Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-28 / 74. szám

1975. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Tanácskozások, vetélkedő, kiállítás Vácott A felszabadulás 30. évfordulója megünneplésé­re készülő és a fennállásának 900. évfordulójára emlékezd Vác az elmúlt hetekben, hónapokban sem volt, híján az eseményeknek, közeledvén azonban április 4-e, sokasodnak a rendezvények. A tegnapi nap kapcsán elmondhatjuk: Vác az események városa. Már helyén áll a felavatásra kerülő felszabadulási emlékmű, tegnap környe­zetét szorgos kezek szépítették, s ugyanakkor a különböző intézményekben számos megyei és országos szintű tanácskozás, vetélkedő, bemu­tató zajlott. Fontos Pest megyei javaslatok Tovább javul a gyógypedagógiai oktatás Az általános iskolák fej­lesztése elképzelhetetlen a gyógypedagógiai oktatás to­vábbi javítása nélkül. Idősze­rű kérdést választott tehát tegnapi tanácskozásának té­májául Pest megye Közokta­tási és Ifjúságpolitikai Bizott­sága; Vácott tartott ülésén a gyógypedagógiai iskolák hely­zetét vizsgálta meg. A tár­gyalás jelentőségét növeli, hogy a kérdéskör az elmúlt tíz évben egyszer sem szere­pelt oktatásügyi testületek, bizottságok előtt. Mint ismeretes, a gyógype­dagógiai intézmények értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek oktatásával, neve­lésével foglalkozik. Pest me­gyében Csobánkán, Gyömrőn, Vecsésen, Vácott, valamint úgynevezett önálló igazgatású és általános iskolák mellett működő kisegítő iskolákban foglalkoznak ilyen gyerme­kek nevelésével. A Pest megyei Közoktatás- politikai Bizottság dr. Csicsay Ivánnak, a megyei tanács el­nökhelyettesének elnökletével tartott tegnapi ülésén Hargi­tai Károlynak, a művelődés­ügyi osztály vezetőjének elő­terjesztése alapján részlete­sen megvitatta a megyei gyógypedagógiai oktatás hely­zetét és tennivalóit. Egyebek közt foglalkozott a sérült gyermekek tanulásának kez­detével is. A bizottság egyön­tetűen foglalt állást ezzel kapcsolatban, kiemelve, hogy a jelenlegi rendszer több szempontból elavult. Egy­részt, mert ezeket a gyereke­ket a normál iskolai osztá­lyokban sok kudarc és sére­lem éri. Másrészt időt, nem­egyszer éveket vesztenek. Ez a legfontosabb oka annak, hogy a kisegítő iskolákban a gyerekeknek még a tíz szá­zaléka sem jár életkorának megfelelő osztályba. Éppen ezért a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya — bá­tor kezdeményezéssel — már az óvodák számára is lehetővé tette, hogy gyógypedagógiai intézményekbe javasoljanak gyermekeket. A bizottság az alapos, elem­ző vitában egyebek közt azt is megállapította, hogy a gyógypedagógiai oktatásban részesülők száma, ha nem is Napirenden: a kórházélelmezés Minden más megváltozott Az ország kórházélelmezési Szakemberei tegnap Vácott tar­tották tudományos ülésszaku­kat. A tanácskozáson, amelyen dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes és D. G. Ha- rington Hawes, a Nemzetközi Kónházszövetség elnöke is részt vett, a kórháza élelmezés né­hány időszerű kérdését vitat­ták meg. Dr. Zajkás Gábor, az Orszá­gos Dietikai Intézet osztályve­zető főorvosa beszámolt félszáz kórházban végzett ellenőrzé­sükről. A betegosztályokon az ételek 30—40 százaléka mos­lékba kerül — mondotta. — Ez csupán nyersanyagértékét szá­mítva is évi 200—300 millió fo­rint elvesztését jelenti. Az ok többféle, ok az is, hogy nem eléggé ízletes a kórházi koszt. A hallgatóság soraiban he­lyet foglaló dr. Fekete László kandidátus másfél évtizedes munkásságára is hivatkozva bizonyította, hogy az egységes diétás rendszer az orvosok gyógyító tevékenységét, vala­mint a kórházi konyhák mun­káját is könnyebbé tehetné, és az ellátás színvonalát is emel­heti. Ennek több feltételét kel­lene biztosítani. Riba László, a váci Szőnyi Tibor kórház gazdasági igazga­tója néhány ilyen feltételről szólt. Helyi példákkal illuszt­rálta, miként lehet eredménye­sebben elkészíteni az ételeket. Az üstökben történő főzéskor a vitaminok, az ásványi anyagok nem kis része semmisül meg, és az ételek sem mindig meg­felelő ízűek. E tényezők főleg o hosszú időtartamú főzésnek és melegítésnek a következ­ményei. Korszerű konyhagé­peikkel az átlagosan egy órá­nyi főzést negyedórára csök­kentették, a kétórás melegítést pedig lerövidítették 10—20 percre. Benkő Károly mérnök a vá­ci konyhagépek gazdaságossá­gát bizonyította. A hozzászóló orvosok, mér­nökök, közgazdászok, és nem utolsósorban az üzemélelmezé­si gépekkel foglalkozó keres­kedelmi szakemberek szavai­ból kiderült, hogy világosab­bak már az igények, a lehető­ségek. Dr. Rigó János docens, az Országos Dietikai Intézet veze­tője összefoglalójában találóan említette: a múlt század orvo­sai a mai idő kórházaiban csak a konyhában éreznék otthon magukat, minden más megvál­tozott, fejlődött azóta. A je­lenlevők által képviselt szak­ágazatok összefogásával el le­hetne érni, hogy a múltnak ez az egyáltalán nem haladó ha­gyománya lassan eltűnjön gyó­gyító intézményeinkből. A tanácskozást a kórház fo­lyosóján rendezett élelmezési gépbemutató egészítette ki. Különösen a palacsintasütő automatának volt nagy sike­re. A kórházélelmezésben is sikere lenne ... Dr. Veres Pál Hazánkról szóljatok szép szavak Területi döntő hat megye irodalmi színpadának részvételével Vácott rendezik meg a „Ha­zánkról szóljatok szép szavak” című irodalmi színpadi vetél­kedő területi döntőjét. A ver­senyen — melyet a Kulturális Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió hirdetett meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére — hét megye nyolc együttese vett részt. A megyei döntő legjobb csa­patai tegnap délelőtt a váci Madách Imre Művelődési Köz­pontban gyülekeztek. Délután a zeneiskola hangversenyter­mében Máté Lajosnak, a Nép­művelési Intézet főelőadójának és Asperján György, a rádió műsorszerkesztőjének irányí­tásával kezdődtek meg az iro­dalmi színpadok próbái. A cso­portok meghallgatása után, pénteken művészeti, majd szombat délelőtt a zsűri előtt kerül sor a főpróbára. Szom­baton délután 3 órakor kezdő­dik a verseny, melyről a rá­diós vetélkedő készül. Pest megyét a százhalombat­tai Barátság Művelődési Ház Villon Irodalmi Színpada kép­viseli. Szalai Katalintól, az együttes vezetőjétől megtud­tuk, hogy „Ünneplés módoza­tokkal” című műsorukat mai magyar írók műveiből állítot­ták össze. gyorsan, de állandóan nő. Ennek egyik oka a lehetősé­gek bővülése, tehát az, hogy az intézmények évről évre több tanulót tudnak felvenni. A növekedésben azonban sze­repet játszik az egészségügyi és a szociális helyzet is. Éppen ezért a bizottság javasolta, hogy a TIT ezzel kapcsolatban szervezzen minél több he­lyen ilyen témájú előadáso­kat, sorozatokat. Szóba került a tanácskozá­son a gyógypedagógiai okta­tás számos más kérdése is. Egyebek közt az intézmények felszereltségének javítása — ehhez a megyei tanács is je­lentős segítséget ad — a ne­velők továbbképzése, az úgy­nevezett korrekciós osztályok szervezése, a beszédfejlesztés javítása. Az ülés a vita után határozatokat hozott. A város a képzőművészetben Vác város kilencszázéves jubileumi ünnepségsorozata rendezvényeinek keretében tegnap a váci Vak Bottyán Múzeum kiállítótermében dr. Bodnár Éva, a Magyar Nem­zeti Galéria osztályvezetője nyitotta meg a „Vác a képző- művészetben — váci festők a XIX. századtól” című kiállí­tást. A rendhagyó tárlaton azon festők alkotásai kerültek be­mutatásra, akik Vácott szü­lettek, éltek, dolgoztak, vagy a város és a táj szépsége ih­lette alkotásaikat. A Magyar Nemzeti Galéria segítségével most. láthatják itt először és együtt az érdek­lődők Fényes Adolf, Mészöly Géza, Lotz Károly, Canzi Ágost, Balassa Ferenc, Gyur- kovics Károly és a többi mű­vész munkáit a XIX. század első felének romantikusaitól a XX. század különböző képző- művészeti irányzatait képvi­selő alkotókig. A kiállítás április 17-ig te­kinthető meg. A Pest megyei NEB megállapítása: Mind nagyobb részt vállalnak a lakásépítésből a megyei vállalatok, szövetkezetek Kiváló népi ellenőröket tüntettek ki Az állami és szövetkezeti építőipar megyei helyzetéről készített vizsgálati beszámolót vitatott meg tegnap a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság Bori Rudolf elnökleté­vel. A népi ellenőrök a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat és ezenkívül még tizen­egy tanácsi építőipari vállalat, szövetkezet és költségvetési üzem 1972—1973. évi munká­ját tekintették át. Elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen mértékben járulnak hozzá Pest megye építési igényei­nek kielégítéséhez. Megállapí­tották, hogy a közvetlenül ál­lami és tanácsi irányítású vállalatok termelő tevékeny­ségük döntő és fokozatosan növekvő hányadát Pest me­gyében kötik le, az építőipari szövetkezetek pedig az elvárt­nál és az igényeknél kisebb arányban. A megyei székhe­lyű szövetkezetek mind na­gyobb mértékben vállalnak a fővárosban munkát. Munka pedig van, s a megyei szövet­kezetek kapnak utána, mert azok gyors átfutásúak, nem igényelnek nagy felkészültsé­get, nagy részük szabadáras. Mindez jó, néha túlontúl is jó a szövetkezeteknek, nem old­ja meg azonban a megye épí­tőipari gondjait. A népi ellenőrök különös figyelmet fordítottak arra is, hogy az építő vállalatok és szövetkezetek milyen részt vállalnak a lakásépítkezé­sekből. Általában növekvő részt, de a teherviselés — te­kintve, hogy a lakásépítés nem tartozik a legjövedelme­zőbb területek közé — nem egyenlő. A szóban forgó két évben például a lakásoknak mintegy 60 százalékát a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat, 25—26 százalékát a szö­vetkezetek, 14—16 százalékát a tanácsi vállalatok építették fel. Az egész megyét átfogó rendkívül gazdag vizsgálati anyag felöleli az építőipar szinte minden kérdését, problémáját, a lakossági szol­gáltatástól az építkezések megszervezéséig, a munka- szervezéstől a jövedelemig. A NEB számos hiányosságra és visszásságra hívta fel a fi­Cegléd csapata az első A pályaválasztási vetélkedő döntője Budapesten gyülekeztek a versenyzők, onnan autóbusz vitte őket Vácra, a Kilián György Szakmunkásképző In­tézetbe, ahol csütörtökön tar­tották meg a megyei pályavá­lasztási vetélkedő döntőjét. Pest megye valamennyi járá­sa és járási székhelye egy-egy háromtagú versenycsapattal képviseltette magát. A csapa­tokat a járási versenyek há­rom első helyezettjéből állítot­ták össze. Nagykőrös városa külön csapattal indult és így összesen tíz csapat vett részt a vetélkedőn. A versengést elbíráló bi­zottság elnöke, Kátai Szilvesz­ter, a nagykátai kollégium igazgatója nyitotta meg a ver­senyt, majd dr. Andor György, a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet helyettes vezetője buzdította a feszengő versenyzőket. Rajtuk kívül a zsűri tagjai Tóka Zoltán, a megyei tanács munkaügyi osz­tálya munkatársa, Szekeres Sándor, a vendéglátó, taninté­zet helyettes igazgatója, Frut- tus Levente, a Nagykőrösi Konzervgyár lélektani labora­tóriumának vezetője és István Kálmán, a váci KlSZ-bizott- ság tagja voltak. A verseny­zők pedig csupa most pályát választó nyolcadikos. A ver­sengést Kovács Katalin, a Pá­lyaválasztási Intézet munka­társa vezette. Az első fordulóban négy, a másodikban további három csapat kiesett. A bantmaradot­taknak a harmadik forduló­ban 8—8 fogas kérdésre kellett válaszolniuk. Délután került sor az ered­ményhirdetésre. A harmadik helyezést a dabasi csapat érte el és tagjai: Bőcs Judit, Füredi Marianne, meg Baróczi László boldogan vették át a díjat: fél­fél kiló gyapjúfonalat, egy-egy hanglemezt meg könyvet. Má­sodik helyre a nagykőrösiek futottak be és ez annál na­gyobb érdem, mert csapatuk csupán két tagból állott. Ka­pus Éva és Lökös Ágnes egy- egy Beirette-fényképezőgépet és hozzá filmet kapott meg még könyvet is. Cegléd került az első helyre, miután mind a három forduló­ban kiválóan végzett. A csa­pat tagjai Lassú Zsuzsanna, Ujszászi Ilona és Sallai László zsebrádiót vittek haza, meg könyvet. A helyezést el nem ért csapatok tagjai is vala­mennyien kaptak jutalmat Verseny után megkérdeztük a győztes csapattól, mi volt nehezebb, válaszolni a kérdé­sekre vagy kitölteni az iskolá­ban a pályaválasztást eldöntő jelentkezési lapot — A kérdésekre felelni — válaszolták egybehangzóan. Ujszászi Ilonka megmondta, hogy óvónőnek jelentkezett a szakközépiskolába, Lassú Zsu­zsi és Sallai Laci pedig a köz- gazdasági szakközépiskolába Ott majd szeptembertől tanu­lásban folytathatják a ver­senyt. gyeimet és szinte névreszóló, a tanácsokhoz, a járási hiva­talokhoz, a NEB járási cso­portjaihoz és mindenekelőtt magukhoz a vállalatokhoz, szövetkezetekhez címzett ja­vaslatokat fogalmazott meg. A továbbiakban ünnepség­gel folytatódott a megyei NEB ülése. Dr. Sátor Jánosné, a megyei NEB általános el­nökhelyettese ünnepi beszédé­ben méltatta a felszabadulás jelentőségét, a harminc év eredményeit, amelyekben ott van a népi ellenőrök munká­ja is. Ezután dr. Csöppentzky Ferenc, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság főosztály- vezetője, a KNEB elnöksége nevében kiváló népi ellenőr kitüntetéseket nyújtott át. A kitüntetéseket kapták: dr. Baksa György, a váci járási hivatal osztályvezetője, a já­rási NEB elnökhelyettese, Cseh Kálmánná, a monori járási NEB elnöke, Kormos Zoltán, a gödöllői járási NEB elnöke, Krupánszky László, a monori kefegyár igazgatója, a monori járási NEB tagja, Mátrahegyi István, a Csepeli Szerszámgyár osztályvezetője, a megyei NEB társadalmi el­nökhelyettese, Szoó István, az OTP aszódi fiókvezetője, a gödöllői járási NEB tagja, Szűcs László, a Ganz Áram- mérőgyár osztályvezetője, me­gyei népi ellenőr, T. Tóth Já­nos, a Pest megyei Zöldség- Gyümölcs Feldolgozó Vállalat igazgatója, a ceglédi járási NEB tagja, Várszegi István, a nagykátai járási NEB elnöke és Woth Rezső nyugdíjas, bu­dai járási népi ellenőr. D. G. Országgyűlési tisztségviselők értekezlete Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével csütörtökön a Parlamentben értekezletet tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, bi­zottságainak elnökei és kép­viselőcsoportjainak vezetői. A tanácskozáson, részt vett Pé­ter János, az országgyűlés al- elnöke is. Elsőként Apró Antal tájé­koztatta az értekezlet részt­vevőit az országgyűlés soron következő ülésszakának elő­készítéséről, majd Nagy Im­re munkaügyi miniszterhe­lyettes ismertette a parla­ment legközelebbi üléssza­kán előterjesztésre kerülő társadalombiztosítási törvény- javaslatot. A tájékoztatókat követő vi­tában kifejtette véleményét Homor Imréné, Varga Zsig- mond, dr. Vida Miklós, Inokai János, dr. Gonda György, Ga­zsó Sándor, Daradics Ferenc, dr. Pesta László, dr. Prieszol Olga, dr. Szabó József, dr. Or- tutay Gyula képviselők. A felszólalásokra Nagy Im­re, továbbá Duschek Lajos- né a SZOT titkára és dr. Bartos István, a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ságának vezetője válaszolt A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója az alacsony összegű nyugellátások felemeléséről A párt XI. kongresszusának határozata értelmében tovább­ra is körültekintő figyelmet kell fordítani az idős korúak szociális helyzetének javításá­ra. Ezért a Minisztertanács ha­tározatot hozott, hogy 1975. jú­lius elsejétől felemeli az ala­csony nyugdíjakat. Ennek keretében felemelik az 1971 előtt megállapított ala­csony összegű nyugellátásokat, a nyugellátások legkisebb ösz- szegeit, a házastársi pótlékot: növelik azt az összeghatárt, ameddig a nyugdíj házastársi pótlékkal kiegészíthető; és azt az összeghatárt is, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyug­díj együttesen folyósítható. Az intézkedések a munkás­alkalmazotti nyugdíjakon kí­vül kiterjednek a mezőgazda- sági szövetkezeti és kisipari nyugdíjakra is, valamint a ha­digondozási pénzellátásokra és a tanácsok által megállapított egyéb rendszeres szociális, se- gélyjellegű ellátásokra. Az alacsony összegű nyugel­látások felemeléséről a Minisz­tertanács határozata differen­ciált módon rendelkezik. Ezt az indokolja, hogy a régebben megállapított nyugdíjakat — figyelemmel az életszínvonal növekedésére — kívánatos na­gyobb összeggel emelni. A differenciált emelés kere­tében: • az 1954. október elseje előtt megállapított saját jogú nyugdíjakat havi 200 forinttal, a hozzátartozói (özvegyi, szü­lői, árvaellátás) nyugellátáso­kat havi 140 forinttal; • az 1954. október 1. és 1958. december 31. között.megállapí­tott saját jogú nyugdíjakat ha­vi 150 forinttal, a hozzátartozó nyugellátásokat havi 100 fo­rinttal ; • az 1959—1970. években megállapított, havi 1600 forin­ton aluli saját jogú nyugdíja­kat havi 80 forinttal, a hozzá­tartozói nyugellátásokat havi 60 forinttal, legfeljebb 1600 forintra kell növelni. A nyugdíjak legkisebb ösz- szege 1975. július 1-től átlago­san havi mintegy 100 forinttal növekszik. A kerekítés érdekében ez 2 —3 forinttal több, illetve ke­vesebb összeget jelent. Ennek megfelelően a munkás-alkal­mazotti, öregségi és rokkantsá­gi nyugdíjasoknál például a minimális nyugdíj havi összege 910 forintra, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíja­soknál havi 750 forintra emel­kedik. Hasonló mértékű az emelés az özvegyi, a szülői és az árvaellátásoknál is. Valamennyi nyugellátásnál, tehát mind a munkásalkal­mazottaknál, a mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagoknál és a kisiparosoknál július 1-től egyaránt havi 1500 forint lesz az az összeghatár, amed­dig a nyugdíj házastársi pótlékkal kiegészíthető. Egy­idejűleg a házastársi pótlék összege is emelkedik 100 fo­rinttal. A saját jogú és az öz­vegyi nyugdíj együttesen folyósítható összeghatára ugyanettől az időponttól kezdve havi 1200 forint lesz. A szociális ellátások terén a Minisztertanács határozata előírja, hogy fel kell emelni a hadirokkantak járadékát át­lagosan havi 100 forinttal, a hadiözvegyek, hadáárvák, ha­digondozott családtagok já­radékát és a hadigyámol- tak nevelési pótlékát átlago­san havi 150 forinttal, a ta­nácsok által megállapított rendszeres szociális segély jel­legű ellátásokat pedig átla­gosan havi 100 forinttal. A csökkent munkaképességű dolgozók részére az 1971 ja­nuár elseje előtti időpont' tói megállapított és havi 1600 forint alatti átmeneti lyeket havi 80 forinttal, de legfeljebb 1600 forintra kei emelni. A csökkent munka­képességűeknek folyósítót átmeneti segély legkisebb összegét, valamint a rend­szeres szociális járadékot járadékkiegészítést havi 1' forinttal emelik. A nyugdíjak emelésének teles és pontos szabályait Magyar Közlöny április közepén ismerteti. A fel emelt nyugdíjak folyósíi első ízben ez év júliusa kerül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents