Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

1975. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK %HÍiííw Szobafestők a művelődési házban Kiskunlacházán a járási művelődési házban a nagy­községi tanács támogatásával májusban felújítják az elekt­romos berendezéseket — csaknem 50 ezer forint érték­ben. A további munkához ez rendkívül nagy segítséget je­lent. Ugyancsak májusban a mű­velődési házban rendezi meg a kiskunlacházi szakmunkás- képző intézet a végzős szoba­festő tanulók gyakorlati vizs­gáztatását. A fiatalok kifes­tik a termeket: munkájuk je­lentős mértékben elősegíti azt, hogy a jövőben kultu­ráltabb környezetben rendez­hessük /meg különböző prog­ramjainkat. Hernádi Ferenc Kiskunlacháza Óvoda, járda, út A dunakeszi nagyközségi tanács idei tervében több mint 4 millió forintot irány­zott elő út- és járdaépítésre. Ebből az összegből folytat­ják a Hunyadi, a Bem és a Szent István utcák szilárd burkolatának elkészítését. Járdaépítésre 1 millió forin­tot fordítanak. S egy másik jó hír: az ■Wfti befejeződik a 150 sze­mélyes óvoda építése. Solymosi László Dunakeszi Három évtized képekben Pilisen a nagyközségi párt- bizottság, a helybeli amatőr filmstúdió fotoklubjával kö­zösen, nagy sikerű kiállítást rendezett. A kiállítást — amelyet Reiss Józsefné isko­óta megtett útját. A mező- gazdasági és ipari létesítmé­nyeinek fejlődése egyaránt szembetűnő. A képek felele­venítették a földosztást, va­lamint az első szabad május elsejei felvonulást is. A KISZ-fiatalok érdeklő­déssel keresték fel a park­építő társadalmi munkáról kirakott fotókat, amelyeket a többivel együtt a 60 eszten­dős Haluszka Mihály és a 20 éves Varjú Zoltán készített. Bognár Józsefné Pilis Kitörték a fákat Tökölön a nagyközség véd- gátja melletti meglehetősen hosszú területen a közel­J i múltban nyár- és fűzfákat ültettek. Sajnos, a szép kis csemetéket az utóbbi időben barbár kezek egyszerűen ki­tördelték. Ügy érzem határozottan kell fellépni környezetünk rongálói, pusztítói ellen. Bundies Péter Tököl ★ Magunk is őszinte felhábo­rodással olvastuk tököli tu­dósítónk sorait. Tökéletesen egyetértünk vele: meg kell fékezni e vandál egyéneket, hiszen jelentős kárt okoznak környezetünkben. De csakis a határozott összefogás segít: a tököliek ebben a kérdés­ben ne csak a hivatalos szer­vek segítségét várják, ha­nem közösen lépjenek fel a lelkiismeretlen fatördelők el­len. Hasznos előadások Szép hagyományai vannak már Budakeszin a különböző TIT-előadásoknak. Minden ilyen jellegű program olyan témával foglalkozik, amely feltétlenül aktuális, s az el­hangzott közlendőket a hall­gatók a mindennapi életben hasznosítani tudják. Egy helytörténeti, környezetvédel­mi, munkavédelmi, balesetel­hárítási, árképzési, tovább­képzés szükségszerűsége vitat­hatatlan. A Budakeszin megrendezett nyolc előadás azt bizonyítot­ta: mindenre kiterjedő ismer­tetéseket hallgattak az érdek­lődők. A programsorozat a jö­vőben folytatódik. l’adányi Lajos Budakeszi Probléma a felszállás körül Az albertirsai vasútállomá­son sok bosszúságot okoz az utasoknak a vonatra való fel- és leszállás. Megfelelő peronrész hiányában gyakran kell a sínpárok között botla­dozni. Utastársaimmal úgy vélem, hogy fel kellene töl­teni a peronrészt. Például úgy, ahogyan Monoron tet­ték: kiselejtezett betontal­pakat raktak le, s közéjük apró köveket szórtak. Ceg- lédbercelen betonból készült peron áll az utasok rendel­kezésére. elmúlt esztendőben több mint 12 millió forintra telje­sítették nettó árbevételüket, ami az előző esztendeihez ké­pest csaknem hárommillió forintos többletet jelent. A szövetkezet vezetőségé­nek beszámolója elismeréssel szólt a nagykátai részleg dol­gozóinak odaadó, lelkiisme­retes munkájáról. Kaposi István Nagykáta Megemlékezés Váci Mihályról Dunakeszin az 1. számú ál­talános iskolában a közel­múltban megemlékeztünk rajunk névadójáról, Váci Mi­hályról. Kulturális vezetőnk, Simon Ilona rövid műsort szervezett, bemutatva a köl­tő életútját. A műsor befejeztével ki­emelkedő munkát végző paj­tásaink könyvjutalomban részesültek. Ügy érezzük, hogy továbbá tetteinkkel is­mét bebizonyítjuk: méltók vagyunk Váci Mihály nevé­nek viselésére. Mócsai Vera Dunakeszi, I. ált. isk. Szerkesztői üzenetek TJ. Gy., Kakuos: Panaszát továb­bítottuk a dabasi járási hivatal il­letékeseinek. Kivizsgálják az ügyet, s az eredményről tájékoz­tatják szerkesztőségünket. M. B., Budapest: A MÁV Buda­pesti igazgatósága kivizsgálja az észrevételt. őszintén meg kell mondanunk: fenntartással fogad­tuk sorait, hiszen a borítékra nem írta rá pontos címét, csak a ne­vét — számunkra teljesen érthe­tetlen módon. Mindettől függetle­nül az eredményről e hasábokon tájékoztatjuk önt. P. I., Gyömrő: Nem kis megle­petéssel vettük kézbe küldemé­nyét. E régi újság ma már törté­nelmi dokumentum, s értéke sem csekély. Reméljük, hogy a jövőben is lapunk hűséges olvasói között tarthatjuk önt számon. K. jeligére, névtelen: öröcnmel segítenénk, de ezt csak egyetlen módon tehetjük meg: ha megírja pontos nevét és címét. Hiszen most csak annyit közölt, hogy tanyán él. Ha úgy érzi, szüksége van se­gítségünkre, kérjük, bizalommal írja meg pontos nevét és címét Is, hogy valóban segíthessünk. 3( A­ÜT­** * lj* J-iiy laigazgató nyitott meg — már az első napon több mint négyszázan tekintették meg. A fotókiállítás szemlélete­sen bemutatja Pilis három­évtizedes, felszabadulásunk Intézkednek az illetékesek Éjszakai gyaloglás Vám osmiko/án A napokban a Váci Kötött­árugyár vámosmikolai telepé­ről továbbított levelet szerkesz­tőségünkbe a posta. Fekete Lajosné, a telep szakszervezeti műhelybizottsági titkára tu­domásunkra hozta: a minap, az egyik esti buszjárat kima­radása miatt a második mű­szakban dolgozó asszonyok munkájuk végeztével több mint tíz kilométeres gyalog­lásra kényszerültek, amíg ha­zaértek. A segítségünket kér­ték a probléma megoldásában. Tenczer Béláné, a Váci Kö­töttárugyár vámosmikolai te­lepének vezetője további in­formációkkal egészítette ki Fekete Lajosné sorait. El­mondta: sajnos az autóbuszok rendszertelen közlekedése elég sok bosszúságot okoz dolgo­zóinknak. Véleménye szerint — s mint közölte, ezt mások is bizonyítják — az a legna­gyobb baj, hogy nem tartják be a menetrendet. Megítélésük szerint kizárólagosan a gépko­csivezetőktől függ, hogy fél­órával előbb vagy később in­dulnak. Tenczer Béláné véle­ménye szerint mindkét eset gyakorta előfordul. Példát is említett: a minap éppen a Szobról induló autóbuszjárat szolgált kellemetlen meglepe­téssel: délután 13.30-ra kell Vámosmikolára érnie. A dél­utáni műszak dolgozóinak Ügy vélem, Albertirsán is meg lehetne oldani ezt a problémát. Virág Mihály Albertirsa Eredményes beszámoló A Pannónia Háziipari Szö­vetkezet nagykátai részlege — amely ágyneműt készít — a közelmúltban megtartotta 1974. évi mérlegbeszámoló közgyűlését. Kiderült: tavaly a nagykátai részleg volt a legeredményesebb a szövet­kezet öt egysége közül. Az Válasz észrevételünkre K. B. budakeszi olvasónk a szentendrei HÉV Batthyány téri italautomatáiról szólva kö­zölte velünk: úgy érzi, higié­niai szempontból nem a leg­megfelelőbbek. Paskó György, az Utasellátó Vállalat igazga­tója a vizsgálat eredményéről tájékoztatta szerkesztőségün­ket: „Az automaták konstrukciója olyan, hogy a már egyszer fel­használt poharat többé sem ki- mosva, sem más állapotban — a statikussá^ miatt — felhasználni nem lehet, illetve a gép nem ve­szi be. Feltételezhető, hogy a ká­vé-, vagy szörpautomata helytelen kezeléséből adódóan keletkeztek a repedt poharak. A záróablakot ugyanis egyik kézzel fel kell húz­ni, s a másikkal kell kivenni az Itallal töltött poharat, mert ellen­kező esetben az üvegajtó lecsapó­dik, az ital kiömlik, vagy össze- roppan a pohár. Az automata ál­tal elhasznált poharakat naponta elszállítják, s a megtelt műanyag zsákokat addig atz Elektromos Mü­vek szemközti lépcsőháziban tá­rolják. Az ön által észlelt és félre­értésre okot adó pohárválogatást egyik dolgozónk társadalmi mun­kában végezte. Egy kertész részé­re esetenként bizonyos mennyisé­gű elhasznált poharat szed össze és ad át palántázás céljából. Észrevétele alapján ezen téve­désre okot adó eljárás megszünte­tésére utasítást adtam az autómat tasor vezetőjének.’» ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVÉTELT HIRDET Építő és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőművest (nyugdíjast is), lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő, építőgépszerelő szakmunkásokat, toronydarukezelőt (Edilmach típusú gépre), betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet a Prosperitás KSz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. egy része ezzel jár munkahe­lyére. A menetrend szerint e járatnak Nagybörzsönyt is érintenie kell. A napokban azonban a kérdéses járat egy­szerűen nem ejtette útba Nagybörzsönyt, „ottfelejtette” a délutáni műszakba igyekvő­ket. Hogy miért, azt talán csak az autóbusz sofőrje tud­ná megmondani. Az érintettek viszont két órával kesőbb áll­hatták munkába. Talán nem kell különösebben magyaráz­ni: rossz ez az állapot A Váci Kötöttárugyár vá­mosmikolai telepéről érkezett panaszt nyomban jeleztük a Volán 20. számú Vállalat váci üzemegységének. Majorosi György forgalmi osztályvezető rövid időn belül kiderítette: a Fekete Lajosné által említett éjszakai gyaloglásra sajnos azért került sor, mert a 22.15- kor Vámosmikoláról Drégely- palánkra induló járat kup­lungszakadás miatt nem in­dulhatott el. Az itt közlekedő autóbuszok javítását a Volán­nal kötött szerződés értelmé­ben a helyi termelőszövetke­zetben végzik, ahol viszont reggel 6 órától délután fél 5- ig tart a műszak. A forgalmi szolgálat pedig hajnali 4 órá­tól 9 óráig üzemel. Ilyen kö­rülmények között a 22.15-kor induló autóbuszt a kérdéses napon nem tudták üzemképes állapotba hozni. Tartalékbusz pedig nincs. Majorosi Györgynek meg­említettük azt is, miszerint más járatok rendszertelen közlekedését is szóvátették a vámosmikolaiak. A forgalmi osztályvezető ígéretet tett: lei— vizsgálják az ügyet, s mindent elkövetnek azért, hogy a pa­naszok megszűnjenek. Intéz­kednek, s a jövőben fokozot­tabb figyelemmel kísérik a kérdéses terület közlekedését. Az ügyre a későbbiek folya­mán még visszatérünk, azzal a kiegészítéssel milyen kárté­rítést kap az üzem. az ilymó- don kiesett műszakért és a dolgozók az anyagi hátránnyal járó időkiesésért. Büntetlenül senki se hanyagolhassa . el munkakötelességét. F. G. INTERJÚ A NASZÁLYBAN Összevonás az emeleten Kivételesen most eltérünk megszokott gyakorlatunktól. Az alábbi levél írójának nevét — kérésére — nem közöljük. Idézzük sorait: „Igaz, már régen elmúlt a nő­nap, de engem még mindig nyug­talanít a gondolat. Vácott, a Na­szály nagyáruházban — ahol, úgy tudom, legalább hatvan nő dolgo­zik — teljesen megfeledikeztek kö­szöntésükről a kérdéses napon. Pedig, úgy érzem, a tervteljesítés­ben, a szép forgalom elérésében nem kis szerepük van. Véleményem szerint e nagyáru­házban egyéb hibák is tapasztal­hatók. A papír-írószer-, üveg-por­celán- és játék osztály on nincs cso­magoló, a pénztáros kínlódik a csomagolással, persze a vásárlók türelmetlenek, hosszú sorokban kell állniuk. Előfordul, hogy nincs csomagolópapír. Ügy gondolom, ilyen forgalmas helyen ez megen­gedhetetlen. Egy másik eset. Az új rendele­tek értelmében a kereskedelemben bevezették a 44 órás munkahetet, de ebben az áruházban a fenn­maradó heti négy órákat sem sza­bad időben, sem pénzben nem kapják meg a■ dolgozók. Persze, lia hivatalos érdeklődők jönnek, azok nem értesülnek ilyen dolgok­ról, mivel előre kiválasztott sze­mélyhez vezetik őket. Bár megnevezem magam, közlöm a pontos címem is, de kérem, ne közöljék, mivel feleségem is ott dolgozik, ö arra kért, ne írjak se­hová, de most ez egyszer a tudta nélkül, úgy érzem, mégis meg kellett ezt tennem. A leírtakért pe­dig vállalom a felelősséget.” Megfeledkeztek Olvasónk levelével felkeres­tük Edelmann Györgyöt, a váci Naszály áruház vezetőjét. S mindjárt az elején szögezzük le: a legőszintébb felvilágosí­tást kaptuk, kertelés nélkül. Es nem előre kiválasztott szemé­lyekhez vittek bennünket — hiszen érkezésünkről nem is tudtak —, hanem tetszés sze­rint, bárkit megszólaltathat­tunk. Édelmann György áruházve­zető a következőkről tájékoz­tatott bennünket: — Mindenekelőtt hadd mondjam el: a nőnapi észrevé­tellel kapcsolatban igaza van a levélírónak. Műsorral egybe­kötött központi ünnepséget tartottunk, amelyen néhány dolgozónk részt is vett. Az itt- maradókról, sajnos, megfeled­keztünk. Rendezési hiba volt, jövőre biztosan nem fordul elő. — Mi a helyzet olvasónk to­vábbi észrevételeivel? — Elöljáróban csak annyit: az áruház 1973 novemberében nyílt meg, a következő eszten­dőben az eredetileg tervezett 123 millió helyett 154 millió fo­rintot forgalmaztunk. Az idei tervünk pedig eléri a 164 mil­liót: az első negyedévben az eredetileg elképzelt 30,4 millió helyett 43 millió forintos for­galmat bonyolítottunk le. A számokból egyértelműen kitű­nik, milyen jelentős forgalom- növekedést értünk el. Ez a tény viszont önmagában nemcsak örömet, hanem gondot is oko­zott számunkra. Egyenlőtlen teherviselés — Konkrétan mire gondol? — Az időnkénti csúcsforgal­makkor — zárszámadáskor, nyereségrészesedés után, kará­csonyi ünnepek előtt — nem volt teljesen egyenletes dolgo­zóink teherviselése. A föld­szinten, a vas-műszaki és élel­miszerosztályon nem adódott különösebb problémánk, az emeleten viszont igen. A nagy forgalom idején a bútorosztály eladói például naponta mond­juk két órát dolgoztak, a ház­tartási cikkeknél viszont egyál­talán nem volt megállás. — Hogyan próbálják e prob­lémát megoldani? — Nyugdíjasokat vagy kise­gítőket nem tudunk felvenni, így más módszerhez folyamo­dunk. Július 1-től az áruház emeleti részét egyetlen osz­tállyá vonjuk össze, ahol önki­szolgáló rendszer mellett külön csomagolórészleget nyitunk. A bejáratnál 4—5 pénztárat állí­tunk fel. így feltétlenül meg­szűnnek a korábbi problémák. Ami pedig a csomagolóanyag hiányát illeti: ezt minden osz­tálynak igényelnie kell, de saj­nos rendszerint csak a legvég­ső esetben szólnak, s mivel a gondnokságról hozzák át, az időbe telik. Ha borul a beosztás — Hogyan alakult a szabad­napok sorsa? — Természetesen a megnö­vekedett forgalom ellenére is igyekeztünk dolgozóinknak a 44 órás munkahetet biztosítani — a vas-műszaki osztály kivé­telével. Minden osztályon ki­függesztettük a listát, amelyen pontosan beosztottunk minden­kit. Ha valamilyen rendkívüli oknál fogva mégis felborul a beosztás, úgy más napot bizto­sítunk dolgozónknak. Figye­lemmel kísérjük ezt a kérdést, annál is inkább, hiszen az el­következendő időben számotte­vő javulás várható ezen a té­ren. Rövidesen végbizonyít­ványt kap 16 harmadéves ke­reskedelmi tanulónk, s azt sze­retnénk, ha eladóként a mi áruházunkban dolgoznának. Alkalmazásukkal számottevően javul majd a helyzet — tehát a vas-műszaki osztályon is — a csúsztatások terén. — Elégedett a kollektíva munkájával? — Teljes mértékben. Az elektromos-műszaki osztály Allende, valamint a háztartási- üveg-porcelán osztály Solohov brigádja elnyerte a szocialista címet. Ezenkívül az előbbi cso­portból ketten, az utóbbiból pe­dig egy eladónk kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Ügy hiszem, ez a megbecsülés valamennyi dolgozónk munkájának szól. Falus Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents