Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

1975. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP ’xMdap 3 I A XI. pártkongresszus után Újabb tettekre mozgósító célok Tulajdonképpen még meg sem száradt a tinta az MSZMP XI. kong­resszusának jegyzőkönyvén, jóváhagyott dokumentumain, amikor máris megkezdődött, illetve folyik végrehajtásuk. Azért lehet ez így, mert a párt eddigi politikájának töretlen folytatásáról van szó, másrészt azért, mert a több mint 700 ezres párttagságon túlmenően a pártonkívüliek tö­mege is nemcsak figyelemmel, hanem mély egyetértéssel fogadta a kong­resszus minden szavát, vitáját, útmutatását, és főképpen határozatait. valamennyi korábbi gyengeségét még nem sikerült teljesen felszámolni.” A XI. kongresszus erről azt álla­pította meg: ,A pártmunka színvo­nalát és eredményességét nagy mér­tékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában az alapszervezetek­ben)' A kongresszusi okmányok széles körű előzetes megismerésének lehe­tősége érthetővé tette minden érdek­lődő, a szocializmus ügyével szimpa­tizáló állampolgár számára, hogy az élcsapat szerepét betöltő marxista pártunk figyelmének középpontjában az ország további szocialista fejlődé­se, a munkásosztály, a dolgozók ér­dekeinek képviselete, a munkás­paraszt szövetség fejlesztése és egyre progresszívabb szocialista értelmisé­günk alkotó tevékenységének kibon­takoztatása áll. Ennek a fő politikai vonalnak következetes érvényesítése teszi lehetővé szocialista társadal­munk egységének erősítését, a szocia­lista viszonyok fejlesztését. Középpontban: az ember A fejlett szocialista társadalom építése teszi még indokoltabbá a párt vezető szerepének további fejleszté­sét, a lenini normák eddiginél is kö­vetkezetesebb érvényesítését, a szo­cialista eszmék tisztaságának védel­mét, a marxista—leninista elméleti munka további, mélyebb terjeszté­sét; a szocialista tudat művelését és a pártéletben a követelmények maga­sabb szintre emelését. Mindezek kö­vetkezetes megvalósítása, az elfoga­dott programban megfogalmazott cé­lok teljesítése teszi lehetővé a ki­egyensúlyozott, egész népünknek biz­tonságot adó további távlati fejlődé­sünket. Lehetővé teszi a fejlett szo­cialista társadalom megvalósítását, amely nagy lépés végső célunkhoz, a kommunista társadalom felépítésé­hez. Ezt így fogalmazza meg a XI. kongresszuson elfogadott program: „Pártunk végső célja a kommunista társadalom felépítése. A fejlett szo­cialista társadalom megteremtése je­lentős lépés ezen az úton. A szocia­lizmus anyagi és műszaki alapjainak gyors fejlődése, a munka szerinti el­osztás szocialista elvének következe­tes érvéfiyesülése, és egyidejűleg a szociális juttatások rendszerének to­vábbfejlődése, a társadalmi osztályok és rétegek, a falu és a város, a fizikai és a szellemi munka közötti különb­ségek csökkenése, a dolgozók öntuda­tának és műveltségének emelkedése, a szocialista szemlélet általánossá válása és eszmei fejlődése jelzi a fej­lett szocialista társadalomhoz vezető utat. A fejlett szocialista társadalom megteremtése egyben létrehozza a feltételeket ahhoz, hogy hazánk a kommunizmus építésének szakaszá­ba lépjen.” Mindez harminc évvel a felszaba­dulás után — történelmileg rövid idő elteltével — fogalmazódik meg, mi­után az 1948-ban elfogadott program­ját pártunk eredményesen teljesítet­te. E nemes célkitűzések megvalósí­tása a XI. kongresszus termében, az üzemekben, hivatalokban, falun lel­kesen fogadott program teljesítése sok munkával, erőfeszítéssel jár nap­jainkban és a közeljövőben egy­aránt. A tőmondatokban megfogal­mazott célok, feladatok aprópénzre váltása, realizálása, egy-egy üzem, kollektíva, az egyes ember fejében meg akaratában, napról napra új erőpróbát jelent valamennyiünk számára. De teljesíthető, megvalósít­ható erőpróbát! A