Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-19 / 91. szám
1915. ÁPRILIS 19., SZOMBAT ‘ZMdav Példamutató ötlet Az ÉTI (Építéstudományi Intézet) szentendrei kísérleti telepének Bánki Donát komplex brigádja „Hasznos szabad idő” címmel kiállítást rendezett, amelyen az intézet dolgozói a szabad idejükben készített műkedvelő alkotásaikat állították ki. Igen nagy tetszést aratott — többek között — Székely István fiatal lakatos faintarziája és Bor- sovszky Éva mérnöknő kerámiatárgyai. Az ötletes kezdeményezés nyomán született a terv, hogy a Szentendrei Nyár keretében egy nagyobbsza- bású „szabadidő-kiállítást” szerveznek, amelyen a környező intézetek, üzemek, gyárak amatőr művészeinek legsikerültebb alkotásait, berendezési tárgyait mutatják be. á zon történt Pomáz nagyközség területén a hét elején kezdődött meg további nyolc „Cs”-lakás építése a nagycsaládosok a maximális szociális kedvezményt élvezik, s így térítésmentesen költözhetnek majd új, korszerű otthonaikba. ★ Teljes lendülettel folynak a szakipari munkálatok a po- mázi bölcsődében. Az eddig 30 férőhelyes épületet kibővítik, s így további 15 kisgyerek számára lesz hely. A tervek szerint a korszerűsített intézményt májusban adják át. ★ A Hazafias Népfront pomázi kertbarát klubja és a nagyközségi könyvtár szervezésében április 14-én költészetnapi ösz- szejövetelt tartottak, amelyen részt vett Czine Mihály irodalomtörténész. / A városi pártbizottság értékelte MI dolgoztak az üzemek, brigádok a kongresszusi munka versenyben Az MSZMP XI. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaver- senyhez — mint megírtuk — Szentendre valamennyi üzeme és szövetkezete csatlakozott. A verseny különböző formákban folyt és folyik jelenleg is. Gyáregységek vetélkednek egymással, üzemrészek, műhelyek versengenek, a vállalati és a népgazdasági eredményekben azonban főképp a brigádok közötti verseny számottevő. Tizenhárom vállalat A város 13 vállalatának csaknem négyezer dolgozója közül több mint 2200 szocialista brigádban tevékenykedik. A munkaversenyben néhány kivétellel valamennyi brigád, szám szerint 205 részt vett. Köztük 29 aranykoszorús, 38 ezüst- és 37 bronzkoszorűs brigád. A versenyekből ők vették ki a részüket leginkább. Lelkesedésükkel, szorgalmukkal jó példát mutattak a többi brigádnak is. Vállalásaik elsősorban a termelési tervek túlteljesítésére, az önköltség csökkentésére, az eredmény növelésére, a hibátlan munkára és különböző időtartamú társadalmi munkák elvégzésére vonatkoztak. A MÁVAUT szentendrei főnöksége például 75 ’ ezer forinttal kívánta csökkenteni a költségeket, mégpedig oly módon, hogy takarékosabban bánnak az üzemanyaggal, a gumiabronccsal és azzal, hogy kisebb javításokat a helyszínen elvégeznek. Az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat dolgozói arra tettek felajánlást, hogy terven felül Egyszem kovács, de kiváló Kevés ember él Szentendrén, aki ne tudná, hol lakik Kovács Endre kovács. A magas, szép szál fiatalember szerénykedve hárítja el a kérést: beszéljen arról, miképp választotta ezt a mesterséget, annál is inkább, mert nemrégiben. harmincévesen vette át az ipar kiváló mestere kitüntetést. Kapóra jött, hogy éppen látogatóban járt a kovácsműhelyben Csanadacz Ferenc, a KIOSZ tavaly nyugalomba vonult járási titkára. A család régi barátja, hiszen annak idején együtt kezdték az életet, az iparos munkát — igaz, más-más szakterületen — a fiatal kovács édesapjával, a ma már úgyszintén nyugdíjas idősebb Kováccsal — Én mondom, megérdemli a kitüntetést — bólogat Feri bácsi. — Szorgalmas, derék fiú. — Ha valaki bekopogtat és egy eltört kapát hoz javításra, azonnal hozzálát és nem bosszankodik, hogy ilyen apróságokkal zavarják. Sajnos, kevés az ilyen hozzáál- lású iparos. Pedig a lakosságnak főként arra van szüksége, hogy a kisebb-nagyobb értékű szerszámokat helyrehozza, hébe-hóba ajtópántokat, kapupántokat kovácsoljon. — Megváltozott-e a kovácsmesterség az elmúlt évtizedekben? Az ifjú kovács igazán illetékes a válaszadásra, hiszen gyermekkorától apja kovácsműhelyének közelségében élt, segédkezett és tanult — Igazán szép, önálló feladatokat egyre kevesebbet kapok. És kihalóban a kovácsok egyik legősibb munkája, a lópat- kolás. — Tud-e még lovat patkolni? — Hogyne tudnék, de ehhez egy kovács nem elég, több kéz szükséges hozzá. Ma már rajtam kívül csupán egyetlen kovács dolgozik Szentendrén, ő is a nyugdíja mellett. De a lópatkolás- hoz, ha kérem, átjön és segít. — Miből áll a ló- patkolás? — Elengedhetetlen kelléke a „kovácstűz”. Régen bőrfujtaitóval, ma már ventillátorral szítjuk. A gazda fogja a lova lábát, a kovács pedig csiszolja, levágja a ló körmeit. Ezután, segédlettel, ráveri a patkót. — Hát a kovács- mesterség jellegzetes kísérője, a kalapácsok ritmikus összecsen- gése, hallható-e még? — Sajnos, ehhez három kovács ösz- szehangolt munkája szükséges. Ketten nagykalapáccsal ütik a vasat, a harmadik — a kicsivel — vezényli a ritmust, alakítja a formát. Kevesen vagyunk mi már ehhez, de azért hallgassa meg. — Hogy-hogy? — Magnóról, megörökítettem. 30 egytengelyes 'mezőgazda- sági pótkocsit gyártanak. Az Építőipari Szövetkezetnél vállalták, hogy a Szabadság- forrás úti óvodát határidőre felszerelik a szükséges berendezésekkel, és kertjét parkosítják, mindezt társadalmi munkában. A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának kollektívája a munkaidő jobb kihasználásával és a termelékenység növelésével a tavalyi hattal szemben az idén további öt százalékkal kívánják növelni a termelést, emellett évente 5—5 százalékkal csökkentik a termelési veszteségeket. Kezdeményező brigádok „A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny megkezdése után a vállalatoknál többet törődtek a szocialista brigádokkal, rendszeresen foglalkoztak problémáikkal, gondjaikkal. Mindez kedvezően hatott a brigádtagalc kezdeményezőkészségére. Megélénkült az újítási kedv — a vállalások között egy sor újítási feladat is szerepelt —, a brigádtagok, nem egy esetben pedig az egész munkacsoport, sorba nyújtották be az ötletes újításokat.” Állapította meg legutóbbi ülésén az MSZMP városi bizottsága. A versenymozgalom elősegítette a munkafegyelem megszilárdítását is, mert általában csökkent a késések és igazolatlan mulasztások száma. Örvendetes javulás tapasztalható a szakmai és a politikai továbbképzésben is, A társadalmi munkába szinte valamennyi brigád bekapcsolódott, az üzem kapuin kívül végzett munka elmélyítette a brigádtagok közötti kapcsolatot, kollektív szellem alakult ki, amelynek előnyei az üzemen belüli munkán is lemérhetők. Nem csoda, hisz például a papírgyár dolgozói 3290 társadalmi munkaórát végeztek, s nemcsak gyáron belül, maguknak, hanem a kapukon kívül a városnak is. Ott voltak a szocialista brigádok a járda- és útépítéseknél, játszóterek, parkok kialakításánál, patronálták a város iskoláit, óvodáit, segítettek a Felszabadulási lakótelep' és a művelődési ház építésénél. Nekik köszönhető, hogy Szentendre tavaly első helyezést ért el a Pest megyei Városok között a társadalmi munkában. Körültekintő értékelés A verseny értékeléséről el kell mondani, hogy gondosan, körültekintően történik. Az értékelés nyilvánosságának köszönhető, hogy sehol nem okozott vitát a bírálók döntése. A versenyben élenjárók erkölcsi és anyagi elismerése a vállalati kollektív szerződésekben rögzítetteknek megfelelően történt. A városi pártbizottság felhívja a figyelmet arra', hogy többnyire ugyanazok a brigádok, kollektívák vesznek részt a kommunista műszakokban, mozgósítani kell tehát a kevésbé aktív embereket és kollektívákat is. Anyaga: tölgy Míves bátorok műhelyében A visegrádi Faipari Szövetkezetben, az elnök irodájában beszélgettünk Jung Andrásné főkönyvelővel. A kis szobában szépen faragott bútorok — tálaló, íróasztal hívták fel magukra a figyelmet. A dicsérő szavakra a főkönyvelő nevetni kezdett, majd magya- rázólag hozzáfűzte: — Ez egy jugoszláv garnitúra, nemrég vettük. Ugyanis eddig valahány vásárló belépett, rögtön az elnök íróasztalát akarta megvásárolni. Az elnök végül úgy döntött, nem fáj- dítja tovább a vásárlók szívét s így a lakásművészeti boltban megvásároltuk ezt a berendezést. — Ezzel elárulta, hogy nagy az érdeklődés a szövetkezet termékei iránt. — Hát igen, már most a negyedik negyedévre vesszük fel az egyéni megrendeléseket. — És a kereskedelem? — Idei 12 millió forintos tervünkből zömmel a hazai és az exportmegrendeléseket teljesítjük. Rögtön hozzáteszem, ennél lényegesen többet is vásárolnának, de ez pillanatnyilag lehetetlen. Ezen a parányi — 650 négyzetméternyi — területen nyolcvanat: dolgozunk összezsúfolva. Ide már egyetlen gépet, berendezést sem tudunk beállítani, pedig szükség lenne jó néhány új célgépre. Talán megoldódik ez az áldatlan helyzet, de ehhez a község vezetőinek segítségére és jóindulatára is szükség van, hogy végre megfelelő területet jelölnek ki üzemünk számára. — Hosszú évek óta csak kolóniái stílbútorokat gyártanak. Változik az ízlés, változnak termékeik formái is? — Már amikor 1958-ban Szőnyi Lajos tervező elképzelései alapján elkezdtük a bútorgyártást, figyelembe vettük az igényeket és aszerint formáltuk az egyes, darabokat. Most körülbelül 80 féle termék kerül ki szövetkezetünkből, állandóan próbálunk új és új formákat kihozni — természetesen a kolóniái stílbútorokra jellemző állandó díszítőelemek megtartásával. — Külföldi pertnereik? — Szinte a világ minden tájáról érkeznek a megrendelések. Jó kapcsolatot alakítottunk ki NSZK-beli, japán, svéd, osztrák, svájci, francia és újabban finn cégekkel is. — Bútoraik alapanyaga? — Természetesen a tölgyfa. Bakonyszentlászlóról vásároljuk és elégedettek vagyunk a minőséggel: szép és ami fő, jól formálható. Baráti segítség Széles körű társadalmi ösz- szefogásnak is köszönhető, hogy felszabadulásunk 30. évfordulóján átadhatták rendeltetésének Szentendre új büszkeségét, a megyei művelődési központot. Az építkezésen és környékén a város lalkói, üzemeinek szocialista brigádjai jelentős társadalmi munkát végeztek. A tereprendezés és parkosítás munkálataiban a baráti segítségnyújtás szép példájaként az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport egyik egységének katonái is részt vettek. EVENTE 800 TONNA Korszerűbb fonoda — könnyebb munka Kíváncsian léptem be a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kapuján, vajon milyen a korszerűsített fonoda, mekkora a zaj, milyen a levegő. Azt már tudtam, hogy a csaknem 85 millió forintos üzemrészt korszerű gyűrűs- fonógépekkel szerelték fel, amelyek évente 800 tonnányi fésűsfonal gyártására alkalmasak. Az is érdekelt azonban, hogy az új gépek mellett hogyan érzik magukat az asszonyok. Épp csak munkába állt a második műszak, s megindultak a gépek, amikor Tóth Károlynét elhívtam eg" rövid beszélgetésre, mondja el, milyen volt a régi fonoda, s hogy érzi most magát új helyén. — 1957 áprilisától dolgozom Pomázon. 1974-ig a kártolt fonodában három gépegységet kezeltem. Ez jóval fárasztóbb és munkaigényesebb volt, mint a jelenlegi feladatom, ugyanis többet kellett gyalogolni és jobban kellett figyelni a berendezésekre. Ugyanakkor egész nap betonpadlón álltunk, a levegőben pedig az elemi fonalrészecskék milliói keringtek. A felfázásokon kívül évente három-négyszer volt kötőhártyagyulladásom a lebegő fonalrészektől. Most teljesen tiszta a levegő, az elemi részek elszívásáról külön berendezés gondoskodik. Lábunk alatt sárgán csillog a parketta és attól sem kell félnünk, hogy a hideg miatt megcsavarodik a fonal. A termet légkondicionáló fűti és műanyag csapóajtók óvják a megszökni akaró meleget. A zaj viszont most is erős. A gépek mellett a másik legnagyobb zajforrás az elszívóberendezés. Nem lehet megállapítani, melyik okoz nagyobb hangzavart, tény azonban, hogy alig értjük egymás szavát. A vállalat vezetőinek nem szabad megelégednie azzal, hogy egy gyönyörű, új üzemmel gazdagodtak (hamarosan elkészül a 450 személyes öltöző-mosdó is), hanem akár újítási feladatként mielőbb meg kell próbálni az üzem zajszintjének csökkentését. A halódik kitüntetett Az új megyei művelődési központban hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére nagygyűlésen adták át első ízben a Városért díjakat Szentendrén. A tudósításból sajnálatosan kimaradt a hatodik kitüntetett, Markó Sándor nyugdíjas ne- .ve. Radiátorburkolat Falikép, mozaik, szellőzőrács a kerámiaiizemből A szentendrei Kerámiaüzem ajtaja előtt kétszer is elmegyünk mielőtt észrevennénk. Pedig a régi, kopott épületen ott díszeleg a tábla: Épületkerámia. Belül, az ugyancsak elhanyagolt, kicsiny „gyárban” sokféle terméket készítenek, elsősorban az iparban használatosakat: szellőzőrácsokat, salakszellőzőket a házgyárak, zömmel a 43-as számú ÁÉV részére. Egy hatalmas táblán kerámia betűkollekció, kisebbek — nagyobbak, más-más színárnyalatban. Ezek is igen keresett portékák. Hírek a járásból — Továbbképzés vezetőknek. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága a járási, városi és községi vezetőknek április 21-től 23-ig Dobogókőn tart tanfolyamot. — Szlovákok, délszlávok. Operatív bizottság alakul kedden Budakalászon a járási nemzetiségi találkozó előkészítésére. A találkozót június 23- án rendezik. — Tűzoltóverseny. Május 25- én rendezik a szentendrei járás és Vác város tűzoltóinak versenyét a Pokolcsárdánál. Hétfőn megtartották a sorsolást, a csapatbeosztást. A verseny színhelyén kiállítást is rendeznek régi tűzoltó felszerelésekből. Az egyik helyiségben a kerámiaüzem tervezői, Borsody László és felesége, Urbán Teréz iparművészek agyagba álmodják, formálják a kerámiadísztárgyakat. — Üjabban megnőtt az exportunk — tájékoztat az üzemvezető. — Nemrégiben egy svájci megrendelőnek ezer darabból álló kollekciót — zömmel faliképeket — készítettünk. De szívesen dolgozunk hazai megrendelésre is. Most készül például a budapesti Eszperantó presszóhoz érdekes, új megoldású fotómozaik-díszí- tés. A legújabb termék — máris nagy az érdeklődés iránta — a radiátorburkolat, természetesen kerámiából. Az oldalt írta: Czibor Valéria és Sebestyén Zsuzsa. A felvételt készítette: Kovács György Attila és Nagy Iván.
