Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLED XIX. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1975. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP Díjat nyert grafikáival A Nagy István képzőmű­vész-csoport kiállításán, Da. bason a ceglédi járásban, élő művészek is szerepeltek. A kiállítás díját a Vázlatok Rad­nótihoz című grafikasarozatá- val az Albertirsán élő Miklo- sovits László grafikusművész nyerte el. Ceglédi pedagógusok törzsgárdaünnepsége Törzsgárdaünnepségat tart Cegléden április 2-án, 17 órai kezdettel a zeneiskola hang­versenytermében a városi ta­nács vb művelődési osztálya és a pedagógusok szakszerve­zete városi bizottsága. Az ün­nepi köszöntőt dr. Lakatos József, a városi tanács vb-tit- kára mondja. Az ünnepi mű­sorban közreműködnek a ceg­lédi pedagógusok énekkara, valamint a zeneiskola művész­tanárai. Levél Jerevánból Festette: Fehérné Március 13-áti a Népszabad­ság Szót kér az olvasó rovatá­ban olyan leveleket közölt, amelyeket hazánk felszabadu­lásának évfordulójára az egy­kor itt harcolt szovjet kato­nák írtak. A felszabadító szov­jet hadsereg tisztje volt a Je­revánban élő tartalékos gár­daezredes, Gajk Szergejevics Artyunyan. Emlékei közt más magyar városoké mellett Cég­ied neve is ott éL Mint írja, két arcképet, két művészi al­kotást őriz szobája falán. Az egyiket kalandos módon. Ma­gyarországra került francia menekült festőművész készí­tette, a másikat pedig 1945- ben Cegléden festette róla egy Fehémé nevű asszony. — Jó lenne tudni, hogyan alakult élete, sorsa — írja le­velében Gajk Szergejevics Ar­tyunyan. Fehérnét — teljes nevén Fe­hér Arpádné portréfestőt — igen sokan ismerték Cegléden, pedig csöndesen, betegségtől házhoz kötve élt és munkál­Ezüsijubileumot ünnepeltek Munkában, sportban példakép Gál József birkózó köszöntése Gál József 1933-ban kezdett el birkózni, a magyar válo­gatottba 18 éves korában ke­rült. A felszabadulás előtt öt­ször lett súlycsoportjának ma­gyar bajnoka. Aztán jött a há­ború, s ez 1941-től hat és fél év kényszerszünettel járt. Ha­zatérése után — bár a londoni 1948-i olimpiára nem jutott el — újra visszakerült a válo­gatottba. 1950 nagy esemé­nyén, a svédországi világbaj­nokságon már ott lehetett. Rendszeres és kitartó munká­ja meghozta eredményét, 32 évesen, fiatalokat megelőzve lett világbajnok. Ez 1950. március 23-án történt. Az ezüstjubileum alkalmá­ból a sportcsarnokban ked­ves megemlékezés volt, ame­lyen megjelent Rátóti István, a városi pártbizottság titkára, Balog György, a pártbizottság osztályvezetője, Kürti András, a városi tanács elnöke, Kell­ner István, a vasutas-szak­szervezet kulturális és sport­osztályának vezetője. Barna József, a PTSH elnöke, a MÁV csomópont gazdasági és pártvezetői, a CVSE elnöksé­gének tagjai és a régi sport­társak, akik az egykori ceglé­di „aranycsapatban” szintén szerepeltek. Vtassy Józsefnek, a CVSE elnökének üdvözlője után Magyar László, a sportfel­ügyelőség vezetője mondott ünnepi köszöntőt, majd átad­ta a JTSH ajándékát, a „Vi­lág- és Európa-bajnokságok” című kiadványt. Ezután Kür­ti András és Kellner István nyújtott ált az ünnepeknek emléklapot és jutalmat. A Vasutas SE az egyesület aranygyűrűjét adományozta Gál Józsefnek