legfontosabb feladat a párt ve­zető szerepének további erősítése, ér­vényesítése, hogy ismerve a társa­dalmi fejlődés törvényszerűségeit, felfedve a jelentkező ellentmondáso­kat, bátran kezdeményezve az újat a régi elavulttal szemben, bátran tu­datosíthassa a körülmények változá­sait a tömegekkel. Így lehet őrzője, továbbfejlesztője az elért erdmények- nek, melyekre egész dolgozó népünk joggal büszke. Pártunk fontos teendője, hogy az eddiginél is aktívabban dolgozzon a ■ikosság tömegei szocialista tudatá­nak fejlesztésén. Erősítse, fejlessze a marxizmus—leninizmus eszméin ala­puló ideológiai egységet. A párt belső élete, normáinak fej­lesztése, a pártdemokrácia erősítése, a bírálat, önbírálat egységes rendsze­re, a párttagsággal járó követelmé­nyek, normák emelése, a tömegszer­vezetek pártirányításának fejleszté­se, mind megannyi teendő, amit az irányító pártszerveknek, üzemi, köz­ségi pártbizottságoknak, pártvezető­ségeknek és alapszervezeteknek kell megoldaniuk az elkövetkező időszak során. A kongresszus határozatai évekre — a párt új programjából adódó tennivalók több mint egy év­tizedére — adnak feladatot, útmuta­tást. A XI. kongresszus beszámolójának, vitájának középpontjában az ember állt. A dolgozó, alkotó ember. A fej­lett szocialista társadalom felépítése is e cél elérését, az emberi élet piég' teljesebb kibontakozását tűzi ki. Ennek megfelelően kell alakítani a pártbizottságok és pártszervezetek munkáját is. A munka megtervezé­sénél, állásfoglalások kialakításánál, határozatok hozatalánál, a pártellen­őrzés fokozott gyakorlásánál, a tár­sadalom összérdekével harmóniában mindig a dolgozó embernek kell előt­tünk állnia. Érzékelnie kell, hogy bármely elhatározás, intézkedés, mi­ként érinti a dolgozó kollektívát, az egyes embert. Pártunk érvényben le­vő határozatai eddig is erre késztet­tek bennünket, de most még fokozot­tabb figyelmet igényelünk e téren pártszerveinktől. Érdemi intézkedések A pártéletben mindenekelőtt a szervezeti szabályzatban is rögzített kötelességeknek kell eleget tenni. Egyetlen párttag véleményét, javas­latát sein szabad érdemi válasz nél­kül hagyni. Jó alapot ad e feladat teljesítéséhez a megfelelő foglalko­zás a beszámoló és vezetőségválasz­tó taggyűléseken, a járási, városi, üzemi pártértekezleteken elhangzott javaslatokkal, véleményekkel. Az észrevételek alapján érdemi intézke­dések szükségesek és a felszólaló párttag tájékoztatása az alapszerve­zet taggyűlésén. Törődést jelent az emberrel a párttagnevelő munka is az aiapszer- vezetekben. Bár a X. és XI. kong­resszus között alapjában egészsége­sen fejlődött megyénkben is a párt­tagság létszáma, mégis további ten­nivalói vannak a pártszerveknek, az ajánlóknak az egyéni felelősségvál­lalásában, s abban, hogy kik nyerje­nek felvételt a pártiba. A belépést egyénileg bírálják el, a felvételt kérőknek pedig ismernie kell a párt szervezeti szabályzatát, programját, célkitűzéseit és vállalnia a párt po­litikájának végrehajtását, hirdetését és védelmét. A tudatosan vállalt pártfegyelem és kötelezettség telje­sítésének megfelelően kell felvenni a pártba minden olyan dolgozót, ér­telmiségit, alkalmazottat, aki a fenti követelményeknek eleget tesz. Arra törekszünk, hogy megyénkben is — mint eddig — a terme.