Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

1975. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP Beruházás, rendszertechnika Milyen lesz a holnap vegyészmérnöke ? A tudományos és technikai forradalom korában élünk, amikor rendkívüli mértékben meggyorsult az ipari fejlődés, szinte nap mint nap új technológiák, el­járások születnek, amelyek megváltoztatják egy-egy iparág termelési berendezéseit, új követelmények elé állítják a szakembereket. Ebben a rohanó változásban, állandó versenyfutásban élen jár a vegyipar, amely ná­lunk is, mint szerte a világon, a legdinamikusabban fej­lődő iparág. A tudományos és fejlesztési programok sokasága módosít­ja, alakítja a holnap terme­lését, amelyhez azonban meg kell teremteni a holnap szak­emberét is. Milyen lesz a jövő vegyészmérnöke? Erről be­szélgettünk dr. Korányi Györggyel, a Nehézipari Mi­nisztérium műszaki fejleszté­si főosztályának vezetőjével. 0 Mielőtt a jövő ve­gyészmérnökéről beszélget­nénk, jó lenne tisztázni, hogy milyen a jelen ve­gyészmérnöke. Hogyan vál­tak be a most kiképzett mérnökök az iparban és a kutatásban? — Néhány évvel ezelőtt kor­szerűsítették a vegyészmér­nök-képzést, az oktatásban nőtt az alapozó tárgyak szere­pe, ugyanakkor csökkent a specializációból származó el­aprózódás. Ez a korszerűsítés máris érezteti hatását, a fris­sen kikerült mérnökök a vegy­iparban, a kőolajfinomítás- ban, az alumíniumiparban egyaránt megtalálták helyü­ket, s a régebben végzetteknél gyorsabban lettek képesek ak­tív mérnöki színvonalú irá­nyításra. Olyan területeken is helytálltak, amelyekről az egyetemeken csak kevés, és el­méleti jellegű tudást sajátít­hattak el. Ezek között szeret­ném kiemelni azok munkáját, akik az új beruházásokon dol­goznak. A nagyszabású építke­zéseknél pótolhatatlanul érté­kes tapasztalatokhoz jutnak, hiszen itt ismerhetik meg iga­zán jól azokat a. berendezése­ket, és felszereléseket, ame­lyekkel később dolgoznak. • A vegyipar a jelenlegi ötéves tervben és a követ­kező ötéves tervben is gyorsabban fejlődik, mint az ipar állaga. Milyen fel­adatokat ró ez a tény a vegyészmérnökképzésre, mire kell legsürgősebben felkészíteni az egyetemek­nek az új mérnököket? . — Az olefinprogram megte­remti a korszerű műanyag- gyártás nagyipari bázisát, amely nagy kapacitásával vi­lágszínvonalon biztosítja az alapanyagok gyártását. Gyor­san fejlődik a műtrágyaipa­runk is, a Péti Nitrogénmű­vek napi 1100 tonnás ammó­nia-termelésével a világ élvo­nalában levő gyárakkal azo­nos termelékenységgel fog dol­gozni. A mezőgazdaság kemi- zálásához egyre több és több­fajta növényvédő szert kívá­nunk gyártani. A textilipart is fokozott mértékben látjuk el szintetikus vegyiszálakkal, aminek bázisa a Magyar Vis- cosa Gyár poliakril-nitril-szál üzeme. Minden más iparág­ban, a gyógyszer, gumi, koz­metikai iparokban egyaránt a vállalatok jelentős kapacitás- bővítéseket terveznek, min­denkor a legkorszerűbb tech­nikára támaszkodva. — A timföld- és alumínium- iparban a hazai timföldterme­lés további bővítése van kilá­tásban. Így tehát a vegyész­mérnökök munkalehetőségei és feladatai egyaránt megnöve­kednek. A vegyiparon belül 11 oman tárcaszintű fejlesztési célprogram futató helyein vár­ják a fiatal mérnököket, ame­lyek alapvetően fontosak a ter­vek megvalósításához. A szer­teágazó feladatok ellátására még az egyetemen fel kell ké­szíteni a hallgatókat, meg kell tanítani őket a gyorsított üte­mű fejlődés elméleti és gya­korlati tudnivalóira. • Melyek azok az egye­temen megszerezhető isme­retek, amelyek körét leg­sürgősebben bővíteni kell? — Ügy gondolom, a jövő ve­gyészmérnökeinek el kell sa­játítani még az egyetem falain belül o beruházás tudoomá- nyának alapismeretéit. A má­sik terület a rendszertechnika, amelynek legalább az alapjait itt kell megszerezni. A vegy­ipari termelő berendezések működésének összefüggéseit ugyanis a korszer ű üzemek ma még tudományos rendszeres­séggel dolgozzák fel, mert kü­lönben irányításuk nehézkes, esetleg hatástalan lehet. A rendszertechnika az alapja a műszerezésnek, automatizá­lásnak és a számítástechniká­nak is. A harmadik terület, amelyre a fiatal mérnököknek nélkülözhetetlenül szükségük van, az alkalmazástechnika. A népgazdaság kemizálása azt jelenti, hogy a termelő tevé­kenység minden ágában egyre nagyobb mértékű a vegyi fo­lyamatok alkalmazása, amely­nek elterjedésében, hatékony­ságában döntő szerepe van az alkalmazástechnikai ismere­teknek. • Ez a felsorolás azt je­lenti, hogy a más irányban érdeklődő vegyészmérnö­kök. például analitikusok lehetőségei korlátozottab­bak a jövőben? — Egyáltalán nem azt je­lenti, különösen szeretném ki­emelni az analitikával foglal­kozó vegyészmérnökök fontos­ságát. A korszerű vegyipari termelésben természetesen ma már alig van helye a klasszi­kus analitikai eljárásoknak, részben mert sebességük nem kielégítő, másrészt pedig a szervesvegyiparban ma felme­rülő kérdések nagy része nem oldható meg ilyen eljárások­kal. A korszerű analitikus mérnököknek már műszerek­kel és elemző automatákkal kell dolgozniuk, meg kell szervezniük az ellenőrző elem­zések rendszeréi. Ez azt jelen­ti. hogy a jövő vegyészmérnö­kének ismernie kell a határos tudományterületek legfonto­sabb elméleti és gyakorlati kérdéseit, például az elektroni­kát, műszertant, számítástech­nikát. Külön szeretném fel­hívni a figye’met a gépészeti ismeretek növekvő jelentősé­gére. • Mi a helye a jövőben a vegyészmérnöknek a vegyipari kutatásban és ho­gyan készítsen elő jobban az egyetem a kutatási fel­adatok ellátására? — Véleményem szerint az egyetemi oktatásnak nem le­het elsődleges célja, hogy ipa­ri vagy tudományos kutatókat képezzen. A jó vegyészmér­nök-képzés eredménye azzal mérhető le, hogy a fiatal szak­ember megállja-e helyét a ter­melési vagy beruházási gya­korlatban. Kutató akkor lesz, ha tudományos érdeklődése, továbbképzése erre alkalmas­sá teszi. • Az utóbbi években az egyetemeken végzett ve­gyészmérnökök jelentős ré­sze nem a vegyiparban he­lyezkedett el. Várható-e — a vegyipari fejlesztés mér­tékét figyelembe véve —, hogy az iparág a jövőben valamennyi végzős vegyész- mérnökre igényt tart? — Mint említettem, a nép­gazdaság kemizálása bonyo­lult folyamat, és nem merül ki a vegyipar fejlesztésében. A mezőgazdaság kemizálása az utóbbi években nagy léptek­kel halad előre, a műtrágyák és a növényvédő szerek hasz­nálata nélkül ma már senki sem tudja a mezőgazdasági termelés növelését elképzelni. A szerkezeti anyagokat gyár­tó iparágakban a gépiparban, az építőiparban is szembetűnő a kemizáVási törekvés. így mérhető, hogy ezeken a terüle­teken is egyre több vegyész- mérnököt igényelnek elsősor­ban kiváló anyagismeretük és alkalmazástechnikai tudásuk miatt. Az új vegyipari üzemek éppen korszerűségük, magas termelékenységük miatt vi­szonylag kis számú vegyész* mérnök munkába állítását igénylik. Persze az új beruhá­zások. a bonyolult, kis volume­nű, például gyógyszeripari, nö- vényvédőszer-ipari, háztartás- vegyipari gyártási ágak bőví­tése ellensúlyozza az óriási üzemeknek kevesebb mérnök- szükségletét. Mindezeket fi­gyelembe . véve azt hiszem, hogy az egyetemeken végzett vegyészmérnököknek a vegy­iparon belüli és az azon kívü­li'elhelyezkedési aránya a jö­vőben lényegesen nem fog vál­tozni. — Befejezésül azt szeretném hangsúlyozni — mondotta dr. Korányi György —, hogy az egyetemi oktatásnak a népgaz­daság tényleges igényét kell kielégítem, éppen ezért az egyetemek vezetőinek, oktató­inak gondos figyelemmel kell kísérniük a vegyiparban, a kőolaj-feldolgozóiparban, az alumíniumiparban végbemenő fejlődést. Barta Éva E3Eag3E3E3 TECHNIKA A VEGYIPAR SZERTE A VILÁGON A LEGDINAMIKU­SABBAN FEJLŐDŐ IPARAG. E HETI TUDOMÁNY-TECH­NIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK­BAN a vegyipar újdonságaival KÍVÁNJUK MEGISMERTET­NI AZ OLVASÓKAT. Szuperplasztikus alumíniumötvözet Egy angol vállalat olyan új alumíniumötvözetet állított elő, amely a hőre lágyuló mű­anyagokhoz hasonló módon dolgozható fel. Az új alumí­niumötvözet, amelynek a „Supral 150” márkanevet ad­ták, 150 C°-ig megtartja mechanikai szilárdságát és 450 C°-on a szokásos alu­míniumötvözeteknél sokkal jobban nyújtható, így a ter- moplasztikus műanyagokhoz hasonlóan, viszonylag enyhe körülmények közt alakítható préseléssel, vagy vákuumfor­mázással. Könnyű súlya és jó korrózióállósága révén alkal­mas lehet gépkocsi- és repü­lőalkatrészek, építészeti pane* lek stb. készítésére. Folyékony ferromágnes mérséklet (Curie-pont) feleit ismét paramágneses tulajdon- Ságokat vesz fel. Mindebben az a különös, hogy minden más eddig ismert fémötvözet Curie-pontja az olvadáspont alatt van. Nyugatnémet kutatók arra az érdekes felfedezésre jutot­tak, hogy az Au?sCo27 arany- kobalt ötvözet 998 C°-os olva­dáspontján túl ferromágneses tulajdonságokkal rendelkezik. Megállapították, hogy az öt­vözet 1022 C°-os határhő­Újdonság fotósoknak RC-papír Vácról Egészen a Galapagos-szigetekig Táv-geokémia A geokémia egyre fontosabb kutatási ággá kezd válni mind aiz elméleti tudomány, mind pedig a gyakorlati alkalmazá­sok és a nyersanyagkutatás terén. Működési köre ma már nemfesak a szárazföldi terüle­tek aránylag könnyebben hoz­záférhető kőzetrétegeire ter­jed ki. hanem felöleli a ten­gerrel borított területeket is. Ezt a terjeszkedést nagymér­tékben megkönnyítheti az, hogy szoros kapcsolatok állnak fenn valamely terület geoké­miai vonásai és az illető te­rületnek a földmágnesességi állapota, vagyis a földmágnes- ségi anomáliák jelentkezése között. Ha tehát részletes föld- mágnességi felvételek folynál? a tenger felszínén úszó föld- mágnességi kutatóhajóról, ak­kor lehetővé válik nemcsak a földmágnességi anomáliák fel- térképezése, hanem az is, hogy következtetéseket vonhassunk le a mélyben felevő kőzetek egyes geokémiai köriTményei- re vonatkozólag. Ilyen „távfelvételi” mód­szerrel készültek legutóbb geo­kémiai térképvázlatok Ecua­dor állam szárazföldi része és a Galapagos-szigetek közé eső területekről. Divat a fotózás. Ma már Szinte elképzelhetetlen, hogy külföldi utazásra, hazai nya­ralásra fényképezőgép nélkül menjünk. Nem beszélve a családi eseményekről — meg­örökítésük a legtermészete­sebb dolgok közé tartozik. Valaha még a fekete-feliér fényképek is világszenzáció­nak hatottak, ma már a szí­nes képek is egyre valóság- hűbbek. Sok amatőr rendezett be lakásán kis -házi laborató­riumot, hiszen a fotózás örö­meihez a technikai kidolgozás is hozzátartozik. A színes ké­pekkel azonban már kevesen boldogulnak házi műhelyük­ben. Bonyolultabb eljárást, drágább gépeket, nagyobb szakmai tudást követel ezek kidolgozása. így az amatőrök általában az Ofotérthez vi­szik a színes negatívokat. Ez év. végefelé gzonban már nem. a hagyományos papíriény képet kapják kézhez a fotósok, ha­nem műanyag bevonatú papír- képéken gyönyörködhetnek felvételeikben. A Váci Forte Fotokémiai Gyár állítja elő ezeket a papírokat. Miért vált szükségessé az új eljárás? Er­ről a gyár főmérnöke, Radó Aurél beszél: Műanyag bevonattal — A fejlett . országokban, ahol „nagyban” megy a fotó­zás, nagy laboratóriumokban, korszerű gépekkel dolgozzák ki a képeket. Magyarországon két típusú gép van, amellyel színes negatívról színes fény­kép készíthető: az egyikkel a Kodak-íéle filmeket, a másik­kal a Forte-filmeket másoljál?. Az új színes papír — a továb­biakban RC-papír — tulajdon­képpen nem új dolog, hiszen a tőkésországokban szinte min­denütt már csak ezt használ­ják. Hogy mi is ilyenekkel dol­gozzunk, ezt a hazai amatőr- fényképezés fejlődése mellett, a külföldi igények is megkö­vetelték. Ahhoz, hogy gyárunk exportképes maradhasson, megtarthassa eddigi piacait, sőt újakat szerezzen, elenged­hetetlen volt, hogy mi is átve­gyül? a nyugaton már bevált módszert. Az RC-papír lénye­ge, hogy mindkét oldalán mű­anyag bevonatú, a kidolgozás során számos művelet egysze­rűsíthető, ezáltal sok vegyszer megtakarítható. Nagy előnye, hogy másolás után nem kell szárítógépbe rakni, a szabad levegőn is megszárítható, még­is fényes felületet ad. Már fe­kete-fehérben is gyártunk mű­anyag bevonatú fotópapírt, igazi jelentősége azonban a színes fényképezésnél van. Mégis kifizetődőbb — Mennyivel drágítja meg az új papír a fényképezést? — A papíralapanyagot eddig is külföldön vásároltuk. Leg­nagyobb szállítónk az NDK, az NSZK és Franciaország. Igaz, hogy a műanyag bevo­natú papír,* amit nyugatnémet importból szerzünk be, drá­gább, mégis a vegyszer-meg­takarítás és a gyorsabb kémiai eljárás miatt kifizetődőbb, mint a hagyományos. (Termé­szetesen ez csak nagy mennyi­ségben érvényes.) Ezért való­színűleg nem lasz drágább, mint ha a régi papírt használ­nánk. A forgalomtól is függ azonban, hogy miként alakul­nak majd a végső árak. A mi tervünk az, hogy inkább ol­csóbbá tegyük az új papírt. Szeretnénk fellendíteni a ha­zai amatörfot ózást, ezért pró­báljuk megnyújtani a szezont időleges árengedményeikkel is. Az üzletben már kaphatók a fekete-fehér RC-papírok, ame­lyeknek az eladási ára maga­sabb, mint a hagyományosé (egy 9xl4-es régi típusú kar­ton ára 91,50, az RC —ugyan­ebben a nagyságban — 113 fo­rint.) Elképzelhető, hogy az üzleti ára a színesnek is drá­gább lesz, de ennek különö­sebb jelentősége azért nincs, mert otthoni kidolgozásra tö­megesen' úgysem vásárolják. Választék az igények szerint A jövőben milyen újdon­ságra számíthatnak még az amatőr fotósok? — Nemrég felmérést készí­tettünk, amelynek eredménye­ként meglepve tapasztaltuk, hogy jó néhány papírtípus iránt nincs érdeklődés. Né­hány éve ugyanis a legkülön­bözőbb méretekben, a legkü­lönfélébb papírokat dobtuk a piacra. A felmérés alapján most inkább szűkítjük: a vá­lasztékot aszerint, mire van igény. Egyelőre szeretnénk el­terjeszteni az RC-t és olcsó árainkkal elérni, hogy minél többen dolgoztassák ki nálunk képeiket. Célunk a hazai szí­nes fotózás népszerűsítése mind szélesebb körben. Máté Judit Automata vulkanizálógép Az autókerék-külsők hosz- szabb táv megtétele után fosz­ladozni kezdenek. Szovjet fel­találók a hiba gyors és meg­bízható orvoslására készüléket szerkesztettek. Segítségével a vulkanizálást megelőző vala­mennyi technológiai művelet — a felület portalanítása, benzinnel való mosása, a vékony ragasztóréteg felvitele és szárítása — majd a sérült rész szektoronkénti vulkanizá- lása is elvégezhető. A gépben a vulkanizálás- hoz szükséges valamennyi összetevőt a technológia által meghatározott sorrendben, le­vegősugárral együtt adagol­ják. A gazdaságosan üzemel­tethető készüléket autójavító bázisok is kedvezően használ­hatják. Hiánycikk lesz-e a papír? Világszerte egyre fokozódik a papírhiány. Az ENSZ egyik tanulmányából az tűnik ki, hogy 1978-ra kb. 16 millió tonná­ra, a jelenleginek több mint tízszeresére növekszik a hiányzó papírmennyiség a világon. Mindez annak a következménye, hogy az ipar nem tud lépést tartani az igények nagymértékű növekedésével, különösen a fejlődő országok szükségletei te­kintetében, ahol ma még 5—7 kilogramm az egy főre eső pa­pírfogyasztás (ugyanakkor a fejlett ipari országokban mintegy 150 kilogramm). Különösen a könyv- és újságnyomtatásra szánt, valamint a csomagolástechnikai célokat szolgáló papír­ban nagy a hiány. A szocialista országok kíviii esnek a „hiányövezeten”, mi­vel számíthatnak a Szovjetunió hatalmas nyersanyagbázissal rendelkező cellulóz- és papíriparának egyre fokozódó terme­lésére. Egyre újabb kombinátok épülnek, a gyártás nagy víz­igénye miatt mindig bő vizű folyók mellé telepítve, a végte­len erdőkkel borított területeken. A képen látható, az Amur partján megépített kombinát évi 130—150 ezer tonna cellulóz­zal járul hozzá az igények kielégítéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents