Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
1975. Április is., kedd 5 Varrógépek 600 ezer forintért Apajpuszta Szakosított teíepen Alaposan megváltozott az egykor jórészt szikes talajú táj arculata Apajpuszta környékén. A felszabadulás előtt csupán pásztorkodásra alkalmas területen ma már hektáronként 35 mázsa búza, 40,5 mázsa kukorica és 539 mázsás cukorrépa-átlagtermést takarítanak be a Kiskunsági Állami Gazdaság dolgozói. A 13 ezer hektáros gazdaságban a magas termésátlagokat öntözéssel érték el. A főváros közelsége az állat- tenyésztés, elsősorban a tejtermelő tehenészet fejlesztésére ösztönözte a gazdaságot. Jelenleg 730 tehenet gondoznak, amelynek 40 százaléka Hol- stein-Friz fajta. Tavaly 4436 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés. Apajpusztán most szakosított tehenészeti telep épül, amelynek elkészülte után a gazdaságnak 1100 tehene lesz, s ezek évente 5 millió liter tejet adnak majd. Facsemeték - kooperációban Az ukrán SZSZK Földművelésügyi Minisztériuma és az Állami Gazdaságok Országos Központja együttműködési megállapodást kötött gyümölcsfaiskola létesítésére. A megállapodás értelmében a dél-ukrajnai csernovici szov- hozban létesítenek faiskolát, s ehhez a Siófoki Állami Gazdaság ad alapanyagot és szakmai tanácsot. A létesítmény célja: egymillió törpealma oltvány előállítása évente, és a közös erővel létrehozott faiskolában a legújabb kutatási eredmények kipróbálása. A Siófoki Állami Gazdaság már elindította az első szállítmányt: 300 ezer oltógallyat, 200 ezer almaalanyt és 50 ezer almaoltványt. A gazdaság szakembereinek irányításával dolgoznak majd a faiskolában, és a szovjet gyümölcskertészeti szakmunkások elméleti-gyakorlati képzésére a Siófoki Állami Gazdaságban kerül sor. A szovjet gyümölcstelepítési program támogatásáért a Siófoki Állami Gazdaság gépeket kap cserébe. A gyár és a falu A Központi Bizottság 1958 decemberében határozatot hozott, amelyben hangsúlyozza, hogy csakis a szocialista átszervezés útján léphetnek korszerű nagyüzemi gazdaságok a kisparcellás gazdaságok helyére. E határozat feladatul tűzi ki a szövetkezeti propaganda erősítését, a meglevő szövetkezetek hatékony segítését, s az újak alakításának gondos előkészítését. Kimondja, hogy ennek elősegítésére a városokból a falvakba kell küldeni a párt 500 tagját, olyanokat, akik önként, pártmegbízatásból vállalják e feladatot. — Az állami szervektől is a falvakba kell küldeni szakemberek százait e munka segítésére. A határozat leszögezi, hogy minden megyében 50—100 jól képzett kommunistából aktívacsoportot kell szervezni, amelynek feladata, 'hogy segítse a községi vezetőket a szövetkezetszervezésben és agitációban. S feladatul tűzi ki a határozat a megalakult termelőszövetkezetek pat- ronálásának a megszervezését is. Tőle s át ah A Pest megyei kommunista aktívacsoport tagja volt Laja- sics Emil, a Csepel Autógyár dolgozója, aki társaival öt helységben — Lóréven, Makádon, Áporkán, Dunavarsány- ban és Majosházán — agitált, érvelt a közösségi munka, a közös cél érdekében. Érveiket azóta a legnagyobb bíró, az idő — igazolta! Munkahelyén kerestem fel, az autógyár energiagazdálkodási osztályán, melynek vezetője. Milyen érzelmi s szellemi tapasztalatok táplálták az ön érveit akkor? — Nálunk — mondja családi hagyomány a kommunista meggyőződés. Apám, aki ma is él és a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa, a Tanácsköztársaság vöröskatonája, s a budapesti VI. kerület direktóriumának tagja volt: tqle és általa formál- tatott gondolkodásom. S ennek igazát, a két világháború között egy magamfajta proletárgyerek — aki iskola élőtt hétesztendős korában egy kereskedőnek „szállított” árut, fillérekért, amire a családnak nagy szüksége volt —, nap mint nap tapasztalhatta. 1945- ben 20 éves voltam, ösztönös forradalmiságomat egy nagyszerű kommunista orvos, Szi- netár Ernő tudatosította. Vele sok politikai akcióban" vettem részt, ő biztatott, hogy tanuljak, képezzem magam. Az ország újjászületését én folytatásnak tekintettem, a 19-es forradalom immár győztes folytatásának. S ennek szellemében vettem részt a politikai küzdelmekben. Visszagondolva az akkori időkre, most sem tennék másképp. — Munkásként személyes ügyének érezte az áttérést a közös gazdálkodásra. Mi volt ennek az oka? — Mikor a kollektivizálásra megérettek a társadalmi feltételek, már meggyőződéssel vallottam, hogy a föld s annak termése nemcsak azé, aki megműveli, megtermeli, hanem az egész dolgozó népé. S össztársadalmi érdek az, hogy az ország népének növekvő szükségleteit a hazai föld, s a rajta dolgozó parasztság nagyüzemi gazládkodással biztosítsa. Mire kit cm a szód ott — Hogyan fogadták önt a falvakban? — 1959-ben, télen kezdtük a szervezést. A falvak határában már nem volt munka, mindenki otthon dolgozott. Legélékebben Majosházára emlékszem. A legtöbb otthonban szívesen fogadtak, jó szóval, étellel, sőt itallal is kínáltak, ez utóbbit nem fogadtam el. Ezekben a házakban nyugodtan beszélhettünk a kö zös, nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Persze, azt is meg kell mondani, hogy néhány helyen kifejezetten ellenségesen fogadtak, s így álltak szemben az üggyel is, amit képviseltem. Azonban az észszerű érvek itt is fölolvasztották a jeget, s mire kitavaszodott, kezdő közösség munkálkodott a földeken. Mi továbbra is velük maradtunk, segítettük őket, hogy minél előbb ismerjék meg az új gépeket, munkaeszközöket. Ahogy erősödtek a szövetkezetek, úgy álltak talpra az emberek is. S 4—5 év múlva már a tagok mondták: hogyha tudták \>ol- na, hogy így alakul a helyzetük, egy percig nem haboznak. A kezdeti bizalmatlanságot tehát bizonyosság váltotta föl. Növekedett a termés, az emberek és a közösség egyaránt gyarapodott. — Milyen ma a gyár és a falu kapcsolata? — Ez a kapcsolat azóta is tart. Ezek azonban ma már inkább ünnepiek. Május elsején itt a gyárban, augusztus 20-án pedig a szövetkezetben idézzük föl közös emlékeinket a kezdetekről, melyek immár véglegesen történelemmé lettek. — Mi a legmaradandóbb élménye ezekről az időkről? — Az emberek szemléletének a megváltozása. A parasztgazdákból s fiaikból kitűnő szakemberek lettek. A gépek, s az új mezőgazdasági kultúrák, módszerek értő tudói, akik életüket és munkájukat másképp formálják, élik, mint elődeik. Kiváló szövetkezzTÍ tag Majosháza egyike azon községeknek, ahol Lajasics Emil szövetkezetszervezőként dolgozott. Itt kerestem föl Vince Józsefnét, aki a tsz alapító tagja. Családi házában beszélgettünk. A kezdetekről ezt mondja: — Hittük is, meg nem is, amit a munkások mondtak. Talpig bizonytalanságban éltünk akkor, nem tudtuk, mitévők legyünk. Ha azt sejtjük, ami most van, sokkal köny- nyebb lett volna. De hát, meg mondom egész őszintén, valami másra, rosszabbra számítottunk. S jó volt, hogy a munkások mellénk áXltak, s megmagyarázták, hogy mi is készül ezekben az években. Megértettük, hiszen tudtuk azt, hogy régen a nagybirtok többet termelt, mint a kis par- 'slla, de akkor csak egy em őrnek, vagy egy családnak. Ha most öszefogunk, nem más érdekében, hanem o magunk és az ország érdekében cselekszünk. Igen, valahogy így történtek ezek a régi, s mégis sok szempontból felejthetetlen események. — Mint termelőszövetkezeti tagnak, milyen erkölcsi s anyagi megbecsülésben van része? — Több kitüntetést kaptam. Fölsorolom: Pest megye kiváló állattenyésztője, ennek ezüst és bronz fokozata, kiváló szövetkezeti dolgozó, valamint kiváló szövetkezeti tag. Ez utóbbi miniszteri kitüntetés. Munkámat, igyekezetemet anyagilag és erkölcsileg is megbecsülik. Talán szerénytelenségnek hangozhatik, de dolgozni tudok és szeretek. Első voltam a szövetkezetben, aki arra kértem a vezetőséget, hogy küldjenek tanulni. Baromfiipari szakiskolát végeztem, ma szakmunkás és csapatvezető Vagyok. Mostanában anyagilag, emberileg én és családom rendezett körülmények között él. Nyaranként saját gépkocsinkon együtt megyünk országjárásra, országlátásra. Igaz, ez még a kezdet, a világ, a társadalom eseményei még mindig mun- fco közben találnak bennünket, de nekünk a munka szórakozás, s a könnyebb munka — pihenés. — Ha a szövetkezetben befejezem a napi munkámat, itthon folytatom. A háztáji gazdaság mindig ad munkát, mindig kell valamit csinálni. Mi főleg zöldséggel foglalkozunk, paprikát, paradicsomot termesztünk; saját erőből építettünk melegházat, ahol már virágzik a paradicsom. Magára adó közösség A szövetkezet, amely ma már négy község — Majosháza, Taksony, Kisvarsány, Du- navarsány — határát és embereit fogja össze, biztos, egymást értő, segítő, magára adó közösséget teremtett. A. J. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyárának varrodájában kicserélték a régi, elavult gépeket NDK-ból importált Tex- tima-vrrrógépekre. A S0 új gép 600 ezer forintba került. A belső átszervezés során áthelyezték a varrórészleget, amelyhez a nyár folyamán elkészül a munkadarabokat szállító szalag is. Koppány György felvétele Társadalmi munka a budai járásban Négy esztendő alatt majdnem teljes tervévet A IV. ötéves terv eddig eltelt négy esztendeje alatt a budai járás lakossága, amelyet tizenegy nagyközségi és nyolc községi tanács igazgat, valóban rendkívül szép eredményt ért el társadalmi munkával. A négy év alatt csaknem ugyanolyan értékűt végzett, mint amennyi a tervidőszak egy-egy esztendejére előirányzott fejlesztési terv. Számokban kifejezve: a négy esztendő folyamán 122 millió 852 ezer forintnyit, a 140 milliót kitevő évenkénti tervekkel szemben. A járás 125 071 lakosa tehát, a csecsemőket és aggastyánokat is beleszámítva, fejenként 982 forint értékű munkát adott. Így vált lehetségessé, hogy a járás több községében bővült az iskolahálózat, több apróság jut be az óvodába, sok helyen kiépült a vízvezeték, másutt szépen haladt a csatornázás és általában sok minden egyéb megvalósult. Külön ki kell emelni, hogy úgyszólván a járás valamennyi községében gondoskodott a lakosság a közterületek és az utcák menti vízlevezető árkok tisztántartásáról. Ezt is társadalmi munkában végezték. A nagyközségek kategóriájában a négyezernél alig valamivel több lakost számláló Solymáron 23 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, egy-egy lakosra fejenként tellát 5380 forintnyi munka jutott. Ez pedig annál szebb eredmény, mert a járáson belül második helyen szereplő 4500 lakosú Zsámbékon az egy főre eső társadalmi munka értéke 1760, míg a harmadik helyezést elért tízezer-egyné- hánvszáz lakost számláló Pi- lisvörösváron 1411 forint. (Solymár egyébként, mint erről már beszámoltunk, a megye nagyközségei közül szép eredményével a községfejlesztési versenyben a 250 ezer forinttal jutalmazott második helyet érdemelte ki). A községek kategóriájában a járás területén Diósd 2200 lakosa a négy év folyamán csaknem hétKIS HELYEN _£LFERW NAGY TEUESTTMENYU IMPORTÁLT e©fítrWl9íl Ára csak TI 50 Pt OTP-h*tsi csak a KERAVILL-nál kaphatói millió értékű elvégzett társadalmi munkát mutathat fel. Egy főre tehát 3150 forint esik. A második helyet Bu- dajenő és társközsége, Telki 1220 lakosa szerezte meg egy főre 1630 forint értékű társadalmi munkával. Nagykovácsi a harmadik helyen áll, 2700 lakosa fejenként négy év alatt 1140 forinttal járult lakóhelye szépítéséhez, fejlesztéséhez. A mostani tervidőszak utolsó esztendejében is hasonló értékű társadalmi munkát vállalták a járás községeiben. Sz. E. Újabb pincekárok Egerben Az Eger alatt elhelyezkedő, együttesen körülbelül száz kilométeres pincelabirintus és a benne áramló hatalmas víztömeg az utóbbi napokban újabb károkat okozott. A Cegléd utcában a rengeteg víz annyira átáztatta a házak alatt elhelyezkedő pincéket, hogy a földréteg meglazult és emiatt egy ház is összeomlott. Hasonló okból leszakadt egy 10 méter magas támfal. A törmelékei betemettek egy használatban levő présházat és megrongálták a Cegléd utca és a Fügedi utca sarkánál levő lakóházat. Szerencsére az épületben senki sem tartózkodott, így személyi sérülés nem történt. A Cegléd utca veszélyessé vált környékén megtették a gyors intézkedéseket. Hat házat életveszélyessé nyilvánítottak, három lakásból máris kiköltöztették a lakókat. vidékre is száHR« kbuwhl AruhAz> V„ KOMUtfl UK» U.X Felveszünk faipari gépmjnkást, épület- és bútorasztalost, üvegest, szobafestő és mázolót, valamint telepi segédmunkást. JELENTKEZÉS; Budapest X., Hős u. 17., szombat kivételével az üzemvezetőknél. Falujárástól országjárásig /
