Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1975. MÁRCIUS 8., SZOMBAT Termelési tanácskozás a kefegyárban Kétszeresére növelték az exportot Kétheti nyereségrészesedést kapnak a dolgozók Jól bevált módszer: a Mono­ri Kefegyárban is egy-egy fel­adat elvégzését üzemrészen­ként, brigádonként tárgyalnak meg, .amolyan kis termelési ta­nácskozáson. Szükség van azonban egy évben kétszer-há- romszor összevont termelési ta­nácskozásra is, amelyen a gyár egészét érintő kérdéseket vi­tatják meg. Így történt ez a napokban is, az összevont ter­melési tanácskozáson részt vett a gyár egész kollektívája. Horváth István igazgató is­mertette a dolgozókkal a gyár múlt évi termelési és gazdasá­gi eredményeit. 1973-ban 38 millió forintos árbevételt értek el, s ezt a múlt évben 10 millióval szárnyalták túl. Számottevően emelkedett az exporttevékenység is. 1973-ban 5 millió forint értékű árut ex­portáltak az ARTEX-en keresz­tül, tavaly már 10 millió 230 ezer forintot érő termék került az országhatáron túli megren­delőkhöz. A monori gyár a múlt esz­tendőben is elsősorban hagyo­mányos háztartási és műszaki keféket gyártott. Az ebből származó bevétel 37 millió fo­rint volt. A könnyűfémöntés is komoly hasznot hozott. Foglal­koztak ezenkívül fatömegcik­kek (játékkeretek) gyártásával is. Csupán a logarlécgyártás esett vissza, erre a hagyomá­nyos termékre a múlt éveké­nél jóval kevesebb megrende­lés érkezett részükre. A logar- üzemben profiltisztítást hajtot­tak végre, s ettől azt várják, hogy az idén ismét megnő az érdeklődés a lécek iránt. A termelésfelfutás annál is dicséretesebb, mivel 67 százalékát a termelé­kenység. és fsak 33 száza­lékát érték el létszámeme­léssel. A hatékonyság 16, a termelé­kenység 18 százalékkal emel- , lfedett a múlt évihez mérten. A vállalati eredmény 5,2 millió forint, s ez csaknem kétmillió forinttal több az 1973. évinél. Az egy főre jutó termelési ér­ték 143 ezer 811 forint volt 1974-ben. Az exportfelfutás annak is köszönhető, hogy szocialista szerződést kötöttek az ARTEX- szel, s új vásárló partnereket sikerült ily módon szerezni. A monori kefe ma már is­mert a közel-keleti, az af­rikai' államokban, és szál­lítottak jelentős mennyi­séget Kanadába is. Az igazgató megemlítette, hogy az idén tovább kívánják szélesíteni a „Dolgozz hibátla­nul!" -mozgalmat, s a cél: mi­nél kevesebb selejt kerüljön ki a késztermék közül. Mivel zömében import fa­anyaggal dolgoznak, szükséges­sé vált takarékossági intézke­dési terv kidolgozása, a hulla­dékanyagok célszerű felhaszná­lása. Ennek máris vannak eredményei. A kongresszusi munkaver­senyben 12 brigád 142 dolgozó­ja képviselteti magát. A tava­lyi eredmények elérésében nagy részük van, s az idei meg­növekedett feladatok megoldá­sában is sokat várnak tőlük. Az idén 54 millió forintos tervet tűztek ki maguk elé. A vállalati feladatterv jól szol­gálja az újítási mozgalom ki- szélesítését. Huszonnégyezer forint külön újítási díjat ad­nak azoknak a dolgozóknak, akik olyan újítást nyújtanak be, amely a vállalati feladatok megoldását segíti. Sajnos, a kiváló vállalat cí­met nem pályázhatták meg, mivel a balesetek száma emel­kedett, tavaly 29 sérülés tör­tént a monori gyárban. Az el­avult géppark természetes ve­lejárója ez a magas szám. A nyereség terhére ezért magas összeget csoportosítottak át a fejlesztési alapra. A követke­ző években szeretnék a gép­park felújítását megoldani. A jó eredmények nyomán kétheti nyereségrészesedést fi­zetnek ki a dolgozók részére március közepe táján. G. J. Lesz-e gazdája ötvenezer forintnak? Tavaszodik. Ássák a mono- riak is a kerteket, metszik a szőlőt, gallyazzák a fákat. Es­ténként tUzek gyulladnak a porták kerítései mögött: ége­tik a száraz füvet, a gazt, ke­sernyés füstszag úszik a leve­gőben. Egy férfi kerékpárral járja az utcákat: „Rózsát, futóró­zsát tessék!” Fogy az áru, nem is drága, 12 forint egy nemes rózsatő. Vajon a monori utcák mi­lyenek lesznek az idén? Ta­valy harmincezer forintot ajánlott fel a tanács a leg­szebb, leggondozottabb, virá­gos utca lakóinak. Nem akadt gazdája. Az idén az összeget már ötvenezerre emelték. Eszébe jut-e majd valamelyik tanácstagnak, utcabizalminak, hogy megszervezze: szedje rendbe minden lakó a portája elejét, s ha rózsát nem is, de valamilyen virágot ültessen? Lesz-e gazdája az ötvenezer forintnak? K. Zs. Bizakodó hangulatban Rajt előtti körkép Vasárnap megkezdődik a megyei I. osztályú labdarúgó- bajnokság tavaszi idénye. Az élen valószínűleg nem sok ér­dekesség történik, hiszen Perbál biztosan vezet, annál nagyobb harc várható a ki­esés elleni küzdelemben. Itt csupán az dőlt el, hogy a nemrég még NB III-as Pilis- vörösvár búcsúzni kénysze­rül. A monori járás „megyeis” csapatai is szorgalmasan ké­szülődtek a tél folyamán a várhatóan nagy tavaszi küz­delemsorozatra. Az alábbiak­ban rövid körképet adunk a három csapat készülődéséről. PILIS A pilisiek a 6. helyen zár­ták az őszi idényt. Ennél fel­tétlenül jobb szereplést vár­tak, de nincs elkeseredés a csapat háza táján. Az őszi idény végeztével Kelen Endre edző megvált a csapattól, s helyébe a sportköri vezetés Józsa Benőt szerződtette. A Ceglédi Vasutas, majd a Nagykőrösi Kinizsi egykori játékosa, illetve ifiedzője nagy ambícióval látott mun­kához. Az alapozást január 15-én kezdték meg. A jó idő kedvezett a felkészülésnek, s így az edzések zömét a sza­bad téren tudták megtartani. Több előkészületi mérkő­zést is játszottak. Péterivel oda-vissza alapon mérkőztek meg, de játszottak Kakuccsal és sokszor egymásközt is. A rajt előtti főpróba nem sike­rült, Kiskunlacházán az MNK-ban 3:2 arányú veresé­get szenvedtek. Ennek ellené­re bizakodó hangulatban vár­ják a rajtot. Csak az okoz némi aggodal­mat, hogy Perjési I. orvosa nincs rendben. Malik lesze­relt, jelentkezett is, de egye­lőre kérdéses, hogy számít­hatnak-e rája. A pilisiek az első forduló­ban Törökbálintot fogadják saját otthonukban, s feltétle­nül nyerni szeretnének Az idény végére a 3. hely meg­szerzését tűzték ki célul. MONOR 2:0-s monori vereség Pusz- tavacson. Ez a rövid króni­kája az elmúlt vasárnapi Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), GÁmrőn és Péteriben: ' központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 207.), Magló­don és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Fehér Csaba (Pilis, Rákóczi u. 67.), Süly­sápon és Úriban szombat reg­geltől: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László tart ügyeletet vasár­nap. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­baton 12-től 19 óráig és va­sárnap reggel 8-tól 13-ig, dél­után 15-től 19-ig Monoron a főtéri gyógyszertárban. MNK-mérkőzésnek. A monori labdarúgók is kedvező körül­mények között kezdhették meg a felkészülést, hiszen rendelkezésükre állt a gim­názium tornaterme, ahol fő­leg az erősítő gyakorlatokat végezhették. Több előkészületi mérkő­zést játszottak a fővárosban, s Péterivel kétszer is meg­mérkőztek. Hazai pályán 5:1- re győztek, Péteriben már' csak 3:3-as döntetlenre futot­ta erejükből. A játékosállo­mányban csupán annyi válto­zás van, hogy Halápi is ren­delkezésre áll. Az első fordulóban Buda­örs otthonába látogatnak, s szeretnének döntetlenhez kö­zeli eredményt elérni. MAGLÖD A megyei bajnokságban ját­szó maglódiak a fővárosban alapoztak Egervári László ed­ző vezetésével. Az MTK Sal­gótarjáni úti edzőpályáján jó körülmények között készül­hettek. Nem kevesebb, mint 12 előkészületi mérkőzést ját­szottak. Olyan csapatokkal mérkőztek, mint a BVSC, a Lőrinci Fonó, a MEDOSZ- ERDÉRT, a Ganz-MÁVAG II. Az MNK első fordulójában Valkón is győzött a csapat, és továbbjutottak a második fordulóba. Vasárnap az IM Vasas Ik- lad látogat Maglódra. Van törleszteni valója a csapat­nak, hiszen ősszel 4:0-ás ve­reséget szenvedtek Ikladon. P. Nagy II. leszerelt, s ismét a csapat rendelkezésére áll, valószínűleg, hogy már a kez­dő 11-ben is helyet kap a fia­tal játékos. A maglódiak szeretnének középmezőnyben végezi-i. Gér József MŰSOR MOZIK Gomba: Aranyláz + Kutya' élet. Gyömrő: Lóháton, ágyú- tűzben. Maglód: Két bal láb az ezredben. Mende: Vadállat tok a fedélzeten. Monor: A lo­pakodó Hold. Éjszakai előadás: Egy férfi, aki tetszik nekem. Pilis: Csata a havasokban. Ül­lő: A briliánskirálynő bukása. Vecsés: Merénylők. Éjszakai előadás: A halál erődje. MŰVELŐDÉSI HÁZ Péteri; 18-tól 22 óráig klub foglalkozás. UTTÖRŐHÁZ Gyomron, 14-től 17 óráig asztalitenisz haladóknak és természetjárók, 15-től 17-ig kürtös-dobos foglalkozás. A TANÁCSÜLÉS TÁRGYALTA Monor közegészségügye A monori legutóbbi tanács-1 ülés egyik napirendi pontja­ként a nagyközség közegész­ségügyi helyzetéről, a szociál­politikai feladatok megvalósí­tásáról tárgyaltak. Monor területén öt körzeti orvos dolgozik, egy-egy beteg­ápolónővel, orvosfrnokkal. Ke­vesen vannak, s tavaly beteg­ségek miatt még rosszabbodott is a körzeti orvosi ellátás. A helyettesítések miatt túlzsúfoltak lettek a várók, meghosszabodott a rende­lési idő. Az utóbbi években a bete­gek száma is nő. Az ideális körzeti lélekszámúéi — álla­pítja meg dr. Kövesi László ügyvezető körzeti orvos jelen­tése — még akkor is messze elmaradna Monor, ha még egy körzeti orvos munkába állhat­na. A körülményeket csak sú­lyosbítja, hogy Monort a vasút­vonal kettészeli, s a telepi részt a jövőben egy orvos­nak ellátni csaknem lehetetlen lesz. A központi ügyelet megszer­vezésével csökkent az orvosok munkaidőn túli munkája, a túlterhelés azonban jó néhány területen még így is érezteti hatását. Nincs idejük az or­vosoknak egészségügyi előadá­sok megtartására, nemigen tudnak részt venni a vöröske­resztes feladatokban. Hiányos az iskolaorvosi munka — szük­ség lenne mielőbb főállású is­kolaorvosra. A nagyközség egyetlen gyermekszakorvosá­nak vállára sem kis teher ne­hezedik: ellátja a járási ren­delőintézet szakorvosi teendőit, s mellette a csecsemő- és gyer­mektanácsadást is. A hatalmas betegforgalom mellett ez szin­te erőn felüli munka, sürgeti a gyermekorvosi körzetek megszervezését. Egyre több a családtagok ál­tal nem támogatott idős, beteg ember. Az ő ellátásukat a nagyközségi tanács legfeljebb anyagilag tudja támogatni. Megoldatlan a szociális otthon­ba való elhelyezésük: jelenleg nyolcán várják, hogy helyük legyes vala­melyik otthonban. A nagyközség közegészség- ügyi helyzetének javításában is akad tennivaló. A cigány­telepen van szükség a legtöbb munkára: következetesen meg kell valósítani a végrehajtó bizottság által hozott intézke­dési tervet. A közkutak szennyezetitek, karbantartásuk sem megfelelő — sürgető a vízvezeték kiépí­tése. A lakók a végrehajtó bi­zottsági határozat ellenére sem szerezték be a zárható szemétgyűjtő edényeket. A vasútállomás rendje, tisztasá­ga is erősen kifogásolható. Az iskolaegészségügyben el­sősorban a folyóvíz hiánya okoz gondot. A vendéglátóipari egysé­gek nem felelnek meg a közegészségügyi előírások­nak, elsősorban a Vigadó és a Fé­szek vendéglő konyhái szorul­nának sürgős átalakításra. A gyermekélelmezésben előbbre- lépés a zárt gépkocsival tör­ténő élelmiszer-szállítás. Hűtő- szekrénnyel látták el a tálaló- konyhákat is. A hiányosságok megszünte­tése elsősorban pénzkérdés — de amint lehet, mielőbb vál­toztatni kell. K. Zs. Panasz az autóbuszvezetőkre A legutóbbi tanácsülésen az egyik idős tag elpanaszolta felszólalásában, hogy a pesti vonatról hazajövet a sápi autóbusz felé igyekezett, azon­ban annak vezetője nem vár­ta meg, hanem az orra előtt zárta be az ajtót és elindult. Szerencsére a vonattal vele utazó egyik fiatalember az út másik kanyarulatához szaladt, vakmerő módon az autóbusz elé állt, s vezetőjét megállás­ra kényszerítette. így sikerült csak a járműre felszállniuk. E panaszhoz azonnal mások is csatlakoztak. Az egyik fel­szólaló elmondotta, hogy ez a buszvezető minap kerek tíz perccel hamarább indult el a sápi végállomásról a vasút­állomás felé, emiatt sok utas lemaradt a vonatról. Ezután olyan felszólalások is elhangzottak, hogy más irányba közlekedő buszveze­tők, menetrend szerint ugyan, de jóval korábban érkeznek az állomásra, mint a vonat. Ilyenkor a vezetők gondosan lezárják az ajtókat, s a rájuk már várakozó utasokat csak a vonat érkezése előtt néhány perccel előbb engedik be az autóbuszba, nem törődve az­zal, hogy közöttük gyerme­kükkel a karjukon kismamák is fagyoskodnak a hideg köve­zeten. (-ky) Az intézmények szolgálatában a vecsési könyvkötő Vecsés-szerte megtalálható a KIOSZ helyi cso­portjának felhívása: A kontárkodás törvénysértés. Mindenkinek szüksége van szakemberek munká­jára. Az alábbi szakmákban keresünk kisiparosnak jelentkezőket: tetőfedő, ács, cipész, szabó, bádogos, fényképész. Könyvkötőt nem keresnek... Vecsés, Arany János út 32. A ház falán tenyérnyi tábla, inkább csak jelzés: Járó Jakab könyvkötő kisiparos. Kora dél­Jó ütemben épül 124 lakás A Ceglédi Építőipari Vállalat jő ütemben végzi Mono­ron a 124 lakásból álló lakótömb építését a Schölmann ut­cában. Az építők ígérete szerint az év végéig valamennyi la­kást átadhatják rendeltetésének. Képünkön az építők a la­kások alapozási földmunkálatait végzik. Mutnéfalvy Adorján felvétele előtt van, s a mester még sincs itthon. Felesége nyit ajtót. — A férjem csak másodállás­ban kisiparos — mondja men­tegetőzve, miközben bekísér. — Általában késő délutánon­ként jár haza ... — Kevés ideje lehet az ittho­ni munkára — jegyzem meg, már bent a konyhában. — Nem egészen — hárítja el feltételezésemet. — Rendes esetben naponta 3—4 órát dol­gozik. Év végén és év elején viszont szinte megállása sincs. Sőt! Nem is győzné a munkát családi összefogás nélkül. — Ilyen sok munkát ad a lakosság? — Ellenkezőleg — helyesbít. — Évente ha nyolcan-tízen je­lentkeznek, leginkább diákok. Esztendők telnek el, míg vala­ki komolyabb megbízatással keres bennünket. — Tehát egyáltalán nem be­szélhetünk lakossági szolgálta­tásról? — Nem. A mi szakmánk az intézményekre támaszkodik. Ezért is van az év végi torló­dás, hiszen köztudottan vala­mennyi intézmény ilyenkor zár. A műhely, ahol ez a papír­folyam medrébe szelídül, egy szobányi, lakáshoz ragasztott épület. Kicsit ridegnek tűnik. Talán a gépek, felszerelések, feketesége, vaskossága, ipari műemlék jellegük teszi. Század eleji örökség ... Járó Jakab édesapja szintén könyvkötő volt... A múlt egy bekötésre váró könyvsorozat formájában is jelen van. Ez a ma már ku­riózumnak számító Tolnai Vi­lágtörténelem első kiadása. Szürkére fakult aranyozása vár felújításra. — Kivételes megbízatás — mondja Járó Jakabné, amint észre veszi tekintetemben a csodálkozást. — És ez egyben a munkánk legkényesebb, leg­nagyobb hozzáértést kívánó mozzanata is — teszi gyorsan hozzá. — Az aranyozott klisét 90—100 fokon, nyomás alatt préseljük a könyvfedélre. Mon­danom sem kell, hogy mi tör­ténik akkor, ha elvétjük a szá­mítást ... Amikor kezembe akad a „Pe­dagógusok szakszervezete” cí­mű kiadvány, Járó Jakabné kesernyés megjegyzést fűz hoz­zá. — Múlt év decemberében ke­rült hozzánk, amikor megszűnt a vecsési tanács házinyomdá­ja, s így az ott folyó kisebb jellegű könyvkötés is. Járó Jakab közel 10 éve vé­gez főállása mellett kisipari tevékenységet. Teljes értékű munkát azért nem vállalt, mert nem tartotta biztosítottnak megélhetését. Most, hogy rövi­desen nyugdíjba megy, úgy tervezi, hogy mégis kiváltja az iparengedélyt. (Rakj) l i

Next

/
Thumbnails
Contents