ésben közvet­lenül részt vevő, elsősorban nagy­üzemi munkások és termelőszövetke­zeti tagok kerüljenek felvételre, akik minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek. Első vonalban az alapszervezetek Az alapszervezeti munka haté­konyságának növelése a párt belső életének fejlesztésében a további fel­adat. Mint megyei pártértekezletünk megállapította, „az elmúlt időszak­ban különös gonddal foglalkoztunk a pártalapszervezetek munkájának erősödésével, szerepük növekedésé­vel, ... növekedett a párttagság ak­tivitása. Az alapszervezeti munka Pest megyében több mint H00 alapszervezet fogja össze a megye párttagságát. Irányításuk megoszlik. Az aiápszervezelek 72 százalékát üzemi, községi, hivatali pártbizott­ságok és párt vezetőségek irányítják és csak 28 százalékuk tartozik köz­vetlenül a járási jogú pártbizottsá­gokhoz. Ez a sajátos helyzet növeli az üzemi, községi pártbizottságok és pártvezetőségek felelősségét. Az ő feladatuk, hogy rendszeresen megbe­széljék az alapszervezetek titkáraival, vezetőségeivel a párt politikájának végrehajtásából rájuk háruló tenni­valókat. Ha ellenőrző munkájuk megfelelő, akkor elősegíthetik, hogy az alapszervezatek vezetőségei kol­lektíván dolgozzanak, s ne marad­jon a titkár magára a döntésben, a végrehajtásban. Jó módszer ehhez, ha rendszeresebbé, színvonalasabbá teszik a titkári értekezleteiket, s azok a munkamódszerek terjesztésének fórumai, a pártmunka műhelyei lesz­nek. Egységes értelmezésben Pontos az is, hogy a meglevő lehe­tőségeket jól kihasználva, gondos­kodj anák főleg az újonnan megvá­lasztott alapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok politikai képzéséről az öthónapos és egyéves pártisko- 1$®» illetve a marxista—leninista esti egyetemeken. Ezen túlmenően a já­rási pártbizottságok feladata, hogy körzetenként, vagy jellegenként — ahogy a célszerűség diktálja — szer­vezzék meg a reszortvezetők ne­gyedévenkénti módszertani tovább­képzését. Az elmúlt években a pártszerve­zetek rendszeres szervezeti élete ki­alakult, fegyelmezetten, munkaterv szerint tartják vezetőségi üléseiket és taggyűléseiket. A következő idő­szak feladata, hogy magasabbra ál­lítsuk a mércét a tartalmi munká­ban is. Ehhez az segít hozzá, ha job­ban megválasztják az alapszerveze­tek a taggyűlések, vezetőségi ülések napirendjét, megfelelően határoznak működési területükön a legfonto­sabb politikai kérdésekben. Az alap- gondolat mindenkor a pártpolitika végrehajtásának módszere. Elvsze­rű állásfoglalásokra van szükség a párt gazdaságpolitikájának megfe­lelően a termelési kérdéseikben, hogy háttérbe szoruljon a személyi érdek a közösség, a népgazdaság érdekével szemben. A hozott határozataik végrehajtá­sának, megvalósulásának következe­tes ellenőrzése elengedhetetlen. A pártellenőrzés lényege a határoza­tok végrehajtásának segítése, az adott terület helyzetének hiteles fel­mérése, megfelelő javaslatok kidol­gozása a színvonalasabb végrehaj­táshoz, a jó tapasztalatok általáno­sítására. Az ellenőrző tevékenység fokozása azonban nem jelenthet bi­zalmat’ans ágot, ellenkezőleg, a tár­sadalmi és kommunista felelősség növelését szolgálja a feltárt hiányos­ságok megszüntetéséhez. Segítség- nyújtást és további bizalmat kell je­lentenie minden vezető és minden szerv számára. Tovább erősödtek pártunkban a demokratikus vonások. Fejlődött a demokratikus centralizmus mint a párt működésének lenini alapelve. Megyei pártértekezletünk is megál­lapította, hogy a választott testüle­tek tagjai a vitában és a döntések­ben egyenrangúan vesznek részt. A választott vezetők többsége rendsze­resen beszámol tevékenységéről. A XI. kongresszus beszámolója azon­ban szóvá teszi, hogy még további feladataink vannak a demokratikus centralizmus teljesebbé tételében. Feladatunk, hogy a napi munkában több figyelmet fordítsunk a határo­zatok egységes értelmezésére. Meg­engedhetetlen például alsóbb párt­szervek, alapszervezetek munkájá­ban és az egyes párttagoknál is a határozatok, vagy állásfoglalások ön­kényes, „sajátos” értelmezése. Ezért is került elfogadásra az új szerve­zeti szabályzat 3. pontjában, hogy a párttag, „ha ellentétes véleménye van, kifejtheti a taggyűlésen, vagy a felsőbb pártszferv előtt, a határozatot azonban akkor is köteles végrehaj­tani, ha nem ért vele egyet, külön véleményét nem terjesztheti.” A mondat ezen utolsó kiegészítője a határozatok egységes végrehajtását és a pártegység erősítését szolgálja. A centrális elemek erősítése mel­lett a demokratikus vonások további fejlesztése is szükséges. A párttag­ságnak választ kell kapnia a jogos kérdéseire azon a fórumon, ahol fel­veti és ha szükséges, intézkedni kell. Tiszteletben kell tartania minden esetben a párttagok jogait és rend­szeresen igényelni véleményüket, ja­vaslataikat. A járási, városi pártbi­zottságokba, a mellettük működő pártbizottságokba sok új tagot vá­lasztottak. Mindegyikük nagy ambí­cióval, tettvággyal készül felelősség­teljes megbízatása teljesítésére. Raj­tunk múlik, hogy mint a testületek teljesen egyenrangú tagjai, eleget tudjanak tenni a párttagság által rájuk bízott feladatoknak. A demokratizmus továbbfejlesztése A pártalapszervezetek vezetőségei olyképpen is fejleszthetik a demok­ratizmust, hogy minden taggyűlésen tájékoztatják a párttagságot a vezető­ség állásfoglalásáról káderkérdések­ben és indokolják döntésüket. Így a tagság is határozottabban tud érvel­ni vezetők leváltása, vagy kinevezé­se esetén a pártonkívüli dolgozóik előtt. Rendszeresebbé tehető taggyű­léseken az egyes kommunisták mun­kájának értékelése, a párttagsággal járó kötelezettség és magatartás fej­lesztése a bírálat, a segítés útján is. Ez egybeesik a kongresszuson több felszólalásban megfogalmazott jogos igénnyel, hogy a párton belül is mi, kommunisták többet törődjünk egy­mással. Kritikával, emberi szóval ne­veljük, segítsük egymást. Ne hagy­junk senkit veszélyes helyzetbe ke­rülni, amikor az még megelőzhető. Nem vezetők és vezetettek, hanem kommunisták viszonyáról van ez esetben szó. Természetesen a párt- alapszervezetekben is a demokrácia további kibontakoztatása, fejlesztése nemcsak elhatározás kérdése. A meglevő formák és fórumok — ide értve a pártcsoportok intenzívebb politikai működését is — jobb ki­használása mellett, az információ tu- datosabbá tétele, tartalmának és he­lyenként mennyiségének növelése is szükséges. A vitába bekapcsolódni, véleményt mondani, javasolni csak az tud, aki megfelelő tájékozottság­gal rendelkezik. A párt-, az állami, a gazdasági élet legfőbb kérdéseiről az informá­ciók beszerezhetők az újságok és egyéb hírközlő szervek útján, de az üzem, a munkahely, az intézmény munkájáról, terveiről, gondjairól a szükséges informcáióval a párttag­ságot, a dolgozókat a párt- és gaz­dasági vezetőknek kell ellátniuk. Helyenként fokozottabb mértékben is, mint az elmúlt időben. Az üzemi demokrácia további ki­bontakoztatása jelenleg a legfonto­sabb feladatok egyike. Ebben új sze­repet kell kapnia az egyre terebé­lyesedő és tartalmi jegyeiben erősö­dő szocialista brigádmozgal ómnak, továbbá a pártszervezetek vezetői­nek, a most megválasztásra kerülő szakszervezeti tisztségviselőknek, bi­zottságoknak, valamint a KISZ szervezeteinek. A demokrácia további kibontako­zásával együtt kell erősödnie a dol­gozók körében kifejtett nevelőmun­ka hatékonyságának. Kongresszu­sunkon ismét megfogalmazást nyert, hogy a szocializmus a munka tár­sadalma. A történelmi jelentőségű fejlődés ellenére e téren még továb­bi tennivalóink vannak, hogy való­ban mindenki végzett munkája ará­nyában részesüljön a megtermelt javakból. Ebben is alapvető szerepet tölthetnek be a munkahelyi kollek­tívák, illetve azok fórumai. Kötelességet jelent A Központi Bizottság beszámoló­jában és több beszámolóban is sok szó volt a kádermunkáról, a veze­tőkkel szemben állított követelmé­nyekről. Megfogalmazódott, hogy a szocialista fejlődés növekvő köve­telményeket támaszt a vezetők, kü­lönösen a kommunista vezetők Iránt. Érdemes idézni Kádár János elvtárs szavait, „Mielőtt valaki kommunista lesz, illetve köztisztséget, pártfunk­ciót vállal, jól meg kell gondolnia elhatározását..., kommunistának, pártfunkcionáriusnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztást jelent, hanem mindenek­előtt kötelességet, munkát, küzdel­met a kommunizmus eszméjének, a munkásosztálynak, a népnek önzet­len szolgálatát”. Erre gondolunk akkor, amikor — a megyei pártértekezlet útmutatásá­nak megfelelően is — a vezetők ki­választását, nevelését céltudatosab­bá igyekszünk tenni Pest megyében. A megyei pártértekezlet beszámoló­ja megállapította, „A vezetői után­pótlásban, az utánpótlás nevelésé­ben még nem következett be a szük­séges folyamatosság.” Bátrabban kell vezető beosztásba helyezni, ve­zetésre alkalmassá nevelni a köz­ügyek iránt érdeklődő, a munkában élenjáró, közmegbecsülést élvező dolgozókat. Az eddiginél is nagyobb számban nőket és fiatalokat. Ám abban, hogy alkalmasak legyeinek, még sok tennivalója van a nevelés területén a pártszervezeteknek és az utánpótlás neveléséért felelős veze­tőknek. Olyan vezetői utánpótlás nevelése a feladatunk, amely mindig szem előtt tartja vezetői feladata — a termelés fejlesztése, irányítása — mellett az értéket létrehozó embert, a közösséget, és mindenkor számít munkatársai, a dolgozók véleményé-: re. Csak összefogással A XI. kongresszuson megfogal­mazott nemes célokat — a pártszer­vezetek irányításával — csak a tö­megszervezetek és tömegmozgalmak összefogott munkájával tudjuk ered­ményesen megvalósítani. Az orszá­gos eredményekkel összhangban a megyénkben működő szakszervezeti bizottságok eredményes munkát fej­tenek ki a párt és a dolgozó töme­gek kapcsolatának fejlesztésében. A most kezdődött szakszervezeti vá­lasztások során minden bizonnyal egyre több felkészült munkást, ér­telmiségit, fiatalt és nőt választa­nak meg vezetői , szervük , tagjának,,^ akik a szakszervezetben dolgopc) kommunisták közreműködésével eredményesen oldják meg a szak- szervezetek politikai, mozgalmi jel­legének fejlesztését. Az utóbbi években egyre felelős­ségteljesebben vállalnak részt me­gyénkben a pártszervezetek a KISZ pártirányításában, politikai jellegé­nek erősítésében, a fiatalok politikai nevelésében. Ennek és a KISZ-bi- zottságok egyre fejlődő munkájának eredménye, hogy 1972-től jelentősen nőtt a KISZ-ajánlással felvett és a párttagságra méltó fiatalok száma. A meglevő aktivitást, politikai befo­lyást fokozva kell alkalmassá tenni megyénk KISZ-szervezeteit az ön­állóbb munkára, amellyel növelik és erősítik befolyásukat az üzemi, ter­melőszövetkezeti dolgozó fiatalok körében és a lakóterületeken. Megyénk népfrontbizottságaira abban hárulnak további feladatok, hogy a fejlett szocialista társadalom építésére valamennyi alkotó erőt összefogjanak, mozgósítsanak. így erősíthetik tovább azt az egységet, mely Pest megye bármilyen foglal­kozású lakossága, munkások, ter­melőszövetkezeti dolgozók, érteami- ségiek, párttagok és pártonkívüliek összefogásában eddig is megnyilvá­nult. Töretlen politika A XI. kongresszus több mini négyévi — a X. kongresszus óta végzett — munkát értékelt, öt évre határozta meg a feladatokat. Felvá­zolta a következő 15—20 év pers­pektíváját, elfogadta a párt új prog- •ramját. A kongresszusi beszámoló­nak szinte minden mondata új és új tennivalókra hív, mozgósít és igényli valamennyi, így megyénkben, párt- szervezet s minden egyes párttag cselekvő részvételét a határozatok megvalósításában. A kommunisták mindig hittel és bizalommal tekintenek a jövő felé. Erre most is minden alapjuk meg­van. Töretlen politikát folytató ve­zető pártunk van, s tagjai vagyunk a szocializmust építő népek nagy családjának, mellyel együtt őrkö­dünk békés alkotó munkánkon. Ez a tudat biztathatja Pest megye kommunistáit, szocializmust építő minden állampolgárát új tettekre a XI. kongresszus határozatainak eredményes megvalósítására. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents