Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-06 / 55. szám
4 íecyei WáL/w tg i sEfumw 1975. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK A közművelődési törvény tervezetének Pest megyei vitája Ötszáz éve született Michelangelo Ma 500 éve született a műrészét nagy géniusza. Michelangelo. Azok is ismerik, akik még soha nem jártak Itáliában: könyvekből, reprodukciókból vagy éppen a televízió most indított filmsorozatából. Építészként, festőként és szobrászként egyaránt beírta nevét az egyetemes művészettörténetbe. A római Szent Péter bazilika az építészt, a Vatikánban található Sixtus-kápolna a festőt, a Mózes, a Dávid vagy a Pieta pedig a szobrászt dicséri Michelangel óban. Valamennyi máig is utolérhetetlen remekmű. A nagynak nevezett Lorenzo Medici udvari műhelyében kezdte pályáját. A reneszánszból indult, de az érett Michelangelo már a barokk nyugtalanságát, heves szenvedélyét is előrevetíti műveiben. Firenzéből a polgári szabadságharc bukása menekülésre készteti, így jut el Rómába, ahol tovább folytatja megkezdett munkásságát. Ott is halt meg 1564. feb- nuár 18-án, 89 esztendős korában. Művészete tegnap, ma és holnap egyaránt időszerű, s az is marad, míg érző, szenvedélyes ember él a földön. — Közművelődési tanácskozás. A Pest megyei Tanács közművelődési, valamint közoktatási és ifjúságpali- tiikad tanácsa március lián, Gödöllőn tartja következő ülését, amelyen a gödöllői járás közművelődési helyzetét vitatják meg. Tegnap délután a Magyar Rádió székházában Faludi Rezső, a zenei főoszitály ve- zetóje és Petur György zenei főszerkesztő tájékoztatta a sajtó képviselőit arról a há- rom nagyszabású zenei vállalkozásról, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező hetek rádiós zenei programjait. Első ízben 1971-ben rendeztek zenei műveltségi versenyt a rádióban a középiskolás tanulóknak. A most, március 9-én következő vetélkedő sorrendben már az ötödik lesz. A versenyre az ország ötvenegy középiskolája jelentkezett. Közülük tizenhat jutott a döntőbe, a monori József Attila Gimnázium csapata is. A monoriak az öt héten át tartó vetélkedő utolsó fordulójában kerülnek sorra. Március 31-én mérik össze tudásukat a debreceni református gimnázium csapatával. A vetélkedők játékvezetői tisztét Czigány György tölti be. A győztes csapat 100 ezer, a második 50 ezer, a harmadik pedig 30 ezer forintos jutalomban részesül. A másik nagyszabású programsorozat az országos hegedűverseny lesz, amelynek megrendezésére április 14 és 29 között kerül sor. Ez lesz sorrendben a rádió nyolcadik zenei versenye. Eddig négy Megkezdődtek művelődés- ügyünk új alkotmányának, a köaművelődési törvény tervezetének -vitái. Más alkalmakhoz hasonlóan, legutóbb például a családjogi törvény esetóbep, most is — mielőtt a javaslat az országgyűlés elé kerülne — a Hazafias Népfront szervezésében úgynevezett törvényelőkészítő vitára bocsátották a tervezetet. A közművelődési törvény tervezetét országszerte megbeszélik. A Pest megyei vitára tegnap délelőtt Ráckevén, a Hazafias Népfront járási Bizottalkalommal rendeztek zongora-, egy-egy alkalommal pedig gordonka-, hegedű-, illetve dalversenyt. Most huszonkettőn neveztek, közülük kilenc még főiskolás. A huszonkét versenyző közül az elődöntőbe tizenketten, a döntőbe pedig hatan juthatnak be. A verseny első díja 25 _ezer forint, s a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételt készít a győztessel. A harmadik vállalkozás jelentőségét bizonyítja: az elmúlt öt esztendő új magyar zeneműveit mutatják be egy hónapon át május 12 és június 11 között. A hatvankét műsor keretében ötvennégy zeneszerző százhetvenkilenc szerzeménye hangzik majd el, közöttük Lendvay Kamilló: A bűvös szék* Ránki György: Az ember tragédiája és Szo- kolay Sándor: Sámson című operája. A műveket nyilvános hangversenyekről vagy hangszalagról közvetítik. Ugyanakkor a programsorozat keretében megszólalnak a komponisták, a kritikusok, a zenetörténészek és feltehetik kérdéseiket a hallgatók is. Ez a jelentős vállalkozás, akárcsak az előző kettő, közelebb hozhatja a zenét a közönséghez, s ezen keresztül szervesen illeszkedik a köz- művelődés összetett feladatkörébe. P. P. ságának székhazában került sor. Részt vett a tanácskozáson. Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első titkára, Tarjáni Béláné országgyűlési képviselő, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnök- helyettese és Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. Dékány Sándornak, a Hazafias Népfront járási Bizottsága titkárának megnyitója után Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Méltatva a törvény jelentőségét, kiemelte, hogy Pest megye kezdeményező szerepet játszott a tei'vezet létrejöttében: 1969-ben a megyei pártbizottság közművelődési határozatának vitájában indítványozták a törvény megalkotását. Ezután egyebek közt elmondotta, hogy hazánkban még sohasem alkottak köz- művelődési törvényt, noha az erre vonatkozó szándék már többször is felbukkant. Az úri Magyarország azonban valójában sohasem akart ilyen törvényt hozni, s ezért a próbálkozások nem valósulhattak meg. A bevezető utáni vitában a résztvevők méltatták az első magyar közművelődési törvény jelentőségét, majd elemzőén bírálva a tervezetet, hangsúlyozták: a törvénynek az MSZMP KB közművelődési határozatára kell épülnie, és világosan, határozottan, egyértelműen kell meghatároznia a feladatokat. EMLÉKKIÁLLÍTÁS Nadányi Zoltán-emlékkiállítás nyűt szerdán Berety- tyóújfaluban, a költő halálának 20. évfordulója alkalmából. Nadányi Zoltán 1926-tól 1940-ig élt és. dolgozott Bihar fővárosában mint levéltáros. A kiállításon bemutatták összes megjelent műveit, továbbá Kosztolányi, Szabó Pál, Szép Ernő, Füst Milán, Illés Endre és mások Nadá- nyiíhoz írt leveleit. Kiállítótermekben Körutazás Taltínn Monorig Az észtek, rokonaink, a német lovagrenddel szemben vívott hosszú küzdelmük miatt erődítmény jellegű épületeket emeltek Tallinnban már a XIII. században. Napjaink észt építészetében a népi elemek ötvöződnek a korszerű követelményekkel, s virágzásnak indult a kerámia, a szőnyegszövés. E fellendülés térhódító állomásait láthatjuk a Szovjet Kultúra Házának új tárlatán, az ÉSZT IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSON. Tulajdonképpen az első kérdés az, hogy az észt és a magyar tárgyalakí- táshan is érezhetjük a formaképzés .nyelvrokonságát” ? Az arányérzék, a mértéktartás megegyező elem ott is, itt is, csupán ott a színvilág korlátozottabb, hiszen a tenger közelléte és a kevésbé tagozott táj jórészt a szürke árnyalatokban bővelkedik. Ez a természeti környezet az ászt iparművészet színkezelésében is visszatükröződik, ez határozza meg Valter Lea szőnyegeinek, Johannes Enn ötvöstárgyainak, a választékosán összeállított ékszereknek a sorozatát. Örömmel fedeztük fel a látogatók népes csoportjában a tápiószelei iskolásokat és a Pest megyei Közúti Építő Vállalat Petőfi szocialista brigádját. A Helikon Galériában az alkalmazott grafika ügyeletes szorgalmát üdvözölhetjük Muray Róbert TERMÉSZETVÉDELMI GRAFIKA sorozataiban. A rajz itt nemcsak állatok, madarak színes alakzatát ismétli, hanem figyelmeztet: néma lehet a tavasz, ha nem védjük a tőkés récét, erdei szalonkát, barna rétihéját, vetési varjakat az ember túlzott vadászbuzgalmától, a növényvédő szerek biológiai egyensúlyt megbontó mértéktelen használatától. Minden bizonnyal meg- védjük őket is, jövőnket is, hiszen világszerte komoly gondot kezdenek fordítani a környezetre, s nálunk még nem olyan nagy a baj: megelőzhető a szeny- nyezett víz, levegő, még harsányan hallatszik a madárének, s hogy ez töretlen maradjon, ezért készültek szolgálattevő szerénységgel és ügyszeretettel Muray Róbert grafikái. A XX. KERÜLETI KÉPZŐMŰVÉSZEK TAVASZI TÁRLATA meglepetés több szempontból is a Pest- erzsébeti Múzeumban. Az első haladási összetevő, hogy minden vizuális műfaj rangosán jelentkezik közösen kialakított műhelyszinten. Ezt a minőséget és mértéket jelzik Rácz Edit szobrai, Lux Antal, és Czétényi Vilmos grafikái, Juris Ibolya batikjai és Zsigmond Endre plakátsorozata. A festők népes csoportja Bakallár József és körének teljesítményei mellett Tóth Menyhért, Bartl József, Rátkay Endre, Darabont Tamás megújhodásán épül. Lendületes fejlődést mutat Lándori Angela és Misch Ádám formavilága, Pánti Imre festményei robbanó tehetségről tanúskodnak. Ö különben taksonyi tájakkal indult évekkel ezelőtt, Lux Antal és Bartl József művészete Szentendréhez is kapcsolódik. Bakallár József a ráckevei Duna-ág festője újra újított emb- lematikus felfogású tájképein. Darabont Tamás is megyénk képzőművészetéhez tartozik, hiszen a Csepel Autógyár képzőművészeti szakkörét vezeti festői tevékenysége mellett, Bodnár Ede zsámbéki romot fest. Ehhez számíthatjuk Ledniczky Gyula akvarellIfj. Ffekete József fotomontázsa Gammel József festőművészről (Monor). jeit, melyek ihletője a ráckevei Angyali-sziget. Egy biztos: a XX. kerületi képzőművészek szívós előrehaladása a mi örömünk is, hiszen sokan bekapcsolódtak közülük Pest megye képzőművészeti életébe, sokan festenek Pest megyei tájakat. Ez a tény meghatározza közös teendőnket, azt, hogy á X. kerület képzőművészei és a Nagy István csoport együtt végezhetnék megyénk déli részének vizuális feltárását. Hogyan állunk az utánpótlással? A monori József Attila gimnáziumban találjuk meg a választ az ALKOTÓ IFJÚSÁG kiállításán. Kézimunkáik, fotók, képek sorjáznak egymás mellett, s Hegyi Füstös Ilona színvázlatai és különösen Fekete József fotómontázsa Gammel József festőművészről, felvillanyoz. Gazdagok vagyunk fiatal tehetségekben, csak gondozni, ápolni szükséges áljaikat, hogy megtorpanás helyett kibontakozás legyen osztályrészük. Losonci Miklós HÉTI FILMJEGYZET Oklahoma olaja George C. Scott és Faye Duna way az Oklahoma olaja című filmben. „Homérosz is szundított néha” — így szól a régi mondás, melyet akkor szoktunk idézni, ha kiemelkedő művész gyenge, vagy rossz alkotásával találkozunk. Nos, Stanley Kramer új filmjére is illik ez a mondás. Annyi remek munkája (A megbilincseltek, Aki szelet vet, ítélet Nürnbergben, Bolondok hajója, A látogatók —, hogy csak a nálunk is játszottakat említsem) után most egy westernt látunk tőle, s ez nem az ő műfaja. Nem mintha elfeledett volna filmet csinálni. Hiszen az Oklahoma olaja képsorain ugyanaz a feszültségteremtő képesség, ugyanaz a kifogástalan színészvezetés, ugyanaz a hibátlan tempó- és ritmusérzék van jelen, mint mondjuk A megbilincseltek- ben. Nem rosszak a színészei sem: George C. Scott egyike napjaink amerikai férfisztárjainak, Faye Dunaway képességeit is jól ismerjük már a Vihar Délen és a Kis nagy ember óta, John Mills és Jack Palance számos televíziós filmből ismerős — és mégis. Ez a film megmarad a hasonló művek tucatjainak szintjén, s megelégszik azoknak sémáival. Már maga a történet is a szériafilmek kitaposott ösvényein jár. A századelő Amerikájában vagyunk, az úgynevezett „oil rush”, az olajláz idején, amikor értéktelennek hitt homoksivatagok tulajdonosai egyik napról a másikra milliomosokká lehettek, ha kiderült: olaj van a sivatag mélyén. Tőkeerős, nagy cégek és szegény ördögök egyaránt túrták a közép-amerikai államok pusztaságait, kezdetleges fúrótornyok és berendezések tízezrei nőttek ki a homokból. Ki-ki abban reménykedett, hogy az ő kis földdarabja alatt rejlik a nagy A negyedi Sok kedves naivitás található ebben a szovjet-grúz filmben. Guram, a nagyvárosban tanuló fiú hazatér a kis faluba a hegyek közé, s az ott élő öregek meg sem lepődnek, mikor beszédjébe angol szavakat kever. Egy öreg grúzról kiderül: beszél franciául, s jól megérti magát a háromszoros lagzira odatévedő (?) francia népdalkutatóval. A lagzira új és csillogóra suvikszolt autók egész karavánja hozza a násznépet, de egy öreg grúz még vadászpuskával lövöldöz az unokájának szelet csapó Gu- ramra. Guram mégis megszökteti Nellit, a szép és széphangú kislányt, aki ugyan nem tanult énekelni, mégis kiválóan illeszkedik bele egy együttesbe és pompás grúz duetteket énekel Gurammal. Az előadást színesben közvetíti a televízió, s ezt otthon a faluban is látják, így végül szent lesz a béke, Guram egybekelhet Nelliolajfolyam. Mint Lena is, a film hősnője, ez a férfias, rideg, bátor, erős, becsületes, őszinte, férfigyűlölő stb. teremtés, aki egymaga küszködik az olajfúrás nehéz munkájával, a kis dombon álló fúrótoronyra, s pár száz négyszögöl földre szemet vetett nagy olajcég intrikáival és erőszakoskodásaival, s bohém természetű apjával. Mígnem jő az eldurvult, ámde érzőszivű csavargó, Mase, aki társa lesz az asz- szonynak jóban-rosszban (sőt, férfigyűlöletét is — mely lényegében vágyakozás a férfiak után — sikerül megszelídítenie). Ám az olajtársaság erősebb, s hiába tör fel az olaj, a forrás gyorsan elapad. Mase elindul újabb fúrótornyok (és újabb asszonyok) felé, Lena pedig marad a romba dőlt torony mellett, a csatatérré változott dombon, de még utána szól Masenek, aki a film utolsó kockáján kimerevített képen megáll. Itt a nagy talány: továbbmegy, vagy visz- szafordul? És körülbelül ez a film legsúlyosabb kérdése is. A társadalmi problémák, a nagy emberi konfliktusok iránt oly érzékeny Kramert ezúttal elhagyta ez az érzéke. Az Oklahoma olaja úgyszólván semmit sem vesz észre abból a mélyebb ok-okozat láncolatból, mely ennek a régi olajláznak a mélyén meghúzódott. Csak a kaland és a kaland sémái jelennek meg a filmen. Mi több, a filmből végül is az cseng ki, hogy a kisembernek úgysem sikerülhet semmi, a pénz, az erő, a siker a gazdagok mellé szegődik. Stanley Kramernek legutóbb A látogatók című kitűnő munkáját láthattuk. Világos tehát, hogy nem felejtette el, amit tudott. De az Oklahoma olaja „Kramertalan" kitérőjéért azért kár. k vőlegény vei, s dalolhatnak, míg a világ meg három nap. Naivitások, mondtam, s ezt mi valóban így is látjuk. De azért ne legyünk olyan magabiztosak. Ami a mi szemünkben naivitásnak tűnik, az Grúziában inkább a mese címszóval jelölhető. Mert, ha megfordítom a történetet, akkor bizony mese ez, a javából. Mese a városba ment fiúról, aki hazatér a faluba menyasszonyt keresni, s aki végül is megtalálja a párját és elviszi magával, hiába ellenkeznek az öregek, hiába tornyosul a fiatalok elé sok-sok akadály. S ez a mese bizonyára ma is élő valóság a grúz hegyek között, csak éppen belevegyül egy kis mai íz, autóval, színes televízióval, teaszedő kombájnnal, magnóval, gitárral. A film báját talán éppen ez a naivitás adja. No és a valóban szép grúz dalok, táncdallamok, táncok. A végső szó A végső sző az életről szól ebben a szép bolgár filmben. Arról az új életről, melynek megszületéséért sokan adták életüket és vérüket Bulgáriában is, harminc esztendővel ezelőtt. A színhely egy női börtön, melyben fiatal lányok, anyák, várandós fiatalasszonyok raboskodnak. A régi történetet pedig egy olyan asz- szony idézi fel, aki hajdan maga is rabja volt ennek a börtönnek. A sok szereplő közül kiemelkedik a tanítónőt játszó Cvetana Maneva játéka. T. I. Három jelentős zenei válfalozás a rádióban Monori gimnazisták a legjobb tizenhat közölt