a közeli múlt­ban, a jubileumi közgyűlésen. Gál József világbajnoki el­ső helye alapozta meg a Vas­utas kiváló birkózóéletét, hi­szen a sportkör kitűnő ver­senyzőket nevelt fel a ma­gyar sportnak. A köztiszteletben álló Gál József tagja a Ceglédi VSE el­nökségének. A munkában és sportban egyaránt példaképe lehet a ma fiataljainak. U. L. MÁJUSI KIÁLLÍTÁS Három évtized sportja Az anyaggyűjtés megkezdődött A járási városi Testnevelé­si és Sportfelügyelőség fel- szabadulásunk 30. évforduló­ja tiszteletére májusban kiál­lítást rendez a ceglédi Kos­suth Múzeumban „Három év­tized sportja” címmel. A gyűjtőmunkát — a sport­egyesületek és a harminc év legjobb sportolóinak bevoná­sával — megkezdte a felügye­leti sportszerv, de számít a sportszerető közönség támoga­tására is. A sporttal kapcso­latos azokat a dokumen­tumokat, újságokat, cikkeket, jelvényeket, érmeket és egyéb eszközök >t, melyek felhasz­nálhatók a kiállítás rendezé­sénél, várja a sportfelügyelő­ség. (Címe: Sportcsarnok, Cegléd,, Damjanich u. 1.) A régi idők fényképeire és a fotók tulajdonosaira külö­nösen kíváncsi a rendező bi­zottság. Ezek a tárgyak a ki­állítás befejezése után visz- szakerülnek tulajdonosaik birtokába. kodatt. A festészet, a színek öröme, a mozdulatok finomsá­ga éltette azután, hogy megér­te férje és csöpp korban el­hunyt gyermekei elvesztését, s lábait paralízis bénította. Vá­gyai, örömei, álmai fátyolrez- dülésnyi ecsetvonásokban kap­tak lehetőséget az érvényesü­lésre. Képei családi otthonok falát díszítik a városban, s el­jutottak messzi tengeren túl­ra. A felszabadulás napjaiban s az azt követő hónapokban szovjet katonák kívánságára róluk, vagy távoli legkedve­sebbjeikről készített portré­kat; gyakran a katonazubbony zsebéből előkerült fénykép volt a modellje, s munkájá­val el kellett készülnie, mire a csapat tovább indult. (A megsárgult fényképfelvétele­ken, melyeket rokonai fény­képalbuma őriz, több ilyen „messze ment” portré fotó másolatát látni, mivel a csa­ládban fényképész is volt, s ól ma is; a FÉNYSZÖV ceg­lédi nyugdíjas vezetője, Gyar­mati Károly mester.) Fehérnét baráti köre úgy nevezte: Mimóza. Sokan sze­rették, emlékeznek is rá. De ma már csak az emléke él, s képeit őrzik. Néhány éve he­lyezték örök nyugalomra a ceglédi temetőben. (e. k.) Felszabadulásunkra emléke­zik a ceglédi járási igazság­ügyi pártala pszervezet. Az ünnepséget április 2-án 16 órai kezdettel tartják a Já­rásbíróság földszinti, 9. szá­mú helyiségében. Öltsön díszt minden utca! Koszorúzás, avatás, nagygyűlés Ünnepel a város és a járás Felszabadulásunk tavaszi emlékünnepére készül az or­szág. Cegléd is, mintha fel­frissült, megfiatalodott volna. A Városgazdálkodási Vállalat kertészei, parkmunkásai he­tekkel ezelőtt dologhoz láttak, eltűnt az aiviarszőnyeg az ágyúsokról és a frissen ásott földben virágot rejtegetve nö­vekednek a pompás tulipánok, s más szebbnél szebb egynyá­ri virágok, melyekből erre a tavaszra igen sok jutott A márciusi ünnepségre a Kos- síitft-szobor talapzatát frissí­tették fel, most a szovjet hősi emlékművek kerültek sorra. A város központjában fehéren magasodik a két karcsú obe- liszk, frissen festett fekete be­tűk hirdetik a hősök dicsősé­gét azok nevét, akik hazánk, s egyben Cegléd felszabadítá­sáért hősi halált haltak a má­sodik világháborúban. Zászló­díszt lenget a szél a házakon, zászlók sora kerül az ünnep­ségek kezdetéig még számos utcasorra, középületre. CEGLÉD, már április 2-án, szerdán megkezdi a felszaba­dulási emlékünnep-sorozatot. Délután három órai kezdettel tartják a Dózsa György közép­iskolai kollégium ünnepélyes avatását, átadják az elkészült összkomfortos lakásokat a Károlyi Mihály lakónegyed­ben. Április 3-án, 15 órakor a Körösi úti, felszabadulási emlékpark sáv ünnepélyes avatására kerül sor, melyet társadalmi munkában a város üzemeinek, gyárainak és más munkahelyeinek szo­cialista brigádjeti készítettekei annak az útszakasznak a két oldalán, amelyen a felszabadí­tó szovjet hadsereg a város­ba bevonult. A facsemeték ne­velését, a virágok és bokrok gondozását szívesen vállalták az útvonal lakói. Ugyancsak délután három órakor kezdő­dik az a képzőművészeti ki­állítás a Kossuth Művelődési Központban, melyen a vá­ros és a járás' árba tőr kép­zőművészéi mutatják be leg­szebb, alkalomhoz illő munkái­kat. A kiállítást Győré Sándor, Pohárköszöntőt mondtak Szónokverseny az iskolában A szép mondátfűzés, anya­nyelvűnk helyes használata, mondanivalónk átgondolt, köz­érthető megfogalmazása nap­jaink jogos követelménye. A fiatalok körében jelentőséget kap a nyelvművelés, hiszen életkori sajátosságaiknál fog­va ők könnyebben hajlanak a pongyola beszédre, a suta fo­galmazásra és — valljuk be — szókincsük sem eléggé vál­tozatos. Az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola — a tantervi utasításba foglalt anyagon túl — sokoldalúan foglalkozik diákjaival. Szerepet vállal eb­ből a munkából az iskolai KISZ-szervezet, amely színes, tartalmas és változatos mun­kájával már kétszer kiérde­melte a KISZ Központi Bi­zottsága vörös vándorzászla­ját. Az idei KISZ-héten is újabb talpraesett ötletekkel tudták gazdagítani a progra­mot. Ezt példázza a minap megtartott szónokverseny, amelyen a Kossuth Gimnázium öt növendéke is részt vett. Ez alkalommal nem pateti- kus dikciót vártak a rendezők a jelentkezőktől. A helyszínen szabták meg a témákat. A versengők két elképzelt hely­zet közül választhattak: pohár­köszöntőt rögtönözhettek az érettségi bankettre és szülei­ket köszönthettük ezüstlako­dalmuk alkalmával. A szónok- jelölteik rövid felkészülési időt kaptak három-négyperces be­szédük összeállítására és meg­tanulására. Az volt a cél, hogy lehetőleg papír nélkül, közvet­lenül szóljanak hallgatóikhoz. A zsűri Patkós Irma színmű- vósiz elnökletével látott mun­kához. A rangsorolás nem volt könnyű, kerek köszöntők hang­zottak el, átszőve a humor enyhébb és harsogóbb árnya­lataival, az eltöltött évek em­lékezetes mozzanatainak felele­venítésével. A kémiai előadó­termet megtöltő érdeklődők tapssal jutalmazták a hatásos csattanókat, a jól megválasz­tott idézeteket, a szerető szava­kat. A jutalomkönyveket és az emléklapokat Patkós Irma ad­ta át, s az ő aláírása szerepel mindegyiken, ám a hallgatóság sem maradt kapatlan, ők is autogrammért ostromolták a művésznőt. Cserébe virággal és dallal búcsúztatták. A pohárköszöntőt mondók legjobbjai — helyezési sor­rendben: Cselédes Ilona, Pin­tér Rózsa, a közgazdasági szak­középiskola diákjai, Zakar Il­dikó, Lakatos Zsuzsa, Tóth C. Tamás gimnazisták és Görög Judit, a közgazdasági szak- középiskola tanulója. Tamasi Tamás a városi tanács művelődésügyi osztályának vezietője nyitja meg. Az üzemekben, gyárakban, termelőszövetkezeteknél, hi­vatalokban az ünnep előtti napokban tartják meg a fel- szabadulás évfordulója alkal­mából a megemlékezéseket. A szocialista brigádok és a mun­kahelyi KISZ-alapszervezetek a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny-vállalá- saikban dokumentálták elha­tározásukat. Az ünnepség ren­dezésében a pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok is sokat tevékenykedtek. A város felszabadulási ün­nepségének napja április 3-a lesz. Délután 4 órakor kez­dődnek a koszorúzási ünnepsé­gek, melyeken a város és a járás politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetői, in­tézményeinek, munkahelyeinek képviselői a lakosság nevében leróják kegyeletüket a szov­jet hősi emlékműveknél és a szovjet hősök sírjánál Az ünnepi nagygyűlés a Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében dél­után 5 órakor kezdődik. Az ünnepség szónoka Kürti András, a városi tanács elnöke lesz. A nagygyűlés után a vá­ros amatőr művészeti csoport­jai tartanak díszbemutatót, közönség elé lép, a városi ka­marazenekar, a pedaigógus- énekkar, a Kossuth Gimná­zium leánykórusa, a művelő­dési központ népitánc csoport­ja, ifjúsági irodalmi színpadok, együttesek szerepelnek. Felszabadulási ünnepségek lesznek a ceglédi járás vala­mennyi községében is. Szinte mindenütt azon igyekeztek, hogy ezt a napot hosszú időre emlékezetessé tegyék minden ember előtt. ABONYBAN, április 2-án délután 4 órai kezdettel tart­ják meg a 200 éves Szélei úti általános iskola névadó ünnep­ségét: az oktatási intézmény az iskola vájt, .tanítványának, So­mogyi Imrének a nevét veszi fel, aki életét a magyar pa­rasztság felemelkedésének szentelte. Az iskola falán em­léktáblát helyeznek éL Az em­léktáblát S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára leplezi le és ő tartja az ünnepi beszédet is. Emléktáblát helyeznek el Somogyi Imre szülőházának a falán is. Az ünnepség az iskola tornacsarnokában zenés irodal­mi esttel ér véget. Április 3- án a nagyközség felszabadulási emlékművénél tartják meg az ünnepi nagygyűlést és koszo­rúzást. Az ünnepség szó­noka Fekete Antal, az MSZMP járási bizottsága titkára lesz. Április 4-én fiatalok seregét fogadja a nagyközség: itt ren­dezik meg mintegy félezer részvevővel a forradalmi ifjú­sági napok járási sport- és kulturális eseményeit. Albertirsán április 3-án délelőtt 10 órakor kez­dődik a járási ünnepség. Akkor avatják fel a Fel- szabadulás téren a hősök emlékoszlopát. Az ünnepség szónoka Bállá János, az MSZMP járási bi­zottságának első titkára lesz. A nagyközség KISZ-esei nem feledkeznek meg egy önként vállalt feladatukról sem: a fel­szabadulási ünnepségre rend­behozzák az albertirsai határ­ban levő, ismeretlen szovjet katona sírját is, friss virággal adózva a névtelen hős emlé­kének. CSEMÖBEN, április 3-án 15 órakor kezdődik az ünnepség az állami gazdaság kultúrter­mében. Az ünnepi beszédet Szabó Vera, a Hazafias Nép­front járási titkára mondja. CEGLÉDBERCELEN, április 1-én délelőtt 10 órai kezdettel a művelődési házban tartják a felszabadulási emlékünnepéé-, get és az emléktábla-koszorú­zásra is akkor kerül sor. Az ünnepség szónoka Halász Jó­zsef, a községi tanács vb-tit-, kára lesz. DÁNSZtENTMIKLÓSON, áp­rilis 3-án a Micsurin Termelő- szövetkezet kultúrterme lesz az ünnepség színhelye, délután 2 órakor. A község lakói, KISZ- fiataljai délelőtt a Wekerle- majori szovjet hősi emlékműd vet keresik fel, hogy a meg­emlékezés virágaival kegyelet­tel adózzanak a felszabadító hősök emlékének. A délutáni ünnepségen Babinszki Károly, a ceglédi járási hivatal veze­tője mond beszédet, majd fo­gadásit tartanak a veteránok tiszteletére. JÁSZKARAJENÖN, április 3-án délután koszorúzási ün­nepség lesz, este 6 órai kez­dettel a művelődési házban emlékünnepséget tartanak, amelynek szónoka Babcsán Jó­zsef, a járási pártbizottság osz­tályvezetője lesz. Megemléke­zésüket a kőröstetétleniekkel együtt tartják. Ezen a napon kerül sor az óvoda kibővített részének hivatalos átadására. KOCSÉRON, a felújított mű­velődési házban április 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik a megemlékező ünnepség. Ün­nepi beszédet mond Borbély Mária, a járási pártbizottság politikai munkatársa. A köz­ség KISZ-fiataljai az előző na­pokban a FIN részeiként sport­ünnepségeket, április 3-án es­te — ha az időjárás megen­gedi — fáklyás felvonulást tartanak. MIKEBUDÁN, április 4-én parkot nyitnak a művelődési ház mellett és felavatják Hal­mi János emléktábláját. A fel- szabadulási ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik, ünnepi be­szédet mond Tóth Róza, a me­gyei pártbizottság tagja. NYÁRSAPÁT lakói április 3-án ünnepelnek a teljesen fel­újított kultúrházban, mely­nek jelképes avatását is ez al­kalommal tartják meg. Ünne­pi beszédet Ádori Károly, a járási pártbizottság politikai munkatársa mond. Törteién szép ünnepségre kerül sor. A község köz­pontjában szovjet hősi em­lékművet emeltek, hogy itt hirdesse a felszaba­dítók emlékét. Talapzatán a hála és megemlékezés koszo­rúi kapnak helyet az ápri­lis 3-i emlékünnepségen, melynek szónoka Nagy Imre, a járási párt-vb tagja lesz. Ezen a napon lesz a községi gyer­mekkönyvtár ünnepélyes át­adása is. ★ Cegléd és a járás valiameny- nyi települése már készülődik az ünnepségekre. Felszabadu­lásunk ünnepére öltsön zászló­díszt Cegléd, és valameny- nyi község minden utcája! A lakosság tegyen meg mindent azért, hogy felszabadulásunk 30. évfordulójának napját méltó környezetben ünnepel­hessük. Nagyon szép tavaszt ünnepiünk: készüljenek hát el erre a napra a járda menti virágosikertek, legyen szép, rendezett minden falu és : egész város! E. K. Hálás köszönetünket fejezzük mindazoknak, akik szeretett fér­jemet, édesapánkat, nagyapánkat, dédnagyapánkat. Id. Kardos Lász lót utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család. Köszönetnyilvánításunkat feje zük ki mondazok felé, akik Gö: dör Sándor halála alkalmáb részvétüket nyilvánították és k gyeletüket lerótták. A gyászo család. A Dánszentmiklósi ABC-áruház ajánlja tavaszi áruválasztékából RUHÁZATI ÉS DIVATCIKKEIT, AJÁNDÉKTÁRGYAIT, IPARCIKKEIT. ALBERTIRSA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents