Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM 1975. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP Könyvtár, ifjúsági klub — újjávarázsolt épületben PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Sikerrel szerepeltek Nagykőrösön a városi Vörös- ■ kereszt szervezet és a polgári védelmi parancsnokság az if­júsági vöröskeresztes csopor­tok részére polgári védelmi és elsősegélynyújtási vetélkedőt rendezett, melyen ötven ceg­lédi, monori, nagykőrösi és nagykátai középiskolás vett részt. Ceglédről a vetélkedőn a Kossuth Lajos gimnázium, az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola és a 203-as Bem József szakközépiskola 5—5 tagú vöröskeresztes csa­pata szerepelt, szép sikerrel. Frissek az élmények Úttörőtechnikusok - a technika úttörői ték a részüket az önként vSU lalt munkából. A gondos tatarozás alkal- mával kicserélték a rozzant ajtókat, ablakokat, kívül-be- lül új köntöst kapott az addig elhagyatott épület. A nagyte­rem valamivel kisebb lett, de így is elegendő az előadások, ünnepségek megtartására. Az ifjúsági klub minden igényt kielégít, berendezését öröm­mel vállalták magukra a fia­talok. Láthatóan jól érzik ma­gukat új birodalmukban. A legnagyobb változáson a községi könyvtár ment át. El­helyezése és felszerelése Ö6z- sze sem hasonlítható a karáé­A közeli múltban megszűnt a nyársapátiak égető gondja: társadalmi munkával és anya­gi hozzájárulással felújították a községi művelődési otthont. A megyei tanács négyszázöt­venezer forinttal támogatta a tervek valóra váltását. A hely­beli termelőszövetkezet, a pin­cegazdaság, a község kisiparo­sai, maguk a fiatalok is kivet­Fiatal tehetségek bemutatkozása KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA ALBERTIRSÁN Országos versenyen elsők lettek Meghívással örvendezte­tett meg Mohos Imre, a ceg­lédi Táncsics iskola igazgató­ja: jó lenne látogatást tenni az iskolában, mert öt gyerek országos dicsőséget szerzett. Szép oklevelükön, ha azt nem aranyló fémlapra írták vol­na, tán még meg sem száradt volna a tinta. Az úttörőtech­nikusok — a technika úttörői szaktárgyi versenyen országos első lett az iskola diákcsapa­ta, tagjai képviselték Pest megye színeit. Öttagú „négyesfogat” Tanácsteremmé alakult egy órácskára a tanárok dohány­zószobája. Egymás mellett ül a négy versenyző: a hetedi­kes Juhász Éva és Vincze Ta­más, meg a nyolcadikos Deli Ilona és Füle Győző. Csurgai Zsuzsának a széken jutott hely; igaz, ő a csapat tagja­ként csak a városi és a me­A napokban tartotta alaku­lóülését a két egyesült község, Jászkarajenő és Kőröstetétlen sportköre. A sportköri elnökök beszá­molója után előterjesztés hangzott el a két sportkör egyesítéséről, melyet a rész­vevők egyhangúlag elfogad­tak. Ezután határoztak a meg­alakítandó szakosztályokról, majd megválasztották az új elnökséget, amely javaslatot tett az egyesület nevére és színére. Az új egyesület neve Kara-Tététien Sportegyesület (KTSE), színe kék-sárga lett. — Hosszú ideje esedékes volt ez az átszervezés — mondja Túri Pál, a községi közös tanács végrehajtó bi­zottságának titkára —, vala­mit tennünk kellett. Hagyo­mánya van községeinkben a sportnak, nem engedhetjük, hogy feledésbe menjen. A párthatározat szellemében lát­tunk munkához, létrehoztuk az előkészítő bizottságot, s az kidolgozta az egyesülés és új­jáalakulás feltételeit. Kész ja­vaslatokkal érkeztünk az aía- kulóülésre, kevés vitás kérdés maradt. — Valóban így történt — kapcsolódik a beszélgetésbe gyei versenyen indult, az or­szágoson azért nem vehetett részt, mert épp akkor kellett felvételi vizsgát tennie. „Csú­csú” természetesen beletarto­zik a csapatba, együtt örül­nek egymás eredményeinek. Amíg a csapat az országos versenyen remekelt, ő ered­ményes felvételi vizsgát tett, s az ősztől az óvónői tagozat­tal működő középiskola ta­nulója lesz. Beszélgetünk a felkészülés­ről, az élmények gazdag kész­letéből válogatjuk a legszeb­beket. Gyakran hangzik el két pedagógus neve: dr. Szenipé- tery Kálmánná és Gál István sokat segített nekik, hogy ed­dig eljutottak. Biztatásról, szurkolásról az egész úttörő­csapat gondoskodott. Eozinos emlékplakett — A lányok kézimunkával szorgoskodtak, s emellett egy sereg elméleti kérdésre kel­Boda András, az új sportkör frissen választott elnöke —, a lényeget mindenki megértette: a sport nélkülözhetetlen. Azt is tudjuk, hogy' a sportolás feltételeit meg kell teremteni, g ehhez pénzre van szükség Az anyagiakról községeink gazdasági egységei gondoskod­nak a tanáccsal közösen. A rendelkezésünkre álló anyagi erők alapján három szakosz­tály működését mondta ki a közgyűlés. (Labdarúgás, tol­laslabda, és kézilabda.) Nem mondunk le a tömegsportok­ról sem; költségvetésünkben külön összeg szerepel a házi­bajnokságok, spartakiádok cél­jára. Ugyanebből az összegből teremtjük meg az atlétika, a birkózás és a sakk feltételeit. — A hozzászólásokban és javaslatokban érezhető volt a segítőszándék — teszi hozzá Magyar László járási sportfel­ügyelő —, s ez biztosíték a jö­vőre. Mi minden lehetséges tá­mogatást megadunk, segítjük ezt a hasznos kezdeménye­zést. Jó. hogy a két sportkör egyesítette erőit. Magasabbra emelhetik a mércét, megnyílt a lehetőség a jobb eredmé­nyek elérésére. lett alapos választ adni — so­rolja Deli Ili. Juhász Éva helyesel, s tás­kájából az oklevél mellé elő­kerül a pécsi Zsolnay-gyár- ban készült eozinos zománcú emlékplakett, amilyennel min­den résztvevőt megajándékoz­tak. Seregnyi csereberetárgyat is hoztak magukkal, mintegy igazolásául a frissen szövődött barátságoknak. Füle Győző kiselőadást tart a fiúk készítette tengelykap­csoló modelljéről és a hozzá tartozó sebességváltóról, amit még a megyei versenyen kel­lett készíteniük. Győző szeret barkácsolni, érdeklik a jár. művek, no meg az elektromos­ság, a műszaki könyvek. Ta­nulmányait hamarosan közép­iskolában folytatja. Vincze Ta­más hangja akkor élénkül, amikor a Pécsett lezajlott or­szágos verseny idején tett vá­rosnéző sétáról esik szó. Elvit­ték őket egy repülőmodellező pályára, s Tamásnak a repülő a mindene. — Ha a nyolcadik osztályt eredményesen elvégzem, a Ki­lián György Repülőiskolába szeretnék kerülni. Vízügyi vagy egészségügyi szolgálatra nagy kedvem lenne. Szeretek modellezni. Kiállítást rendeznek A lányok összenevetnek. — Tamást csacsifogattal sem lehetett volna a modelle­ző bemutatóról elvinni! Olyan kiselőadást tartott, hogy c:hk no! Ds így legalább mi is töb­bet tudunk. Hogy, hogy nem, csak most veszem észre, hogy az emlék­plakettek mellett kis szürke kabalacsacsi áll az asztalon. A csacsi Deli Ili néhai tulaj­dona. Azért csak néhai, mert a győzelem örömére lemon­dott róla. A csacsi velük volt a versenyen. Közösen határoz­tak úgy, ha legalább bronzér­mesek lesznek, a csacsi is, mint szerencsehozó, az emlé­kek közé sorol majd. Most, hogy „aranyosak” lettek, va­lóban a gyűjteménybe kerül ez a kis figura. Ügy határoz­tak, azon a kiállításon is sze­repeltetni fogják, amelyet ok­levelükből és szerzeményeik­ből rendeznek majd az isko­lában. Juhász Éva megígérte, nagyon szép keresztszemes té­rítőt készít a talpaeskái alá. Eszes Katalin Fiatal képzőművészek tár­lata nyílt Albertirsán, a Móra Ferenc Művelődési Ház klub­termében, szülők, barátok, mű­vészetet szerető közönség előtt. Rónai Mátyás művész-rajzta­nár az ifjú képzőművészek alkotásaiból ízléses kiállítást válogatott. Jakab Béla, a járá­si hivatal művelődési osztályá­nak vezetője mondott megnyi­tó beszédet. A nagy sikerre való tekintettel a rendezők meghosszabbították a tárlat nyitva tartását. Ez is bizonyít­ja Gyócsos Erzsébet textil­grafikus, Kis Katalin üveg- kerámikus, Majdányi Judit grafikus, Mezősi Aranka fa­szobrász, Nagy András belső- építész, Pozsonyi Agnes tex­tiltervező tehetségét. Ök már valamennyien ebben a társa­dalomban születtek. Alkotásai­kon tükröződik a szocialista művészi gondolkodásmód tisz­Hatvanhat éves, és még min- 1 dig energikus közéleti ember Abonyban Mucza János. Gyak­ran vendége a község külön­féle tanácskozásainak, ünnepi összejöveteleknek, és ahol te­heti, szót kér. Szavai szenve­délytől fűtöttek, és amit mond, annak súlya van. 40 éve párttag Már a szülői házban megis­merkedett a mozgalmi munká­val, apja ugyanis 1919-ben kommunistabarát volt, sőt a Tanácsköztársaság leverése után a családi ház az illegali­tásba került párttagok és szim­patizánsok találkozóhelye. A tizenéves János sokat hallott, sokat tanult. Máig sem felejtet­te el apjának azt a mondását: „Lesz még munkáshatalom Magyarországon!” Ö kezdettől fogva hitt apja jóslatában, és ahogy legényesedett, növeke­dett, a gondolat is egyre erősö­dött, érett benne, hogy egy életre kapcsolatot teremtsen a mozgalommal, munkásságát összekösse a haladásért vívott harccal. 1935-ben az SZDP tagja lett. Feladata akkor a felvilágosító és agitációs munka volt. Fiata­lok és idősek körében agitált, sőt bejárta a környező közsé­geket, Törteit, Kacsért, Pusz- tajenőt, Űjszászt és a tanyavi­lágot. A felszabadulás után a Függetlenségi Front és a föld­osztó bizottság elnöke, majd 1950-ben, az első tanácsválasz­tás után, a községi tanács el­nöke lett. Emlékezetes nyár Személyes kapcsolatban volt Ságvári Endrével 1943—44-ben, aki annak idején gyakran meg­fordult Abonyban. Ságvárival való első találkozásra így em­lékezik vissza: tasága, egyszerűsége. Kitalált, erőltetett, görcsös irányzatok utánozása helyett a munká­sokhoz, parasztokhoz, az egy­szerűen élő, dolgozókhoz szól­nak a műveik. Ugyanakkor művészi egyéniségük áthatja a képeiket, szobrokat. Jubileumi évforduló — egy­ben a fiatal művészek össze­tartozásának 'dátuma. Erről adott tájékoztatást Pánczél Ferenc, a művelődési ház igaz­gatója. Elmondta, hogy meg­alakult a képzőművészek köre. Otthont a művelődési ház ad részükre, egyelőre szerény ke­retek között. Ezzel is érvényt akarnak szerezni a megyei pártbizottság 1974 szeptembe­ri — a közművelődés fejlesz­téséről szóló — határozatának. A közeljövőben a tehetséges munkás és paraszt fiatal ze­nészek is önálló csoportot al­kothatnak. — Az akkori abonyi kom­munista sejt fedőszerve a szo­ciáldemokrata párt és a föld­munkás egyesület volt, amely­nek én is tagja voltam. Ságvá­ri Endrével először 1943 nya­rán, éppen aratás idején, egyik vasárnap az egyletben talál­koztam. Észre sem vettük, úgy toppant közénk. Ma is élénken emlékszem fiatalos mozgására, vékony arcára és a vastag szemüveg mögötti meleg te­kintetére. Kezdetben lényegte­len dolgokról esett szó, majd rövid sétára indultunk a köz­ségben. Néhány helyen hosz- szabb időre megálltunk. Ilyen­kor beszélt a lényeges dolgok­ról. De akkor is inkább kérde­zett, tájékozódott. Este szűkebb körben viszontláttuk. Ságvári Endre akkor már egészen konkrét mozgalmi feladatokról beszélt. Azt a feladatot kaptuk, lépjünk érintkezésbe a mező- gazdasági munkásokkal. Le­gyen minden tanyaközpontban egy emberünk, aki a többieket az eseményekről tájékoztatni tudja. Én is kaptam egy ta­nyaközpontot. A feladatot ter­mészetesen a lehetőségek sze­rint teljesítettük. Később, 1944- ben, amikor az Állami Pénz­verdében dolgoztam, még ta­lálkoztam Ságvári Endrével, de újabb találkozásra már nem volt lehetőségem ... Most is munkában — Nyugdíjas vagyok, de most is aktív munkával telnek napjaim — mondja később. — A múlt esztendőben közel 200 napot dolgoztam a Ságvári Endre Tsz-ben, és ebben az év­ben is legalább ennyit szeret­nék végezni. Mivel egyedül élek, itthon is van mit ten­nem. Nemrég készült el a ház külső tatarozása, most a fes­tésre készülök. Van egy kis háztáji földem, a kertben pe­bival. A régebbi zsúfolt szoba helyett a szépen gyarapodó könyvállomány most egymás­ba nyíló három helyiségben kapott helyet. Két olvasóte­rem várja a gyermekeket és a felnőtteket, külön szoba jutott a könyvtári teendők elvégzé­sére. Könyvtáros az egyik köz­ségbeli pedagógus lett. Az ifjúsági klubnak is van vezetője, ám a művelődési ház igazgatói munkaköre egyelőre betöltetlen. Ha erre a fontos posztra sikerül rátermett, hoz­záértő személyt találni, várha­tóan gazdag tartalommal telí­tődik az igényes közművelő­dési munkára alkalmas intéz­mény. Valószínű, felfedezik előnyeit a községbeliek is, akiknek kedvenc tartózkodási helyük lesz szabad óráik tar­talmas eltöltésére. T. T. dig szőlő, így nem unatkozom, különösen ilyenkor, tavasszal. Mindezek mellett politikai munkát végzek: a tsz-ben párt­oktatást vezetek. Ami szabad időm marad, azt többnyire ol­vasással töltöm, ötféle újságot járatok, és a könyveket is na­gyon kedvelem. A fiatalok barátja — Azt kérdezte, mitől va­gyok fiatalos és fiatalpárti? Annak idején sokszor megfor­dultam a fiatalok körében, és ma is szívesen keresem társa­ságukat. Negyven évvel ezelőtt én a fiatalságban láttam a jö­vőt: ezt hiszem, és vallom ma is. A fiatalok sokra képesek, és ezt a képességet tisztelni kell. Viszont, hogy ez a képes­ség mindenki javára kibonta­kozzék és jó irányt vegyen, ah­hoz sokszor érvelni kell, az ér­veknek pedig meggyőzően kell elhangzaniuk. A meggyőzéshez elengedhetetlen a fiatalos tem­peramentum. Előttem példaké­pül ma is Ságvári Endre áll, ezt láttam, ezt tanultam tőle. — A fiatalok szeretik a po­litikai beszélgetéseket, vitákat. Arról szólok nekik legszíveseb­ben, hogy csakis ez a társadal­mi rend képes azt a fejlődést szolgálni, amit eddig elértünk, és tenni azért, ami előttünk áll. Ez a fejlődés töretlen, és még erőteljesebbnek kell len­nie az eddiginél! Az emberek többsége bizo­nyos kor után szereti össze­gezni életét, munkásságának eredményét. Mucza János er­ről így beszélt: — Mindvégig „csupán” any- nyit akartam, hogy egyszer va­lóság legyen, amiért 1919 tava­szán küzdöttünk. 1945-ben ez teljesült. Azóta és most azért fáradozom, hogy még sokáig így legyen. Gyuráki Ferenc H. Z. AMFORA-ÜVÉRT ÖN IS TEKINTSE MEG KÖZÖS ÜVEG-, PORCELÁN- ÉS KERÁMIAKIÁLLÍTÁSUNKAT! Vásároljon márkás áruinkból. I CEGLÉDI ÁFÉSZ ÁRUHÁZ ÁRUHÁZ/ Kossuth tér 9. KARA-TETÍUEN SE Uj sportegyesület alakult N. G. Példaképe: Ságvári Endre Mindig tenni kell „A fiatalságban látom ma is a jövőt” CSAK NÁLUNK! Importált száras tornacipők reklámáron A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VALLALAT CIPŐSZAKUZLETÉBEN: Cegléd, Szabadság tér 1. Női száras tornacipő 46,20 Ft Férfi száras tornacipő 50,50 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents