Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
Elutazott hazánkból a mongol külügyminiszter Vasárnap reggel elutazott Budapestről Lodongi j n Rin- csin, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Kádas István, a Magyar Nép- köztársaság Ulánbátor! nagykövete és Bamdarijn Düger- szüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. KAMBODZSA Utcai harcok Phnom Penh nyugati részén A felszabadító erők ellenőrzése a’á a Pochentong repülőtér került Az amerikai hadügyminisztérium szóvivője vasárnap közölte, hogy amerikai repülőgépek szombaton ejtőernyőkkel próbáltak utánpótlást eljuttatni a Phnom Penh-i csapatok számára. A szóvivő részleteket nem közölt és arT ermelékeny ség A megye iparában tavaly meggyorsult a termelékenység növekedése, ha sportbeli hasonlattal élünk, azt mondhatjuk: megdöntötte az eddigi megyei rekordot. Az emelkedés mértéke ugyanis 8,1 százalék volt, több, mint bármikor korábban. Ennek köszönhetően a termelés bővülésének forrása 95 százalékban a termelékenység, s csupán öt százalék a foglalkoztatottak számának részesedése. Az eddigi ismeretek szerint ez a kedvező irányzat idén is folytatódott, — amiben jelentős szerepet játszik a kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny —, azaz úgy tűnik, jó alapok teremtődnek az ötödik ötéves terv megkezdéséhez. Ez azért is örvendetes, mert a párt XI. kongresz- szusán igen figyelemre méltó fogalmazásban szólt e tényező fontosságáról Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Azt mondotta: „A munka termelékenységének növelése gazdasági növekedésünk legfőbb forrása, ezért az intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése”. Nem új feladatról van szó, hiszen az ipari fejlődés természetes velejárója a térmelékenység fokozódása, ám kétségtelen, hogy ez a hagyományos feladat napjainkban mind előbbre kerül a ranglistán, s aligha jóslat, ha azt állítjuk: végül a teendők élén áll majd. Azért, mert egész egyszerűen nincs más választás, nem kínálkozik más lehetőség. E felismerés a megye ipari üzemeiben széles körben tapasztalható. Míg korábban a sokféle feladat egyikeként kezelték csupán a termelékenység növelését, napjainkban az intézkedések többsége ezt szolgálja. R ekonstrukciót valósítanak meg a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában, de közben a régen selejtezésre érett, ezerféle leleménynyel életben tartott, sót korszerűsített gépeken termelnek. S teszik ezt úgy, hogy tavaly a termelésnövekedés egészét a termelékenység emelkedése fedezte, öt százalékkal bővült az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Szerénynek tűnő szám — ha a megyei 8,1 százalékhoz hasonlítjuk —, ám valódi értékét az adja, hogy a gyárban nem hívhatták segítségül az új technikát, a beruházásokat, hanem egyetlen forrásra hagyatkozhattak. A belső tartalékokra. Nagyon aprólékos munkával vették sorra, hol miként lehetne másodperceket, perceket nyerni, mi az a technikai segítség, amit saját erőből, házilag elkészíthetnek, s ami hozzájárul az elavult állóeszközök hatásos működtetéséhez. Műszakiak és munkások közös összefogása volt ez — amiben nagy részt vállaltak az itt gazdag múltra visszatekintő, nemcsak munkásokat, de műszakiakat is magukba foglaló szocialista brigádok —, szigorú önvizsgálat. Hasonló utat jártak meg Kistarcsán, a Hazai Fésűsfonó és Szövőipari Vállalat gyárában. Itt is rekonstrukció folyt, s itt is termelni kellett. A szükségesnek tartott létszámnál kevesebb ember dolgozott a gyárban — harminc fő hiányzott —, mégis, növekedett a termelés, emelkedett a termelékenység,- egy foglalkoztatottra számítva négy százalékkal. Holott kemény hónapok tették őket próbára, mert a rekonstrukció miatti átállások, gép- és technológiai váltások átmenetileg csökkentették az üzemrészek termelőképességét. Pótolták! Idén pedig — most már a rekonstrukció nyitotta lehetőségek fel- használásával — a tavalyi termelési értéket negyedével kívánják megtoldani. A fő forrás: a termelékenység javítása. Szándékosan szerény példákat említettünk, két üzemet, ahol „csak” a megyei átlag felét, hatvan százalékát érték el a termelékenység növelésében, de ahogyan elérték, az tanulságos. Bizonyítéka: nincs olyan helyzet, olyan állapot a termelésben, amikor elfogynának a belső tartalékok. Ezeknek ugyanis fontos jellemzőjük, hogy újratermelődnek, esetleg más formában és minőségben, mint korábban, de vannak. hallgassunk N e 5 hallgassunk persze arról, hogy a termelékenység növelésének szilárd útja a szervezetten fölhasznált új, korszerű technika. Hódítását igazolja, hogy míg a harmadik ötéves terv időszakában, 1966 és 1970 között az ipari termelés bővülésének 39,1 százalékát a létszám gyarapodása eredményezte — azaz a termelékenység 60,9 százalékkal járult, csak hozzá —, addig 1971 és 1974 időszakában ez az arány négy és kilencvenhat százalékra módosult! Már-már hajlanánk arra, hogy front- áttörésről beszéljünk, csínján kell bánni azonban a szavakkal. Mert ugyan gyorsult a munka termelékenységének növekedése, de tény, hogy ugyanakkor az üzemek egy le nem becsülhető csoportja alig jutott előre. Diósdon, Kistarcsán arra adtak példát, hogy nehéz körülmények között is mód van a haladásra, de bármennyire is szeretnénk, nem nevezhetjük általában jellemzőnek ezt a felfogást, magatartást. Még ott sem, ahol korszerűség szempontjából elfogadhatóak a berendezések ... Több a magyarázat, mint a cselekedet! S ez azért tűrhetetlen, mert ma már a termelékenység hazánkheli, viszonylag alacsony színvonala elsősorban nem az elavult állóeszközökre, hanem az üzem- és munka- szervezés elmaradottságára vezethető vissza. Azaz a haladáshoz a legtöbb helyen most már nem elsősorban pénz, fejlesztési forrás kell — az is —, hanem a lehetőségekkel jól élő irányítás, termelésszervezés. A vezetésnek nem csodákat kell tennie — nem is képes erre, mert csodák nincsenek —, hanem szerveznie. Vannak, akik mégis a csodákban reménykednek. Lehet, hogy azért, mert alkalmatlanok a szervezésre? Előbb-utóbb ez kiderül. De indokolt a kérdés: a társadalmi érdekek megengedik-e, hogy megvárjuk, míg az ilyen vezetés kiállítja magáról az alkalmatlansági bizonyítványt? Mészáros Ottó ról sem számolt be, vajon a szállítmányok elértek-e rendeltetési helyükre. Mint ismeretes, az Egyesült Államok leállította a kambodzsai légi- hidat, mivel Pochentong repülőterét a kambodzsai hazafiak állandó tűz alatt tartják. Hírügynökségi jelentések szerint a népi felszabadító erők tüzérségi eg5'ségei vasárnap megsemmisítettek két, a kambodzsai főváros repülőterén veszteglő amerikai repülőgépet. Mint a TASZSZ bangkoki tudósítója jelenti: a kambodzsai nemzeti felszabadító erők hétfőn reggel kiterjedt tüzérségi és aknatámadást indítottak Phnom Penh katonai célpontjai ellen. Ezt megelőzőleg Sak Sutiakban, a katonai junta vezetője bejelentette, hogy a junta folytatni kívánja a háborút. Közben a hazafiak erői áttörték az ellenfél védelmi állásait. Phnom Penh nyugati részén utcai harcok robbantak ki. Délelőtt a Phnom Penh-i légierők kötelékeibe tartozó egyik T—28-as repülőgép bombákat dobott a vezérkar épületére, amelyben a katonai junta tanácskozott. A robbanások 50 tisztet és katonát öltek meg. Phnom Penh több körzetében tűzvész pusztít. A Pochentong repülőtér a felszabadító erők ellenőrzése alá került. A repülőteret őrző katonák egy része megfutamodott, a többiek fogságba estek. A felszabadító erők hétfőn réggel elfoglalták a Poehen- tong repülőtértől 5 kilométerre levő nemzetközi távközlési központot. A kambodzsai főváros és a külvilág között megszakadt a telex- és a telefonösszeköttetés. Később a város központjában sikerült egy kisebb teljesítményű távközlési központot üzembe helyezni. Államcsíny Csátiban Vasárnap hajnalban államcsínnyel eltávolították posztjáról Ngarta Tombalbayet, a Csád Köztársaság elnökét, s a hatalmat a csád nemzeti hadsereg vette át. E hírt helyi idő szerint 11.30 órakor Odingar tábornok, a csádi fegyveres erők ideiglenes főparancsnoka jelentette be az országos rádió által közvetített kiáltványban. A csád rádió vasárnap délután hivatalos közleményben jelentette be, hogy Tom- balbaye elnök az összetűzések során szerzett sérüléseibe belehalt. A hivatalos bejelentés szerint a megdöntött elnököt élve akarták elfogni. (Kommentárunk a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XIX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ARA 80 FILLER 1975. Április 15., kedd Taurus, Vác Tízszeresére nőtt az export Korszerűsítették a gyártmányszerkezetet A Taurus Gumiipari Vállalat váci gyára az utóbbi években lendületes fejlődésnek indult. Ezt igazolják az évről évre növekvő termelési eredmények is: amíg 1973- ban 224 millió forintos, tavaly már 284 millió forintos termelési értéket produkáltak; idei tervük pedig 351 millió forint. Mi tette és teszi lehetővé a nagyarányú termelésfelfutást, erről és az idei feladatokról érdeklődtünk a gyár műszaki vezetőjének helyettesétől, Dóra Pétertől. Vörösmarty Tsz Jól halad a tavaszi vetés Ötven hektár hybár — Kajszitelepítés Foton Ütemesen, jól haladnak az időszerű tavaszi munkák a fót—csomádi Vörösmarty Termelőszövetkezetben — kaptuk a tájékoztatást a közös gazdaság főagronómusától, Tóth Lörinctől. j — Ezerötszáz hektárnyi őszi vetésünk — a rozs, a búza, az őszi árpa és a takarmány- keverék — jól telelt át, s a napokban nemcsak a tavaszi növényápolási munkákon leszünk túl, de a tavaszi növényvédelem feladatain is: befejezzük a vegyszerezést és a levéltrágyázást. Műszaki felkészültségünk a tavaszi munkához megfelelő, a gépektől akár napi 400 hektárt is megdolgozhatnánk, de a vízszállítás ezt a kapacitást 300 hektárra korlátozza: ennyihez győzzük naponta lajtokkal biztosítani a vizet. — És a tavaszi vetések? — A tervezett 60 hektár árpát és 30 hektár zabot elvetettük, a tavaszi takarmány- keverék vetésének pedig épp a felével — 50 hektárral — végeztünk. Erősen reméljük, hogy amire kell — április végére — a másik 50 hektárhoz megkapjuk a szükséges hybármagot. — Mit „tud” ez a — hazánkban mindössze három éve termesztett — takarmánynövény? — Ez az ázsiai eredetű, nádhoz hasonló, magas fehérje tartalmú fűféle a silókukoElvezetik a belvizet Veresegyházon, a vasúton túli területen a nagyobb esőzések után bokáig ért a sár. A környék belvízelvezetésének problémáját fogja megoldani az a négy és fél millió forintos beruházás, amely már a tavaly elkezdődött. A csatornázást a tanács költségvetési üzeme végzi. ricánál nagyobb hozamú, s nemcsak silózható, de a sar- júja legeltethető is. Mi tavaly kísérleteztünk vele először, s az idén már 50 hektárt fogunk termeszteni belőle. — Van-e hiánycikk az idén a mezőgazdaságban? — Akad — mondja a főmezőgazdász, s mindjárt példát is említ: — Terveztük 100 hektár lucerna telepítését; sajnos, vetőmag híján csak 40 hektár lett belőle. — Mi van a kukoricával? —■ Összesen 5Ó0 hektáron végezzük a íalajclökészí- tést és műtrágyázást a siló- és a háztáji kukoricához. Április 15-én — ha a hőmérséklet kedvező lesz — szeretnénk a vetést megkezdeni. — Mi újság a kertészetben? — Gyakorlatilag befejeztük az időszerű munkákat a 180 hektáros kajszibarackosban, a 10 hektárnyi szamócánál, s elvégeztük a talajmunkákat azon a 40 hektáron, amelyre a saját nevelésű paradicsompalánták kerülnek; a palántázást 25-én kezdjük, tíz hektáron pedig magról vetünk paradicsomot. Kertészeti munka tulajdonképpen már csak a csomádi szőlőben folyik, de itt is rövidesen befejezik a metszést. — Az idei tervek? — Kezdjük a kertészetnél; Csornádon 50 hektár kajszit telepítünk. Tervezünk továbbá 5,1 millió forint értékű gép- beruházást, aminek fele már megvalósult. Folytatjuk az — összesen csaknem 3,5 millió forintos beruházást igénylő — rét- és legelőjavítást, s az állattenyésztésben rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében az intervenciós üszőnevelés helyett áttérünk a húshasznú tehenészetre. Ny. É. —1 A tavalyi kiemelkedő termelési eredményt elsősorban a tőkésexport nagyarányú növekedésének köszönhetjük, amely az előző, 1973. évinek éppen tízszerese. Import helyett hazai termék — Hogyan sikerült ezt elérnünk? Ehhez elsősorban a gyár fő tevékenységével kell megismerkedni. Az elmúlt évek során fokozatosan arra törekedtünk, hogy a termék- összetételt a piaci igényekhez igazítsuk. Talán legjelentősebb tevékenységük a ragasztóoldatgyártás, annál is inkább, mert oldószeres ragasztógyártással kizárólag ők foglalkoznak. Elsősorban a cipőipar — különféle műbőrök ragasztásához — igényli. Eddig az alapanyagot vagy éppen a készterméket, a ragasztót tö- késimportból szerezték be. A vállalat szakemberei csaknem 6 éve fáradoznak a megfelelő termék hazai előállításán. Már az idén 7—800 tonnával többet — megközelítően 4 ezer tonnányit — tudnak adni hazai megrendelőiknek. Gumipadló autóba A váci gyár lemezüzemében elsősorban tőkésexportra dolgoznak. Az NSZK-beli partner, a Mercedes-Benz, évek óta állandó megrendelőik közé tartozik. A gépkocsik padlójára, illetve a csomagtartóba készítenek 'gumipadlókat, -szőnyegeket. A jelentős megrendelés teljesítéséhez először pontos gyártási eljárást kellett kidolgozniuk a kívánt, csaknem 29 féle jellemzőnek megfelelően. Hogy sikerült, bizonyítja: az idén már egy harmaddal többet rendeltek, eddig 42 ezer 500 darabra kötöttek szerződést a nyugati megrendelőkkel, ám minden bizonnyal ennél nagyobb tétel elhelyezése sem okoz gondot. Ugyanitt az építőiparban használatos tetőszigetelő lemezt is előállítanak. Présüzemükben főként a mezőgazdaságban — szarvasmarha-tartásnál — használatos gumipadlókat állítanak elő. Műszaki fejlesztés A gyár idei eredményeihez és az ötödik ötéves tervre előirányzott elképzelések megvalósításához elengedhetetlenül szükséges az egyes üzemrészek gépparkjának modernizálása. Tervbe vették, hogy az idén 3 millió forintot költenek erre, az új tervidőszakban pedig összesen 15 milliót. S. Zs. Közélet Nikola Kmeziesnek, a Jugoszláv Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa elnökének vezetésével, a magyar kormány meghívására, vajdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre. Gazdasági és a más jellegű együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről folytattak tanácskozásokat hazánkban. Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár tegnap Prágába utazott, ahol tárgyalásokat folytat a kohászati és gépipari vezetőkkel. Dobrodka László miniszter- helyettes vezetésével hazaérkezett aiz NDK-ból az a magyar könnyűipari küldöttség, amely a könnyűipari ágazatok együttműködéséről folytatott tanácskozásokat. Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára vezeti azt a magyar delegációt, amely a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának meghívására Moszkvába utazott, s ahol tárgyalásokat folytat a két intézmény 1976—1980. évi munkatervóről. Szavva Dangulov, a Szovjetezkaja Lityeratura főszerkesztője, aki a Kulturális Minisztérium meghívására a folyóirat magyar nyelvű változata: a Szovjet Irodalom megjelenése alkalmából tartózkodott Magyarországon, befejezte látogatását. Gárdos Katalin felvétele
