Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

Talpkoszorú 54 lakáshoz *■ -v - r-um»- ‘. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói Komáromi Gábor, Ungi József és Mladonyoczki Ist­ván, a János utcai lakótelep ötvennégy lakásának talpkoszo- níját készítik. Az átadás határideje április 15-e, ekkor veszik át a munkaterületet a Pest megyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói, akik az elemek beemelését kezdik meg. (Barcza Zsolt felvétele) BAGI KÉSZÜLŐDÉS Kék lámpák a miniklubban KISZESEK MIKROBUSZ-ALVÁZON Mint már korábban hírül ad­tuk, a bagi Dózsa György Mű­velődési Központban rendezik meg hazánk felszabadulásának tiszteletére a központi járási ünnepséget, valamint a Galga menti népművészeti találkozó díszbemutatóját. Bagó József, a művelődési központ igazga­tója elmondta, hogy a csopor­tok felkészítésén kívül az épü­let csinosításával is igyekeznek emelni a felszabadulási ünnep színvonalát. Az isaszegi Lignifer Szövet­kezet dolgozói készítették el az előtér, a nagyterem-oszlopok és a színpad elejének lambéria­borítását. Ezeket a munkálato­kat a központ saját költségve­téséből fedezte: a kivitelezés összege több mint 32 ezer fo­rint volt. Lakossági segítséggel is szé­pítik a művelődési központot. A helyi KISZ-szervezet három fiatalja; Boda János, Péter Pál és Kiss József társadalmi mun­kában kifestette a nagytermet. A terem hátsó falára speciális festékkel egy kilencszer négy­méteres vetítőfalat alakítottak ki, amelyet majd a szélesvász­nú filmeknél használhatnak. Ennek a munkának az anyag- költsége mindössze 590 forint volt. A fiatalok segítsége ré­vén sokat megtakaríthatott a művelődési központ, ugyanis egy szövetkezettől kért előzetes költségvetés alapján a nagyte­rem rendbehozatala csaknem 20 ezer forintba került volna. A fiatalok igen leleményesek voltak: a helyi gépjavítótól hoztak egy mikrobusz alvázat: ezt alakították át úgy, hogy a nagyterem legmagasabb pont­ját is elérték róla. A KISZ-fiatalok mindig sza­bad idejükben dolgoztak, sok­szor éjszakájukat is a művelő­dési központban töltötték. Lá­togatásomkor a megszépült nagyteremben éppen az ifjú­sági filmklub előadása folyt: a gyerekek egy színes szovjet filmvígjátékot néztek. Az említett három fiatal, és egy negyedik, Kiss József tette otthonossá a minap a művelő­dési központ valamikori szak köri helyiségét: miniklubot alakítottak ki. A kisteremben L-alakban fénylenek az új asz­talok, a falakról kék csuklós­szárú lámpák világítanak. Az ablakon új függöny, a falakon megrakott könyvespolc. Ebben a helyiségben tartja foglalko­zásait többek között az anya­nyelvi, a számtan és az angol nyelvtanfolyam, ide járnak a gyerekek szolfézs órára. A lelkes KISZ-tagok fölaján­lották, hogy húsvét után, ked­den kifestik a művelődési köz­pont kis helyiségeit is. Így a járási felszabadulási központi ünnepséget és a Galga menti népművészeti találkozó díszbe­mutatóját a bagi művelődési központ új köntösben fogad­hatja. —őr— Tárlat a B kollégiumban Országos egyetemi és főis­kolai képzőművészeti kiállítás nyílik április 3-án, a gödöllői Agrártudományi Egyetem B kollégiumának Gorka-termé- ben. Az április 17-ig nyitva- tartó tárlatot dr. Losonci Miklós művészettörténész nyit­ja meg. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1975. MÁRCIUS 29., SZOMBAT Választásokra készülnek Öt év mérlege Ebben az évben kerül sor a szakszervezeti bizottságok és a tisztségviselők újjáválasztá- sára. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa már kidolgoz­ta a feladattervet. A Vasuta­sok Szakszervezetének Buda­pesti Területi Bizottsága e terv alapján tartott tájékoztatót, amelyen részt vett Házi József is, a MÁV gödöllői állomásá­nak szb-titkára, akivel arról beszélgettünk, mit tettek az el­múlt években a dolgozókért, milyen kapcsolatuk van a munkahely vezetőivel? „Vonalbizottság" — Magammal kezdeném — mondja Házi József. — 1941- óta dolgozom a vasútnál és 1949-ben lettem a Vasutas Szakszervezet tagja. 1951 óta vagyok társadalmi munkás, s legutóbb 1970-ben szavaztak bizalmat nekem az állomás dolgozói. Az igazság kedvéért meg kell említeni: a gödöllői MÁV-állomás szakszervezeti bizottsága úgynevezett „vonal­bizottság”, amelyhez Pécel és Xsaszeg állomások is hozzátar­toznak. Egyébként 57 szakszer­vezeti tagot tartunk nyilván. Sajátos helyzetükből adódó­an mások itt a követelmények, mint az üzemekben. A vasút még ma is egyike a legveszé­lyesebb munkahelyeknek, en­nél fogva a munkások egészsé­gét és érdekeit védő rendsza­bályokat is következetesebben kell betartani, mint máshol. A pártszervezet ezért éven­te kétszer is napirendre tűzi a szakszervezeti bizottság munkáját. Ilyenkor a gazdasá­gi vezetők is beszámolnak ar­ról, mi az amit az elmúlt fél év során a dolgozók életkörül­ményeinek javítása érdekében tettek. — Akadnak olyan panaszok is, amelyeken nehéz segíteni. — folytatja. — Az utasok többször kérték már, hogy fűt- sük a várótermet, s igyekez­zünk az eddiginél kulturáltabb körülményeket teremteni. Ta­lán télre ezeknek a kérések­nek is eleget tehetünk. Egy nap a városért A személy- és teherszállítás egyik fontos csomópontja a gö­döllői MÁV-állomás. A dolgo­zóknak a munkaidő-kezdvez- mény nyomán ma már nem kell havi kétszáznegyven, vagy ennél több órát dolgozniuk, ha­nem csak százkilencvenegyet. Keresetveszteség nem érte ugyan a dolgozókat, mégis akadnak olyanok, akik nem örülnek az új munkakörülmé­nyeknek. Sajnálják, hogy nincs túlóra. Az elkövetkező napokban megnövekszik a szakszervezeti ! tisztségviselők munkája is, hi­szen küszöbön állnak a vá­lasztások. A héttagú vezető­ségből néhányan nyugdíjba mennek, másokat áthelyeznek, vagy éppen tanfolyam miatt kérik „nyugdíjazásukat”. A fon­tos munka bevezetőjeként a közeljövőben kerül sor a bi- zalmik megválasztására, majd április 24-én a vezetőség lei je­lölésére. A területi bizottság rendszeresen segíti munkáju­kat. Markó Róbert, a dunake­szi Járműjavító dolgozója pat­ronálja őket. De sok segítséget kapnak az üzemi pártszerve­zettől is, amely két héttel ez­előtt megtartott vezetőségi ülé­sén bejelentette: csatlakoznak a gödöllői városi tanács által szervezett társadalmi munká­hoz. A munkában a szakszer­vezeti bizottság is bekapcso­lódik, s így a MÁV-állomás dolgozói egynapi társadalmi munkájukat ajánlották föl a városnak. Hiányzó asszonyok Szinte súgva mondta el Há­zi József, hogy a munkahelyi vezetőknek nemcsak akkor kellene gondolniuk dolgozóik­ra amikor segítséget kérnek tőlük, hanem akkor is amikor elérkezik a jutalmazás ideje. Mert sikertelen volt az idei nőnapi ünnepség, amit a gö­döllői MÁV-állomáson rendez­tek meg, s ahonnan hiányoz­tak a péceli és az isaszegi ál­lomások nődolgozói. Nem meg­oldás az sem, hogy egy-egy ilyen baklövés után udvarias hangú levelekkel mentik ki magukat a szervezők. Csiba József Tavasz a földeken Vetés a Magvetőben CUKORRÉPA AZ IDÉN ELŐSZÖR A dányi Magvető Termelő- szövetkezet az idei tavaszi mezőgazdasági munkákat már a kókai termelőszövetkezettel együtt végzi. A közelmúltban mindkét helyen lezajlottak a közgyűlések. Az új tsz-nek jelenleg hétszázötven dol­gozója van. A kókai gazda­ság beolvadásával nő a ter­mékféleségek száma; ez már a tavaszi munkáknál is meg­mutatkozik. A termelőszövetkezet föld­FELVÉTELRE szakképzett és betanuló varrónőket, bőrdíszmű- szakmunkásokat és betanuló varrónőket, férfi és női munkaerőket, könnyen betanulható síkkötő munkára - kézi és félautomata gépekre, valamint raktárvezetőt és gépkocsivezetőt. Jelentkezni lehet: Háziipari Szövetkezet (Gödöllő, Isaszegi u. 10-12.), Bartáné munkaügyi vezetőnél. Telefon: 120. jein folyik a vetés, a talaj­előkészítés, a szőlőmetszés és a palántázás. A határban száz tsz-tag dolgozik; a pa­lántázásnál hatvan asszony. Egy amerikai John Deer 150 lóerős traktor a nádudvari rendszerben dolgozik, ezen­kívül harmincöt gép van kinn a földeken. A tsz kétszázhuszonkét hektáron vet fajtaborsót, eddig nyolcvanöt hektár ké­szült el. A zöldborsó vetés- területe kétszáznyolcvanhat hektár, a munkát százhuszon- két hektáron fejezték be. Folyik a tál aj előkészítés a nyolcszáztizenegy , hektárnyi KITE-rendszerű kukorica, a nyolcvanhat hektárnyi siló- kukorica, a hatvankilenc hek­tárnyi lucerna és a százhar­minchat hektárnyi cukorrépa alá. Az utóbbi nagy terü­let azért is örvendetes, mert ez idáig a Magvető Tsz egyáltalán nem foglalkozott cukorrépa-termesztéssel. A tervek szerint a tsz hat­vanhat hektáron paradicso­mot és hetvenegy hektáron dohányt fog termeszteni. Je­lenleg a palántanevelés fo­lyik. A termelőszövetkezet­nek száznyolcvan hektárnyi nagyüzemi művelésű szőlője van, a hozzáértők most a metszési munkálatokat vég­zik. A metszést a rzőlőterü- let nyolcvan százalékán már befejezték. Rövidesen megtartják a két gazdaság együttes közgyűlését is, amelynek során a tsz ve­zetőségébe kókai tagok is kerülnek. Ezen a gyűlésen alakul ki a Magvető Tsz vég­leges alapszabálya. Ö. É. SPORT + SPORT + SPORT + SPORT FIN Kupa döntők Vasárnap igen kellemet­len időben rendezték meg Gö­döllőn a forradalmi ifjúsági napok keretében a városi ku­pa döntőit. A versenyeken a városi KISZ-bizottsághoz tartozó KISZ-szervezetek fia­taljai vettek részt. A verse­nyek első helyezettjei jutot­tak tovább az április 13-án, Dunakeszin megtartandó FIN Kupa döntőjére. A hűvös idő ellenére is forró hangulat uralkodott a pályákon. A jó mérkőzések­nek sikerült feledtetniük a kellemetlenre fordult időjá­rás okozta bosszúságot. így ragyogó mérkőzésnek lehet­tek szemtanúi a Gödöllői ÁFÉSZ—MGI kispályás lab­darúgó-találkozó nézői. Az elsőségért vívott harcban vé­gül is az ÁFÉSZ csapatának sikerült felülkerekednie és 4:2 arányban győzni. EREDMÉNYEK: Kispályás labdarúgásban: 1. Gödöllői ÁFÉSZ 2 MGI 3. Gödöllői Gépgyár Férfi kézilabda: 1. Ganz Árammérőgyár. Női kézilabda: 1. Gödöl­lői Gépgyár. Atlétika: 100 m-es síkfutás női: Bod­nár Hona, Gödöllői Gépgyár. 100 m-es síkfutás férfi: Kör­mendi István, Ganz Árammé­rőgyár. Távolugrás női: Szabó Já­nosáé KHAJÜ. 4x100 m-es váltó: Ganz Árammérőgyár. A negyedik forduló Március 30-án — vasárnap — rendezik meg a gödöllői Járási Labdarúgó Bajnokság IV. fordulójának mérkőzé­seit. Az első osztályban ját­szó csapatok az alábbi páro­sításban találkoznak egymás­sal: Túra I.—Domony Malinovsizkij SE—Bag Dány I.—Lőrinc SE Kartal I.—Kistarcsa Pécel—Hévízgyörk Vácszentlászló—Gödöllői Gépgyár SE Veresegyház—GEAC I. A második osztályban ját­szó csapatok mérkőzései a va­sárnapi forduló során az alábbiak szerint alakulnak: Zsámbok — szabadnapos Galgahévíz—Szada Kartal II.—Túra II. Mogyoród—Dány II. Isaszeg II.—Galgamácsa SE. A mérkőzésre 11 órakor ke­rül sor Isaszegen. Kerepes—V alkó. A mérkőzéseket az elölál- lók otthonában tartják meg. A felnőtt csapatok találko­zói 15 óra 30 perckor, az ifi­csapatok mérkőzései pedig 13.30-kor kezdődnek. Kupaeredmények Az Április 4. Kézilabda Ku­pa mérkőzéseit megyei és já­rási csapatok részvételével rendezték meg a GEAC-pá- lyán. A színvonalas verseny­ben szereplő férfi- és ifjúsá­gi csapatok helyezési sorrend­je: 1. Túrái VM 2. Gödöllői Ganz Vasas 3. Aszódi Gimnázium Nőknél: 1. Gödöllői Gépgyár 2. Veresegyházi KSK 3. Gödöllői Szabadság úti általános iskola. Megyei I. osztályban már­cius 19-én és 26-án bonyo­lították le a találkozókat. Eredmények: 1. IMI Vasas 6 pont 2. Fóti Gyermekváros 4 pont 3. Ganz Vasas 2 pont 4. Túra 0 pont Szombati jegyzet Otthon? Apró sárga ház piheg a sínek között. Körülötte csenevész fák. Előtte, mö­götte futnak a sínek. Nap­pal és éjszaka szürke zaka­tolás rezegteti a szürke ágyakat. A matracon kócos hajú nők alusznak. Nappal söprik a vonatot, kezelik a jegyeket. A szünetekben ez az otthonuk. Milyen ez az otthon? Mitől lesz a saját­juk? Ezt szerettem volna megtudni a pongyolás la­kóktól-. Mivel díszítik a szoba falát, hogy a magu­kénak érezzék? A szállás gondnoknője tudja, mi a rend. A szo­bákba lépőnek engedély kell a gödöllői állomás- főnöktől. A főnök nem egészen érti, mit akarok, de megkapom az engedélyt. Már ülök és kérdeznék, amikor csöng a telefon. A vonal túlsó végéről recse­gő férfihang száll a szobá­ba. Ordít. A gondnoknö is kiabál, de ő nem mérge­sen, hanem sírva. „Akkor is elmondok mindent, akármit is beszél... és maga azt nekem nem mondhatja, hogy nem adja ki a szabadságomat”. El­keseredve teszi le a tele­font. Nem szól semmit, s én tovább hallgatok egy csavarás fejű fiatalasz- szonyt. De csak hallgatnám, mert kicsapódik az ajtó és beront az állomásfőnök. Ráripakodik beszélgetőtár­samra és kizavarja a szo­bából. A reklámfotókkal, színes nyomatokkal díszí­tett otthonából. Tőlem na­gyon udvariasan a központ engedélyét kéri. Olyan ne­kem nincsen, hát veszem a kalapom és továbbállok. Engedély nélkül nem le­het beszélgetni. Vajon .mi volt az a titok, amit a munkásnők nem mondhat­tak el az otthonukról? Mert nem a sínek számát és a jelzőlámpák magassá- . gát szerettem volna meg­tudni, hanem azt, hogyan élnek ma, 1975-ben a MÁV gödöllői munkásszállásá­nak lakói. Azt ugyan nem tudtam meg, miért tették a falra a melltartóreklá­mot, s azt sem, hogy mit nem volt szabad a gond­noknőnek elmondani. Miért sírt az az asszony, s miért szaladt ki riadtan pongyo­lás imerősöm. Egy munkásszállás nem képvisel semmiféle terme lési értéket. Csak „állóesz­köz”, történetesen munkás­nők otthona. Sokat beszé­lünk ma arról, hogy „bele szólást a munkásoknak a termelésbe!”. Társadalmi, politikai és gazdasági éle­tünkben kötelező a demok­ratizmus. Ahhoz azonban, hogy a termelésben részt vevők szava érvényesüljön, kell a szólásszabadság. Ha ez nincs meg, erősödhet a kiskirályok hatalma, társadalmi céljaik vakvá­gányra siklattak. Nem nagy „király” egy állomásfőnök. Igaz, hogy sok minden múlik rajta: például a vonatok pontos érkezése és indulása. De hogy hogyan mennek a vo­natok, az a MÁV munká­saitól is függ, azoktól is, akik éjszakánként a sínek között alusznak. A MÁV munkájának eredményes­ségére nem kis hatással van az, hogy akadnak Iá nyok és asszonyok, akik családi otthonukat oda­hagyva, szürke falak kö­zött töltik az éjszakájukat. Vajon milyen lehet a MÁV-nál a szólásszabad­ság, ha még arról sem sza­bad beszélni (a MÁV köz­ponti igazgatósága enge délye nélkül!), hogy mivel, hogyan és milyen körül mények között töltik a munkásnők a szabad ide­jüket? A gondnoknöt rendre utasították, a szálláslakót kizavarták. A humánum a vezetőnek is kötelező. És ha még meghallgatásról sem beszélhetünk, hogyan lehetne itt szó szabadszó­lásról és beleszólásról? Ilyen belső viszonyok mel­lett vajon van-e mersze cgy-egy munkásnőnek megkeresni a főnököt, ha valamilyen gondja, baja támad? Örszigethy

Next

/
Thumbnails
Contents