Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

Elkészül 1976-bsn Óvoda épül Túrán Túrán az idén hetven óvo­dai felvételi kérelmet , kel­lett visszautasítani azzál az indoklással: a mostani óvoda annyira zsúfolt már, hogy oda egyetlen új gyereket sem lehet felvenni. Ennek az ál­datlan helyzetnek a megszün­tetésére döntött úgy Túra nagyközség tanácsa, hogy egy új, 100 személyes óvoda épí­tését kezdik el. Takács Gyula tanácselnök ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a ter­vezés és a kivitelezés összes költségei meghaladják a há­rom és fél millió forintot. A pénz előteremtéséhez a Pest megyei Tanács másfél millió forinttal, a helybeli Galga menti Rákóczi Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet 400 ezer forinttal, a MÁV-igazga- tóság pedig 100 ezer forinttal járul hozzá. Húszezer forint­tal segít emellett a Hatvani Konzervgyár, s a fennmaradó összeget — benne 500 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát — a helybeli tanács sa­ját erőből kívánja előterem­teni. A napokban elkezdődött az új óvoda építése. Az első ka­pavágásokat — pontosabban a beépítendő terület fáinak kivágását — huszonegy szülő végezte társadalmi munkában — Sára Ferencné vezető óvó­nő irányításával. Majd 32 társadalmi munkás — a ter­melőszövetkezet szocialista brigádjaiból alakult csoport — 14 ezer darab téglát szállí­tott az építkezés színhelyé­re. A munka serényen folyik tehát, s így minden remény megvan arra, hogy a szülők és a társadalmi szervezetek összefogásával 1976-ra vég­legesen megoldódjon Túrán az óvodás korú gyermekek el­helyezése. Takács Pál Hamuvá száradt ruhák Tűz ütött ki Kistarcsán, Horváth Kálmán helybeli la­kos Marx Károly utca 25. alatti lakásában, ahol egy ruhaszárító állvány — felte­hetően a ruhák t súlya alatt — ráborult az olaj kályhára. Horváth Kálmánné éppen az udvaron foglalatoskodott, amikor észrevette a füstöt. A házban tartózkodó két kis­gyermeket időben sikerült ki­menteni az épületből. A tűz­oltóság felmérése szerint a kár értéke meghaladja az ezer forintot. II. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1975. Április 11., péntek A legolcsóbb Pest megyében A helyi igényekre gondolnak A gödöllői városi tanács leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésének egyik napirendi pont­jaként Heltai Miklós Gábor, a Török Ignác gimnázium igaz­gatója számolt be az oktató­nevelő munka tárgyi és sze­mélyi feltételeiről. Makacs búvárszivattyúk Elmondta, hogy gimnáziu­munk speciális helyzetben van, hiszen az épület régi és el­avult, s nem is oktatási intéz­mény céljaira létesült. A tan­termek legnagyobb része rossz méretű, korszerűtlen, kevés a szertárhelyiség, szűk a nevelői szoba, s egyre jobban avul a vízrendszer. A villamosenergia­rendszer például tavaly ősszel felmondta a szolgálatot, teljes cserére, rekonstrukcióra volt szükség, amely 60 ezer forint­ba került. Napjainkban pedig a belső vízrendszer jutott olyan álla­potba, hogy elkerülhetetlenné vált a teljes felújítás, hiszen állandó a belső szivárgás, s akadozik a szennyvízelvezetés is. E munka elvégzésére az is­kolának fedezete nincs. A gon­dokat még tetézi az, hogy a gimnázium nincs rákapcsolva a városi vízrendszerre, hanem saját mélyfúrású kútból „táp­lálkozik”. A gyakori meghibá­sodások kijavításában már több esetben - kaptak rendkívüli gyorssegélyt a Dunakanyar Re­gionális Vízmű gödöllői üzem­főnökségétől, amelynek szocia­lista brigádjai díjmentesen ja­vították ki a makacskodó bú­várszivattyúkat. Ugyancsak az elmúlt esz­tendőben tért át az iskola az olaj-, illetve a fafűtésre. E kor­szerűsítés ugyancsak 60 ezer forintba került. Ez nagy előre­lépés volt, mégis csak félmeg­oldásnak bizonyult, hiszen az ideális az lenne, ha az iskola központi fűtéssel dicsekedhet­ne, már ■ csak azért is, mert immár egyre több délutáni is­kolai foglalkozást tartanak, amely időpontra a helyiségek többnyire teljesen kihűlnek. Megemlítjük még, hogy az elmúlt két esztendőben össze­sen további 120 ezer forintot költöttek mázolási munkála­tokra. Bemutató tanításokkal Lapunk tudósításaiból is is­meretes, hogy a Török Ignác gimnázium nagy gondot for­dít az audiovizuális eszközpark fejlesztésére. Ennek során ki­építették Pest megye legol­csóbb, tizenhat munkahelyes nyelvi laboratóriumát, amely végül is 160 ezer forintba ke­rült. Sikerült elérniük, hogy az alapvető eszközökből minden tanulócsoportra jut egy kész­let. A különböző fejlesztések­hez, korszerűsítésekhez termé­szetesen nagyban hozzájárult a Pest megyei és a gödöllői váro­si tanács. Az igazgató elmondta, hogy jelentősen javította munkakö­rülményeiket, hogy az Agrár- tudományi Egyetem tavaly rendelkezésükre bocsátotta a korábban az iskolában általa bérelt helyiségeket. Ez tette le­hetővé, hogy az idén szeptem­bertől egy óvónőképző szak­középiskolai osztály kezdje el a munkát a gimnázium épü­letében. Ez persze sok jó olda­la mellett azt is jelenti, hogy a helyiségeket maximálisan ki kell használni, s ideiglenesen, az új gimnázium megépülésé­ig le kell mondaniuk a szak­termi rendszer továbbfejleszté­séről, a könyvtár kialakításá­ról, holott ezek is igen sürgős feladatok lennének. A pedagógusok jó munkáját bizonyítják a tanulók külön­böző versenyeredményei, elő­kelő helyezései. Tény, hogy az oktatómunka színvonalának további emeléséhez a módszer­tan korszerűsítésére van szük­ség. Az elmúlt években ezzel kapcsolatban is több alkotó kezdeményezés született a gim­náziumban. A teljes testület vállalta, hogy a programozott oktatás kérdéseivel foglalkozva igyekszik ennek módszereit a mindennapi gyakorlatban is kipróbálni. E cél érdekében havonta szerveznek házi és is­kolák közötti bemutató tanítá­sokat, tanulmányozzák a szak- irodalmat, s több pedagógus végzett úgynevezett programo­zó tanfolyamot. A nyelvi labo­ratórium elkészülte megfelelő eszközöket is ad e munka sike­rekkel kecsegtető folytatásá­hoz. Bálványost Kálmánné ta­nárnő bekapcsolódott az Orszá­gos Pedagógiai Intézet által kezdeményezett kísérleti nyelv­tan tanításának munkálataiba. Urbán János és Vancsó Imré- né pedig programozott tan­könyvek alapján foglalkoznak szakköreikkel. Szocialista szerződések A gimnázium egyik alapve­tő törekvése, hogy szélesítsék a tanulók ismereteit, s jobban alkalmazzák azokat a helyi igé­nyekhez. A nevelőmunka terén is ér­tek el eredményeket, ebben sok segítséget adtak és adnak a különböző szocialista szerző­dések, mint amilyet például a Dunakanyar Regionális Vízmű­vekkel, a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézettel, a Szilas- menti Termelőszövetkezettel Az alagút tovább él (2) Egy török erőd homokkőfüllce egy függőle­ges falban, ittunk, füröd­tünk. Oly szép az egész szurdok, hogy a Műegyetem évtizedekig itt tartotta tér­kép- és vasútépítési gyakor­kötöttek; a szocialista brigá­dokkal való kapcsolat, a közös kulturális és politikai progra­mok nevelő hatásúak. F. B. Kétszer ötvenkét lakás panelelemeinck összeszerelését fe­jezik be a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a gödöllői Szabadság téri lakótelepen. Ha az időjárás is úgy akarja, április legvégére be tudják fejezni ezt a munkát. Ké­pünkön: Rágyel Mihály brigádvezető és Makádi Ferenc blokk- szerelő illeszti helyére a panelt. (Barcza Zsolt felvétele) Szakmai viadalok — fiataloknak Kétszázötven ifjúkommunis­ta dolgozik a Ganz Műszer­művek gödöllői Árammérő- gyárában. Közös munkájukról, az elmúlt egy esztendő moz­galmi tapasztalatairól nemrég számolt be a vállalat KISZ- bizottsága az Árammérőgyár pártbizottságának. Érthető az az érdeklődés, amellyel a vál­lalat a KISZ-tagok munkáját kíséri, hiszen a gyár minden tizedik dolgozója KISZ-tag. Néhány adat a közeli múlt­ból: Nyolc alkalommal, ösz- szesen 320 fiatal részvételével szerveztek vitaestéket, a gyár­ban a ma forradalmiságáról. Az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet ja­vára tavaly 40 ezer forint be­fizetését tervezték a gyári fia­talok. A november 23-án meg­szervezett kommunista műsza­kon 520-an vettek részt, s így az akció 52 ezer 308 forintos bevétellel zárult, amelyből 50 ezer forintot már be is fizet­tek a vietnami-alap számlá­jára. f kapcsolóórát szerelnek össze társadalmi munkában, elké­szítik az új festőüzem olajtar­tályát és a présöntő műhely­hez vezető utat. Vállalásaik sorra teljesültek. Nem hanyagolták el a Ganz-ban a szakmai tovább­képzést sem. Az FMKT segít­ségével, irányításával és szervezésével szakmai ver­senyt írtak ki a három gyár esztergályosai számára. A ve­télkedő első három helyét a gödöllői Árammérőgyár fiatal­jai szerezték meg. A mozgalom másik feladata a politikai nevelőmunka. A gyári pártbizottság szervezé­sében indult marxizmus—le- ninizmus esti egyetemre négy KISZ-tag, a középiskolába pe­dig 15 ifjúkommunista jár. Huszonhatan rendszeres láto­gatói a pártszemináriumok előadásainak s még ennél is magasabb — több mint 100 — a KISZ által szervezett politi­kai oktatás hallgatóinak szá­ma. A vállalat fiataljai így 25 százalékkal teljesítették túl tavaszi felajánlásukat. A mozgalomban végzett munkájuk elismerésekép­pen a vállalat KISZ-bi- zottságának javaslatára hatan kaptak tavaly Ki­váló dolgozó kitüntetést, ketten aranya,koszorús KISZ-jelvényt. Mint mindenütt — termé­szetesen a Ganz árammérő­gyárbeli fiatalok''is legfonto­sabbnak a gazdasági munkát tartják. A gyárban 12 ifjúsági szocialista brigád működik és ebből három úgynevezett KISZ szocialista brigád. A brigádok a XI. pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy 400 darab VK típusjelű A tavalyi év áprilisában és májusában rendezték meg — előbb ai üzemekben, majd a vállalatoknál — az ifjúsági parlamentek tanácskozásait. Az egyébként hasznosnak in­duló kezdeményezés nem mindenütt talált kedvező visszhangra. Akadtak üzemek, ahol KISZ-fórumnak tekintet­ték az ifjúsági parlamentet, holott az valamennyi fiatal érdekeit kellett volna hogy képviselje. Voltak olyan mű­helyek is, ahol a fiatalok nem kaptak kielégítő vá­laszt a parlamenteken fel­vetett kérdéseikre és ebből azt a tanulságot vonta le a gyár KISZ-bizottsága, hogy a jövőben még haté­konyabban kell őrköd­niük a törvényesség és a demokratizmus fölött Anyakönyvi hírek : 1848-ban fü­ll Gaiga I részmalmot —-------------- hajtott (ször­ny ű krimis adatok levéltá­ramban), most csak felhősza­kadáskor lehetne ott deszkát vágni. A jakabi tó fenekét még látni lehetett: remek homok volt. Vígan futott át rajta a patak. A felső tó álomszép tengerszem volt, agyag „sziklák” közt, vadka­csákkal. Ma bűzös mocsár. A besnyői kolostor 200 éve csö­vön kapta a bő vizet a Cse­mete-forrásból. Ma éppen, hogy víz van benne. A régi katonai térképek forrásai ma kicsi sarak. Tehát az alagút idején járhatatlan vizeken kellett átvágni magukat az építőknek. Talán sügérek vol­tak? Az alagút-hitűeknek még egy kedves apróság: leírtam a regéci vár úszóbajnok ka­csáját. Négyen hallottuk, mind helybeli. Most olvasom Török Sándor könyvéből (A szemtanú naplója, 1941), hogy a kacsa a Tiszába úszik, ha a huszti vár kútjába dob­ják. Az ember azt hinné, hogy e büszke várakat ka­csaúsztatók kötik öss2e, és a kuruc várurak békében ré­cét tenyésztenek. Lehet ka­csaviadal is? Én ismerem jó pár vár kútját, 2—3-nak még a bőrvedrét is, már ahol ide­jében padlásra tették, hogy megérjék látogatómat. Égő szalmát szokás leengedni ezekben. Bizony szikla és szikla végig, semmi egész­séges huzattal. És, hogy gö­döllői példával mutassak be kútmeséket, lássuk újra a csurgói barlangot és dr. Be­reute nagyon érdekes felte­véseit.----------------- szárítói Pe­I A kopár j restetőt min­------------------ denki ismeri: kiugró hegyfok és meredek. Régi neve: Kőugró. Berente öregektől hallotta, hogy ezen török erőd volt. És valószí­nűnek tartja, erre ment egy­kor a pest—kassai nagy or­szágút. Meglelte a felmenő szerpentint is. Az öregek sze­rint a fok tetején akna volt, vasrács a fenekén. A legér­dekesebb az. hogy Berente előtt 20 évvel, mikor a bar­langot ástuk, nemcsak lát­tuk a négyszögű aknát, ha­nem féltünk is tőle. Vasm's már nem volt benne, később a legeltetők betemették. Így járhatott arra Berente, már nem láthatta. Szerinte a vár kútja. Ennek ellentmond, hogy a Csurgó 300 méterrel keletre akkor bő forrás le­hetett és így az aknában nem lehetett víz. A barlang, a forrás és a vélt erőd közt van, ugyan­abban a hegygerincben, a Csurgóra néz. Remek fotóm van róla. A Csurgó akkor még vígan folydogált, remek latait. Erről talán máskor. A Csurgó a 20-as évek végén kiszáradt, az erdészet a fül­két szétzúzta, hogy ne jár­junk oda. Íme: ismét egy ki­száradás.- ismét Beren- tének a szót.------------------- 1920-ban egy kolozsvári menekült jött ide török kincsek végett. Egy mi­sekönyvet „kapott” állítólag egy kolozsvári paptól. En­nek belső fedelén nagyon öreg latin szöveg volt a Kőugró török erődjéről és kincseiről, 1840-es dátummal. Schláger plébánossal fordít- tatta le és utóbbi mesélte el Berentének. Eszerint a kin­csek a Kőugró barlangjában vannak, a Juharos felé néző oldalban. De mérges gázok vannak benne. A kincskereső itt-ott ásott, majd elment. Megjelent mindez a Gödöllői Hírlap 1940. VII. 14-es és. 21-es számaiban. Mi 1921 és 22 nyarán ástunk a barlangban. Sem gáz, sem kincs. A rejtélyes idegen ugyan megelőzött, de a ko­pár homokkő és a barlang kicsisége, közismert volta, percekig sem hagyott ben­nünket kétségben, csak az if­júi kaland volt szép. De cso- dálkozhatik-e valaki, ha legen­dák kelnek, mikor mi hely­beliektől tudtuk meg, ő pe­dig Kolozsvárott! Hegedűs László Született: Süveges Miklós és Névai Julianna: Róbert, Kolozs István és Sasvári Er­zsébet: Anita, Damó Ottó és Rubaj Julianna: Zsuzsanna, Balogh Géza és Molnár Sa­rolta: Ágnes, Kupecz János, és Kálmán Erzsébet: Ildikó, Koza István és Jenei Erzsé­bet: Gabriella, Lipcsai Pál és Tóth Anna Katalin: Andrea, Csapó József és Veizer Ilona: Tamás, Rigó Béla és Eszén yi Mária: Balázs Zoltán, Sziráki István és Samu Mária: Ber­nadett Mária, Kórodi Sándor János és Radajkovics Anna: Gábor, Kurunczi Sándor és Kiss Erzsébet: Éva, Pásztor Gyula és Nyíri Erzsébet: Gyula, Szabó József és Bo- zsik Erzsébet: Lívia Eszter, Kovác? Péter Ede és Oroszi Lídia: Szilvia, Sziráki László és Pető Julianna: Bernadett, Bereczki János és Propszt Erzsébet: Edit, Száraz Tamás Róbert és Huszár Adél: Krisztián. Házasságot kötött: Tamás Ferenc és Pénzes Mária, Oláh Imre és Bánóczi Irén Gi­zella. Elhunyt: Majer Pál, Bo­rosa Ferencné Bíró Hermin Paula, Seres Andrea, Gyibók Ödönné Garzó Katalin, Sel­rneczi Ferenc, Lévai Mi- hályné Tilhof Mária, Csapár József, Borcsányi István. h felvilágosodásról A péceli Szemere Pál mű­velődési házban április 11-én, pénteken délután öt órakor ismeretterjesztő irodalmi elő­adásra kerül sor. Juhász Je­nő, a péceli művelődési ál­landó bizottság elnöke, szak- felügyelő és gimnáziumi ta­nár tart ma előadást a fel­világosodáskori magyar írók­ról. Levél a Rádiótól Idén is megrendezik a labdarúgó tehetségkutató ver­senyt. A gödöllői járásból je­lentkező tizennyolc fiatal áp­rilis 13-án délelőtt 9 órakor, a gödöllői GEAC-pályán ta­lálkozik a minősítést végző szakemberekkel. Az ő véle­ményük alapján indul április 14-én Dunakeszire, a megyei „válogatóra” a legtehetsége­sebbnek ítélt csoport. Az áp­rilis 13-i tehetségkutatóra a „tizennyolcak” már meg­kapták az értesítést. a KISZ-tagoknak. Az új/ mozgalmi évben a gyár KISZ-esei akciót hir­detnek Ne legyen olyan KISZ-tag, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát — névvel. B. P. A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ ASZTALOS, LAKATOS, KŐMŰVES, ÁCS SZAKMUNKÁST, betanított és segédmunkásokat. Cím: 2101 Gödöllő, Dózsa György u. 67. Telefon: 456. I Adjuk át líjütaiHinisták az firaniiérőgyárten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents