Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

1975. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK %fätav Munkások az igazgatótanácsban A MEDICOR Művek veze­tői elhatározták, hogy munká­sokat is bevonnak az igazgató- tanácsba. V A néhány éve eredményesen működő gyári igazgatótanács a házon belüli döntéseket ké­szíti elő. Eddig a tanácsban a gyár gazdasági és társadalmi vezetőin kívül részt vett egy- egy szocialista brigádvezető. A most kibővített tanács munká­jába tanácstagként további fi­zikai dolgozók is bekapcsolód­nak a MEDICOR valamennyi gyárából. Tervezik, hogy a közeljövőben létrehozzák a különböző gyáregységek taná­csait, amelyekbe szántén dele­gálnak majd fizikai dolgozót, mégpedig azokról a területek­ről, amelyeket az igazgatóta­nács ülésének napirendi témá­ja érint. Budakeszi segít Foglyok félvad tenyésztése Ha nem talál táplálékot, éhen hal A vadásztársaságok szak­emberei Veszprém megyében, a budapesti Állatorvostudo­mányi Egyetem és a buda­keszi Vadbiológiai Állomás kutatóival együtt programot dolgoznak ki a fogoly fél­vad tenyésztésére és szapo­rítására. Veszprém megye vadásztár­saságaink területén az utób­bi években csaknem egyhar- madára csökkent e madarak száma. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy 8 éven­kénti periódusban létszámuk erősen visszaesik. A fogoly, ellentétben a fácánnal, nem keresi táplálékát, s a nagy telek idején csapatokba ve­rődve éhen pusztul. Számu­kat jelenleg mindössze 30 ezerre becsülik a megyében, ezért dolgoznak ki programot tenyésztésükre. Kutatólaboratórium Nagykovácsiban Tavaly novemberben Nagy­kovácsi lakói kíváncsian talál­gatták, vajon mi lehet az a fű­részlap fogait mintázó modern épület, amely a község határá­ban a szántóföldön szinte gom­ba módra növekedve épül. Az­óta nemcsak a táblát tették ki, amelyen ez áll: Növényvédelmi kiköltözött ide. Sőt nemcsak kiköltözött, hanem 120 hektár­nyi területük 40 hektáros kí­sérleti parcelláin részben most vetnek, másutt már zöldéit a vetemény. Az épület mögötti — összesen ezerkétszáz négyzet- méter alapterületű — üveghá­zakban is serény munka folyik •„.ll.'# A kutatóte-Iep külső képe Kádár Ferenc csírázó fuzárium- gomba-tenyészetet vizsgál mik­roszkóppal. Ez a gomba.'ajta kü­lönösen a híbridKiikorica-vetőma­got károsítja, rontja a csírakópes- siéget. Tóbiás Irén felvételei próbálják, minősítik az új ké­szítményeket, de maguk is szá­mos hatóanyagot állítottak már elő. Az utóbbi 10—15 esztendő során 10—12 magyar és világ- szabadalomként bejegyzett ké­szítmény — elsősorban gyom­irtó szerek — fémjelzik a ku tatógárda eredményességét. K. Gy. A. Ráckeve KISZ-klub a járási hivatalban Hétfőn, április 28-án, a rác­kevei járási hivatal KISZ- a 1 apszer v eze tériek taggyűlése akcióprogramját tárgyalja meg, az ez alkalommal, ünne­pélyesen megnyitó, saját klub­szobájában. A klubszoba egyébként szocialista szerződés alapján készült. Raffay Béla, a járási hivatal elnöke, és Ágoston Lajos, az alapszerve­zet titkára még múlt tavasszal írták alá az írásos . megálla­podást. A szerződésben a KISZ- alapszervezet kötelezettséget vállalt arra, hogyha különböző évfordulók alkalmából rende­zett ünnepségek és kiállítások dekorációjáról gondoskodik De ugyanakkor összegyűjti és összeállítja alkalmanként az ország, s azonbelül természe­tesen elsősorban a járás fejlő­désére vonatkozó adatokat, tárgyi emlékeket is. A járási hivatal pedig ennek fejében helyiséget bocsát az alapszér- vezet rendelkezésére, és azt be is rendezi. A hivatal 33 KISZ-fiatalja, miután megkapta a helyisé­get, társadalmi munkában rendbehozta, még parkettáz- ta is, sőt a villanyt is beszerel­te. A falakat lambériával dí­szítették. A járási hivatal tel­jesen berendezte a klubszobát, ezenfelül lemezjátszót és hoz­zá lemezeket is adott. Így nyílik meg, most május else­je tiszteletére a klubszoba. Emlékpark a mohácsi síkon Jövőre lesz a 450. évforduló­ja a mohácsi síkon lezajlott sorsdöntő ütközetnek, amely a Mohácsi vész néven vonult be a magyar történelembe. Az 1976-os megemlékezést — a kegyelet és a tisztelet mellett — o tudományosság jegyében tartják majd. Az ‘ Országos Természetvédelmi Hivatal kezdeményezésére és támoga­tásával történelmi emlékpar­kot hoztak létre a mohácsi sí­kon. A mohácsi emlékpark az 1526-os honvédő csatában elesett, mintegy 15 ezer ma­gyar és szövetséges vitéz me- mentója lesz, egyúttal felidé­zi majd a látogatókban a vész előzményeit és körülmé­nyeit. A parkot sátorhely kö­zelében alakítják ki, közép­pontjában az eddig ismert tö­megsírokkal. Az ütközetben részt vett bandériumokat 120 művészien faragott kopjafa szimbolizálja. GOMBO PÁL ...ZET Síékely IÁS7.,lőrre és Síécsényi Lászlón é laboránsok a rozscLabefel­ségeknek legjobban ellenálló búzafajtáik kiválasztásán dolgoznak: a fiatal növények leveleit mossák, majd fertőző tenyészetbe merítik. A legellenállóbb fajtáik kerülnek ezután nemesítésre. KÖRZET O Kutató Intézet kísérleti telepe Nagykovácsi, hanem a Buda­pest II. kerület, Herman Ottó utcai központtal működő in­tézmény hatvan dolgozója már A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ NŐI ÉS FÉRFI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT KÉZI ÉS GÉPI TAKARÍTÁSHOZ A feladat: megállóhely-takarítás (éjszaka és nappal), illetve üvegfelület-tisztítás (nappal). Kulturált munkahely, jó munkakörülmények, korszerű, nagyteljesítményű takarítógépek. Juttatások: munka- és védőruha-ellátás. A dolgozók és családtagjaik a BKV menetrendszerű járataira érvényes, díjtalan utazási igazolványt kopnak. A vidéki munkavállalóknak korszerű, olcsó bérű munkásszállás. JELENTKEZÉS: A BKV ÜZEMI TAKARÍTÓ ÉS GYORSKARBANTARTÓ OSZTÁLYÁN Budapest IX., Könyves Kálmán krt. 9­csakúgy, mint a laboratóriu­mokban. Dr. Szatala Ödön igazgatóhe­lyettes tájékoztat arról, hogy az intézet új otthona tovább épül — jelenleg szociális helyi­ségeken dolgoznak a munká­sok —, s az ötödik ötéves terv­ben újabb laboratóriumokkal és központi épülettel gazdago­dik. Végül és véglegesen tehát 5—6 év múlva Pest' megyébe helyezi át központját is az in­tézet. Eddig az új épületben a gyomnövénykutató osztály, a vírusos növényi betegségeket okozó kártevők biológiai adott­ságait kutató virológiái cso­port, a kémiai osztály méregta- ni csoportja és az állattani osz­tály egy része kapott helyet. Fő feladatuk a mezőgazdaság­ban termesztett kultúrnövé­nyeket károsító, illetve pusztító gombák, baktériumok, vírusok, gyomnövények és rovarkárte­vők biológiai tulajdonságainak kutatása. Szerződéses kapcso­latban állnak a nagy vegyi üzemekkel — többek között a Budapesti Vegyiművekkel, a Nitrokémiával, a Kőbányai Gyógyszerárugyárral, illetve mindazokkal, amelyek a me­zőgazdaság számára különféle, a védekezéshez szükséges vegy­szereket, permetezőanyagokat gyártanak. Az intézet szakemberei Jci­Fchéíeli hirdetmény Az Építőipari Kivitelező Vállalat az 1975/76-os oktatási évre SZAKMUNKÁSTANULÓ-FELVÉTELT HIRDET az alábbi szakmákban: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZÓ, VASBETONKÉSZITÖ (vasbetonsze-elő), ÉPÜLETBURKOLÓ (hideg), CSŐHÁLÓZAT- ÉS BERENDEZESSZÉRELO, VILLANYSZERELŐ ÉS ÉPÜLETASZTALOS. EPÍTŐGEPSZERELŐ. JELENTKEZESI HATÁRIDŐ: 1975. július 30. Kedvezmenvek es ióranaóságok: kollégiumi elhelyezés, jutányos étkeztetés, munka- es védőruha, szerszámok es tankönyvek. A tanulmányi idő betejezese után 1000 Ft átállási előleg, tanulmányi ösztöndíjak, ösztöndíj-kiegészítések az országos érvényű renaelkezesek szerint lorsadolmi ösztöndíj, o tanulmányi ösztöndíjakon felöl o szerződtetett tonulók részeié, o választott szakmától tügaően 250-500 Ft havonta. A TANULMÁNYI IDŐ: 3 EV. Jelentkezni, vagy felvilágosítást kérni, mind levélben, mind személyesen az alábbi címen lehet: Építőipari Kithelező Vállalat üzemgazdasági Osztálvo 1101 Budapest X., Salgótarjáni út 13. » z egész, legalábbis eredetét tekintve, az A én javaslatom volt. Amikor az ember r“\ új igazgató, jól akar söpörni, és egyéb­ként is én komolyan vettem a lakosság szolgálatát. Ezért jöttem az ötlettel, hogy lé­tesítsünk körzeteket. Persze nagyon-nagyon szerényen. Egy körzet: egy kis üzlethelyiség­féle, éppen csak hogy valami volt suszteréj, beleférjen egy íróasztal, mögötte egy szék a ml emberünknek, előtte egy az ügyfélnek és persze telefon, no meg valami polc­féle az iratoknak. Az egész szerepe nyilván­valóan üdvös volt: közelvinni a szolgálta­tásokat a lakossághoz, ne kelljen a város messzi tájairól a központba szaladgálniok, ott elveszni az ügyintézés labirintusában. Be­megy az illető a körzetbe, előadja, ami az igénye, a mi emberünk vagy ott helyben minden felvilágosítást megad, esetleg már intézi is a dolgot, vagy betelefonál a köz­pontba, ő tudja, mi kire tartozik — minden rövid úton intéződik. A régi emberek, meg kell mondani, kissé morogtak és felülről is mutatkoztak aggá­lyok: hogy szaporodik a létszám, meg a költ­ség. Nem! — válaszoltam én. Amennyi em­ber kimegy a körzetbe, ■ annyival kevesebb kell a központba. A helyiségek bére meg többszörösen megtérül az ügyforgalom nö­vekedésével és egyszerűsítésével. Ha azt állítanám, hogy a szervezés egysze­rűen bonyolódott, hamisítás lenne. Legköny- nyebben a káderkérdésekkel boldogultunk, főleg nődolgozók — egyszerű adminisztrá­torok — vállalták az új beosztást, még örül­tek is, hogy a lakásuk közelébe kerülnek, de persze akadtak férfi jelentkezők is, jó­részt fiatalok. A helyiségek megszerzése már keményebb diónak bizonyult, folyamatosan mégis kikerültek a körzeteket jelző kis táblácskák elhagyott üzlethelyiségek, lakás­nak használt volt boltocskák falára. Ha­nem a telefon — az pokoli ügy volt. Egy csomó körzetet meg kellett nyitni telefon­összeköttetés nélkül, a dolgozók naponta jár­tak be a központba, az ügyfeleket is vissza kellett rendelni másnapra a válaszért, so­kan szidtak is bennünket, hogy mért nem mondtuk meg előre, inkább többet utaznak, de mindent egyszerre, egy helyen intéznek el. Hanem, vigasztaltuk magunkat, a nehéz­ségek átmenetiek, majd csali lesz telefon is, és akkor minden előny kibontakozik. Ügy is történt. Lassan berázódott a dolog, itt-ott a körzeteket kezdték már üdvözölni, itt-ott már jó sajtót is kaptunk. Közben azonban újabb gondok ütöttek be. Az egyik körzetünkben sikkasztás bukott ki, teljesen véletlenül. Vigasztalhattam volna magamat azzal, hogy istenem, egy-egy fekete bárány mindenütt kerül a nyájba — de végülis a fe­lelősség az enyém volt, a rendőrség szignali- zált is az ellenőrzés lazasága miatt. Tehát ki kellett nevezni néhány ellenőrt és szer­vezetileg a központban összefogni a körze­teket, erre egy kicsiny — háromemberes — részleget létesíteni: Végül is azonban a mérleg kedvező volt. A körzetek gyökeret vertek, ügyforgalmuk szaporodott. Annyira, hogy a körzeti megbí­zottak első értekezletén sokan panaszkodtak: nem bírják a munkát és ez a lakosság ro­vására megy. Gyakran személyesen kell el- járniok — olyankor aki jön, zárt ajtókra ta­lál és a pokolba kíván bennünket. Meg azon­kívül is sok az írásbeli adminisztráció, nem lehet egyszerre tárgyalni és gépeltetni — adminisztrátor kellene. Hát igen, ezek hatá­sos érvek voltak, mégis igyekeztem racioná­lis megoldást keresni — nem engedélyeztem körzetenként csak kétfőnyi létszámot, az ügyintézőt és az adminisztrátort. Inkább, hogy mégis könnyítsék a szaladgáláson, a központi részlegnek adtam egy kifutót és egy kocsit, amivel körüljárja a körzeteket, összeszedje az iratokat, kivigye ami szüksé­ges. Hanem egy gépezet, amelyik megindult, elkezd önmozgást végezni. Ebben az önmoz­gásban pedig voltak általánosan, jellemzők és különleges megnyilvánulások egyaránt. Általánosan jellemző volt a felelősség nö­vekedése, például. A központi részleg veze­tője — aki alá tartoztak már az ellenőrök is —, jelezte, hogy ilyenmegolyan rendelkezé­sek szerint a pénzkezelésért egy személyt kell felelőssé tenni és annak ilyenmegolyan nyilvántartásokat kell vezetnie. Létesíteni kellett tehát mindenütt egy pénztárosi stá­tust. Aminek az a következménye is lett. hogy a körzeti adminisztrátorokat vezetővé kellett kinevezni, magasabb fizetésosztályba. A különleges megnyilvánulások közé soro­lom például az egyenlőtlen fejlődést, amely­nek során egyes körzetek ügyforgalma any- nyira bővült, hogy új, nagyobb helyiségek után kellett nézni, meg saját kifutót, eset­leg külön adminisztrátort felvenni. Ami mármost magát az ügyintézést, a lakosság szolgálatát illeti, kezdett túlbonyo- lulttá' válni mindenféle irat, ide-oda iktatása, a központ dolgozói sem nagyon bírták a rengeteg, hogy úgy mondjuk kebelen belüli telefonforgalmat — ez a helyzet pedig meg­követelte, hogy bizonyos hatásköröket de­centralizáljunk, közvetlenül a körzeteknek engedjünk át. Meg kell mondanom azonban, hogy ez a tendencia engem már nyugtalaní­tott. A központ jövőjét is féltettem, meg az irányelvek egységes érvényesülését is, meg a kiadások is kezdtek túlnőni a tűrhetőségi határon. Ezért megpróbáltam némi ellen­gőzt adni. Egyrészt a benti körzetirányítást főosztályi szintre emeltem, másrészt felelőssé tettem nemcsak az ügyirányítás és a törvé­nyes anyagi bonyolítás ellenőrzéséért, ha­nem a kiadások csökkentéséért is. A titkos tervem az volt, hogy ezen az úton, meg a körzeti vezetők iránt támasztott követelmé­nyek — egyetemi végzettség stb. —r emelésé­vel lassan visszaszipkázok hatásköröket, megszüntetek státusokat és csendesen, de hatásosan helyreállítom az „egy helyiség — egy telefon — egy ember” kezdeti koncep­cióját. Hanem már első lépéseim váratlan el­lenállásba ütköztek: kiderült, hogy a körze­tek vezétői beépültek saját területük társa­dalmi életébe. Kellő előzékenységgel,, meg barátkozásig menő együttműködéssel a leg­különbözőbb helyi szervek vezetőivel léte­sítettek kapcsolatot, ilyenmegolyan bizottsá­gok tagjai lettek, nem is szólva az asztaltár­saságokról. így történt, hogy sorra hívtak fel, kerestek fel engem helyi kapacitások pa­nasszal, hogy a körzetek munkáját túl sok bürokrácia gátolja, és javaslattal, hogy ma­gasabb szintre kell őket emelni, nagyobb ha­táskört biztosítani számukra. Sőt, mivel a helyi vezető embereknek voltak fölfelé működő kapcsolataik is, egyszerre csak azt vettem észre, hogy saját feletteseim is ha­sonló véleményeket hangoztattak. Mindez engem válaszút elé állított. Vagy visszafordulok az eredeti koncepcióhoz és ezzel szelet vetek, mély Viharrá fajulhat — vagy pedig engedek a nyomásnak, önök is beláthatják, hogy reálisan gondolkodó em­ber csak a második utat választhatta. így azután létrejött az új rendszer. Eszerint a körzeteket területi igazgatóságokká fejleszt­jük, élükön igazgatóval és megfelelő szék­házzal, apparátussal. A központot pedig en­nek megfelelően alakítjuk át. Énmagam már meg is kaptam a vezérigaz­gatói címet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents