Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
7 1975. MÁRCIUS 5., SZERDA ‘toréi Jg K/ímoD 700 millió doboz gyufa Megkezdődött a rekonstrukció A gyufaipar üzemei az elült években már három mű- akban sem győzték a mun- it: 1950-ben még csak ^300 Illió doboz gyufát készítetik, 1973-ban már több mint 570 illió dobozra volt megrende- sük. Miután 1985-ig várha- >an 30 milliárd darabra nö- skszik a cigarettafogyasztás ■ amely végeredményben a mfa felhasználását is meg- abja — a szakemberek arra lámítanak, hogy évente 700— 10 millió doboz gyufára lesz sükség a 80-as években. A megrendelések kiegészítőire az iparban rekonstrukciót ell végrehajtani. A munkáitok megkezdődtek, és vár- atóan 1976-ban be is fejezőik a korszerűsítés és az üzem- jjlesztés, amelyre csaknem 40 millió forintot irányoztak lő. Egy anya keserű hangú levélben panaszkodott, hogy a öle 3 éve elvált és távoli városba költözött férje eddig nindössze kétszer látogatta neg a kiskorú gyermeket. A ^vámhatóság egy esetben íozzájárult, hogy az apa né- íány napra elvigye a kiskorút magával, most pedig az mya amiatt van elkeseredne, hogy a tavaszi szünetben az apához kell adni a gyermeket. Azt írja, hogy a gyerek teljesen elidegenedett az apjától, azért, mert nem Látogatja. A gyámhatóság álláspontja szerint az apa először levelezéssel próbálja közte és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatot megteremteni, az anyánál látogassa meg a gyermeket, „tartós láthatásra” csak azután kerülhet sor. Ezt a gyámhatósági döntést az anya nem kifogásolja. Legutóbb azonban a gyámhatóság .képviselői közölték az anyával, hogy egy másik határozatot akarnak hozni, hogy a tavaszi szünetben elvihesse az apa a gyermeket. Ez ellen tiltakozik most az anya. A jogszabály szerint a láthatás szabályozásánál elsősorban a kiskorú érdekét kell szem előtt tartani, és nem pedig az apáét, mint ahogy írja olvasónk, hogy szerinte a törvény csak az apát védi. Az is előírás, hogy tekintettel kell lenni a kiskorú egészségi állapotára, egészségi körülményeire. Nem teheti meg tehát a hatóság, hogy orvosi véleménnyel ellentétben, idegen környezetbe engedje át a gyermeket rövidebb vagy hosszabb időre. Bizonyára olvasónk is kissé eltúlozza a problémát, mindenesetre megértjük anyai aggódását is. Éppen ezért az illetékes tanácshoz levelet írtunk, és kértük, adjanak tájékoztatást a valóságos helyzetről. Egyébként nem értjük leveléből azt, hogy miért foglalkozott az üggyel az apa tartózkodási helye szerint illetékes városi tanács, amikor a gyermek az anyánál, Pest megyében van. Lehetséges, hogy korábbi közös lakóhelyük volt a másik megyében? Vagy pedig a gyermek oda van bejelentve? Azért fontosak ezek a kérdések, mivel a láthatás kérNyereséget jeleznek a termelési mutatók A napokban f izetik ki a részesedést a könnyűiparban Pest megyében három és fél ezer hektáron Egy félreismert növény A Könnyűipari Minisztériumban elkészült a termelő munka tavalyi mérlege. Az adatok szerint a minisztérium felügyelete alá tartozó ipar- vállalatoknál 1974-ben a nyereség összességében 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A vállalatoknak az 1974-re tervezett nyereséghez viszo. nyitott eredménynövekedése körülbelül 3 százalék. A vállalatok mindezek nyomán 1974-ben 7,3 milliárd forint nyereséget értek el, ami 100 forint árbevételre számítva 11,2 forint nyereségnek felel meg. A 85 iparvállalat közül egy sem lett veszteséges. A nyereségből képződött fejlesztési alap az 1974. évi eredmények után elért az 1,8 milliárd forintot, ami az A termelőszövetkezeti tagok továbbt&nulá- / sáról. A továbbtanulás fontos társadalmi érdek, azonkívül, hogy az egyénnek is előnyére válik. A termelőszövetkezetekben a gazdasági, társadalmi, politikai | kérdésekben is jobban el tudnak igazodni a kiművelt fők, jobban, eredményesebben dolgoznak. Korábban többen panaszkodtak, hogy egyes vezetők sokszor csak nagy huzavona után biztosítják a továbbtanulóknak a munkaidőkedvezményt és a tanulmányi szabadság kérdésében is sok volt a vita. Egyértelműen rendezte ezt most á mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek 'a 3/1975. (II. 14.) MÉM. számú rendelete. E szerint, ha a folyamatosan dolgozó tag a vezetőség engedélyével olyan iskolai rendszerű továbbtanulásban vagy továbbképzésben vesz részt, amelynek megszerzése munkakörének betöltéséhez szükséges, a munkaidő-kedvezmény és a tanulmányi szabadság idejére átlagrészesedés illeti meg, ezen felül jogosult a munkajog rendelkezései szerint járó összes egyéb kedvezményre. Kedvező választ adhatunk azoknak a tsz-tagoknak is, akik az általános riskolát kívánják befejezni. A vezetőség engedélye ilyen esetben nem is szükséges, éppúgy altkor sem, ha a tag a termelőszövetkezet tevékenységi körének megfelelő szakmában szakmunkás-bizonyítvány, illetőleg felsőfokú politikai képesítés megszerzése érdekében a megfelelő oktatási intézményben kíván továbbtanulni. Az így továbbtanuló termelőszövetkezeti tagot a munkaviszonyban álló dolgozóval azonos feltételekkel és mértékben az összes tanulmányi kedvezmények megilletik. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VHI., Blaha Lujza tér 3.) földszinti i tanácsadó termében. I amortizációból képződő fej- 1 lesztési alapokat is figyelem- I be véve 2,9 milliárd forintot tesz ki. A felosztható nyereség vállalati átlaga 26 napi munkabérnek felel meg, ami valamivel magasabb az előző évinéi. Az iparvállalatok átlagán belül különösen jó- az eredmények a pamut-, a len-, a kender-, a gyapjú- és a rövidáru iparban. Ez utóbbiakban az előző évhez viszonyítva számottevően nőtt a nyeréséig. Vannak olyan ágazatai a könnyűiparnak, ahol 1973-hoz képest stagnál, vagy egyenesen csökkent a nyereség színvonala. A tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak a vállalati eredmények példáúl a kötszövő-, a ruha- és a bőriparban, pedig a ruhaipar például eléggé jelentős növekedést tervezett. Mint az előbbiekből is kitűnik, a már említett 26 napos ipari átlagon belül meglehetősen nagyok a különbségek. Természetesen most már nem is a 26 napi bérnek megfelelő a kiosztható átlag, mert a részesedési alap nagy részét már év közben felhasználták szociális kiadásokra, béremelésekre, jutalmazásra, anyagi ösztönzésre. A könnyűipari vállalatoknál ♦ a közeli napokban megkezdik a nyereségrészesedés kifizetését. Néhány Pest megyei vállalatnál érdeklődtünk. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kisitarcsai gyáregységében március húszadikán fizetik a nyereségrészesedést, ennek mértéke tizennégy százalékkal haladja meg a tavalyit, tehát a decemberi elő- részesedés kifizetését figyelembe véve, a gyáregység évi nyereségrészesedése 19 nap bérének felel meg. A Váci Kötöttárugyárban a dolgozók előreláthatólag március 13-án kapják kézhez nyereségrészesedésüket, melynek mértéke a tavalyinál jóval kevesebb, 8,5 nap lesz. Ennek az okai főleg az erőteljes beruházásokban keresendők, s nem a munkában. Tehát, itt átmeneti csöikkenésről van szó. Az idén már munkába állnak az újonnan létesített telepek, és termelésűit is az eddigi jelek szerint a várakozásnak megfelelően fog alakulni. A Budakalászi Lenfonó- és Szövőgyárban a hónap végén kerül sor a nyereségrészesedés kifizetésére, ennek mértéke hat fizetett munkanappal lesz egyenlő. Nagydíjas kelmék A pápád textilgyárban megkezdték az elmúlt évben díjnyertes kelmék gyártását. Közülük igen nagy érdeklődésre tarthat számot a Majna elnevezésű, amely a lipcsei őszi vásáron aranydiplomát szerzett. A kockásán szövött kelmét hímzés díszíti, formatartósságáról pedig műgyantás kezeléssel gondoskodnak. A szegedi vásárból hozta el a nagydíjat a Mirette, amely a_ legújabb divatnak megfelelően, nagyléptékű kockás, ekrü vagy nyers színű alapon. Az anyag összetétele poliészter és pamut keverék. A két újdonságból egymás után rendelnek a hazai vállalatok és külföldi cégek. „És ahogy én lekuporodtam, úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt, csupa láb, és ijesztő Volt odalentről, hogy olyan nagyok a nagyok, hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok.” Szabó Lőrinc: Lód óriás lesz című verse jól érzékelteti a gyermeki világot, sajátos felnőttszemléletét, és egyben azt a szülői örömet, hogy az ember lekuporodhat a szó szoros fizikai és átvitt értelmében, melybe beletartozik a gyermeknevelés ezeregy anyagi, tárgyi, szellemi tényezője. Az 1973-as népesedéspolitikai kormányhatározatot a születésszám emelkedése érdekében hozták. Benne fokozott figyelmet kap a gyermekintézmények fejlesztésének kérdése. És itt nemcsak a helyszám növeléséről, az épületek korszerűsítéséről van szó, hanem a nevelők munkájáról is. A legkisebb a kilencedik Neve: özvegy Radó László- né, született Rakamazi Julianna, születési helye Felső- göd, ideje 1919. Foglalkozása: a gödi tanácsi bölcsőde vezeEgy minisztériumi szakem-1 ber-taláikozón említették a minap az illetékesek a nővé- | nyi olajok világpiaci árának I emelkedését. A kedvező exportlehetőségek és a hazai fogyasztás növekedése — ha mérsékelt növekedése is — indokolja, hogy nagyobb területen teremjen napraforgó, repce, olajlen és szója. Az elmúlt esztendőben sajnos éppen e törekvés ellenkezőjét tapasztalhattuk mezőgazdaságunkban, apadt a vetésterület, s az őszi kedvezőtlen időjárás miatt mintegy 70 ezer tonnával kevesebb olajos növény termett a tervezettnél. A teendő tehát világos, számokban is kifejezve: a tavalyi 178 ezer hektáros vetésterületet mintegy 50 ezer hektárral kell növelni, legnagyobb részt a napraforgót, amelynek kívánatos területnagysága 120 ezer hektár. — Mi jut a tennivalókból a Pest megyei gazdaságokra? E kérdésre Tunyogi Andrástól, a Pest megyei Tanács tője. Nemrég kapta meg az egészségügy kiváló dolgozója elismerést. Kedves közvetlenséggel fogad, láthatóan nemigen értve: mi munkájából az újságba való. — Apám ácsmester volt, anyám a háztartásban dolgozott, én öt lány és három fiú után kilencedik gyermekként születtem. Nehéz körülmények közt éltünk. A harmadik polgárit abba kellett hagynom a magas tandíj miatt. — Tanítónő akartam lenni, de nem nyílt lehetőség az iskola befejezésére. Nagyon szerettem a kisgyerekeket, ezért a félSőgöfli óvodában kezdtem dolgozni dajkaként. Szaval nyomán megelevenedő múlt tisztán kel életre. Tizennyolc éves korában vált meg az óvodától, mert meg kellett válnia. A család Rákoscsabára költözött; a letelepedés azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért három év múlva visszajöttek Gödre. Ekkor ment férjhez. — Az első fiam, László, aki 1944-ben született, a váchar- tyáni Volánnál dolgozik. A második fiam, Csaba, 1947-es; érettségizett. Villanyszerelő, az alsógödi tsz-ben. Velük együtt lakom. Érzem: szükség van rám itthon. És persze, a bölcsődében is. Összeforrott kollektíva A bölcsődébe néhány lépcső vezet fel. Az átadóban kis szekrénykék, öltöztető asztalok, beljebb az ebédlő törpe- asztalai, székek. Az egész picik még rácsos ágyban alszanak, a nagyobbak összecsukható ágyacskákon. Játék, játék mindenütt. Rend és tisztaság. — 1956 szeptemberétől dolgozom itt, kezdetben szakképzetlen gondozónőként. Az akkor még kezdetleges épületben 25 gyermeket tudtunk ellátni. — Említettem a felszereltség hiányát. Annak idején folyóvíz híján a kútról hoztuk a vizet. Természetesen forralni kellett. Ezt a munkát nem lehetett állandóan ellenőrizni, mégsem volt soha baj. Lelkiismeret. Igen, már akkor, jó volt a kollektíva. 1964-ben szakfelügyelőjétől kértünk választ. — Nagyüzemi gazdaságaink szakemberei közül igen sokan csupán afféle megtűrt növényként tartják számon a napraforgót. Gyönge földeken, a művelésből ilyen-olyan ofcbol kimaradt földdarabkákon vetnek tavasszal kevés napraforgót. aminek persze így sok haszna nincsen. Napraforgótermesztésünk alacsony színvonalára vall, hogy terméshozamaink messze elmaradnak az átlagos európai színvonaltól, s az egy főre jutó átlagos növényolaj-fogyasztás is alatta marad annak. Pedig a napraforgó ígéretes növény. — A legközelebbi tervek Pest megyében? — Háromezernégyszáz hektáron kerül földbe a napraforgó magja ezen a tavaszon. S még egy tisztázandó kérdés: szakszerű műveléssel jövedelmezőbb növény a napraforgó, még a kukoricánál is nagyobb bevételt kínál. nagy átalakításra került sor és azóta is sokat fejlődött a bölcsőde. Az egyéni továbbfejlődés útja párhuzamos: 1965—67-ben elvégezte a csecsemő- és gyer- mekgondozónö-képző iskolát, 1966- tól megbízott vezető, 1967- ben nevezték ki a bölcsőde élére. — 1968-ban szerelték fel a központi fűtést, megkönnyítve a 20 éve itt dolgozó 63 éves takarítónőnknek, Barankó Andrásnénak a munkáját. Most tizennyolcán dolgoznak itt, ebből kilenc gondozónő, 52 gyerekünk van. Szeptemberenként a jelentkező 35 gyerekből 25-öt tudunk felvenni1; elsősorban az Idősebbeket, akiknek az édesanyja már vissza kíván menni dolgozni. A nyitvatartás 13 órás, váltott műszakban dolgozunk. — Mi a bölcsődevezető munkája? — Beosztani és ellenőrizni a dolgozókat, hogy minden területet jól ellássanak. Az orvossal megbeszélni az étrendet, a vizsgálatok módját, idejét, eredményét, gondoskodni az élelmiszer és más szükség ges cikkek beszerzéséről, konyhát irányítani, kézben tartani a fejlesztési, költség- vetési ügyeket. Üzenet S ezt immár hivatalosan is kiváló dolgozóként látja el. Idén, év végén megy nyugdíjba. Nehéz, de szép életút áll mögötte. És előtte is. Ott vannak az unokák. No, meg a bölcsődébe is biztos be-benéz a jövőben is. — Egyéves korig még nem, de kétéves korban már a bölcsődében a baba helye. Az anyai szeretetet nem pótolja semmi, és ez a legfontosabb az első időszakban. Aztán továbbra is maradjon érzelmi kapcsolatban az anyával, de tanuljon, szakja meg a nagyok önállóságát, a közösségi életet. Ezt őrizze meg és vigye tovább az óvodába, iskolába, az életbe... Az életbe, hogy érzelemgazdag, s egyben a társadalomnak jó munkás, közösségi tagjává váljék, „hogy óriássá legyen” — emberként. Dalos Gábor A. Z. Húsz éve a bölcsődében Kempingcikkek és kempingbútorok március 1-től, amíg a készlet tart a domino áruházban (XX., Soroksár, Hősök tere) Keresse fel bútorosztályunkat, most még nagy a választék! vására Heti jogi tanácsok A gyámhatósági el- désében a kiskorú tartózko- járás a kiskorú látha- áási helye szerinti tanács ... ___ . - .. ..___ szakigazgatási szerve illetéta sanak kerdeseben. dönteni.
