberi, társadalmi problémá­kat tartalmaznak. Nehézséget jelenthet a filozófia nyelveze­tének, frazeológiájának elsajá­títtatása is. Másfajta nehézségek leküz­désére készülni kell, például a munkásmozgalom története ok­tatásánál. Át kell hidalni a hallgatók egy részénél sokszor tapasztalható hiányos történel­mi ismereteket, továbbá azt a sokszor jelentkező ellenállást, melynek forrása az a nézet, hogy csak a jelennel érdemes foglalkozni. A propagandista feladata bebizonyítani, hogy a munkásmozgalom történeté­nek ismerete nélkül, a mar­xista—leninista történelem- szemlélet hiányában, nem le­het biztonságosan eligazodni a jelenkor nemzetközi és hazai eseményeinek sokszor igen bo­nyolult összefüggései között. A magyar forradalmi munkás- mozgalom történetét oktatók számára nemcsak a dokumen­tumanyagok, hanem visszaem­lékezések, szépirodalmi feldol­gozások, versek, a munkásmoz­galmi kiállítások anyagának megismerése és felhasználása segíthet élményszerűbbé ten­ni, a hallgatósághoz közelebb vinni a magyar munkásmozga­lom történetének eseményeit. A jogos nemzeti büszkeség ér­zése, elődeink példája hallga­tóinkban a szocialista hazafi- ság alapjait erősíti, ily módon valósul meg az oktató-nevelő feladat szoros kapcsolata, dia­lektikus egysége. Szovjet delegációk a megyében „Új barátok nevét visszük haza” A SZOT elnöksége meghí­vására felszabadulásunk 30 évfordulójára hazánkba érke­zett 300 , tagú szovjet szak- szervezeti delegáció öt — egyenként 40—50 tagú — cso­portja tegnap Pest megyébe látogatott. Cegléd és Gödöllő, valamint Apajpuszta neveze­tességeivel, termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok munkájával ismerkedtek ven­dégeink, szocialista brigádta­gokkal, mezőgazdasági mun­kásokkal, diákokkal találkoz­va szorosabbra fűzték a ba­rátság szálait. A delegáció tagjai között számosán a Szovjetunió Hőse, a Szocia­lista Munka Hőse kitüntetett­jei, többen részt vettek a Ma­gyarország felszabadításáért folytatott harcokban is. Ceglédtől Gödöllőig Az M. A. Jurcsenko, a Re- pülőgepipari Dolgozók Szak- szervezete központi bizottsá­gának titkára vezette csoport útja először a ceglédi szovjet hősi emlékműhöz vezetett, ez­után megtekintették a Dózsa György-szobrot, majd Varga Józsefnek, a Ceglédi Állami Tangazdaság vsz-titkárának kalauzolásával a feldolgozó kerület takarmánykeverő üze­mének munkájával ismerked­tek. Felkeresték- a csemői ke­rület hústermelő üzemét, ahol az üzemi fajta- és technoló­giabemutató közben Csonka Tibor igazgató köszöntötte a vendégeket és részletesen szólt a gazdaság eredményeiről. Kovács Istvánnak, a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsa titkárának üdvözlő szavai után a gazdaság KISZ-fiataljai tar­ka szegfűcsokrokat adtak át a delegáció nőtagjainak, vezető­jének és azoknak, akik a há­ború éveiben a felszabadító csapatok katonájaként jártak hazánkban. A. P. Belszkij, a bányász szakszervezet osztályvezető­je vezette a másik csopor­tot. A ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zetben ugyancsak Kovács István, az MSZT titkára kö­szöntötte őket, majd a ven­déglátók nevében Molnár Já­nos, a szövetkezet elnökhe­lyettese a gazdaság fejlődésé­ről, Bene József pártvezető­ségi titkár a mozgalmi munka sikereiről szólt. Megtekintet­ték a szövetkezet vágóhídját, a határban munka közben nézték meg a korszerű gépe­ket, majd a paradicsompalán­táktól zöldellő növényházba mentek. Ezután a közös ebéd alkalmából nemcsak jókedvű beszélgetés alakult ki a ven­Sokan azt gondolják, a leg­egyszerűbb, a legkönnyebb an­nak a propagandistának a fel- ' adata, aki párt- vagy tömeg­szervezeti alaptanfolyamon pl. a Szocializmus építése kérdé­seit tanítja. Tapasztalatom, hogy ilyen alaptanfolyamon oktatni egyik legnehezebb fel­adat. Itt a legegyszerűbb, hét­köznapi dolgokkal kapcsolato­san kell megmagyarázni a marxizmus—leninizmus állás­pontját. Érthetővé kell tenni bonyolult elméleti kérdéseket, olyan helyzetben, amikor a hallgatóság általános politikai képzettsége hiányos. Ez bizony jó felkészültséget kívánó, ne­héz feladat. NEM MINDEGY tehát, hogy milyen tárgy oktatására ké­szülünk. A tárgy jellegének fi­gyelembevétele mellett a cso­port összetétele is fontos té­nyező. Azonos témát is másként dolgozunk fel, ha nagyüzemi munkásokkal, illetve egy já­rás orvosaival foglalkozunk. Figyelembe kell venni az elő­képzettségben, az érdeklődési körben meglevő különbsége­ket, ha ezt nem tesszük, akkor oktatásunk olyan magas szín­vonalat ér el, hogy a hallgatók többsége negyedét se érti az általunk elmondottaknak. Kor­szerűen, közérthetően kell elő­adnunk, kérdést feltenni és összefoglalni. Az előadásra, szeminárium­ra felkészülés és a megtartás módszerei egy következő cikk témáját adják. A leírtak és le- írandók célja a tapasztalat- csere megvalósítása a megyei propagandisták között. A jó tapasztalatok közzététele hoz­zásegíthet bennünket az okta- tó-nevelő-felvilágosító munka színvonalának, hatékonyságá­nak emeléséhez. Szabó Imréné, 1 a marxizmus—leninizmus esti egyetem tanára dégek és a dolgozók között, hanem itt adta át a csoport vezetője a gazdaság MSZBT- tagesoportjának ajándékukat, egy művészi Lenin-portrét. ~A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben a G. P. Csurilov, a Tengeri és Fo­lyami Flotta Dolgozói Szak- szervezete osztályvezetője ve­zette csoportot Főző József tsz-elnök fogadta. Beszámolt a szövetkezet munkájáról, és Sófalvi Zoltánnénak, az SZMT titkárának társaságában vé­gigkalauzolta őket a tsz hűtő­üzemében és konzervgyárá­ban. A küldöttség vezetője baráti beszélgetés során emlé­kezett a felszabadító harcok­ra, amelynek résztvevője volt. A Kiskunsági Állami Gaz­daságban Paukovits István igazgató ismertette meg a gazdaság eredményeivel V. Haszenova, a Kazahsztáni Szovjet Szocialista Köztársa­ság szakszervezeti tanácsának titkára vezette csoportot. Ez­után a kiskunsági pásztor- és lovasnapok színhelyén félórás lovasbemutatóban gyönyör­ködhettek a vendégek, társas­kocsikon hajtottak végig a pusztán, majd megnézték a takarmánykeverő, -szárító és tárolóüzemet, valamint az ál­lattenyésztő telepet. Az M. V. Vlagyimirovics, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi bi­zottságának titkára vezette csoport a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem vendége volt. A mezőgazdasági szakember- képzés kérdéseiről, az egye­tem tudományos kutatómun­kájáról dr. Raátz Elemér fő­titkár tájékoztatta a küldött­séget, amelynek tagjai sorá­ban több — hazánk felszaba­dításában részt vett — orvost, köztük Gy. J. Illaironovna or­vosnőt 1 üdvözölhetett. Végig­járták ezt követően a tanszé­keket, megismerkedtek a kí­sérleti laboratórium tevé­kenységével is. Kedves meglepetés volt Pest megye kedves vendé­gei a délutáni órákban érkez­tek meg szálláshelyükre, a budapesti SZOT Szállóba, ahol — mielőtt a SZOT el­nökségének baráti vacsorájá­ra indultak volna — a me­gyében szerzett élményeikről beszélgettünk A. P. Belszkij- jel, G. P. Csurilowal, V. Ha- szenovával és M. V. Vlagyi- miroviccsal. A. P. Belszkij 1957-ben Komszomol-küldöttség tagja­ként járt először Magyaror­szágon. — A vonatablakból, amint átrobogtunk a Tisza felett, magyar földre lépve rögtön szembetűnő változást vettem észre — mondja. Megválto­zott, megfiatalodott, moderni­zálódott a záhonyi állomás, s ahogy közeledtünk Budapest­hez, csak erősödött bennem az első benyomás. Mit vettem észre még? Tizennyolc évvel ezelőtt kevés gépet láttam a szántóföldeken, de annál több kis parcellát. Most széles, szemhatárt borító, jól megmű­velt táblák képe kísért. A föld szeretete és a lelkes mun­ka jelei fogadtak mindenütt. Ezek a tapasztalataim csak igazolódtak a ceglédi Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben, ahol úgy hi­szem — erről győztek meg a látottak —, jól gazdálkodnak, s a vezetők, beosztottak egyaránt magukénak tekintik a közöst. Gazdákként éreznek és érdekeltek is munkájuk­ban. A határban mezei bri­gáddal is beszélgettünk: ép­pen kukoricát vetettek, még­hozzá a legmodernebb tech­nika és gépek alkalmazásával. — Kedves példát említettek vendéglátóink a két ország gazdasági együttműködésének méltatásakor. Megtudtuk, hogy a növényházban a virá­gokat, amelyeket ottjártunk- kor kötöttek csokorba, holnap- holnapután már a leningrádi és moszkvai virágüzletekben lehet megvásárolni. Addig is kaptunk belőlük... Kedves meglepetést is tar­togattak számunkra. Az ál­lattenyésztési szocialista bri­gád éppen tegnap vette fel a Magyar—Szovjet Barátság ne­vet és ezt a tényt kérésükre a brigádnaplóba jegyzett aláírá­sommal igazolhatom. Kicsit szomorúan indulunk haza, hogy ilyen gyorsan röpültek a napok, de vár otthon a mun­ka, a család. A Csendes-óceántól a Dunáig — 1945 márciusában fiatal katonaként a csendes-óceáni flottától vezényeltek a dunai flottillához. Romokban hevert Budapest, éheztek az embe­rek — emlékezik G. P. Csuri­lov. — Ma rá sem lehet is­merni, minden megváltozott, gyönyörű modem új városré­szek, csillogó kirakatok, világ­városi forgalom. Óriási utat tett meg ez az ország 30 év alatt, jelentős ipari és mező­gazdasági létesítmények sora igazolja ezt. — A fejlődésről alkotott ké­pemet csak erősítette a dán­szentmiklósi Micsurin Terme­lőszövetkezetben tett látogatás, ahol testvéri, baráti, elvtársi szeretettel fogadtak bennün­ket. A termelőszövetkezet, a konzervgyár, a hűtőház fényes bizonyítéka, hogy mire képes a szocialista mezőgazdaság. El­mentünk a tsz almáskertjébe, láttuk, milyen odaadással, szorgalommal művelik az em­berek a gyümölcsöst. Igazi ba­ráti találkozó részesei voltunk, alig akartak bennünket ismét utunkra bocsátani. „Beszámolunk otthon” V. Haszenova: — Nem mon­dom, az időjárás nem volt kegyes hozzánk, ám látogatá­sunk a Kiskunsági Állami Gazdaságban, találkozónk az ottani dolgozókkal tovább erősítette népeink kapcsola­tát. Mély benyomást tett ránk különösen a modem cukorré­pa, lucerna termesztési rend­szer és tetszett az apaji tehe­nészeti telep is. Igazi látvá­nyosság volt a lovasbemutató, a legjobban mégis házigaz­dáink kedves fogadtatása ha­tott ránk. Tapasztalatainkról beszámolunk otthon dolgozó társainknak, hogy minél iga­zab b, valóságosabb képet al­kothassanak a magyar nép sikereiről szocialista fejlő­désük szép 1 eredményeiről. Érdekes volt látni... M. V. Vlagyimirovics men­tegetőzéssel kezdi. — Tudja, mi egészségügyi szakemberek vagyunk, de azért érdekes volt megismer­kedni azzal az intézettel, amely a magyar mezőgazda- sági szakembereket képezi. Az előző napokban kimerítő alapossággal megismerhet­tük az egészségügy fejlődé­sét is. Szóval ez a látogatás kikapcsolódás és egyben hasz­nos ismeretszerzés is volt. A gödöllői egyetemen minden kérdésünkre részletesen vá­laszoltak; megismerhettük az oktatás rendjét, a felvételi vizsgák, a kollégiumi elhelye­zés, a tandíj rendszerét. Szá­momra különösen érdekes volt a kísérleti laboratórium. Izgalmak volt hallani, hogy a felszabadulás előtt a lakos­ság nagyobbik fele, inkább háromnegyede mezőgazdaság­ból élt, ma pedig a nagy­üzemi, gépesített gazdálko­dás megfordította az arányo­kat. — Sok kellemes emléket, új barátok nevét visszük haza. Kovács György Attila Virág Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents