Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

1973 MÁRCIUS 5., SZERDA ÜtÜdav 3 Megalakult a tudományos diákköri tanács Emlékplakett és oklevél Társadalmi munka a városért Kedden az oktatási minisz­tériumban megalakult az Or­szágos Tudományos Diákköri Tanács, amelynek feladata a felsőoktatási intézményekben folyó tudományos diákköri mozgalom országos szintű elvi és gyakorlati irányítása. A ta­nács elnöke: dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhe­lyettes. Alelnökei: dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára és dr. Klement Tamás, az Orszá­gos Oktatási Tanács titkára. A tanács ülésén dr. Garamvölgyi Károly a diákköri ,, mozgalom két évtizedes eredményeiről beszélt, majd a feladatokat elemezte. Nagy Sándor az if­júsági szövetség részvételéről és a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről szólt. Klement Tamás a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából ápri­lisban rendezendő országos diákköri konferenciák előké­születeit ismertétte. Százhalombattán a városi tanács 1972-ben hozott rende­letet a . társadalmi munka szervezéséről, irányításáról és elismeréséről. Ezzel a rende­lettel a tanács a társadalmi erők koncentrált felhaszná­lását, ,a .társadalmi munka irányításának hatékony szer­vezettségét és tervszerűségét alapozta ' meg, egyben meg­határozta az elismerés külön­böző formáit és fokozatait. A rendelet azóta eredményesen mozgósít a városfejlesztési célok megvalósításának tár­sadalmi támogatására. A lakosság, a szocialista brigádok, üzemek és tömeg­szervezetek kimagasló értékű társadalmi — szellemi és fizi­kai — munkáinak elismeré­sére a tanács megalapította a „Százhalombattáért” elne­vezésű plakettet, jelvényt és oklevelet. A jel­vénynek és az oklevélnek három fokozata van. A ren­A sávos vegy milliós megtakarítást jelent Sikeres kísérletek az iparszerű termesztésben Hektáronként 100—150 fo­rint értékű vegyszer takarít­ható meg azzal a növényvédel­mi eljárással, amelyet a MÉM Mérnök- és Vezetötovábbkép- ző Intézet kezdeményezésére alkalmaznak a kukorica- és ipari növénytermesztési együttműködéséihez tartozó szövetkezetek. Kedden sajtó­tájékoztatón számoltak be a módszert alkalmazó mezőgaz­dasági üzemek képviselői ed­digi tapasztalataikról, s az el­járás továbbterjesztésének le­hetőségeiről. Az új módszer, az úgyne­vezett sávos vegyszerezés lényege, hogy a [ hagyományos, a teljes kukoricatáblára kiter­jesztett vegyszeres gyomirtás helyett csak a sorokat szórják be gyomirtóval, a sorközöket pedig kultiválással szabadítják lúeg a gyomnövényektől. Ilyen módon a mechanikai és a kémiai védekezést kombi­nálják, s ezzel takarítható meg a jelentős mennyiségű vegy­szer. A kísérletek már öt éve elkezdődtek, s tavaly össze­sen 2500 hektáron termesztet­ték jó eredménnyel a kukori­cái ennek a kombinált mőd- ,szemek a felhasználásával. Most, . hogy a vegyszer­alapanyagok "ára megdrágult, különösen fontossá vált a ta­karékosság, annál is inkáhb, mert a kukoricát 1,2 millió hektáron termesztették tavaly az országban, s ennek na­gyobb részén a vegyszeres gyomirtást alkalmazták. Az új eljárás szélesebb kö­rű bevezetése több millió forint értékű vegyszer megtakarítását eredmé­ny ezhetné. A sávos vegyszerezés azonban néhány hátránnyal is . jár. Például nagyobb technológiai fegyelem, egyenes sorok és megfelelő gépek szükségesek alkalmazásához, ezért csak olyan helyen ajánlják gyakor­lati bevezetését a szakembe­rek, ahol erre a feltételek biztosítottak. Az egyesülés szövetkezetei mindenesetre ez évben már tízezer hektáron tervezik bevezetni az új mód­szert. delet szerint a plakett és az oklevél a szocialista brigá­dok, üzemek és társadalmi szervek kimagasló eredmé­nyiért adományozható, a jel­vény pedig az egyéni mun­káért. A hatálybalépés óta 1972- ben és 1973-ban a lakosság és az üzemek dolgozói igen je­lentős értékű hozzájárulással gyarapították a várost. Ta­valy is jelentős eredménye­ket értek el: 2 millió 648 ezer forint értékű segítség­gel járultak hozzá Százhalom­batta fejlődéséhez. Legtöbbet az iskolai tan­uszoda és KRESZ-udvar, valamint a városi strand és sporttelep építésénél segítettek. Jelentős részt vállaltak a munkából a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat, a 26. szá­mú Állami Építőipari Válla­lat, a Volán 1. sz. Vállalata és a városban dolgozó hon­védségi alakulatok. Az idei évre összesen 1 millió 380 ezer forint érté­kű társadalmi munkát tervez­ték: a városi strand terep- rendezését és egy medence földmunkáit, a sporttelep föld­feltöltésé); és a kerítés építé­sét. Ezenkívül szerepel a tervben a du- nafüredi Április 4-e tér parkosítása, az óvárosi játszótér megépí­tése, ugyanitt, a Duna-part rendezése, a családi házak előtti virágoskertek, bok­rok gondozása, az árkok tisz­tántartása, Dunafüreden az utcák rendezése, a szemét összegyűjtése és elszállítása. Egy ü ttműködés Kedden a KPVDSZ székhá­zéban a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a szakszervezet vezetői — dr. Bíró József mi­niszter és Ligeti László főtit­kár .irányításával — megtár­gyalták a IV. ötéves terv utol­só évének leglényegesebb kö­zös teendőit. A két szén? vezetői megál­lapodtak, hogy tekintettel a külkereskedelmi dolgozók munkájának társadalmi fon­tosságára — a jövőben is szo­rosan együttműködnek annak érdekében, hogy a népgazda­ság teherbírásától függően a külkereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményei tovább javuljanak. Aki viszont kevesebbet, vagy hanyagul dolgozik, érezze en-í nek hátrányos anyagi követ­kezményeit is, kapjon is ke­vesebbet a javakból. A mun­ka szerinti elosztás szocialis­ta elve megköveteli a jobb, az eredményesebb munka, a na­gyobb teljesítmény fokozot­tabb anyagi és erkölcsi meg­becsülését, elismerését. Ez fe­jeződik ki a szocialista mun­kaerkölcsben is, amely az al­kotó munkára, a szocialista építőmunka szüntelen fejlesz­tésére ösztönöz. AZ EMBERI ÉLET igazi ér­telme az alkotó munka. Az embernek az ad valódi örö­met, hogy látja munkája ér­telmét, amely hasznos a kö­zösség, a társadalom számára. Az ember akkor boldog iga­zán, ha jól választotta meg élethivatását, örömét leli a munkában, hivatása gyakorlá­sában. A munka szcialista erkölcse megköveteli a szigorú munka- fegyelmet, a munkaidő minél hasznosabb és teljesebb ki­használását, a fegyelmezett magatartást, az áldozatkészsé­get és példamutatást a mun­kában. A szocialista munka- fegyelem alapja a munkásön­tudat, amelyet mindenekelőtt a munkásosztály élcsapata, a párt testesít meg. Ezért a párt, tagjaitól megköveteli, hogy mutassanak példát a munká­ban, járuljanak hozzá a szi­lárd munkafegyelem megte­remtéséhez, lépjenek fel a la­zaság, a fegyelmezetlenség minden megnyilvánulása el­len. A szocialista munkaerkölcs senkitől sem követel emberfe­letti erőfeszítéseket, teljesíthe­tetlen Áldozatokat. Mindössze a becsületes munkát, a közös­ség javát szolgáló tevékenysé­get, a jó helytállást, a szocia­lista építőmunka tudatos vál­lalását, a munkásosztály, a nép ügyének hű szolgálatát je­lenti. A szocialista brigádmoz­galom erőteljes fejlődése, a szocializmus sikeres építése bizonyítja, hogy mindezt egy­re többen vállalják és teljesí­tik hazánkban. A szocialista munkaerkölcs, amely legin­kább a kommunisták és az ön­tudatos munkások erkplcsi ar­culatát fejezi ki, megvilágítja a jövőt, a kommunista társa^ dalmat, ahol a munka min­den ember alkotó életszükség­letévé válik. TÁRSADALMUNKBAN a legnagyobb erkölcsi értékek közé tartozik a szocialista kollektivizmus, a közösségi szellem, a társadalmi érdek elsődlegessége. Ennek ellenté­te a kispolgári egoizmus, az egyéni Önzés, a közösségi ér­dek háttérbe szorítása. Az az ember, aki csak saját érdekeit nézi, a közügyek iránt közöm­bösséget tanúsít, előbb-utóbb magára marad, elszigetelődik, élete céltalanná válik. Nem élhet csak magának az em­ber, mert a társadalom tagja, és tartoznia kell valamilyen közösséghez. Ebből pedig az következik, hogy vállalnia kell a közösségi- élettel járó erkölcsi kötelességeket. A társadalom életében lé­teznek nagyobb és kisebb kö­zösségek. A történelmi fejlő­dés jelenlegi szakaszában a legnagyobb és legdöntőbb tár­sadalmi közösség a munkás- osztály. amely megtestesíti a társadalmi termelés magas színvonalát, tevékenysége, harca kollektív jellegű. A munkásosztály legalapvetőbb érdeke, amely megfelel min­den dolgozó osztály és társa­dalmi réteg alapvető érdeké­nek is, a magántulajdon fel­számolása, a szocialista, kom­munista társadalom megte­remtése. Ezt a célt az ember egyedül sohasem lenne képes elérni. Összefogás, kollektív harc szükséges, ehhez pedig nélkülözhetetlen a munkás- osztály forradalmi élcsapata, a kommunista párt, amely a legmagasabb fokon testesíti meg a szocialista kollektiviz­must. Hazánkban a szocialista kollektivizmus sokoldalú fej­lődésének vagyunk tanúi. Megmutatkozik ez a szocialis­ta közéleti és üzemi, munka­helyi demokrácia fejlődésé­ben, a szocialista brigádmoz­galom kiszélesedésében, a kö­zösségi szemlélet, a szocialis­ta tudat erősödésében. Mind­ez azonban nem feledtetheti, hogy ezen a területen is bő­ven vannak még megoldásra» váró feladatok. A SZOCIALIZMUS építésé­nek elkövetkező időszakában a kollektivizmus erőteljesebb fejlesztésére törekszünk. En­nek érdekében szükséges a társadalmi együttélés szocia­lista normáinak szélesebb kö­rű érvényesítése, a társadalmi érdek elsődlegességének foko­zottabb biztosítósa, a köz­ügyek iránti érdeklődés, fi­gyelem állandó ébrentartása, fokozása, a szocialista, kom­munista célok következetes valóraváltása. A szocialista közösségi tudat és életmód fejlesztésében élen járnak a kommunisták. Példamutatá­suk a jövőben is nélkülözhe­tetlen. A szocialista kollektiviz­mus segíti, az ember egyénisé­gének sokoldalú kibontakozá­Elosztás munka szerint Bérpolitikai intézkedések a dunakeszi járműjavítóban Sokat javítottak a kereseti arányokon 1973. márciüsában a központi munkásbér­emelések és az azóta eltelt időszak bérfejlesz­tési intézkedései, de igaz­ságos elosztás valójában 1975. január 1-vel bevezetett — a már érvényben levő, kötelező 24 kategóriás bértarifa rend­szert kiegészítő — országos szakmai bértáblázattól várha­tó. Már tavaly megkezdődött a vállalatoknál a körültekintő, felmérő munka: szakmák sze­rinti bontásban, minden kate­góriában minősítik a munká­sokat, s különböző szakkép­zettségi fokozatok szerint, a munkakörülmények figyelem- bevételével. Egy-egy kategó­rián belül szűkült az alsó és felső bérhatár közötti különb­ség, a korábbi 50 százalék he­lyett /most 30 százalékra csök­kent, így az alapbérszóródás­ra most kisebb az esély. A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzem is március 31-ig megküldi felügyeleti szervé­nek, a vezérigazgatóságnak a felmérését, a szakágankénti bérkülönbségeket tükröző je­lentést* s ezzel együtt bemu­tatják ^ szakmákra vonatkozó idei bérfejlesztési tervüket. A bérpolitikai intézkedésekről, az OSZB alkalmazásáról be­szélgettünk Somogyi Ferenc munkaügyi osztályvezetővel: Kilencvenkelten a határ alatt — A MÁV sajátos szerepé­nél fogva százezret is meg­haladó létszámával sajátos nagyüzem, s mint ilyen, igyek­szik szervezeti felépítéséhez igazítani, alakítani a szabály­zatokat, utasításokat. Bizonyo­san így történt az OSZB ese­tében is ... ? — Valóban, a MÁV a vasút­ra jellemző szakmákat ki­emelve állította össze az OSZB-vel megegyező irányel­veit. Ennek alapján kezdtük meg munkánkat. Mi már ko­rábban az 1971-ben megjelent, a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló MüM-rendeletet vezet­tük be, 24 kategóriába sorol­tuk munkásainkat, figyelembe véve a képesítés szerinti foko­zatokat, a munkahelyi körül­ményeket. Most szakma sze­rinti bontásban is el kell vé­geznünk a besorolásokat. Ná­lunk az a gyakorlat — melyet a kollektív szerződés is előír —, hogy minden év utolsó ne­sát, biztosítja a személyiség egészséges fejlődését. A kol- lektivizmus elve nem ellen­tétes a humanizmussal, az emberiességgel. Ellenkezőleg, a kettő kölcsönösen feltétele­zi egymást. A társadalom tör­ténetében sohasem létezett valamiféle tiszta humaniiimus. A szocialista embereszmény a leghaladóbb emberek, a for­radalmárok személyiségének példaképéből indul ki. A for­radalmi harc a legvonzóbb emberi tulajdonságok kialakí­tását követelte meg a forra­dalmárok személyiségében és közösségében, ’a kapitaliz­musban a szocialista szemé­lyiség hordozói az öntudatos, szervezett munkások, akik a tőkés rend megdöntéséért, a szocialista forradalom győzel­méért harcolnak. Az ember személyisége csakis a szocia­lista, kommunista társada­lomban bontakozhat ki sza­badon és sokoldalúan. Ezért a leghumánusabb társadalom a szocializmus, a kommuniz­mus. A KOMMUNISTA huma­nizmus mindenekelőtt abban különbözik minden más hu­manizmustól, hogy az enibe- rek, a dolgozók valóságos lét­feltételeinek, társadalmi vi­szonyainak emberivé, humá­nussá tételére irányul. . Csak abban a társadalomban lehet igazi humanizmusról beszél­ni, ahol a társadalmi viszo­nyok az ember javát szolgál­ják, ahol minden az emberért, az emberi jólét növeléséért, az emberi szellem felvirágoz­tatásáért történik. 1Ilyen a mi társadalmunk, ezért érvénye­sülhet nálunk a szocialista kollektivizmus és a kommu­nista humanizmus. Földi Pál gyedében a technológiai osz­tály bevonásával felülvizsgál­juk a bérkategóriákat, s a szakmai tudás, begyakorlott­ság, a megfelelő normák mint összetevők jönnek számításba az elbíráláskor. Tavaly 2011 munkás bérét vizsgáltuk felül: megállapítottuk, hogy kilenc- venkét dolgozónk alapórabére van alsó bérhatár alatt. Ez a szám a hatvanegy ipari ta­nulót is magába foglalja) te­hát a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése után ők automatikusan magasabb be­sorolást kapnak. A fennmara­dó 31 szintén nem stabil szám: ebbe tartoznak az újfelvétele- • sek, akik megállapodás sze­rint alacsonyabb órabért kap­nak, mindaddig, míg meg nem ismerjük munkájukat, teljesí­tőképességüket, beilleszkedé­süket, magatartásukat, a kol­lektívához való viszonyukat. — Miért rekedtek az alsó határon kívül az ipari ta­nulók? — Mert a szakma megszer­zése után elvárt újabb bér­emeléssel feszültséget idéz­nének elő. így inkább azt a módszert választottuk, hogy a 8,50 forintos órabérük mellé 150—200 forint ösztönző pótlé­kot adunk, s a szakvizsga után léphetik majd át a kategória al­só határát. Visszatérve az expo­nált 31-es számra: valóban nem sok, sőt januártól már e munkások közül is többen ré­szesültek béremelésben. — A főváros közelsége, a dunakeszi házgyár, a hűtőház elszívó hatása érződik-e a munkaerő-helyzetükön ? Növekvő törzsgárda — Egyáltalán nem, stabil a munkásgárdánk, számuk év­ről évre növekszik. A tavaly decemberi felméréseiknél 2011 munkást vehettünk figyelem­be, most 2063 a produktív munkát végzők száma, az idei létszámterv pedig 2081. A kö­zeljövőben elérjük, mert jön­nek vissza a leszerelt kato­nák. — Eddig csak az alsó ha­tárról beszéltünk, vannak-e túlfizetett szakmák, a kategó­riák felső szintjén kilógó óra­bérek. — Nincs. Természetesen fel­ső határi elérők akadnak a speciális szakmákban dolgo­zóiknál. A vállalati érdek is befolyásolja a munkaköri be­sorolások alakulását. Az »idei terv teljesítésekor a hegesz­tőikre és lakatosokra lesz szük­ségünk. Ezeket a szakmákat meg kell fizetnünk, de úgy, hogy a vállalaton belüli ará­nyok mégis a megfelelő irány­ba terelődjenek, s érvénye­süljön a munka szerinti el­osztás elve, ne legyenek a ke­reseteikben indokolatlan elté­rések. — Hogy vonják be a társa­dalmi szerveket a bértáblázat elkészítésébe? — Mi kiadjuk az irányelve­ket, a gyáregységek eszerint dolgozzák ki besorolási javas­lataikat. Művezetőik, pártalap- szervezetek, szakszervezeti műhelybizottsági titkárok, bi­zalmiak, szocialista brigádve- zetők vesznek részt a munká­ban. A mi dolgunk az össze­sítés, a tervezet összedolgozá­sa, melyet az üzemi négyszög elé terjesztünk jóváhagyásra. Az OSZB kidolgozásánál ér­vényesül a szocialista demok­rácia. Arányos fejlesztés — Sokan abban a tévhitben vannak, nogy a rendelkezés béremeléssel jár együtt. Pe­dig csak kategóriákon beiül van bérmozgás, mégis ahhoz, hogy azonos munkakörben, egyforma értéket előállítók bérét egy szintre tudják hoz­ni milyen lehetőségeik van­nak? — Az előkészítés egyik fel­adata a mozgó bérrészek meghatározása. Felszabadul­nak bérek például úgy is, ha megállapítjuk, hogy egyes munkakörökben hol lehet szakmunkások helyett alacso­nyabb bérkategóriába tartozó betanított dolgozókat foglal­koztatni. A tényleges helyze­tet március 31-ig megtudjuk. Nyilvánvaló, az idei bérfej­lesztést úgy használjuk fel, hogy a bértételek alsó határa alatt állók nagyobb mérték­ben, míg a felső határt szoro­san megközelítők mérsékel­tebben részesülnek az összeg­ből. — Milyen bérpolitikai intéz­kedéseket vezettek be a kö­zelmúltban? — Egyes nehezebb üzem­területeken munkahelyi pótlé­kot kapnak dolgozóink, ez át­lagosan 10—15 százalékkal növeli a személyi órabére­ket ... A dolgozót mindaddig megilleti, míg át nem megy más beosztásba. Szorgalmaz­zuk a nők foglalkoztatását, segítését. A szocialista brigá­dok betanítási pótlékot kap­nak, amennyiben a kollektí­vájuk vállalja egy-egy újfél- vételes lány vagy asszony patronálását. A dunakeszi MÁV Járműja­vító bérpolitikájára a bértö­meggazdálkodás jellemző, me­lyet decentralizáltan hajtanak végre, demokratikus elvek szerint. Tavaly egy ‘év alatt. 1068 forinttal növekedett a dolgozók átlagkeresete. Az OSZB bevezetésével tovább javulnak a kereseti arányok. H. A. Megtakarítás — újrafelhasználással Nagyszabású kutatási prog­ram kezdődött a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézetben; olyan eljárásokat dolgoznak ki a könnyűipari üzemek számára, melyekkel az eddig kárba veszett külön­féle anyagokat ismét fel le­het használni a termelésben. A számítások szerint évi 15—20 százalékkal növelhető a könnyűiparban újra fel­használható hulladék mennyi­sége, ez pedig évente mint­egy 500 millió forint megta­karítást eredményezhet a népgazdaságnak. Az intézet a kutatási program alapján az eljárásokat kidolgozzál j /• f -j A Pilisi Parkerdőgaz­rin loT t 4 V'ífC'Y !/?C<y daság Lepcnce-patakí XV UH A. / ÍZ-/ L-JÁ) IC J.ú fafeldolgozó üzemében J új, automatikus előto­lása szalagfűrész alapozását kezdték meg. A berendezés évente 4 ezer köbméter rönk felfűrészelésével segíti a termelést. A gép 120 ezer fo­rinttal növeli a fafeldolgozó üzem eszközállományát.

Next

/
Thumbnails
Contents