Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-26 / 97. szám
Éljen társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály! (Az MSZMP KB május 1-i jelszavaiból.) Mz Elnöki Ta ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Kegyelettel megemlékezett Kisházi Ödönről, az Elnöki Tanács elhunyt helyettes elnökéről. Hozzájárult az Elnöki Tanács az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen két matematikus, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen két orvos és, az Állatorvos-tudományi Egyetemen egy állatorvos kitüntetéses doktorrá avatásához. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és vhlasztótt meg, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szovjet katonai akadémiákat, a honvédelmi miniszter pedig szovjet tábornokokat, tiszteket és oktatókat tüntetett ki a magyar néphadsereg tiszti állományának kiképzésében szerzett érdemeikért. A kitüntetéseket pénteken ünnepélyes keretek között nyújtották át Moszkvában. Csepel Autógyár Munkások a vezérigazgatói asztalnál Alighanem a véletlenek egybeesése, hogy éppen azon a napon — tegnap —, amelyen a Minisztertanácsnak az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről hozott állásfoglalásáról olvashattunk a lapokban, tartotta meg első ülését a Csepel Autógyár kilenc — demokratikusan megválasztott — munkással megerősített igazgatói tanácsa. Dr. Novák Béla vezérigazgató az igazgatói tanács tagjainak köszöntésekor, megbízólevelük átadása közben mégis joggal kapcsolta össze a két eseményt, mert az már semmiféleképpen sem volt véletlen, hogy szerelőket, lakatosokat, marósokat hívtak tanácsba e több mint hétmilliárdos értéket évente előállító nagyüzemben. A Csepel Autógyárban nem ma tették meg az első lépést az üzemi demokrácia hatékonyságának növelésére, sok eredményt elértek már, a tanácskozást mégis az tette izgalmassá, hogy megmutatkozott: előrelépni nem könnyű, de nagyon is szükséges. Az egy mondatba tömörített összegezése a hallottaknak az lehetne, hogy az autógyári vezetők és munkások kölcsönösen érzik egymásrautaltságukat, buktatók seregét elsimítva igyekeznek a szemléleti és cselekvési egység összekovácsolására, a közös nyelv megtanulására, az üzemi demokrácia , valóságos kibontakoztatása felé. Két külön-külön is rendkívül fontos téma, a minőség- javítás és a termékszerkezet korszerűsítésével kapcsolatos újabb döntések előkészítése került terítékre, s az alternatívákat, részleteket tartalmazó előterjesztéseket természetesen — a termelési tanácskozásokon egyéves mandátummal megválasztott — munkás igazgatói tanácstagok is megkapták. Önkritikusan Ebből az anyagból, csakúgy, mint a szóbeli kiegészítésekből azonnal nyilvánvaló lett, hogy ezúttal nem az eredmények felsorakoztatása, hanem önkritikus módon o hibák feltárása és az okok megszüntetésének keresése a cél. A gyárvárosban tavaly csökkent a selejtes munkadarabok száma, a résztvevők mégis egyetértettek abban, hogy a tőkés és a KGST- piac megtartásának, gyarapításának alapkérdése a még mindig magas selejtszázalék további csökkentése. A hibák forrása összetett. Tizenhárom kooperációs partnertől kapnak alkatrészeket, szerelvényeket, s ezek minőségének javításában csak közvetett módon tehetnek valamit. ' Házon belül azonban legalább ennyi gond akad. Nem mindenütt megfelelő például a munkamorál, nincs megoldva a selejtes darabok gyártás közbeni felderítése, a bel- és külföldi szervizállomások észrevételei nehézkesen és hosszú idő elteltével jutnak el a gyártóhoz,_ elavult a műszaki ellenőrzéshez szükséges műszerek, berendezések egy része, nem elemzik minden esetben és kellő alapossággal a selejt keletkezésének emberi, technológiai okait, javítani kell az anyagi ösztönzés minőségi munkát szolgáló módszerein, hatékonyabb reklamációs kezetesebben alkalmazni kell a felelősségrevonást is. Sorolhatnánk még hosszan .mi mindenről vitatkoztak a résztvevők. Ami azonban különösen gyakran elhangzott: a minőség javítása nem reszortfeladat, felelős szemléletet kell kialakítani minden szinten, politikai kérdésként szándékoznak kezelni a színvonalasabb, hibamentes munkát. Mindez nem. azt jelenti, hogy ebben az üzemben több baj lenne, mint másutt. Arról van' „csak” szó, hogy a mai és még inkább a körvonalazódó jövendő piaci, gazdaságpolitikai viszonyai között egyre kevésbé lehet tegnapi módon dolgozni. Minderről számos érdekes megszívlelendő észrevétellel, javaslattal szolgáltak a vezérigazgatói asztal mellett ülő munkások is, amikor azonban a második napirendre tértek, kissé elcsendesültek, hallgatóivá, s nem részeseivé lettek a vitának. Vajon mi történt? Ha egyszer... Molnár Istvánt, a hajtómű gyáregység beállító lakatosát és Kara Lászlót, az üzemfenntartó gyáregység lakatosát állítottuk meg, kérve őket, mondják el hallgatásuk okát — Ahogy Armstrong, az űrhajós, a holdra lépve mondta: kis lépés egy embernek, de óriási az emberiségnek. Hasonlóképpen , éreztük magunkat Hányszor- gondolja az ember a gép mellett — magyarázza Kara László —: ha egyszer ott lehetnék, ha egyszer megmondhatnám a magamét, vagy inkább amit hosszú évek alatt tapasztaltam — a vezérigazgatónak! Nos, mi most itt ültünk a vezérigazgatói asztalnál s mindannak nagy része, aminek elmondásával megbíztak társaink, itt maradt a' jegyzet- füzetemben. Nem lehetett elmondani, mert nem erről volt szó. Persze hogy fontos a korszerű gyártmányösszetétel s az, amit ennek érdekében tenni kell. De ehhez kevés az ismeretünk. Idő is több kell ahhoz, hogy ezeket a „lenti” problémákat elmondjuk, meg kell szoknunk a nagyobb plé- num előtti beszédet is, meg valahogyan konkrétabbá kellene tenni ezt a tanácskozást. — Magunknak is hozzá kell nőni a feladathoz, « nagyobb áttekintésre kell szert tennünk, ugyanakkor a vezetőknek is hozzá kell szokniuk az új formához — magyarázzák mindketten. Ismét megkeressük a vezér- igazgató elvtársat — az igazgatótanács tagjai előtt elsősorban nyitva áll az ajtó — az ügyrend szerint jogunk és kötelességünk felkeresni, ha indokoltnak látjuk. A gyáregységek, műhelyek dolgozóinak várakozását és a vezérigazgatóét (bár nincs itt ellentmondás) méginkább ösz- sze kell kapcsolni — végül ebben állapodunk meg. Érzik fontosságukat — Kötelességünknek tartjuk, hogy összegyűjtsük a döntéseket eredményező gondolatokat, éi-veket és közvetítsük társainknak. Amit cserébe nyújthatunk: pontosabb Ami pedig valóban hiba, ott határozottabban kell a felelősséget megállapítani. Lehet, hogy egy új szalag szétszerelése és áthelyezése elkerülhetetlen és szükséges, lehet, hogy objektív okok miatt nem tudjuk egy-egy nagy értékű gép kapacitását kihasználni. Mindenesetre el kell kerülni, hogy a munkás úgy lássa — tájékozottság hiányában —, hogy az ablakon lapátoljuk ki a pénzt! — Ezek azok a dolgok, amiről többet kell beszélnünk az igazgatótanácsban vagy más fórumon. Később, több ismeret birtokában, jobban felkészülve már a jövőt formázó döntésekhez is mindenképpen hozzászólunk. De előbb azt kell elmondanunk, ami feszít belül, amiben helyre kell tenni egyetmást, amin most kell változtatni! Ügy érzik, azzal segíthetnek a legtöbbet, ha ezen a fórumon is csak úgy, mint brigádtársaik között, nyíltan, keményen, de igaz szándékkal felmondják, ami a szívüket nyomja. Átérzik politikai felelősségüket. Kovács György Attila Ülésezett a Pest megyei Tanács Felnőttek feladataikhoz a járási hivatalok A Pest megyei Tanács második napirendjéhez o járási hivatalok munkájának tapasztalatairól, további feladataikról előterjesztett írásos beszámolóhoz dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A Pest megyei Tanács napirendjén először szerepel olyan előterjesztés, amely átfogóan elemzi a megyében működő kilenc járási hivatal négyéves (tevékenységét, jelenlegi helyzetét. Nemcsak igazgatási — politikai szervek Dr. Csalótzky Gyögy bevezetőjében az 1971-ben megalakult járási hivatalok fejlődéséről beszélt. — Négy évvel ezelőtt a korábbitól eltérő, a magyar szocialista közigazgatás történetében addig nem ismert tanácsi szervezeti forma jött létre — mondotta. — A járási hivatalok a csak körvonalaiban meghatározott új feladatok teljesítését a korábbinál — a járási tanácsokénál — kisebb apparátussal, kialakulatlan munkamódszerekkel kezdték meg. Számos elvi kérdés, ami ma világos és egyértelmű, ak- kpr még teljesen tisztázatlan volt. A kezdeti időszakban folyamatosan el kellett látniuk mindazokat a feladatokat, amelyek korábban a járási tanácsokra és szerveikre hárultak, ugyanakkor menet közben kellett a megváltozott, vagy éppen a teljesen újszerű feladatoknak az ellátásához az előfeltételeket megteremteni. Egyértelműen dicséri a járási hivatalok dolgozóinak, vezetőinek munkáját, hogy az átmeneti időszak nem hozott visszaesést, zökkenőket. A négy év alatt a járási hivatalok megerősödtek, tekintélyt vívtak ki maguknak. — A járási hivatalok Pest T Az ifjúság szolidaritási napja alkalmából Nagygyűlés Cegléden Tegnap délután az ifjúság szolidaritási napja alkalmából nagygyűlést rendezett Cegléden, az ifjúsági parkban, a KISZ városi bizottsága és a KÖZGÉP 2. számú gyáregységének KISZ-cgúcs- vezetősége. Több száz fiatal gyűlt össze; megjelent Árpást Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Kürti András, a városi tanács elnöke és Balogh György, a városi pártbizottság osztályvezetője. • Ünnepi beszédet Simon István, a KISZ városi bizottságának titkára mondott. Hangsúlyozta: 20 éve nyilvánították szolidaritási nappá ezt az időpontot. Szólt a nemzetközi ifjúsági mozgalomról, aktív résztvevőiről, a ceglédi ifjúságról, amely tettekkel bizonyítja állásfoglalását. A kommunista műszakoknak, a termelési eredményeket segítő megmozdulásoknak tevékeny részese a város fiatalsága. Az ünnepségre népes vendégsereg érkezett, algériai, bolíviai, kongói, és szudáni fiatalok jöttek el. Valameny- nyien hazánkban tanulnak. Látványos műsorral szórakoztatták a megjelenteket. A nagygyűlés a Guantanamera vérpezsdítő dallamával és a DlVSZ-indulóval ért véget, melyet együtt énekeltek valamennyien. Este a vendégek a város ifjúsági vezetőivel találkoztak. Az ifjúsági mozgalomról, a szolidaritásról és az elmélyülő baráti kapcsolatokról, klubestek rendezéséről beszélgettek. E. K. A TÉMA: szervezetet kell kiépíteni a I helyzetkép a fogadtatásról, a Izállító partnerekkel, követ- ‘ gyakorlati következményekről. Nők az egészség A nők nemzetközi éve alkalmából a Magyar Nők Országos Tanácsa elhatározta, hogy felméri és elemzi a dolgozó nők különböző rétegeinek helyzetét, közéleti tevékenységét. A havonta másmás szakma képviselőivel rendezett ankétok tanulságait — a dolgozó nők élet- és munkakörülményeit nehezítő gondok megoldását célzó javaslatokkal együtt — az MNOT később illetékes szervekhez továbbítja. Több, re'ndkívül termékeny megbeszélés után, tegnap az egészségügyben dolgozó nők helyzetéről, szakmai és közéleti tevékenységéről rendeztek vitát az MNOT székhazában, Kovács Juditnak, a Magyar Nemzet főmunkatársának, az MNOT ügyvezető elnöksége tagjának vezetésével. Koncsek Aranka, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára vitaindítójában méltatta a szocialista egészségügy fejlődését a felszabadulás óta eltelt időben. Elmondotta például, hogy a kórházi ágyak száma hazánkban az 1945. évi 27 ezerről napjainkra 87 500-ra emelkedett, és hogy az egészségügyi szakdolgozóképzésnek az iskolai oktatási rendszerbe való beépítésével úttörő szerepre vállalkoztunk. Ezután azokat a gondokat vette számba, amelyek jó része az egészségügyi pálya „elnőiesedéséből”, valamint a három műszak okozta nehézségekből erednek. A bevezetőt követő élénk vitában védőnők, gyermek- gondozók, ápolónők, orvosnők, közegészségügyi felügyelők elemezték hivatásuk leiadatait és árnyoldalait Ny. £. megyében ma már nemcsak fontos feladatokat betöltő, ügyeket eldöntő és intéző államigazgatási hivatali szervek — hangsúlyozta a megyei tanács vb-titkára —, hanem fontos politikai szervek is. Állás-* foglalásaik, intézkedéseik, döntéseik kihatnak a községek, nagyközségek lakossága élet- körülményeinek alakulására, sok tízezer állampolgárnak a közéletbe való bevonására, a szocialista demokrácia tartalmas érvényre juttatására. Működésükkel segítik, hogy a párt politikája valóra váljon a tanácsi munkában is. A továbbiakban a megyei tanács vb-titkára szólt a járási hivatalok szerepéről a helyi tanácsok önállóságának fejlesztésében és a gazdasági koordinációban. Elmondotta: figyelemre méltók az eredmények, de fellelhetők itt a munka gyenge pontjai is. — A még eredményesebb gazdasági munka igényli a járási hivatalok vezetői és dolgozói közgazdasági ismereteinek bővítését, a közgazdasági szemlélet javítását, a községekkel kialakítandó hatékonyabb kapcsolatot. Az is szükséges hozzá, hogy a megyei szakigazgatási Szervek a községeket érintő pénzügyi, fejlesztési kérdéseknél kérjék ki a járási hivatalok véleményét. Ehhez viszont nélkülöz— hetetlen, hogy a járási hivatalok állásfoglalásai még alaposabb helyzet- és szakmai ismereteken alapuljanak, körültekintőek, tárgyilagosak legye- ' nek. Dr. Csalótzky György a dolgozók politikai és szakmai fel- készültségéről szólva hangsúlyozta: a járási hivatalok összességében alkalmasak arra, hogy feladataikat jelenleg is és hosszabb távon is magas színvonalon ellássák. A vitában elsőként dr. Sü- pek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke szólalt fel. Utalt arra, hogy az eláő időkben sokan nem csupán a járási hivatalnak, hanem magának a járásnak is kétségbe vonták a létjogát. Sokan idegenkedtek az elnevezéstől is: hivatal. Az én meggyőződésem az — mondotta dr. Süpek Zoltán —, hogy a tanácsokban dolgozóknak nem elsősorban hivataloknak, hanem a lakosság érdekében 1tevékenykedő közéleti embereknek kell lenniük és mindinkább azok is. Garai Gyuláné, Törökbálint tanácselnöke példával illusztrálta a járási hivatal segítségét : észrevételeikét, bírálataikat — ha azok megalapozottak — a községi tanácsok vezetői megköszönik és hasznosítják. Jánosi Endre, Göd megyei tanácstagja a váci járási hivatal és a járási-városi megyei tanácstagi csoport alkotó együttműködéséről beszélt. Dr. Csalótzky György összefoglalója után a megyei tanácsülés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Időközi tanácstagi választások Az 1973 őszén tartott tanácstagi időközi választások óta Pest megyei öt városában 16, hetvennégy községében 137, összesen 153 tanácsi választó- kerület üresedett meg. Törvényerejű rendelet intézkedik arról, hogy a helyi tanácstag helyének megüresedése esetén a választás napja előtt legalább 30 nappal, az időközi választás napját a megyei tanács jelöli meg. Miután az országgyűlési képviselők általános választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1975. június 15-ére tűzte ki, indokolt, hogy Pest megyében az időközi tanácstagi választásokra is e napon kerüljön sor. A megyei tanácsülés a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ilyen értelmű javaslatát egyhangúlag elfogadta. Császár Ferencet a megyei tanács általános elnökhelyettesévé választották A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága nevében Kovács Antalné, a népfront megyei titkára terjesztett elő javaslatot személyi ügyben. A Pest megyei Tanács elnökhelyettesének és egyben általános elnökhelyettesének a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Császár Ferencet, az MSZMP szentendrei járási bizottságának volt első titkárát javasolta megválasztani. Császár Ferencet a Budaörsi Nagyközségi Tanács április 24-én hozott határozatával megyei tanácstaggá választotta. A Pest megyei Tanács tegnapi ülésén Császár Ferencet egyhangúlag megválasztotta a Pest megyei Tanács elnökhelyettesének egyben általános elnökhelyettesének, valamint a tervgazdasági és a vállalatilakossági ellátási bizottság elnökének. Császár Ferenc a tanácsülés előtt letette az esküt, D. G. Felmentés, választás a szentendrei járási pártbizottságon Az MSZMP szentendrei járási bizottsága legutóbbi ülésén személyi ügyekben döntött. Arató András, az MSZP Pest megyei bizottságának titkára terjesztette elő a megyei pártvégrehajtóbizottság javaslatát a személyi változásra az első titkári tisztség betöltésében. Ennek megfelelően a szentendrei járási pártbizottság felmentette első titkári funkciójából Császár Ferencet, s elismerését, köszönetét fejezte ki a járás élén kifejtett csaknem hatesztendős tevékenység géért. A járási pártbizottság első titkárának Matők Lajost, a pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának eddigi vezetőjét választotta meg. Ülésezett a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén Szent- istvúnyi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a KNEB munkabizottságának vezetője összefoglaló jelentést terjesztett elő arról a vizsgálatról, amelyet a népi ellenőrök hét megyében végeztek a múezumok tevékenységéről és muzeális értékeik védelméről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezután megvitatta és elfogadta a lakáskarbantartó ipar munkájának, áralkalmazásának és számlázásának vizsgálati programját
