Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP K,Ü L Ó N K I A O A S A XVII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1975. Április zl, csütörtök Előtérben a katonai elő- és utőkepzés Értekezlet a tanácselnökök és osztályvezetők részvételével A járási hivatal elnöke a na- | pókban értekezletre hívta ösz- sze a községi tanácsok elnö- ‘ keit és a hivatal osztályveze­tőit, ahol elsőnek Kovács László, az MHSZ monori járá­si szervezetének titkára tájé­koztatta a jelenlevőket az ] MHSZ községi szervek és a tanácsok kapcsolatának alaku­lásáról. Az előadó legelőször köszön­tötte azokat az elnököket, akik hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából honvé­delmi, illetve MHSZ-kitünte- tést kaptak, majd részletesen szólott az 1024/1967. számú kormányrendélet végrehajtásá­val kapcsolatos feladatokról. Elmondotta, hogy a községi tanácsok és az MHSZ községi szerveinek a kapcsolata jó, ennek ellenére a szervezeteik mellett működő tanácsadó tes­tületeknek, amelynek a közsé­gi tanács elnökei is tagjai, na­gyobb és főleg hathatósabb se­gítséget kell nyújtaniuk. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai a legtöbb község­ben évenként megtárgyalják a szervezet tevékenységét, beszá­moltatják vezetőit. A jövőben — javasolta — ne a szervezet életével, hanem egységesen a honvédelmi neveléssel foglal­kozzanak a végrehajtó bizott­ságok, úgy, amint az egy-két helven máris gyakorlattá vált. A monori járásban 28 klub foglalkozik a fiatalok hon­védelmi elő- és a már ki­szolgált katonák utóképzé- sévcl és 20 ezer személyt képeznek ki évenként. A honvédelmi jellegből szár­mazóan természetes, hogy számszerűleg a lövészklubok vezetnek, ezért érthető, hogy’ fokozott figyelemmel kísérik a lőterek állapotát és azok ren­deltetésszerű használatát és a fegyverellátast és elhelyezést. A tanácsok nagyon sokat se­gítenek ebben is, bár egyes községekben o lőterek állaga évről évre rosszabbodik. A jö­vőben — jelentette be — min­den községben tanácsi kezelés­be kerülnek és karbantartá­sukról. állaguk megóvásáról, a lőtérbiztonságról nekik kell majd gondoskodniuk. A községi tanácsok 60 száza­léka eddig nem tudott a hon­védelmi kiképzéshez megfele­lő helyiségről gondoskodni és a kiképzési anyagok tárolása sem megoldott például Magló­don és Bénvén. A fiatalok körében ‘máris közkedveltek a nemrégiben alakult modellező- és rádiós­klubok. ezéri; fokozottabban kell foglalkozni velük. Jelen­tőségük is megnőtt, mert a had«ere<mek terhn’kát ériő pzvre tö.t>b fiata'ra lesz szük­sége. Ehhez pedig itt kapják m-“’’ az előképzést. Részletesen szólott a konkrét és napi feladatokról, melyek célja az, hogy' a hadsereg már honvédelmi alapismeretekkel és technikai tudással rendelke­ző újoncokat kapjon, a lesze­reltek pedig továbbképezhes­sék magukat a legmagasabb fokon, mivel igen sok kö­zöttük a tiszthelyettes és a tiszti állományú. Az érdekes előadás élénk vi­tát keltett a jelenlevők köré­ben. A felsorolás rendjében hoz­zászóltak: Kása Károly gom­bai, Brecsók Illés úri, Szabó János sülysápi, Somogyi Lajos vecsési, Kiss László maglódi tanácselnök. Kozák Sándor alezredes, járási kiegészítő fő­tiszt és ár. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke. A részt­vevők ezután lőfegyver-bemu­tatón vettek részt. Kovács György A község fejlődését is segítik Péteriben, a kis községek kö­zül szinte egyedülállóan, a ta­nács és a politikai és társa­dalmi szervek erőfeszítése nyo­mán megközelítően megoldot­ták a lakosság ipari, szolgál­tató igényeinek a kielégítését. Egy év alatt — mint azt a leg­utóbbi végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentésből meg­tudtuk — hét újabb kisipa­ros, villanyszerelő, ács, aszta­los, lakatos, koszorúkötő, szemfelszedő, bádogos és a já­rásban elsőnek vattacukor­készítő váltott iparengedélyt. A jelenleg tevékenykedő 17 ipa­ros közül legtöbb a villanysze­relő. Szükség lenne női szabóra, víz- és gázszerelőre, elektro­műszerészre, de nagyon elkel­ne Patyolat-felvevőhely is, mert ebben a kis községben csakúgy, mint a legnagyob- bakban, az asszonyok már évek óta kérik. Az ellenőrzések során az ár- kalkulációjukat elfogadható­nak találták, és különösen ör­vendetes — mondotta a végre­hajtó bizottság titkára —, hogy a lakosság részéről sem érke­zett ellenük panasz az árakra vonatkozólag, de a munkájuk minőségére sem. A kisiparosok társadalmi munka végzésével is segítik községük fejlődését, például legutóbb a soortkör épületénél szinte kivétel nélkül tevékeny­kedtek. (U. gy.) Sunimásfiúként kezdte A kitüntetett pilisi tsz-elnök Hír: Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója al­kalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend, ezüst fokozata kitüntetést adományozta Sedró Jánosnak, a pilisi Aranykalász Tsz elnökének. Pilisen születtem, 1921-ben. Apám uradalmi arató, napszá­mos ember volt. Sosem felej­tem el, hogy mennyit dolgozott. Én voltam az első gyerek, így hát nekem kellett elsőként mellé állni, és segíteni neki. Kezdetben vízhordó, kötélado­gató, marokszedő legényke voltam. Ha jól emlékszem, még csak kilencéves lehettem, de már kint, a földön dolgoztam. Aztán summásfiúnak szegőd­tem a dánosi szőlőskertek gaz­dádhoz. Szerettem volna a polgáriba beiratkozni, de nem tehettem, mivel időközben a család igen­csak megszaporodott, négy test­vérem született. Nagykőrösön végeztem el a mezőgazdasági iskolát 1939-ben, majd Káván gyakornokként dolgoztam 1940-ben. A háború ideje alatt engem is behívtak katonának, s ami­kor hazakerültem, rendőrnek jelentkeztem. Elvégeztem a rendőrképesítőt, majd az aka­démiát is. Bűdapest, Miskolc, Szombathely, Vasvár, Kör­mend. Ezekben a helységek­ben szolgáltam hosszabb-rövi- debb ideig. 1952-ben kértem a leszerelésemet. A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat, hoz kerültem, később a megye­Megkoszorúzták névadójuk sírját Az 5334. sz. Bagi Ilona út­törőcsapat úttörői sokáig csak igen keveset tudtak név­adójuk életéről, munkájáról. Tudták, hogy a 22 éves korá­ban mártírhalált halt csepeli munkáslány egyike volt azok­nak, akiket a két világháború között a rendőrség állan­dóan szemmel tartott, mert tagja volt az illegális kom­munista pártnak. Amikor ta­valy sikerült a testvéri kap­csolatokat kiépíteni a Magyar Posztó állami-díjas Bagi Ilona szocialista brigádjával, sok újat megtudtak Csepel egyik A járási labdarúgó-bajnokság eredményei Üllő nyerte a rangadót A járási labdarúgó-bajnokság tavaszi hatodik forduló- | jában a legnagyobb érdeklődés az Üllő—Vecsés rangadó iránt nyilvánult meg. A hazaiak nehéz' küzdelemben, de megszerezték a győzelmet, ennek ellenére Vecsés meg­őrizte első helyét a tabellán. Az élcsoporthoz tartozó csapatok közül csak Pilis II. szenvedett vereséget, s így továbbra is nyílt a harc a bajnoki címért. Üllő—Vecsés 2:1 (2:1) , Üllő, ötszáz néző, vezette: P. Tóth (Pethő, Hargittai). Góllal kezdődött a járási rangadó. Béky, az üllőiek jobbszélsője ügyes cselek után középre ívelte a labdát, melyet a vendégkapus csali kiütni tudott és a befutó Tóth Lajos közelről a hálóba emelt. A váratlan gól után ideges lett a hangulat a pályán. Ez különösen a vendégek játé­kán látszott meg, alig-allg ju­tottak el csatáraik Erős ka­pujáig. A sorozatos és min­dig gólveszélyes üllői táma­dások viszont újabb gólt ered­ményeztek. Balatoni beadá­sát Béky érte el előbb és a kimozduló kapus mellett a jobb alsó sarokba lőtte a ha­zai csapat második gólját. To­vábbra sem tudott kibonta­kozni a vecsési csapat, so­kat reklamáltak a bírói Íté­letek miatt. Egy ilyen eset után a játékvezető Nagyma­rosit leküldte a pályáról. A tíz emberre fogyatkozott ven­dégcsapat váratlanul feltá­madt. Egyre többet támadtak és egy súlyos védelmi hiba után Fodor I. szépített. A második félidőben a ven­dégek irányitották a játékot az elfáradt üllőiek ellen. So­rozatosan dolgozták ki a hely­zeteket, de a hazai védelem biztosan állt a lábán. A szórványos üllői támadások viszont állandó gólveszélyt je­lentettek. Abban, hogy a má­sodik játékrészben nem esett gól, része volt a vendégcsa­tárok körülmény eskedésének, kapu előtti bizonytalanságá­nak. Végeredményben kitűnő játékvezetés mellett, megér­demelten győzött a helyzeteit jobban kihasználó hazai csa­pat. Jók: Béky, Dobos, Balato­ni, Erős, illetve Fodor I., Szé­chenyi és Fodor II. (- ti) Sülysáp—Pilis II. 2:0 Sülysáp, kétszáz néző, ve­zette: P. Szabó. A hazaiak már az 5. perc­ben megszerezték a vezetést. Ezután is fölényben voltak, s a 25. percben tovább növelték előnyüket. A második félidő­ben mindkét csapat sok hibá­val játszott, a hazaiak nem erőltették tovább a góllövést, így az eredmény már nem változott. Góllövő: Tóth S., Motolai. Péteri—Mende 4:0 Péteri, kétszáz néző, ve­zette: Janosics (Semsei, Som­szegi). A hazaiak szinte végig­támadták a mérkőzést, de az önfeláldozóan küzdő vendé­gek megakadályozták a Pé­teriek nagyobb arányú győ­zelmét. Góllövő: Mravik (2), Ko­vács L. (11-esből), Molnár. A péteri csapatból Nyári, Dóczy, Szűcs A. (a mezőny legjobbja), nyújtott kiemelke­dő teljesítményt. Gyömrő—Monor II. 5:2 Gyömrő, kétszáz néző, ve­zette: Farkas (Dézsy). A hazaiak már a 3. perc­ben megszerezték a vezetést. Továbbra is Gyömrő táma­dott többet és a félidő vé­géig újabb három góllal ter­helték meg a monoriak háló­ját. A szünet után kiegyenlí­tettebb lett a küzdelem. A gyömrői támadásokat nagyon sokszor' tévesen állította meg lesen Farkas játékvezető síp­ja, s így ebben a játékrészben már csak egy gólt tudtak lő­ni a szervezetten védekező monoriaknak. Góllövő: Oldal A. (3), Tóth J., Kiss Imre, illetve Bán, Szondi. Jó: Csirkó, Fitos, Oldal A., illetve Spenger (a mezőny legjobbja), Bán, Szolnoki, De- de. Űri—Vasad 6:0 Űri, kétszáz néző, vezette: Márk (Sárosi). Végig nagy fölényben ját­szott a hazai csapat és ilyen arányban is megérdemelten szerezték meg a győzelmet. Maglód II.—Nyáregyháza 0:0 Maglód, száz néző, vezette: Csanaki (Trencsényi). Kemény mérkőzésen igaz­ságos pontosztozkodás szüle­tett. Vecsés II.—Ecser 3:1 Vecsés, száz néző, vezette: Mészáros (Papp). Megérdemelt hazai győze­lem született. A tabella állása: 1. Vecsés 18 12 3 3 70:19 27 2. Üllő 18 13 1 4 66:18 27 3. Sülysáp 17 12 2 3 71:17 26 4. Péteri 17 12 2 3 55:23 26 5. Űri 17 11 4 2 48:16 26 6. Pilis II. 18 10 3 5 52:37 23 7. Gyömrö 17 8 1 8 36:47 17 8. Mende 18 6 2 10 27:47 14 9. Ecser 17 5 3 9 22:47 13 10. Nyáregyháza 18 5 3 10 28:56 13 11. Maglód II. 17 2 4 11 16:45 8 12. Vasad 18 2 3 13 23:89 7 13. Monor II. 18­1 17 19:72 1 Ifieredmények: Üllő—Ve­csés I. 3:4, Sülysáp—Pilis II. 5:0, Péteri—Mende 5:0, Űri— Vasad 0:0, Maglód II.—Nyár­egyháza 0:2, Gyömrő—Monor II. 1:2, Vecsés II.—Ecser 4:0. G. J. nagy halottjáról, akinek a sírja a csepeli temetőben van. Első síremlékét, amelyet a vecsési Goldmann György készített, 1944-ben felrobban­tották a fasiszták. A szocialista brigád és az úttörőcsapat elhatározta, hogy minden évben közösen koszo- rúzza meg a sírt. Az első ilyen alkalommal meghatot- tan állták körül az úttörők a sírt — kegyelettel és tiszte­lettel adóztak névadójuk em­lékének. A két gyönyörű ko­szorú — a két kitűnő közös­ség barátságát is szimboli­zálta —, amelyet a közös név­adó iránti szeretet és a min­dennapok munkájában való segítés, tenniakarás hozott létre. A Magyar Posztó újságja már többször foglalkozott a monori-erdei úttörőcsapat éle­tével. A Posztó legkiválóbb szocialista brigádja — az új­ság szerint jól választott, amikor Monori-erdő igyekvő, szép eredményeket felmutató úttörőközösségével került kap­csolatba. És ez már igen ko­moly dicséretnek számít... Sz. A. Monori birkózók a magyar bajnokságon A kétnapos, ifjúsági, ma­gyar birkózóbajnokságot áp­rilis 26 és 27-én rendezik meg Budapesten. Már volt monori birkózó résztvevője nem is egy alkalommal a ma­gyar bajnokságnak, azonban olyan, hogy ketíen is szere­peltek volna ezen a legran­gosabb versenyen, eddig még nem fordult elő. Most meg­tört a jég. Két monori bir­kózó lép az ország legjobb ifjúságiak között szőnyegre. A 70 kilós súlycsoportban Jávorszki György, a 87 kiló­saknál Róth Artur. Reméljük, hogy mindkét fiú eredményesen és jól sze­repel majd. — ó — MŰSOR MOZIK Gomba: Szüzek elrablása. Monor: Folytassa külföldön! Tápiósáp: Koncert szólópisz­tolyra. Vecsés: Két férfi a városban. MŰVELŐDÉSI HÁZ Péteriben, 19.30 órakor: az Apostol-együttes koncertje, közreműködik még Hódos Dezső. ÜTTÖRÖHAZ Gyomron, 14-től 18 óráig: biológia; 15.30-tól 17.30-ig: rádióépítő-szakkör. székhelyen dolgoztam különfé­le beosztásokban. 1946-ban léptem be a pártba, s ha csak tehettem, bekapcso­lódtam én is a pilisi pártéletbe. Mivel a véleményemet mindig elmondtam, jól ismertek a já­rási vezetők is. Egy napon fel­kerestek, s azt kérdeztek: len­ne-e kedvem hazajönni, a já­rásban dolgozni. Igent mondtam. 1956. június 1-én a járási pártbizottság osz­tályvezetőjévé neveztek ki, az­tán Pilisre kerültem, a községi tanács titkára lettem. Az 1958-i tanácsválasztások után én lettem a járási tanács el­nökhelyettese. Szívesen em­lékszem vissza «az ott eltöltött hat esztendőre. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése er­re az időre esett. Gombán kezd­tük a tsz-szervezést, Pilisre 1960-ban került sor. A Hunya­di Tsz már 1948-ban megala­kult, de csak 600 holdon gaz­dálkodott. Éjszakába nyúló vitákat foly­tattunk az egyéni gazdákkal, hogy meggyőzzük őket a kö­zösbe való belépés hasznáról. Nem nagyon hittek a jobbra fordulásban. A tanácsülésen, mely végül is döntést hozott a tsz megalakuiására — engem is felkértek, hogy maradjak itt­hon, legyfek a tsz elnöke. Ezt azonban még. nem vállalhat­tam. A tsz alakuló közgyűlésén viszont nekem szegezték a kér­dést: ha bajban lesznek, jöj­jek haza. 1964-ben bajban vol­tak, s a kérést teljesiteni kel­lett, a megye, a járás vezetői­nek beleegyezésével az Új Élet Tsz elnöke lettem. Eleinte nem nagyon akar­tak az emberek dolgozni. Ház­ról házra jártunk a tsz-tagok- hoz, hívtuk az embereket. Meg­győztük őket, hogy saját sor­sukról van szó, az érdekük, hogy meginduljon a munka. Dolgos nép a pilisi, ezt őszin­tén kijelenthetem, néhány év alatt jó eredményeket sikerült elérnünk a gazdálkodásban. Amikor 1974. január 1-ével egyesültünk a Hunyadi, a nyáregyházi és csévharaszti tsz-szel, minden simán ment. A tagok megértették, hogy a nagyobb területen lehetőség van a még jobb eredmények elérésére. Ma a járás legnagyobb tsz-ét vezetem. Jó kollektíva a miénk, bátran támaszkodha­tunk a tagokra, s a tsz minden dolgozójára. Eredményeink ér­tékesek, szépek, de azt szeret­nénk, ha még jobbak lenné­nek. Fokozatosan áttérünk a zárt termelési rendszerekre. Profilunkon nem kívánunk változtatni, továbbra is a mag­termelést tekintjük fő feladd*- tunknak. Sok időmet elvesznek a tár­sadalmi megbízatásaim. Tagja vagyok a járási és községi pártbizottságnak, a járási párt­bizottság mellett működő fe­gyelmi bizottság elnöki tisztét is betöltőm. A községi tanács vb-n belül társadalmi tanács­elnök-helyettesként is dolgo­zom. Mindig a közösségért, az em­berek sorsának formálásáért tevékenykedtem, több-keve­sebb sikerrel. Feleségem is a tsz-ben dolgozik, a növényter­mesztési brigád tagja. Most már más a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Azon mun­kálkodunk, hogy a népgazda­sági és a helyi elvárásoknak is eleget tegyünk. Szabad időm alig van, s ha mégis akad, ak­kor szívesen játszom a 16 hó­napos unokámmal. A kitüntetésnek nagyon örül­tem, de úgy érzem, ez nem­csak nekem szólt, hanem a tsz egész közösségének, hiszen az elért eredményeket hsak az ő keze munkájuk által érhettük el. S rájuk mindig, s minden­kor számíthatunk! Elmondotta: Sedró János Lejegyezte: Gér József CSAK NÁLUNK! Importált száras tornacipők reklámáron A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT CIPÖSZAKÜZLETÉBEN: Nagykőrös, Széchenyi tér 1. Női száras tornacipő 46,20 Ft Férfi száras tornacipő 50,50 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents