Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

TaIá!kozó Pécelen Dalok és szolidaritás Sabag és Dulfredo Suleia műsora első részében népi dallamokat adott elő. A má­sodik és a harmadik, részben forrósodott a légkör, amikor mozgalmi, politikai tö- j megdalok szólaltak meg. 1 Mély csöndben, meghatottan I hallgatták a fiatalok az AI- lende elnök halálára írt ; gyászzenét és a chilei him­nuszt. A műsor végén a kö­zönség már ütemes tapssal kísérte a dalokat, sőt a fia­talok maguk is dalba kezd­tek. A szolidaritási est a gi­tárművészekkel való beszél­getéssel fejeződött be. Ez a program maradandó emléket hagyott a fiatalok­ban: mintegy százan üiték a nagyteremben. Eljöttek a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola KISZ-asei Áb­rahám Piroska KlSZ-titkár- ral, a gimnázium fiataljait Lázár Ildikó tanárnő vezet­te, a területi . alapszervezet teljes létszámban megjelent, a titkárral, Dóbiás Edittel együtt. —ethy Dél-amerikai, spanyol—in­dián ruhákban jelentek meg a péceli művelődési ház színpadán a paraguayi, chilei és a bolíviai gitárművészek. Mint már korábban hírt ad­tunk róla, szolidaritási esten találkoztak április 17-én, csü­törtökön este a péceli fiata­lok a Latin-amerikai vendé­gekkel. A forró hangulatú estén a közönség ritka, ismeretlen hangszerekkel ismerkedhetett meg, indián, állatbőrből ké­szült dobbal, különös formá­jú gitárokkal. Mindhárom művész egy-egy indián tör­zset képviselt, akikről a mű­sort ismertető Domonkos Im­re adott tájékoztatót. A fiatalok — az indián népdalok tartalmának ismer­tetése révén — meggyőződ­hettek arról, hogy az egzoti­kus, tőlünk távoleső népda­lok is ugyanazokkal az egye­temes emberi problémákkal foglalkoznak, mint a magyar d^tlkincs. Jósé Arzamendia, Gabriel HARMINCHAT ELŐADÁS Tudományos ülésszak az egyetemen Tegnap, április 18-án, ju­bileumi ülésszakot rendezett a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnöki kara. A meg­nyitót követően dr. Mikecz István dékán, A gépészmér­nöki kar tevékenysége és fel­adatai a mezőgazdaság gépe­sítésének fejlesztésében, dr. Huszár István dékánhelyettes a Szakmérnökképzés, tovább­képzés eredményei, s végül dr. Komándi György dékán­helyettes A kutatómunka szerepe az oktatásban és a termelésben címmel tartott előadást. Délelőtt 11 órakor kezdőd­tek a szekcióülések. A szak­emberek a növénytermesztés gépesítése, az állattartás gé­pesítése, a termelési folya­matok, a gépszerkesztés-gép- javítás, valamint az alaptu­dományok alkalmazási kér­dései szekcióban hallgattak meg összesen harminchat előadást. Az egynapos tudományos ülés délután az egyetem meg­tekintésével ért véget. Tizenévesek — igazolvánnyáI Szombaton délután, az Ag­rártudományi Egyetem ebéd­lőjében ünnepélyes külsősé­gek között nyújtják át a sze­mélyi 1 igazolványokat a 14. életévüket betöltött gödöl- lőieknek. Az ünnepségen dr. Szitás Margit, a gödöllői já-» rásbíróság munkatársa tart előadást a felnőtté válással együtt járó kötelességekről, majd a Mezőgazdasági és Gépkísérleti Intézet irodal­mi színpada ad műsort. SPORT + SPORT 4 SPORT 4 SPORT Nagy remények - kispályán Elkészült a menetrend Csütörtökön délután a Járá­si és Városi Testnevelési és Sporthivatalban tartották meg a városi kispályás labdarúgó­bajnokság tavaszi fordulóján -szereplő csapatok mérkőzései­nek sorsolását. A csapatok két csoportban, kilenc fordulóban mérkőznek egymással. 1975. rv. 21., I. fordaiiló. „A” cs-o- port: Erdő- és Vadgazd.—Epitöip. Ktsz, GTSZ—KI ŐSZ, GÖFÉM— Posta, MGI II.—KATKI I., Vízmű —Gépgyár. „B” csoport: Város­gazdálkodási Váll.—Pedagógus, KÁTKI II.—Szabadság tér, Vegyes- ip. Ktsz—MÁV, Volán—Mélyépí­tők, ÁFÉSZ-MGI L 1975. IV. 23., U. forduló. „A” cs-aport: Építőip. Ktsz—GTSZ, KIOSZ—GÖFEM, Posta—MGI II., KÁTKI I.—Vízmű, Erdő- és Vad- gazd.—Gépgyár. „3” csoport: Pe­dagógus—KATKI II., Szabadság tér—ÁFÉSZ, MGI I.—Vegyesipari Ktsz, MÁV—Volán, Városgazd. Váll.—Mélyép. 1975. V. 5., in. forduüió. „A” cso­port : GÖFÉM—Építőip. Ktsz, MGI II.—KIOSZ, Vízmű—Posta, Gép­gyár—KATKI I., GTSZ—Erdő- és Vadgazd. „B” csoport: ÁFÉSZ— Pedagógus, Vegyesipari Ktsz—Sza­badság tér, Volán—MGI I., Mély­ép.—MÁV, KÁTKI II.—Városgaz­dálkodási Váll. 1975. V. 12., IV. forduló. „A” cso­port: Építőip. Ktsz—MGI II., KIOSZ—Vízmű, Posta—Gépgyár, Erdő- és Vadgazd.—KÁTKI I., GTSZ—GÖFÉM. „B” csoport: Pe­dagógus—Vegyesipari Ktsz, Sza­badság tér—Volán. MGI I.—Mély­ép., Városgazdálkodási Váll.— MÁV, KÁTKI II.—ÁFÉSZ. 1975. V. 19., V. forduló. „A” cso­port: Vízmű—Építőip. Ktsz, Gép­gyár—KIOSZ, KÁTKI I.—Posta, MGI II.—GTSZ, GÖFÉM—Erdő- és Vadgazd. „3” csoport: Volán—Pe­dagógus, Mélyép.—Szabadság tér, MÁV—MGI I., Vegyesipari Ktsz— KÁTKI II., ÁFÉSZ—Városgazdál­kodási Váll. 1975. V. 26., VI. forduló. „A” cso­port: Építőipari Ktsz—Gépgyár, KIOSZ—KÁTKI I., Posta—Erdő- és Vadgazd., GTSZ—Vízmű, GÖFÉM —MGI II. „B” csoport: Pedagógus —Mélyép., Szabadság tér—MÁV, MGI I.—Városgazdálkodási Váll., KÁTKI II.—Volán, ÁFÉSZ—Ve­gyesipari Ktsz. 1975. VI. 2., VE. forduló. „A” csoport: KÁTKI I.—Építőip. Ktsz, Posta—KIOSZ, Vízmű—GÖFÉM, Gépgyár—GTSZ, MGI II.—Erdő- és Vadgazd. „B” csoport: MÁV—Pe­dagógus, MGI I.—Szabadság tér, Volán—ÁFÉSZ, Mélyép.—KÁTKI II., Vegyesipari Ktsz—Városgazdál­kodási Váll. 1975. VI. 9., Vm. forduló. „A” csoport: Építőip. Ktsz—Posta, Er­dő- és Vadgazd.—KIOSZ, GTSZ— KÁTKI I., GÖFÉM—Gépgyár, Víz­mű—MGI II. „B” csoport: Peda­gógus—MGI I., Városgazdálkodási Váll.—Szabadság tér, KÁTKI II.— MÁV, ÁFÉSZ—Mélyép., Volán- Vegyesipari Ktsz. 1975. VI. 16., IX. forduló. „A” csoport: KIOSZ—Építőip. Ktsz, Posta—GTSZ, • KÁTKI I.—GÖFÉM, Gépgyár—MGI II., Erdő- és Vad­gazd.—Vízmű. ,,B” csoport: Sza­badság tér—Pedagógus. MGI I.— KÁTKI II., MÁV—ÁFÉSZ, Mély­ép.—Vegyesipari Ktsz, Városgaz­dálkodási Váll.—Volán. II. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1975. ÁPRILIS 19., SZOMBAT A pártszervezetek szerepe a közművelődésben Felelős eszmecsere a kultúrám! „A közművelődés társadal­mi fejlődésünk egyik kulcs- fontosságú kérdése” — állapí­totta meg az MSZMP Gö­döllői Járási Bizottságának intézkedési terve, amelyet áp­rilis 17-és tárgyalt a párt­végrehajtóbizottság. Az ülés napirendjeként értékelték az elmúlt időszak közművelődési munkáját. Hogy valóban „kulcslcérdésröl” van szó, s hogy társadalmi, gazdasági életünk szinte minden terü­letén jelentkeznek közmű­velődési feladatok; bizonyí­totta a vb-tagok felelős kér­déseinek sokasága, s a fel­adatok végrehajtásának mó­dozatai körül kialakult esz­mecsere. A közművelődési munka ér­tékelésénél, valamint a to­vábbi feladatok meghatározá­sánál a Pest megyei Párt- bizottság 1974. évi szeptem­beri közművelődési határo­zata volt az irányadó. Vácszcntlászfá és Negyiarcsa A beszámoló szerint a je­lenlegi művelődéspolitikai te­vékenység ma még sok kí­vánnivalót hagy maga után. Gyakran nem a munka fon­tossága kerül előtérbe, ha­nem maga az intézmény. A tanácsi testületek tartalmi kérdések helyett belebonyo­lódnak az ügyintézésbe. El­mondták többen a vb-ülé- sen, hogy ma még a gazda­sági vezetők munkájának ér­tékelésénél nem veszik figye­lembe, hogy mit tett az illető vezető dolgozói műveltségé­nek növelése érdekében? Ugyancsak nehezíti a köz­művelődési munka feltételei­nek javulását, hogy a külön­böző gazdasági egységek kul­turális rendeltejésű anyagi eszközeiket nem a megfelelő célra használják fel. Olyan intézmény például, amely nem sajnál több tízezer fo­rintot egy kirándulásra az egri Szépasszony-völgybe, nem áldoz a saját községében művelődési programokra. Az egyes községekben egyesíteni kellene a kulturális célokra fordítandó összeget: ennek formája a művelődési ott­honok közös fenntartása, mely javítaná a művelődés körül­ményeit. Ez idáig a közös fenntartás csak két község­ben, Vácszentlászlón és Nagy- tarcsán valósult meg. A vb- ülésen dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke elmond­jKinyílt az amarillisz A Városgazdálkodási Vállalat Táncsics Mihály utcai ker­tészetében az üvegházakban szorgos munka folyik. A képen az amarilliszt öntözi a kertészet egyik dolgozója. Barcza Zsolt felvétele ta, hogy a közös fenntartá­sok ügyét az elkövetkező két évben véglegesen és meg­nyugtatóan rendezni kell. Járásunkban 20 művelő­dési otthon működik, de ezek közül csak tizenkettőben meg­felelők a körülmények. A helyi tanácsok igyekeznek ja­vítani a feltételeken, de akad olyan község, ahol ez nem anyagi kérdés. Például Kis- tarcsa—Kerepesen, ahol ugyan van egy művelődési ház, s az omladozó ház rendbehozá­sára telne a tanácsnak, a tartalmi munkán is minden­képpen javítani kellene. A művelődési otthonokban 1 füg­getlenített népművelő dolgo­zik, ' többségük most szerzi meg a szükséges képesítést. ­Feldolgozó népművészeti csoportok Népművelőink jelentős ré­sze — állapítja meg a beszá­moló — a közművelődés fel­adatait nem elég tág perspek­tívában értelmezi. Túlnyo­móan művészeti jellegű prog­ramokat rendeznek, művé­szeti csoportokkal foglalkoz­nak. A cél, hogy az intéz­mények ne csak a műkedve­lés, a szórakozás otthonaivá, hanem szellemi műhelyekké, az ismeretszerzés vonzó fó- fórumaivá is váljanak. A látvá­nyos nagyrendezvények szá­ma nőtt, előfordult, hogy a folyamatos közművelődési munka rovására. Szó esett a népművelők községbeli helyzetéről is. A függetlenített közművelődési dolgozók gyakran cserélőd­nek, ennek egyik oka a hiány­zó szolgálati lakás. A nép­művelők kellő erkölcsi meg­becsüléséről sem [ beszélhe­tünk: munkájuk felelőssége nem kisebb egy iskolaigazga­tóénál, de az erkölcsi elis­merés ezt egyáltalán nem tük­rözi. A Pest megyei Pártbizott­ság határozatának megfele­lően kiemelten kell foglal­kozni a munkásokkal. Ez an­nál is inkább fontos feladat, mivel a járás keresőinek 50 százaléka az iparban dolgo­zik. A közművelődési mun­kának erősítenie kell a mun­kások politikai és szakmai műveltségét. Ma 25 csoport­ban 454 felnőtt tanul: szak­mai végzettséget és általá­nos iskolai végzettséget adó oktatási formákban. Gödöl­lőn szakközépiskolába, Veres­egyházon gimnáziumba jár­hatnak. A szakkörök és tanfolya­mok résztvevői közt is sok az ipari dolgozó. A legna­gyobb fejlődés a kluboknál tapasztalható. Járásunkban 18 ifjúsági klub működik: Ve- resegyházon, Bagón és Aszó­don nyerték el a kiváló címet. Nagy lendületet kapott az utóbbi időszakban i az iro­dalmi színpadi mozgalom. Te­rületünkön tíz csoport mű­ködik. Legkiemelkedőbb ren­dezvényeik voltak a veres- egyházi Váci Mihály szavaló­verseny, ifjúsági klub és iro­dalmi színpadi találkozó. Képzőművészeti életünkben is fejlődés tapasztalható. A városi-járási képzőművészkor gyakran rendez kiállítást. Most van kialakulóban a fiatal al­kotók műhelye Szadán és Ve­resegyházon. Különösen a Galga menti népművészeti találkozók hatá­sára fejlődik a régi hagyomá­nyokat feldolgozó népművészé­ti csoportok színvonala, szá­muk egyre gyarapszik. Ma 25 népi együttes dolgozik: külö­nösen sok a gyermek és felnőtt pávakör, a menyecske- és asz- szonykóPus. E csoportok élő múzeumai a népdaloknak, ran­gos résztvevői a járási és me­gyei találkozóknak. A régi munkásdalárdák hagyománya­it őrzik férfikórusaink. (Csö­mör, Pécel, Isaszeg, Iklad). Az iskolák énekkaraira épülnek a vegyes karok (Túra, Bag), mindkét kórusforma járási és megyei eredményei elismertek. A könyv is termelőeszköz A könyvtárak köteteinek száma gyarapodott az utóbbi időben, viszont sajnos csök­kent az olvasók száma: csak a munkásolvasóké emelkedett, de vb-tagok még így is kevés­nek tartották az. 1500 munkás­olvasót. A fenti szám termé­szetesen nem foglalja magába az üzemi könyvtárak tagjait. Sok tennivaló akad még az ol­vasási kultúra területén. Áz egyes gazdasági egységek,. kü­lönösen a tsz-ek keveset fordí­tanak szakkönyvbeszerzésre. Nem általános még az a felfo­gás, hogy a könyv is termelő- eszköz. Az ismeretterjesztő tevé­kenységről elmondható, hogy nagyrészt csak a művelődési házak fogadnak előadókat, szá­mos gazdasági intézmény van, ahol még egy előadás sem hangzott el. Tsz-eink közül rendszeres akadémiasorozatok hangzanak el Mogyoródon, Valkón, Galgahévízen, Túrán, Kartalon, Versegen és Galga- mácsán. Mind több múzeum, helytör­téneti gyűjtemény van vidér künkön. A legutóbb Versegen felépült Galga menti Tájmú­zeum színesíti a képet. Hat múzeumunk irodalmi, történel­mi, képzőművészeti, néprajzi és művészeti helyi emlékeket mutat be. Az aszódi Petőfi múzeum az idén függetlenített vezetőt kap: ez biztosítéka lesz a községben összegyűjtött tár­gyi emlékek szakavatott meg­őrzésének, feldolgozásának és a gyűjtőmozgalom irányításá­nak. Nyíri Tibor, a városi pártbi­zottság munkatársa szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta a pártszervezetek szerepét a közművelődési feladatok vég­rehajtásában. Elmondta, hogy fel kell mérniük az igényeket, s a szükségletek kielégítésénél igénybe kell venni a kommu­nista értelmiség munkáját. Egy-egy művelődési feladat legyen pártmegbízatás, a párt- szervezet ne csak tagjait, ha­nem környezetét is ösztönözze művelődésre. A tanácsok ké­szítsenek középtávú tervet, és községen belül lássanak el ko­ordináló szerepet. Fontos továbbá a népmű­velők továbbképzésének rend­szeressé tétele. Be kell vonni a közművelődési munkába a különböző szervezeteket: a szakszervezeti bizottságokat, a Hazafias Népfrontot, a KISZ- szervezeteket, s nem utolsósor­ban a gazdasági vezetőket. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek a közművelődési feladatok, a párthatározatok végrehajtásához. örszigethy Erzsébet Két napirendi Hétfőn, április 21-én délelőtt ülést tart a KISZ gödöllői já­rási végrehajtó bizottsága. Két fontos napirendet tárgyalnak: az úttörőelnökség munkájá­nak továbbfejlesztésére tesz­nek javaslatokat, továbbá meghallgatják azt a jelentést, amely k KISZ KB tavaly áp­rilisi határozatának megvaló­sítását taglalja. Szombati jegyzet Bírálat Végül is addig, míg a te­levízió, vagy a rádió nem indít naponta jelentkező új műsort, amely a Gödöllő és Vidéke címet viselné, vagy­is e terület lakosságához szólna, meg kell eléged nünk a Pest megyei Hírlap ugyancsak Gödöllő és Vi­déké címet viselő ötödik ol­dalával. Helyzetünk így „konkurrencia” nélkül, lé­nyegesen egyszerűbb ... Tudvalevőleg az informá­ciók — különböző csatorná­kon haladva — nem azonos sebességgel terjednek, s a tömegkommunikációs esz­közöket nézve, az újság az egyik leglassúbb, hiszen ami például a reggeli lapokat illeti: szerencsés esetben is néhány órával az esemé­nyek után kullognak. A helyzetet még tovább nehezíti, hogy nemcsak ese ményekröl kell hírt adni, hanem sok ezer ember vá­gyairól, munkájáról, gond- járól-bajáról és öröméről, üzemek, intézmények, ter­melőszövetkezetek életéről, mindennapjairól is. Ma gunkról szólva: persze jó lenne, ha az újságírók ott lehetnének egyszerre a já rás minden pontján, s be tekinthetnének oda is, ahol örülnek ennek, s oda is per sze, ahol akkor látnának minket szívesen, amikor a hátuk közepét. (Persze, már régen eldőlt, melyik a köny nyebb mutatvány.) Vajon miképpen és meny­nyi idő alatt jutnak el az információk szerkesztősé­günkhöz, s egyáltalán, hi­ánytalanul eljutnak-e, leg­alábbis a legfontosabbak, a minden körülmények kö­zött közérdeklődésre számot tartók? A válasz: valószí­nűleg nem, ám e valójában súlyos hiányosságot az ese­tek többségében elég nehéz utolérni. Tehát tovább tö­kélete sítendök azok a mód­szerek, amelyek a helyi sajtó és az olvasók kapcso latát erősítik! Gábor Andor azt írta egy­szer, hogy az az olvasó, aki egyszer szóban, vagy írás­ban véleményt alkot egy szerkesztőség munkájáról egy újságról, az már nem is olvasó, hanem csak mani­pulált ember. Maga az ol­vasó ilyenformán ismeret­len, tehát véleményét sem ismerjük, holott a döntő va lójában éppen ez lenne. Erről aztán mindjárt eszembe jut, hogy vannak lapunknak állandó és alkal mi levelezői, s ez utóbbiak nem mindig egy riport iránt érzett csillapíthatatlan dü­hükben — rendszerint érin tettek is — ragadnak tollat. Márpedig ha az előbbi ér­telemben véve semleges al­kalmi levelezővel állunk szemben, akkor annak véle ményét kezelhetjük úgy is, mint az Olvasó hangját. És hogy megint szakmai vizek­re evezzünk: általános vé­lemény, hogy az újságírás nem irodalom, hiszen „csak” a múlandó napi igé­nyeket igyekszik jól, avagy rosszul kielégíteni. Nos, fel­adatunk nem kis részét te­szi ki a „múlandó napi igé­nyek" kielégítése, s mind­az, aki ebben valamennyit is segít, a közért tesz vala mit. (Az olvasóleveleknek ezért külön rovatot is nyi tottunk.) Legutóbb például Pécel ről kaptunk egy levelet. Író­ja elmondja benne, hogy la­punkat a nagyközségben is igen kedvelik, csak sajnos keveset olvashatnak benne magukról, lakóhelyükről. Jóllehet, e panasz — örö­münkre, hiszen az érdeklő­dést bizonyítja — eléggé• el terjedt, általános, ám az említett levél mellé írója egy cikket, és egy Péceli hírcsokrot is mellékelt. Lám, ez a nem önmagáért való, hanem igazi bírálat. Erre még büszkék is va­gyunk. Fehér Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents