Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

x/umm 1975. ÁPRILIS 30., SZERDA Európa hangja Befejeződött a közvélemény képviselőinek második kongresszusa Brüsszelben kedden délután befejeződött az európai köz­vélemény képviselőinek má­sodik kongresszusa. A csak­nem valamennyi európai or­szág társadalmi és politikai szervezeteit képviselő 500 kül­dött között voltak hazánk közéleti személyiségei is. Az európai közvélemény képviselői először 1972-ben ta­nácskoztak a belga főváros­ban a biztonság és együttmű­ködés kérdéseiről. Ekkor tá­mogatásukat fejezték ki az európai biztonsági és együtt­működési konferencia össze­hívását szorgalmazó javasla­tok mellett. A most zárult másbdik kongresszuson a pár­beszéd folytatása szerepelt a napirenden, annak megfele­lően, hogy a biztonsági és együttműködési konferencia ma már a befejező szakaszá­hoz közeledik. A kongresszus részvevői a plenáris üléseken és a bizott­ságokban a többi között arról fejtették ki nézeteiket, hogyan segítheti elő a közvélemény a biztonsági és együttműködési konferencia mielőbbi és leg­magasabb szinten történő be­fejezését. A konferencia — figyelembe véve, hogy a ren­dezést ellenző erők most kü­lönösen aktívak, igyekeznek meggátolni a végső megálla­podást ' — elhatározta: a köz­vélemény képviselői küldött­séget menesztenek Genf be, e küldöttség a biztonsági kon­ferencián részt vevő országok delegátusainál sürgeti a ta­nácskozások gyors befejezését, PÁRIZS Végső búcsú Jacques Duclos-tól Végei áthsttaitfLaai sorokban — több mint toét óra hosszat — hömpölygőit a gyászolók serege az FKIP székhazától a Pere- lachaise temetőbe vezető útvonalon — több mint százezren kísérték keóden délután utolsó útjára Jacques Duclos-t, a francia és a nemzetközi munkásmozgalom nagy halottját. Ugyanebben az időben országszerte sok ezer üzemben néhány percre megállt a munka és a francia nemzetgyűlés is felfüg­gesztette ülését, hogy a kommunista képviselők részt vehes­senek a temetésen. A gyászoló menetiben ott haladtak az FKP, a szakszer­vezetek és számos társadalmi szervezet vezetői, a külföldi küldöttségek — köztük Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke —, a diplomáciai testület sok tagja, köztük Veress Péter, hazánk párizsi nagykövete Is. Részt vett a temetésen a bal­oldali pártok számos vezetője, így Francois Mitterrand, a szo­cialista párt. első titkára, Ro­bert Fáiké, a baloldali radiká­lisok mozgalmának' elnöke, Edgar Faure, a nemzetgyűlés elnöke, Marcel Champeix, a szenátus alelnöke és a francia közélet és kulturális élet szá­mos más kiválósága. A temetőben Dolores Ibár­ruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, Borisz Ponomar- Jov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra és Georges Marchais, az FKP főtitkára búcsúztatta a nagy halottat. Dolores Ibárruri hangsúlyoz­ta: a spanyol kommunisták örökre szívükbe zárták Jacques Duclos-t, aki felbe­csülhetetlen értékű segítséget nyújtott számukra a párt meg­alapításánál és később vívott nehéz harcaikban. Borisz Ponamarjov kijelen­tette: Jacques Duclos azok első soraiban küzdött, akik — minit ostromlására indultak”. Egész életét a munkásosztály ügyé­nek szentelte, ezért szerették és tisztelték a dolgozók szerte a világon. Ma azt a lelkes ha­zafit és tántoríthatatlan Inter­nacionalistát kísérjük utolsó útjára — mprtdotta a továb­biakban Ponomarjov —, aki a. legnehezebb pillanatokban Is határozottan védelmezte a pro­letár internacionalizmus és az első szocialista országgal, a Szovjetunióval való szolidari­tás eszméit. Jacques Duclos harcos élete örök példakép mindazoknak, akik a szocializ­mus, a demokrácia és a béke nasv ügyéért küzdenek. Fájdalmunk mérhetetlen — kezdte beszédét Georges Mar­chais —, Jacques Duclos, akit a kommunisták és a franciák milliói csak Jacques-naik ne­veztek, eltávozott közülünk. Marchais emlékezetbe idéz­te Duclos életpályájának főbb állomásait, rámutatva, hogy a francia nép ügyének odaadó szolgálata mellett a cselekvő internacionalizmusnak is ret­tenthetetlen zászlóvivője volt; és egész élete szorosan össze­forrott az FKP fejlődésével és harcaival. A vörös lobogóval letakart konor=ót Beethoven gvászindu- tóiának hangjai mellett he­lyezték el a sírban, amelyet csakhamar elborított a koszo­Mairx mondotta — „az ég meg- I rúk és virágok tömege. a legmagasabb szintű záró­szakasz mielőbbi megkezdését. Hasonló küldöttséget meneszt a tanácskozás május végén Brüsszelbe, hogy a NATO- csúcskonferencia részvevőivel ismertessék az európai közvé­lemény kívánságát. A kongresszus felszólalói — mintegy előretekintve — kifejtették, hogy a politikai enyhülést szorosan össze kell kapcsolni a katonai enyhülés­sel, a hatékony haderőcsök­kentési és leszerelési i intéz­kedésekkel. A kongresszus felszólalói hangot adtak an­nak is, hogy valamilyen for­mában intézményes keretek között biztosítsák a biztonsá­gi konferenciái folytatását, s az ott születő határozatok végrehajtását, adott esetben újabb, széles körű államközi tanácskozás összehívását. Az európai közvélemény képviselői kifejtették: hatá­rozott fellépésre kell bátorí­tani a béke minden hívét, széles körű együttműködést kell kialakítani az európai enyhülésért küzdő valamennyi csoport között. Az európai biztonságot sem a kormányok, sem a népek önmagukban nem teremthetik meg, csupán együttes és közös munkájuk gyümölcse lehet. A SZOVJETUNIÓ Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének meghívására június elején hi­vatalos látogatásra a Szovjet­unióba érkezik Jean luxem­burgi nagyherceg és felesége. ANDREJ GROMIKO, a Szov­jetunió külügyminisztere ked­den a Kremlben fogadta a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttségét, melyet Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke vezet. Dél- Vietnam Tűzszünet előtt? A saigoni rádió kedden közép-európai idő szerint 10 órakor közvetítette Nguyen Van Huyen saigoni alelnök nyilatkozatát, aki Minh tá­bornok és a kormány nevé­ben tárgyalásokat kért a DIFK-től, a DIFK április 28-i és Minh április 28-i nyilat­kozatának szellemében. Be­jelentette egyúttal, hogy uta­sítást adtak új politikai és katonai tárgyalóküldöttség megalakítására. Vu Van Mau. kijelölt sai­goni miniszterelnök ugyan­csak a saigoni rádió hullám­hosszán keresztül szerda reg­gel 5 órai határidővel távo­zásra szólította fel az ország­ban található összes ameri­kai állampolgárt. Washingtonban 11 óra 30 perckor Schlesinger hadügy­miniszter következő nyilat­kozatát hozták nyilvánosság­ra: az elnök a (saigoni) nagy­követ tanácsára és a Tan Son Nhut-i repülőtér lezárása következtében 4 óra 30 perc­kor elrendelte az. amerikai­ak végleges kivonását Vi­etnamból. Az első helikop­terek 8 óra tájt szálltak le. Azóta 4000 személyt telepí­tettünk ki. A légi híd a kö­rülményeknek megfelelően működik. A kétoldalú politikai kon­zultáció céljából Párizsban tartózkodó DIFK-küldöttség kedden nem volt hajlandó megerősíteni az állítólagos dél-vietnami tűzszüneti meg­állapodás hírét. Hangsúlyoz­ta, hogy a saigoni hatósá­gok még nem teljesítették a harc beszüntetéséhez szük­séges összes feltételeket. Kedden este, körülbelül 200 amerikai várt Saigonban az elszállításra. A nap folya­mán 4500 személyt szállí­tottak el. Saigonban van még az amerikai nagykövet is. Nguyen Phu Soai látogatása dr. Sík Endrénél Nguyen Phu Soai, a Dél­vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövete kedden láto­gatást tett dr. Sík Endrénél, az Országos Béketanács elnö­kénél. A nagykövet tájékozta­tást adott a dél-vietnami hely­zetről, ismertette az ideigle­nes forradalmi kormány ál- lásfogalását, miszerint Dél- Vietnamban helyreáll a béke, ha feloszlatják a Thieu-klikk követőiből álló saigoni veze­tést, s olyan új kormányzat alakul, amely hajlandó a pári­zsi egyezmények betartására, felszólítja az Amerikai Egye­sült Államokat, hogy szüntes­sen be mindenfajta beavatko­zást Dél-Vietnam ügyeibe. Ha ez nem történik meg — mond­ta a nagykövet —, akkor a 76 nappal az indulás előtt Már startra készek a Szojuz és Apollo űrhajók A kozmonauták nyelv-szerepcserés sajtóértekezlete Moszkvában Kedden délben Moszkvában találkoztak a nemzetközi saj­tó képviselőivel a július 15- én kezdődő Szojuz—Apollo kísérlet szovjet és amerikai résztvevői. A Kalinyin utcai sajtóházban, amely ezúttal nem bizonyult elég nagynak a sajtó, a rádió és a televíziós társaságok valamennyi érdek­lődő képviselőjének befoga­dására, Vszevolod Szofinszkij, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője mu­tatta be a két űrhajó fő- és tartaléklegénységét, majd Vlagyimir Satalov, a szovjet űrhaióskiképzés parancsnoka beszélt. Satalov elmondta, hogy Bajkonurban, a szovjet űrre­pülőtéren keddre virradó éj­szaka befejeződött az asztro­nauták és űrhajósok közös gyakorló programja, amely nagy lépést jelentett a Szo­juz—Apollo kísérlet sikere felé. A legénységek összesen nyolc alkalommal, négyszer a Szovjetunióban, négyszer az- Egyesült Államokban talál­koztak. Ez az idő elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy meg­tanulják egymás nyelvét, megismerjék egymást, össze­szokjanak. Az eltelt több mint két esz­tendő alatt — mondotta an­golul Alekszej Leonov, a Szo­juz első legénységének pa­rancsnoka — a felek sikerrel oldottak meg számos techni­kai problémát. A két Szojuz űrhajó, amelyek máris indí­tásra kész állapotban állnak az űrrepülőtéren, minden te­kintetben megfelel a kísérlet követelményeinek. Korábban megállapították azt is, hogy hasonló készültségi állapot­ban van Cape Canaveralban a két Apollo űrhajó is. Thomas Stafford, az 1. szá­mú amerikai legénység pa- rancsrvpka oroszul válaszolt az újságírók kérdéseire, az angol tolmács szerepét pedig Leonov vállalta. Stafford a júliusi kísérlet menetrendjét ismertette, em­lékeztetve, hogy az űrrande­vúra két nappal a Szojuz, il­letve az Apollo felbocsátása után kerül sor. Arra a kér­désre, hogy vannak-e techni­kai problémák, amelyek gon­dot okozhatnak a kísérlet so­rán, így válaszolt: „Ha len­nének, akkor nem ülnénk itt most mosolyogva”. Az amerikai űrhajósok el­ismeréssel beszéltek szovjet kollégáikról. Slayton emlé­keztetett arra. hogy a közeli napokban mindkét országban megemlékeznek ^ győzelem 30. évfordulójáról, s kifejez­te reményét, hogy a Szojuz— Apollo kísérlet a két nép újabb közös győzelmét jelen­ti, amelyet az együttműködés további példái követnek. Szovjet részről V sie rí i Kuba- szov szó't arról, hogv a program végrehajtása a két nép közötti megértést fogja erősíteni. A keddi moszkvai sajtóér­tekezleten az asztronauták és kozmonauták utoljára léptek együtt a sajtó nyilvánossága elé a start előtt. A hátralevő 76 napban saját űrrepülőte­reiken teszik meg az utolsó előkészületeket a történelmi kozmikus találkozóra. felkelt népet támogató felsza­badító erők folytatják a küz delmet a végső győzelemig. Dr. Sík Endre tájékoztatta Nguyen Phu Soait az Orszá­gos Béketanács terveiről, kö­vetkező akcióiról. / A meleg, baráti hangulatú találkozón részt vett Sebes­tyén Nándomé, az Országos Béketanács főtitkára is. CSÁK RÖVIDEN... A KAMBODZSAI Nemzeti Egységfront hangja elneve­zésű rádió április 28-án köz­vetítette Khieu Samphan mi­niszterelnök-helyettes sajtó- közleményét, amelyben be számolt arról, hogy április 25-től 27-ig rendkívüli nem­zeti kongresszust tartottak. Kambodzsában. A kongresz- szuson 311 küldött vett részt. A KANADAI kormány fel szólította a Kínai Népköz- társaság ottawai nagykövet­ségének sajtóattaséját, hogy „biztonsági okok miatt” hagy­ja el az ország területét. KEDDEN - DÉLUTÁN is­mét csaknem két órán át tár­gyalt a bécsi Hofburgban Waldheim ENSZ-főtitkár el­nökletével Kleridesz és Denk- tas Ciprus problémáiról. EGYETLEN fegyveres ter­rorista hajtotta végre hétfőn az Izrael johannesburgi nagy- követsége elleni támadást. FORD amerikai elnök ked­den fogadta a nem hivatalos látogatáson az Egyesült Ál­lamokban tartózkodó Husz- szein Jordániái királyt. KEDDEN az NDK főváro­sában három tárgyalás is kezdődött, illetve folytatódott különböző közlekedési kérdő sekről az NDK és az 'NSZK, illetve az NDK és Nyugat- Berlin képviselői között. SZAÚD-ARÁBIÁBAN tett egynapos látogatásának be­fejeztével kedden visszauta­zott Teheránba Reza Pahla- vi iráni uralkodó. A RENDKÍVÜLI biztonsági intézkedések és tilalmak el­lenére heves Amerika-ellenes tüntetések voltak Dominiká­ban. HETI FILMJEGYZET Flatváros alattvalói Jelenet a Fiatváros alattvalói című filmből A nézők emlékezetében bi­zonyára frissen él még egy ki­tűnő olasz film — főszerepét Gian Maria Volonte alakította —, mely arról szólt, hogy: A munkásosztály a paradicsomba megy. Helykereső, lázadozó, vívódó, s végül is saját legjobb énükre és öntudatos proletár voltukra ráébredő munkások szerepeltek ebben a filmben, az észak-olaszországi iparvi­dék gyárainak sokszor a bér- rabszolga szintjén tartott dol­gozói. Az új olasz film, E ttore Scola rendező alkotása, bizo­nyos mértékig kapcsolódik A munkásosztály a paradicsom­ba megy témájához és monda­nivalóihoz. Sőt, kicsit mintha az előzményét látnánk a pár évvel ezelőtti filmnek. A Fiat­város alattvalói ugyanis meg­kísérli annak a folyamatnak a bemutatását, amelynek során a délről, a szegény országrész­ből érkező munkások lassan valóban a proletariátus részé­vé válnak. A film rokonszen­ves, fiatal hőse, Fortunate, maga is ilyen — nem északi származása miatt emigránsnak nevezett — munkás. Öt is az hajtja északra, ami sok ezer társát: a jobb megélhetés, az állandó, viszonylag tűrhetően fizetett munka raméhye, hi­szen délen nemcsak munka nincs, de még a reménye sem. Csakhogy ez a meseország kö­zelről már egyáltalán nem me­sés. Kíméletlen tülekedés a ke­vés munkalehetőségért, kímé­letlen kiuzsorázás az albérle­tekben. az étkezdékben, kímé­letlen hajsza a munkahelyen — és az örökös rettegés: ha valaki Idnyitja a száját, azon­nal repüL Fortunat» keservesen tanulja meg a leckéket, s amíg a sze­münk előtt végigjárja a mun­kásosztály tagjává válás isko­láját, a film érzékeltetni tudja azt is: a fiú útja ezernyi más társának útjával azonos. A kör, amelyben él, dolgozik, mozog, lényegében ugyanazok­kal a problémákkal küszködő emberek köre. S miként ők, vagy legalábbis közülük a leg­jobbak, Fortunát» is eljut a munkásmozgalomig. Sorsa, éle­te szinte kényszerítő erővel sodorja a szakszervezetibe, a pártba. Scola — aki tucatszám gyárt rossz, giceses filmeket, hogy azokon keresett pénzéből néha igazán tartalmas alkotásokat forgathasson — a mai olasz társadalom egyik legégetőbb kérdéskomplexumát érinti eb­ben a filmben. Évente tízezrek próbálnak szerencsét északon, s évente tízezrek csalódnak, válnak kizárólag egyéni érde­keiket néző, s az osztályérdek­ről vagy nem is tudó, vagy azt elfeledő, önző, alacsony öntu­dati szintű emberekké. A film erre a veszélyre is figyelmez­tet, s ugyanakkor nagy erővel hangsúlyozza a munkások szá­mára egyedül járható út. az öntudatosodás erejét is. Tanulságos, érdekes, ha nem is mindig egyenletes színvona­lú film a Fiatváros alattvalói. Talán egy valami hiányzik be­lőle: a gyakran dokumenfáris hűségű megelevenítés mellől a nagyobb eszmei biztonságú összegezés, a felvetett kérdé­sek szintetizálásának megvaló­sítása. A két főszereplő: Paolo Turco (Fortunate) és Vittoria Franzinetti (Vicky) fiatal volta ellenére érett alakítást ad. Régi falak Azok a régi falok, melyekre a filmben utalás történik, lé­teznek a valóságban is. Egy meglehetősen elhanyagolt, öreg, már-már múzeumnak be­illő textilgyár falairól van szó, melyek nemcsak körülveszik, hanem egy kicsit be is zárják az embereket. De vannak más­milyen falak is. és ezek a gvár ^igazgatónőjének. Anna Georgijevnának a lelkében lé­teznek. Viktor Tregubovics szovjet rendező filmje azt elemzi, ho­gyan hat egyik a másikra, ho­gyan hat a gyár elöregedett külseje, felszereltsége az Igaz­gatónőre és munkatársaira, s miképp hat vissza Anna Geor- giácvna személyes problémái­nak egyike-másika a gyári problémák megoldására. Magánélet és közélet konf­liktusai adják tehát — leg­alábbis részben — a Régi falak problematikáját. De nem ab­bén a sablonos értelemben, ahnzvan gyakran lá*hat*”k már hasonló tematikájú fil­mekben. Az igacsgiatánő fiata­lon, még a háborúban elvesz­tette a férjét. Azóta is keresi az egyensúlyt, a biztonságot, a kiegyensúlyozottságot az élet­ben. s most, amikor egy rokon­szenves kamionsofőr személyé­ben megtalálná a társat, a fér­fit. már nem mer dönteni, már hiányzik belőle az az érzelmi rugalmasság, bátorság, amely ahhoz kell, hogy az ember bát­ran alakítsa a sorsát. Vagy mégsem? A film utolsó képso­rai mintha azt sugallnák: An­na Georgijevna talán mégis meri azt választani, ami az élet természetes rendje. Kicsit túl „lelkiző" ez a film, kicsit sok benne a tétovaság, a töprengés, melyek inkább csak a rendező és a forgató­könyviró. Anatolij Grebnyev iávoltából vannak mintsem a figurák jegeméből fakadnak. Ludmilla Gurcsenko játéka az igazgatónő, s Armen Dzsiga- harian alakítása Vologda. a sofőr alakjában szép színészi munka. A kid Bernhardt Wicki nyugatné­met rendező filmje elkészülte­kor, 1959-ben megrázó hatást keltett azzal, ahogyan megkö­zelítette a II. világháború em­bertelen és értelmetlen iszo­nyatait. Egy eldugott, jelenték­telen kisváros szinte idilli bé- kességű világába tört be a há­ború ezen a filmen, fiatal, alig kamasz diákgyerekek minden­napjait dúlta fel, s oltotta ki életüket ostobán, lázítóan, tra­gikusan. A hid ma. felújíitva, jó ti­zenöt évvel elkészülte után is. ugyanilyen lazító, felháborító hatású. Ma is ökölbe szorul a kezünk, amikor azt látjuk, mi­lyen félrevezetetten, mennyire ártatlanul pusztulnak el ezek a fiúk, milyen iszonytató, hogy meghalnak, mielőtt még iga­zából éltek volna. A híd — mint általában a jó filmek — mit sem veszített az évek mú­lásával értékeiből, abból az" agitativ, háborúellenes, anti­fasiszta mondanivalójából, amely már bemutatásakor is kiemelte a szabvány 'háborús filmek sorából. Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents