Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

PRAGA Megnyílt a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai titkárainak értekezlete Kedden Prágában megnyílt a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottságai titkárainak értekezlete. Az értekezleten részt vesz-, nek a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocia­lista Egységpárt, a Kubai Kommunista Párt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, valamint a Csehszlovák Kommunista Párt képviselői. A részvevők megvitatják a testvérpártoknak a jelenlegi nemzetközi helyzetben kifej­tett ideológiai együttműködé­se időszerű kérdéseit. GENF Felújította munkáját a leszerelési bizottság Kedden Genfben felújítot­ta munkáját a leszerelési bi­zottság. öt új tag — az NDK, az NSZK, Irán, Peru és Zaire — felvételével a bizottság mun­kájában részt vevő tagállamok száma 30-ra emelkedett. (Kommentárunk a, 2. oldalon.) Kádár János és Fock Jenő fogadta Mihail Leszecskót Kádár János, a Magyar I Szocalista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit- I Teljesebb terveiben szerepel. Az előbbi, az új utak mellett döntöttek, licencvásárlással, népgazdasági programokba való bekapcsolódással, a szomszédos porkohászati gyár beolvasztásával. Azzal tehát, hogy ők is „fölborí­tották” a tervet. Példáink esetleg azt su­gallhatják, az a jó, ha a terv papírjait félretolják az üzemekben. Az a jó, ha ér­vényesül a népgazdasági, az össztársadalmi érdek. A negyedik ötéves tervben ez még sűrűn úgy történhetett meg, hogy át kellett húzni az elkészült tervek egy-egy részletét, azaz a tervszerű­ség, az üzemek esetében, szembekerült az élettel. Lo­gikus, hogy ilyen ütközések bekövetkeztekor nem az életet, hanem a tervszerű­séget indokolt (feláldozni. Ami azonban nem menti fel egyetlen vállalat közös­ségét sem a jobb tervezés, az átgondoltabb program- készítés kötelezettsége alól. Attól tehát, hogy a lehető legjobban egyeztesse az életet — a várható felhasz­nálói, fogyasztói igényeket, a műszaki haladás követel­ményeit, a célok és forrá­sok összehangolását — s a tervszerűséget. P ersze, közrejátszottak ebben gyáron kívüli, népgazdasági ténye­zők is, azaz az autógyár sa­ját erőfeszítései mellé most már végre oda sorolhatta azt, amit jó ideig nélkülö- I zött: a központi irányítás megkülönböztetett figyel­mét, törődését, sok kérdés­ben segítségét. A lényeg azonban az, hogy a me­gye legnagyobb üzemének termelése jobban összhang­ba került a népgazdasági célokkal és éfdekekkel. Hasonló folyamat ment végbe az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, ahol 1970 végén, 1971 elején aligha hitte volna el bárki, hogy 1975-ben — mint remélik — túlhaladják az egymil- liárd forintos termelési ér­téket, mert hiszen akkor sok tekintetben a gyártás egésze mellé került kérdő­jel ___ A középtávú terv ug yan előirányzott változ­tatásokat, bővíteni kívánta a termelést, de az élet — ahogy mondani szokták — ellentervet készített. Vá­lasztás elé állította a gyá­rat: vagy lesz bátorsága új utakra lénni, vagy éopen csak a létezéshez, a fenn­maradáshoz elég az, ami a É rthető tehát, hogy a párt Központi Bizottsága kongresszusi irányel­veiben a tervezés kapcsán ezt olvashatjuk: „A nép­gazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség ér­vényesítése alapvető je­lentőségű. Ezért a központi tervező szervek és a válla­latok tervezésének erősíté­sére, az érték- és mennyi­ségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök tel­jesebb összhangjára van szükség. A bevált alapelvé- kct érvényesítve, gazdaság- irányításukat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és holnapi feladataink, cél­jaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk”. E hosszabb idézet egyet­len kifejezésére, a teljesebb­re kell tennünk a hang­súlyt, mert ez a summáza- ta a feladatoknak. Nem ar­ról van szó ugyanis, hogy — mint voltak, vannak, akik ezt fújják — a válla­lati önálló tervezés „szem­bekerült” a népgazdasági érdekek diktálta feladatok­kal. bizonyos esetekben az összhang bomlott meg, il­letve nem jött létre, s ez okozott feszültségeket. Amiatt, mert gondok vannak — s gondok min­dig is lesznek, mert a meg­növekedett teendők megje­lenési formája a gond —, nagy hiba lenne magát az utat föladni. Az út jobbá, simábbá tétele lehet csak a feladat, nem a cél módosí­tása, hanem az eszközök tökéletesítése. Ehhez most már — szemben az öt esz­tendővel ezelőtti helyzet­tel — bőséges tapasztalatok állnak a vállalatok rendel­kezésére. Azok a tapaszta­latok, melyeket középtávú tervük végrehajtása, oly­kor fölborítása, átírása köz­ben szereztek. Megszenved­tek ezekért a tapasztalato­kért. Becsüljék tehát meg azokat. Űgv, hogy haszno­sítják az ötödik ötévé? terv kidolgozásakor. Mészáros Ottó kára kedden fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos kormányközi bizott­ság szovjet tagozatának el­nökét, aki a bizottság 15. ülésszakára érkezett Buda­pestre. A szívélyes, baráti légkö­rű eszmecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke kedd délután hi­vatalában fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 15. ülés­szakán részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM ÁRA «0 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 5., SZERDA Ä kongresszusi munkaversenyben kiteljesedett a brigádmozgalom Dél-Pest megye termelőszövetkezetei jeleskedtek az első szakaszban A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Dél-Pest megyei Szövet­ségének hatáskörében tevé­kenykedő termelőszövetkeze­tek szocialista brigádvezetői kedden értékelték a kongresz- szusi munkaverseny eredmé­nyeit. Vimola Károly, a terü­leti szövetség titkára beszá- molójábaá hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésében nagy szerep ju­tott a szocialista brigádoknak. Tagjaik közül 198-an a mező­gazdaság kiváló dolgozói és több mint 400-an érdemelték ki a kiváló tsz-tag elismerést. A br igád mozgalom a kongresszusi munkaver- senyben kiteljesedett, 404 termelőszövetkezeti kol­lektíva tűzte célul a kitüntető cím elnyerését. A szövetség területén 3 millió 240 ezer fo­rintot fordítottak tavaly a tsz-ek a szocialista brigádok j utalmaziására. Púja Frigyes Karl-Marx-Stadtban Púja Frieves külügyminisz­ter, aki Oskar Físchemek, az NDK külügyminiszterének meghívására hivatalos, baráti látogatáson az NDK-ban tar­tózkodik, kedden Karl-Marx- Stadtba utazott. Ütjára elkí­sérte Oskar Fischer, továbbá Gerhard Reinert, az NDK ma­gyarországi és Gyenes András, a Magyar Népköztársaság NDK-beli nagykövete. A délelőtt folyamán Púja Frigyes látogatást tett Paul Roschernél, az NSZEP Karl- Marx-Stadt megyei pártbizott­sága első titkáránál és Günter Schmidtnél,. a megyei tanács elnökének első helyettesénél, majd Paul Roscher ebédet adott Púja Frigyes tiszteleté­re. Ebéd után a magyar . kül­ügyminiszter városnézésre in­dult. Délután külügyminiszterünk meglátogatta a karl-marx- stadti Veb Modul gépgyárat, ahol csaknem 10Ó magyar fia­tal is dolgozik. Púja Frigyes és kísérete es­te visszaindult Berlinbe. Koordinációs bizottság Napirend vita Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet irá­nyító testületé, a koordinációs bizottság által kijelölt nem hi­vatalos munkacsoport kedden Genfben tovább folytatta a munka következő időszakára szóló napirendtervezet megvi­tatását. Átadás előtt A 900 éves fennállását ünneplő Vác a jubileumi eszten­dőben több új létesítménnyel gazdagodik. Március 15-én ad­ják át az új 225 személyes középiskolás kollégiumot, amely 2.5 millió forintos költséggel épült fel. A külsőre is impozáns létesítmény Komócsin Zoltán nevét veszi fel. Koppány György felvétele Vimola Károly szólt arról is, hogy a politikai és a szakmai továbbképzésre, a szocialista m unkaerkü les és fegyelem megerősítésére, a községfej­lesztés segítésére nagy gondot kell fordítani. A népgazdasági érdekeket szem előtt tartva gondosan ügyelni kell az ész­szerű, átgondolt takarékosság­ra, a hatékonyságra. Egyre magasabb követelmé­nyek elé állítja a fejlődés a földek munkásait. Az utóbbi években mindin­kább tért hódítanak az iparszerű termelési rendszerek; a tsz-szövétség területéin 26 szakosított tehenészeti telep, 5 szakosított sertéstelep, 4 nagyüzemi baromfitelep mű­ködik, 8 gazdaság csatlakozott valamely k ukori ca termesztési vagy burgonyatermesztési rendszerhez, s egy-egy fez termeszt hasonlóan, szervezett technológiával, napraforgót, il­letve szóját. Dr. Nyemcsók János, a megyei pártbizottság munkatársa hoz­zászólásában kiemelte, hogy jó kezdeményezés a szomszé­dos tsz-ekkel közösen indított munkaverseny és tapasztalat- csere. örvendetes, hogy a moz­galomban egyre több a fiatal, aki a tsz közösségében meg­találta a helyét, többségében a korszerű gépek mellett. Fekete Antal, a ceglédi já­rási pártbizottság titkára ar­ról szólt, hogy a napokban kezdődtek meg a tervtárgyaló közgyűlések. A brigádok fel­adata, hogy sokszínű, értékes vállalásaik valóra váltásán fe­lül másokat is ösztönözzenek a pontos, lelkiismeretes mun­kára. E. K. Kommunista műszakok a dabasi építőknél A dabasi Építőipari Költ­ségvetési Üzemben is értékel­ték a kongresszusi munkaver­seny első szakaszát. Fő fel­adatuk — tanácsi vállalat., lér vén — a kommunális és épí­tési feladatok ellátása. Tavaly nagy gondot fordí­tottak a termelékenység növe­lésére, a munka- és üzem- szervezésre. Eredményessé­güket bizonyítja, hogy a termelési költségek mintegy 3—5 százalékos csökkentesét sikerült el­érniük. Az építőipari gépek és szál­lítóeszközök kihasználtsági foka is jelentősen megnőtt: megközelítően 3 százalékkal. Ugyanakkor célul tűzték ki az anyag-, energia-felhaszná­lás, valamint a szállítási költ­ségek, és az üzem általános költségeinek csökkentését is. Az Építőipari Költségvetési Üzemben sokan jelentkez­tek különböző szakmai, po­litikai továbbképzésre és nagy érdeklődés mutatkozott az elsősegélynyújtó- és mun­kavédelmi tanfolyamok iránt is. Megállapodást kötöttek a helyi szakmunkásképző isko­lával, hogy a járási összevont szakmai gyakorlatra és képe­sítő vizsgára a kőműves és ács szakmákban az üzem ál­tal kivitelezett épületeken kerül sor. Betanított munká­saikat is az üzem műszaki dolgozói készítik fel a szak­munkásvizsgára. Az ÉKÜ dolgozói társadal­mi munkát is vállalnak, ed­dig több alkalommal szervez­tek kommunista műsza­kot. Többek között a központi te­lep épületének külső és bel­ső tatarozását fejezték be, s ez megközelítően 15 ezer fo­rintnyi megtakarítást ered­ményezett. Emellett a külön­féle tanácsi építkezésekhez mintegy 20 ezer forint ér­tékben tervdokumentációkat készítettek, ugyancsak társa­dalmi munkában. S. Zs. mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága kedden dr. Bé­lák Sándor elnöklésével a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartotta ülé­sét, amelyen dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tájékoztatta a bizottságot a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről és felada­tairól, majd válaszolt a képvi­selők kérdéseire. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Far­kas Pál, Gajdos János, Kelemen Sándor, dr. Molnár Frigyes, dr. Pál István, Szabó István, Szemerits Ferencné, Tűz Fe­renc, Vadkerti Miklósné és V arga Sándor országgyűlési képviselő. Iparszert! technológiával — magas tejhozam Szakosíiott tehenészet a Bentavölgye Tsz-ben Az érdi Bentavölgye Tsz. tej hasznosítású szakosított te­henészeti telepén az eddigi ta­pasztalatok szerint beváltak a Finnországból származó ays- hire-fajta tenyészállatok. A jelenlegi állomány 296 tehén és 289 növendékállat. Egy te­hénre éves átlagban már az első ellés idején 4622 liter tej­hozam jutott, és a zsírszáza­lék is igen magas, 4,3 százalék volt. A termelőszövetkezet te­henészeti telepén az idén már teljes terjtermelési ciklust várnak és ennek megfelelően 1 millió 300 ezer liter tejet szeretnének majd eladni. í Állattenyésztésük korszerű rendszerére jellemző, hogy a keletkező trágyát keverőme­dencébe vezetik, ahol vízzel hígítják, majd a nemrég elké­szült öntözőrendszeren 182 hektárnyi legelőjükre juttat­ják. Egy év alatt így 27 vagon műtrágyát takarítanak meg, ugyanakkor az e területen termő takarmánynövények rendkívül jó minőségűek és táp­anyagdúsak. A szarvasmarhate­nyésztés, a tejtermelés és a legelőgazdálkodás szoros tech­nológiai összhangjának kiala­kításával iparszerűvé tették az ágazatot. K. Gy. A. v Ülést tartott az országgyűlés H atvan hónapból már tíz sincs vissza, s a vállalatoknak nem­csak azt kell majd össze­gezniük, hogy éves tervük megvalósítása miként sike­rült, hanem azt ugyancsak, hogyan hajtották végre kö­zéptávú tervüket, mi telje­sedett be abból — s nem mellékes: hogyan —, amit a tervidőszak elején fel­adatként meghatároztak. Ami a megye iparának egészét illeti, a mai ismere­tek, négy esztendő tapasz­talatainak birtokában nem hat elsietettnek a következ­tetés, hogy a legfőbb tenni­valókkal megbirkóztak, a termelés növekedése mel­lett emelkedett az egy fog­lalkoztatottra jutó terme­lés, a korszerűség irányá­ban előbbre jutott a ter­mékszerkezet átalakítása. Nem akad azonban olyan üzem, ahol az öt esztendő alatt megtett út összegezé­sekor majd azt mondhat­ják: mindenben tartottuk magunkat a tervhez, ahogy annak idején leírtuk, a programot úgy teljesítet­tük. Most már csak az a kérdés, baj-e ez? 1971-ben, amikor — rengeteg gond, idegeskedés, kényszerű mű­szaki megoldások közepette — 1300 padlóváz készült el a Csepel Autógyárban, senki nem hitte volna, nemhogy tervezni meré­szelje az 1974-ben gyártott 9300-at, s az idei tízezret. „Fölborult” tehát a terv? Az a jó, hogy így történt, hogy a megye legnagyobb üzemében napjainkban az úgynevezett hagyományos termékek aránya a teljes , termelési értéken beiül mindössze negyven száza­lék; hatvanat már az újak, a néhány esztedősök alkot­nak. Érzékelteti a fejlődés di­namizmusát, a tervek gyors átírását, hogy az autógyár egyetlen esztendő alatt hu­szonöt százalékkal növelte a termelési értéket, ami fo­rintban másfél milliárdot tesz ki! Ennyivel könyvel­hettek el többet 1974-ben az 1973-ban elértnél.

Next

/
Thumbnails
Contents