Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

mrcrri W . K/űntOf 1975. ÁPRILIS 27., VASÄRNAP Harcban született szabadság Dokumentumkötet Budapest felszabadításáról r A HÁROM ÉVTIZEDDEL EZELŐTTI hónapokban nagy harcok színhelye volt Pest megye. 1944 végén és 1945 ele­jén Budapest felszabadításáért folyt a küzdelem. A szovjet csapatok nagyrészt Pest me­gye területén szervezték meg és folytatták küzdelmüket a főváros ostromáért. A napok­ban a Zrínyi Katonai Könyv­kiadó jelentette meg a Buda­pest felszabadításáért folyta­tott harcokról szóló leírást. Tóth Sándor katonaíró egy­kori dokumentumok alapján dolgozta fel Budapest ostro­mát, a szovjet felszabadító harcok pontos történetét, a Budapest felszabadítása című kötetben. Ahogyan a szerző (bevezetőjében írja: „Soha nem feledjük, hogy békés építő­munkánk nagy eredményei a felszabadulásunkért hozott ál­dozatokban gyökereznek. Örökre őrizzük felszabadítóink drága emlékét, és tisztelettel adózunk véráldozataiknak. Tiszteletadás ez a könyv is, amely a 30. évforduló alkal­mából idézi fel a magyaror­szági felszabadító harcok dön­tő szakasza, a budapesti had­művelet dicső történetét’’. ENNEK JEGYEBEN fogant á mű, amely szakírói alapos­sággal, sokoldalúan elemzi a szovjet és a német hadvezetés elképzeléseit egyaránt, és hű képet ad arról a 108 napig tar­tó hősi küzdelemről, amelyet a 2. és 3. Ukrán Front csapa­tai vívtak fővárosunk felsza­badításáért. Sorra veszi az eseményeket, amelyek nyomán pontosan követni lehet a har­cokat, amelyek arra irányul­tak, hogy Budapestet felsza­badítsák. A szerző kimutatja, hogy a szovjet csapatok győ­zelmét nem a túlerő, hanem a szovjet hadművészet fölénye, a vezetés jobb színvonala, a csapatok erkölcsi-politikai ál­lapotában meglevő minőségi különbség biztosította. Miközben a könyvben bemu­tatja a szovjet hadsereg csá- pásainak fő irányát, kirajzoló- 1 dik a hadművelet minden részlete. A harcok nyomon- követése során nagyon sok Pest megyei község nevével találkozhatunk, amelyek vala­milyen szerepet játszottak a több hónapos harcban. A Pest megyeieknek ma is érdekes lehet, miként bontakoztak ki a harcok, milyen formában zajlottak le, hiszen annak ide­jén nem érzékelhették, mert csak egy-egy helység felszaba­dításának lehettek tanúi, ma viszont már lehet az összefüg­géseket is látni. A szerző négy fejezetben tárgyalja az eseményeket. Az elsőben a Duna—Tisza közi harcokat elemzi, amelyeknek az volt a céljuk, hogy bizto­sítsák Budapest körülzárását. A második fejezetben a 2. és 3. Ukrán Front együttes csa­pásának fő irányairól szólt, egyben megrajzolja Magyaror­szág helyzetét a budapesti hadművelet kezdetétől a fő­város bekerítéséig. A harma­dik fejezetben kimutatja, hogy miként hiúsultak meg a néme­tek támadó kísérletei a körül­zárt Budapest mentesítésére, a gyűrű széttörésére. A negye­dik részben a főváros felsza­badításáért folyó harcokat ér­tékeli és szól a kibontakozó magyar antifasiszta ellenállási mozgalomról, a budai önkén­tes ezred megalakulásáról és szerepéről. joggal Állapítja meg A SZERZŐ könyve befejező részében, hogy a budapesti hadművelet eredményei biztos alapot teremtettek hazánk teljes felszabadításához. A 2. és 3. Ukrán Front törzse ugyanis a balatoni védelmi hadművelet időszakában is kö­vetkezetesen és céltudatosan folytatta a bécsi irányú tá­madás előkészítését. 1945. március 16-án pedig a szovjet főparancsnokság elgondolásá­nak megfelelően, a kát front csapatai rohamra lendültek és április 4-én befejezték fel­szabadító harcukat hazánk te­rületén. Gáli Sándor Ismét látogatók A Szentendrén tavaly megnyílt Szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen) a téli szünet után is­mét fogadja a látogatókat. Koppány György felvétele Dunabogdány, művelődési ház Két nyeiven — egy akarattal Dunabogdány — nemzetiségi település. Ezt nem csupán a középületeken olvasható két­nyelvű — magyar és német — felirt jelzi, sokkal inkább an­nak a munkának a tartalma, amelynek középpontjában a művelődési ház áll. Ezt nem­csak a jól működő nemzetiségi néptáncegyüttes és a nemzeti­ségi énekkar bizonyítja.. Az is­meretterjesztő programok ke­retében gyakran hangzanak el előadások a nemzetiségi ha­gyományokról, a német iroda­lomról vagy éppen útibeszá­molók az NDK különböző tá­jairól, városairól. A helytörté­neti szakkör legfőbb feladatá­nak o hagyományok összegyűj­tését tekinti. Munkájuk nyo­mán mér egy kis falumúzeum­hoz is elegendő, igen értékes anyagot sikerült megmenteni. IMS CS kép. A műsor, amelyet a televízió. a „szágul­dó riporter”, Egon Erwin Kisch születésének 90. évfor­dulója alkalmából sugárzott, nem ígért többet szokványos megemlékezésnél. Csakhogy egészen különös és kivételes dolog történt: maga az adás nemcsak, hogy túlnőtt az al­kalmi megemlékezések szok­vány keretein és színvonalán, hanem olyan eredményt pro­dukált, amely még akkor sem szokott sikerülni, ha az alko­tógárdát nem korlátozzák az évfordulói kötöttségei. A csü­törtöki ritka pillanat lényege, hogy szinte tökéletesen sike­rült visszaadni a képernyőn, azt, ami annyi kudarc után viissza- adhatatlannak látszott, sikerült az író irónikus-szatírikus stí­lusának vibrálását képekben megjeleníteni. A novellafel­Az idén először Szakmunkásvizsga szakközépiskolában Pest megyében három helyen Az országosan is égyre szé­lesedő szakközépiskolai háló­zat újabb fontos állomásá­hoz érkezett. Az idei tanév elején miniszteri utasítás írta elő, hogy a szakközépiskolák nappali tagozatán tanuló diákok részére fokozatosan biztosítani kell az érettségi bizonyítvány mellett a szak­munkásvizsga lehetőségét is. Eddig ugyanis a szakközépis­kola nem adott szakmunkás­bizonyítványt. s az érettségi vizsgát igazoló oklevél nem volt mindig teljes értékű ok­mány a szakmunkásként való elhelyezkedésre. A vállalatok szívesebben alkalmaztak ipari tanulóként szakmunkás-bizo­nyítványt szerzett dolgozókat. Lépcsőzetesen Erről a megváltozott hely­zetről, a miniszteri utasítás biztosította lehetőségekről be­Felveszünk- TECHNIKUSOKAT- ADMINISZTRATÍV DOLGOZÓKAT- ESZTERGÁLYOS, LAKATOS ÉS MARÓS SZAKMUNKÁSOKAT- BETANÍTOTT NŐI MUNKAERŐT- SEGÉDMUNKÁSOKAT Teljesítménybéres, illetve órabéres elszámolás. Két műszakos munka. Jelentkezés: naponta 8-tól 15 óráig, a Váci Autójavító és Fémipari Vállalatnál, Sződligeten (a volt Szeszgyárban). szélgettünk Csikós Tóth Ág­nessel, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársával. Elmondotta: a munkaügyi, az oktatási, vala­mint a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter közös utasítása . megvalósításának időszakához érkeztünk. Az or­szág 27 szakközépiskolájában 11 szakmában tehetnek ugyan­is a fiatalok egyesített érett­ségi és szakmunkásvizsgát az idei tanév végén. A szakmák száma évről évre bővül, s 1977-ig lépcsőzetesen tulaj­donképpen valamennyi ipari és mezőgazdasági szakközép- iskolában lehetőség lesz az Iskola profiljának megfelelő szakmákban szakmunkás-ké­pesítést szerezni. Annak ér­dekében, hogy az iskolák ta­nulói az egyesített vizsgán a munkaügyi miniszter által meghatározott szakmunkás- vizsga követelményeinek is eleget tudjanak tenni, mó­dosítani kellett a szakmai elméleti és gyakorlati okta­tás tanterveit. Gondosan át­dolgozott. tananyag alapján készülnek fel tehát a tanulók a vizsgára. Május 10-ig De nem minden szakközép­iskolai tanuló kap lehetősé­get a szakmunkásvizsgára. El­sősorban azért, mert nem minden tanuló óhajt szak­munkásvizsgát tenni. Másod­sorban pedig még az iskolák szakmai feltételei sem min­denütt biztosították a vizs­gára. A tanulónak tanév ele­jén kell nyilatkoznia, kíván-e szakmunkás-képesítést szerez­ni, illetőleg a kijelölt szak­mák közül melyiket választ­ja. Az idei vizsgákra a je­lentkezés már megtörtént, az elkövetkező tanévre pedig az iskolák május 10-ig kötele­sek felmérni és a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyára felterjeszteni az igé­nyeket, elképzeléseket. A megyében az idei tanév végén a fóti Gyermekváros­ban működő közlekedésgépé­szeti szakközépiskola gép­járműtechnikai ágazatán au­tószerelő szakmunkásvizsgát tehetnek a jelentkezett és fel­készült tanulók. Ezenkívül Nagykátán a Damjanics Já­nos gimnázium és kertészeti szakközépiskolában szőlő- és zöldségtermelő kertészek, Ceg­léden a Török János növény- termesztő és állattenyésztő szakközépiskolában sertéste­nyésztők számára lesz vizs­ga. Színvonalasabban A vizsgára való felkészü­lés egyik fő célja, hogy a középfokú elméleti szakmai képesítés mellett az adott szakmában való jártasság fokát, színvonalát emelje. Az átdolgozott tananyag, tanterv is a szakmai gyakorlati ok­tatás bővítését, elmélyítését szolgálja. Az idei tanév vé­gén ez lesz az első ilyen jel­legű szakmunkásvizsga. Kí­váncsian várjuk az eredmé­nyét. Kiss György Mihály dolgozások mozgó képeiben ugyanis nemcsak a cselek­ményt láttuk, hanem az el­hangzó szavakon, párbeszéde­ken felül a képek is felidézték az író utánozhatalan stílusának különös atmoszféráját, hangu­latát. \ Nyilvánvaló, hogy Babiczky László, a játék rendezője és a színészek nem szokvány fel­adatnak fogták fel munkáju­kat. Ez az igényesség tette le­hetővé. hogy a páratlan bra­vúr létrejöjjön, hogy a tv-já- ték valósággal olyan hiányér­zet nélküli élményt nyújtson, mintha az ember olvasta vol­na Egon Erwin Kisch remek írásait. A kép és írás e za­vartalan harmóniájának meg­teremtésében, a rendező meg­határozta stílus átvételében- megvalósításában minden közrejnűködő színész a tőle telhető legmagasabb szintű teljesítményt nyújtotta. Mégis mindenekelőtt Bujtor István, Garas Dezső és Somogyvári Rudolf alakítását kell1 itt első helyen említenünk. Ismét a zene. A tv zenei klubja pénteken ismét remek műsorral jelentkezett, és ez­zel újabb alkalmat adott ai-ra, hogy elgondolkodjunk egy kü­lönös és e hasábokon már többször leírt jelenségen: mi az oka, hogy amíg ezek a ze­nei műsorok olyan szemlélete­sek és érzékletesek, érdekesek, addig a hasonló irodalmi mű­sorok, a költői, prózai művek kommentálása, magyarázata olyan szegényes és kezdetle­ges, hogy semmiféle izgalmat, sőt eleven érdeklődést sem ké­pes ébreszteni. Annak ellenére, hogy az irodalom szavakkal sokkal könnyebben körüljár­ható, mint a zene, hogy a ma­gyarázat, a kommentár sokkal természetesebb anyaga az iro­dalomnak, mint a zenének. Es mégis. Egyik kollégám mesél­te, hogy valamelyik Nyitott könyv adását élvezettel és gyönyörködve nézte végig, de csak addig, amíg az interjúra, az író és a riporter beszélge­tésére sor nem került. Akkor el kellett zárnia a készüléket, mert a lapos, unalmas beszél­getést képtelen volt végighall­gatni. Az adást én is láttam, tanúsíthatom, hogy kollégám teljesen igazat mondott. Az író és a riporter párbeszéde valóban érthetetlenül szegé­nyes volt. Mi az oka ennek a feltűnő és végül is megmagyarázhatat­lannak látszó jelenségnek? Nem tudom, rej’télyes ügy. De a televíziónak ki kellene derí­tenie ezt, hogy végre változ­tatni tudjon e furcsa színvo­nal-ingadozáson. Ökrös László Feltárták az avar kori falut is Szekszárd északkeleti szé­lén nagy avar kori temetőre bukkantak a múlt év tava­szán. A leletekből három etni­kum: Bajkál vidéki mongo­loid, az Arai tó északi partjá­ról származó türk avar népes­ség, valamint az avarok által legyőzött germán gepidák együttélésére következtettek. A muzeológusok az ásatá­sok után hónapokon át keres­ték a temető halottainak mintegy 1400 évvel ezelőtti lakóhelyét is. A kutatások most sikerre vezettek, a kö­zeli szántóföldön két olyan népvándorlás kori falu helyét fedezték fel, amelyekről felté­telezhető, hogy a keresett tele­pülések. Erre sok kerámia, cseréptöredék és más jel utal, amelyet eddig még csak alka- I get biztosít a fiataloknak a lomszerűen tudtak bemutatni. . társadalmi és politikai témájú S mindezt jól egészíti ki a mű­velődési ház épületében műkö­dő könyvtár egyre gyarapodó német nyelvű könyvállománya — aki az anyanyelvén kíván olvasni, itt kedvére válogathat. Mindenki megtalálja Ezt a sokszínű munkát jól fogja össze s irányítja a műve­lődési ház fiatal igazgatónője, Csobánné Gelencsér Ildikó, aki ugyan tősgyökeres debreceni — ott is végezte el a népmű­velés-könyvtár szakot —, de aki ennek ellenére otthon érzi magát itt, a Dunakanyarnak ebben a kétnyelvű községében is. Természetesen a nemzetiségi kultúra ápolása, művelése e végzendő munkának csak az egyik részét jelenti. Valójában nincs semmiféle merev válasz­tóvonal ezen a településen a kétféle kultúra között: a ma­gyar anyanyelvű lakosság épp úgy részt vállal a nemzetiségi megmozdulások szervezésében vagy azok programjában, mint ahogy a német anyanyelvűek is tevőleges részesei a magyar nyelvű programoknak. A művelődési ház mind tar­talmasabb rendezvényei között mindenki megtalálhatja azt, ami őt a leginkább érdekli. A választék gazdag s lényegében a község lakosságának min­den rétegét érinti. Klubok, akadémiák A szocialista brigádok klub­ja a Központi Bizottság köz- művelődési határozata nyo­mán szerveződött. Már az első klubösszejövetelen, amelyen a szocialista brigádok szerepéről, jelentőségéről hallottak a résztvevők színvonalas elő­adást, az előadó alig győzött válaszolni a kérdésekre, A ter­vezett program, amelyben a beszélgetéseken, vitákon kívül vidám vetélkedők, filmvetíté­sek, kölcsönös üzemlátogatások is szerepelnek, osztatlan tet­szést aratott a tagság körében. Ez is bizonyítja: ahol lehető­séget teremtenek a közösségi életre, ott az érdeklődés is fel­támad az emberekben, s mind többen kívánnak bekapcsolód­ni a közös munkába. Nemcsak azért, hogy gyarapítsák megle­vő ismereteiket, hanem azért is, hogy együtt tölthessék el — hasznosan, kulturáltan — nö­vekvő szabad idejüket. Az ifjú könyvbarátok klub­jának legfőbb célja az olvasás megszerettetése révén a ma­gyar és a világirodalom meg­ismertetése. Tagjai — érthető módon — elsősorban a könyv­tár olvasóiból verbuválódtak. Közösesn beszélik meg olvas­mányélményeiket, irodalmi es­teket rendeznek s zenét hall­gatnak közösen. Az ifjúsági fórum lehetősé­beszélgetésekre, vitákra, közös eszmecserére. A méhész- és kertbarávklub tagjai előadá­sokon, filmvetítéseken ismer­kednek a kertkultúra és a mé­hészkedés legújabb eredmé­nyeivel csakúgy, mint az ép­pen aktuális tennivalók elvég­zésének hogyanjával. A nyug­díjasklub pedig az idős embe­reknek nyújt lehetőséget arra, hogy tartalmasabban, haszno­sabban tölthessék el szabad idejüket. S lényegében a sza­bad idő kulturált eltöltése a célja a művelődési házban működő úttörőklubnak is. Ez azonban ennél is többre hiva­tott: a művelődési ház holna­pi közönségét neveli. De fon­tos volt a klub megalakítása azért ts. mert a faluban nin­csen játszótér, s az iskola is igen szűkösen áll helyiségek dolgában. A művészetekkel nemcsak a különböző együtteseik — népi­tánc, énekkar, Pódium Szín­pad — tagjai foglalkoznak: a művészetek közvetve helyet kapnak a művelődési ház va­lamennyi klubjának, szakköré­nek programjában is. Mint ahogy az ismeretterjesztő munka is át- meg átszövi va­lamennyi művelődési közösség életét. Vannak természetesen külön ismeretterjesztő progra­mok is: ilyesn a szülők akadé­miájának előadás-sorozata, amely a család és az iskola helyes kapcsolatának a kiala­kításához, valamint a gyer­mekneveléshez nyűj t. segítsé­get. A termelőszövetkezeti akadémia viszont a mezőgaz­daságban dolgozók szakmai kérdéseire ad elsősorban vá­laszt Közős erővel Segíti a művelődési ház igazgatójának munkáját, hogy a helyi gazdasági vezetők egy­re inkább megértik: támogatá­suk hasznát elsősorban maguk látják, mivel a képzettebb, szélesebb látókörű dolgozókkal könnyebb megoldani az egyre növekvő gazdasági feladatokat. Ezért a helyi Úttörő Termelő- szövetkezet, a kőbánya és az ÁFÉSZ egyre gyakrabban já­rul hozzá a korszerűbb köz- művelődés feltételeinek a biz­tosításához. S az eredményes munka má­sik fontos feltétele az. hogy a könyvtár vezetője, Horányi György, vagy éppen a honis­mereti szakkör irányítója. Au­tós Károlyné tanítónő és má­sok is, minden támogatást megadnak ahhoz, hogy a mű­velődési ház fiatal igazgatónő­je minél elevenebb, sokszí­nűbb életet alakíthasson ki, amely egyaránt szolgálja a ma­gyar és a német anyanyelvű lakosság művelődését, kultu­rált szórakozását. Prukner Pál ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Azonnali belépésre keresünk kőművest (nyugdíjast is), lakatost, villar.yszerelőt, víz-, gáz- és fűtésszerelőt, vasbetonszerelőt, asztalost, burkqlot, ácsot, tetőfedőt, szigetelőt, bádogost, festőt, parkettást, könnyűgépkezelőt, gépkocsivezetőt, gépkocsiszerelő szakmunkásokat. Gépszer típusú, 250 ezer kalóriás, földgázfűtésű kazánhoz keresünk vizsgázott kazánfűtőt (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat is), rakodókat, kubikosokat. JELENTKEZNI LEHET A PROSPERITÁS KSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: Budapest IX., Viola u. 45. TV-FIGYELŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents