Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

A f PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1975. MÁRCIUS 26., SZERDA A régi iskolában Bővült a szertár, szépült az épület Képesítés nélkül sokan tanítanak Két éve búcsúztam a régi, kedves törteli iskolától, de kapcsolatunk nem szakadt meg. Viszontlátásra hát! — énekeltük akkor, s most újra itt állok a jól ismert folyo­són. Csend fogad, csak a tan­termek ajtóin át szűrődik ki a hang, a tanárok szavai. Az emlékek >st frissé válnak, mintha k_ ^en csak a tízper­ces szünet telt volna el. Fajka Jánosné, a törteli ál­talános iskola igazatója mond­ja: — A múlt két évben sokat fejődtünk. Nemcsak az épület javítására került sor, ha­nem sikerült kielégítően fel­szerelnünk a szertárakat is. Igaz, még nem fejeződött be egészen ez a folyamat. Lassan, de biztosan haladunk előre. — Hadd szóljak közbe, és hadd mondjam el, hogy pél­dául a fizikai szertár felsze­relése két éve bizony elég gyenge volt. Most ott tartunk, hogy a kísérleteknél minden gyereknek adhatunk kísérleti eszközöket. Nem rosszabb a helyzet a kémiai szertáraknál sem. — Csató Sándor igazgató- helyettes nem véletlenül em­líti a fizikát. Matematika-fizi­ka szakos tanár. — Szóljunk az én tárgyam­ról is, ha már Csató tanár úr is a sajátjáról beszélt. A két nyolcadik osztályban tanítom az élővilágot, heti négy órá­ban. Ehhez is kellenek megfe­lelő szemléltetőeszközök. Az emberi test felépítéséről ta­nulunk. Szükségünk volt egy új csontvázra, mert Félix — a régit a gyerekek így hívták —, már nagyon „gyönge lábakon állt”. — Mindezt mosolyogva mondja Fajka Jánosné, de ahogy azt a heti négy órát említi, hangjából kicseng, hogy szeretne többet tanítani. Probléma azért most is van. — Sajnos, jelenleg sok a ké­pesítés nélküli nevelő. Ez or­szágos gond. Iskolánkból négy tanárnő tölti szülési szabadsá­gát. Igaz, Illyés Tiborné még | ebben az évben visszajön taní- ! tani. Ennyivel is könnyebb lesz. Azért nem vagyunk elke­seredettek — mondja Csató Sándor, s ez látszik is, hiszen derűs arccal beszélt, s most mosolyogva hajol újra az asz­talán heverő levélcsomó fölé. Halkabban beszélgetünk hát az igazgatónővel. Előkerülnek a régi emlékek, hiszen engem is tanított. Akkor még „Féli- xen” szemléltük az emberi test felépítését. Távozóban a folyosó falán a régi tablókat nézegetem. Meg­dobban a szívem: egyszer csak szembe találom magam a régi, kedves osztállyal, volt osztálytársaimmal. Ez a mi tablónk! Bizony, mi kicsit szű­kösebb körülmények közt kap­tuk a tudást, mégis olyan jó volt itt, az öreg falak között! Fehér Anna Ceglédi sikerek a középiskolai bajnokságon Cegléden, a közgazdasági szakközépiskola tornatermében rendezték meg Pest megye idei, egyéni leány „B” osztályú középiskolai tornászbajnoksá­gát. A jól megrendezett ver­senyt a ceglédiek sikere jel­lemezte: csapatban az első két helyet ők szerezték meg. A győzelem mellett mindenkép­pen említést érdemel, hogy ez az s iskola;,; a csapatverseny nyertese volt megalakulása, 1968 óta. - .;i lilavim Eredmények: Csapatban: 1. Közgazdasági Szakközépiskola 174,6 ponttal. (Mama, Szinyéri, Varga, Illés K., Nemes, Jónás). 2. Kossuth L. Gimnázium 173,3 Teke NB II. Vereséget szenvedtek A bajnokság ötödik forduló­jában a hazai pályán játszó Ilonvédnak most sem sikerült győzelmet szereznie az eddig öt pontot gyűjtő Kt®GÉP ide­genben maradt alul. Éger—Ceglédi Honvéd Bem SE 5:3 2550—2513 Jók: Czira (429), Éppel (428), Hollósi (424). Monoron, a területi sparta- kiádon sikeresen szerepeltek az abonyiak. A női páros ver­senyeken első lett a Fehér— Bálint kettős, csapatverseny­ben Fehér, Hegyi és Bálint harmadik helyre jutott. A fér­fi egyéniben Kókai első lett, párosban a harmadik a Kor- bély—Kókai kettős. Csapatver­senyben .második a Korbély— Kókai—Kecskeméti trió. Vala­mennyien a megyei döntőbe jutottak. ★ Bronzérmet nyert játékával az abonyl sakkozók csapata: Lőrinczi László, Magyar Ist­Három-három egyéni győze­lem után a jobb faeredmény döntött a vendégek javára. Z. Danuvia—Közgép SE 6:2 2647—2487 Jók: Király (433), Molnár (432), Varga (421). A nagy fát ütő hazaiak biz­tosan győzték le a ceglédieket. ván, S. Tóth András, valamint Soós Béla. ★ Több mint háromszáz részt­vevője volt az abonyi gimná­zium atlétikai szakosztálya szervezésében megtartott me­zei futóbajnokságnak. A So­mogyi Imre Általános Iskola növendékei Gödöllőn, az álta­lános- és középis olások me­gyei mezei futóversenyén je­leskedtek. A 2 ezer induló kö­zött Drávay Erika ezer méte­ren első lett. 1200 méteren Nagyhajú Mária harmadik és 650 méteren Drávay Judit szintén a harmadik helyre ju­tott. Testnevelő tanáruk: Nagy Gáborné. ponttal. (Terstyánszki, n-cvono, Nagy, Zsilka, Varga, Tóth E.).. 3. Ráckeve 169,6 ponttal. Egyéniben: 1. Jónás Tünde (KÖZGÁZ), 2. Bodó Ildikó (Nagykőrösi Toldi), 3. Tóth Erika (Kossuth Gimnázium), 4. Nemes Anikó (KÖZGÁZ), 5. Zsilka Ilona (Kossuth Gim­názium). U. L. AZ ÖSTÖRTÉNETKUTA­TÖK egykoron kizárólag nyel­vészeti eszközökkel kívánták származásunkat bizonyítani, ez azonban elégtelennek látszott, mert a vándorlások és a kör­nyező népekkel való kapcso­latok más eredményre vezet­tek. Horváth Mihály történet­író volt az, aki a komplex ku­tatások felé mutatott, felhíván a figyelmet számos más ténye­ző vizsgálatára, mint az ant­ropológia és egyéb segédtudo­mány beiktatására. Horváth Mihályt tekintjük a mo­dem magyar eredetkutatás út­törőjének. Történettudósi sze­repén kívül a magyar polgári forradalomban vallás- és köz­oktatásügyi miniszter volt, működéséhez számos kulturá­lis eredmény fűződik. A for­radalmat megelőző években csupán 65 hírlap és folyóirat volt forgalomban, 1848—49- ben már százötven időszaki lapot nyomtattak az ország­ban, föllendült a színházak iránti érdeklődés és a nemzet harcra szólításában részt vet­tek a képző- és zeneművészek is. A forradalmat népszerűsí­tették a népművészeti alkotá­sok, a királytisztelő fekete­sárga színek helyett a cserép­tányérokat, tükrösöket, faragott botokat, menyasszonyi ládákat, kanapékat, mángorlókat, csu­torákat piros, fehér, zöld szí­nekkel díszítették s a farag- ványokon gyakran jelent meg az ország címere korona nél­kül, hirdetvén, hogy a forra­dalom eszméi népünket meny­nyire átszőtték. Az egyetemen megszervezték a magyar múlt kutatását, a forradalom korá­nak megírását, maga Hor­váth Mihály is megkezdte az Sporieredmények Rbonyból A tiszta városért! A mozgalom a gyárból indult, csatlakozókat várnak Kulturális díszbemutató lesz Kulturális díszbemutatót tartanak felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére Ceg­léden, április 1-én a Kossuth Művelődési Központ színház­termében a városi úttörő­csapatok. Műsoruk délután 3 órakor kezdődik, a műsorve­zető Farkasházy István mű­vészeti előadó. A műsorban zenekari művek, hangszerszó­lók, iskolai irodalmi szín­padok és szavalok előadása hangzik cl. Kettős ünnep közeledtét jel­zi a naptár, ennek jegyében készültek fel a várható for­galomra a ceglédi élelmi­szerboltok, csemegét, húsvéti ajándéknak valót árusító üz­letek. A szokásos csokoládé- figurák százával kerültek a kirakatokba: az édességipar a megszokottaknál újabba­kat is készített. A sztaniol- ra festett, népviseletbe öl­töztetett tapsifüles ifjú és lány csokibábu mellett nagy sikere van a báránykának, kacsának, tojásból kikelő csi­bének. Sok ezer desszerttojás, alkalmi díszdoboz fogyott. A ceglédi 22. számú csemege­boltban, a város központjá­ban a színes csoki tojásoknak van nagy kelete, a Rákóczi úti édességboltban az óriás — valódihoz hasonló — cso­koládényúl kelendő. A szö­vetkezeti áruházból szívesen vásárolják a nyuszis doboz­ban forgalomba hozott fon­dant tojássorozatot, alkalmi borítóba bújtatott táblás csokikészítményeket. A népszerű vidám szokás­hoz, a locsolkodáshoz a ha­zaiak mellett számos más or­szág illatszerkészítményeit kí­nálják az üzletek. Sok ház­nál adóznak a hagyományok­nak tojásfestéssel, otthon ké­szült, kézzel festett és ma­gyaros motívumokkal díszí­tett húsvéti tojásokkal, de kelendő az NDK-beli matri­cás, figurás tojásdísz is. A közterület szépítése, csi­nosítása régi, jó hagyomány Cegléden. Minden esztendőben sok ezer négyzetméter virá­goskertet készítenek és gon­doznak a lakosok. A felszaba­dító szovjet hadsereg emléké­re április 4-én átadják az új parksávot, amely sok szocia­lista brigád kezemunkájával épül. Az utóbbi években meg­kezdett fásítást a Hazafias Népfront, a városi tanács és a Élelmiszer árusítására jól felkészültek az üzletek. Son­ka már hosszú idő óta kapha­tó, választéka és mennyisé­ge megfelelő. A kötözött és darabolt áru formátlansága miatt emeltek szót némelyek, mondván, hogy ilyképpen sem mindegy, hogy milyen falatok kerülhetnek az ün­nepi asztalra. Húskészítmé­nyekkel a termelőszövetke­zeti boltok is felkészültek. Ki­egészítő „kellék”: reszelt tor­ma, mustár, tormakrém, sa­vanyúság elegendő jutott a polcokra. A piac forgalma megnöve­kedett, kelendő a primőr sa­láta, retek, újhagyma. Igen szép a saláta, melyet saját elárusítóhelyére és a MÉK árudáiba a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz szál­lít. Olcsóbb az előző éviek­nél, sőt, a budapesti és a környező megyeszékhelyi ár­nál is kedvezőbb. Hónap eleje óta tojásdömping van a piacon és a baromfipiac forgalma is nagyobb a műit évinél. A kétnapos munkaszünet­re jó ellátást ígér a sütőipar. A kenyér mellett kalácsot, tortakarikák százait készíti és a népszerű sajtos-ropogós borkorcsolyából sok mázsá- nyit hoz forgalomba. A cuk- rászüzem szintén készít tor­takarikákat. lakosság közreműködésével az idén tovább folytatják. A szép városkép eléréséhez azonban nem elég a gondos fásítás, parkosítás. Szükséges a tisztaság is. A KÖZGÉP 2. számú gyárának Bem József szocialista brigádja hazánk felszabadulásának harminca­dik évfordulója tiszteletére mozgalmat szervezett, amely­hez várják a többi vállalat, intézmény szocialista brigád­jainak csatlakozását. Felaján­lották, hogy április 4-ig a vá­rosban több helyen hulladék- gyűjtőket állítanak fel, ezzel is segítenek az utcák, térek tisz­tán tartáséban. CSÜTÖRTÖKÖN Szavalóverseny A járási szavalóverseny dön­tőjét március 27-én, csütörtö­kön délelőtt tíz órai kezdettel rendezik meg az albertirsai nagyközségi könyvtárban. A zsűri elnöke Fodor Tamás színművész lesz. Lengyelország diafilmen Mint a ceglédi műsorkalauz márciusi száma jelzi: csütörtö­kön, 27-én, a Kossuth Művelő­dési Központ földszinti klub­termében, a Fórum ifjúsági klubban Lengyelország diafil­men címmel bemutatót tart a fiataloknak Kaczur Pál. VILÁGÍTÓ HIRDETÖSZEK. RÉNYT készít a város sport­életének propagálására a KÖZGÉP 2. számú ceglédi gyá­ra, melynek sok dolgozója ak­tív részvevője a ceglédi sport­életnek. Élelemről, ajándékról gondoskodnak A forradalmár történetíró püspök első napoktól a szabadságharc történetéről megírt későbbi munkájához az anyaggyűjtést. Legfőbb érdeme az, hogy püspök létére szíwel-lélekkel forradalmár volt, ami szinte összeférhetetlen volt egy ma­gyar főpap magatartásával. Az alsó papság lelkesen állt a szabadság harcosai mellé a kenyértöréskor, amit éppen a Ceglédre hívott zsinat is bizo­nyít, melyen a váci egyház­megye plébánosai hűségüket nyilatkoztatták ki Kossuth kormányának, pénzt gyűjtöt­tek és sajátjukból adományoz­tak a forradalom javára, fa­lusi papok szállottak táborba és magasra tartott feszülettel vezették a honvédek rohamait. Nem úgy a főpapság! A 24 püspök közül csak kettő vál­lalt szerepet a forradalom ol­dalán: Mednyánszky Cézár és Horváth Mihály püspök, a töb­biek vagy hallgattak, vagy siettek behódolni a bevonuló császáriaknak. A hercegprí­más, az egri érsek, a pécsi püspök és a székesfehérvári káptalan hatalmas összegeket ajándékozott az osztrák hadak főparancsnokának, s ami a legsúlyosabb, a hívők milliói­nak hirdették a császári hata­lom jogosságát. HORVÁTH MIHÁLY apja szentesi kézműves szegényem­ber volt, kitűnő eszű fiát kez­detben Szegeden járatta isko­lába, később a váci papnevelő­ben. A szemináriumon kezdte meg érdeklődését a történelem iránt, bölcsész doktor lett és 1832-ben szentelték pappá. Tudományos kutatásaiért az Akadémia taggá választotta. Tanított Bécsben magyar nyel­vet a Theresiánumban, és az iskolai szünetekben levéltári kutatásokat végzett az osztrák fővárosban, Sopronban és az Eszterháziak fészkében, Kis­martonban. Kinevezték hat­vani prépostnak, majd 1848 júniusában Csanádi püspöknek. Mint az országgyűlés tagja, követte a kormányt Debrecen­be, ott nevezték ki vallás- és közoktatási miniszternek. A miniszterséggel megnyerte Kossuth barátságát, állandó támasza és tanácsadója volt. Amikor a kormány július 2-án Ceglédre érkezett, Horváth miniszter is vele jött, Bobory Károly plébánosnál kapott szállást, ugyanott volt akkor Perczel Mór hadtestparancs­nok főhadiszállása és lakása. Horváth a ma is eredeti álla­potában levő templomban mi­sézett naponta és minden ide­jét a kormányzóságon töltöt­te. Részt vett a nyolcadiki ha­ditanácson, melyen a közelgő cári orosz seregek előnyomu­lásának hátráltatására és a Duna—Tisza közének védel­mére Perczelt fölvonultatták Túrára megütközni a kozákok­kal. A kormány a Pesti út 6- os számú házban székelt, Kos­suth is ott lakott feleségestül. Ritka pihenő félóráikban is együtt voltak Horváthtal és feketézés, teázás közben tár­gyalták a teendőket, köztük oly fontos ügyet, mint a hon­védség főparancsnoki állásá­nak betöltését. Érdekes kis epizódról emlékezik meg Deg- ré Alajos akkori huszár szá­zados, aki a kormányzóságra rendelt díszszázadot vezette, hogy első teendője volt „egy altisztet az indóházhoz külde­ni, ugyanis Horváth Mihály miniszter kijött hozzám s el­mondta, hogy arany bumót- szelencéjét az indóháznál fe­ledte. Azonnal odavágtatott egy altiszt s a szelencét el is hozta”. Horváth igen szórakozott em­ber volt világéletében. A bu­kás után egy ideig itthon buj­kált, végül is elhatározta, hogy külföldre szökik. Jellemző, hogy a barátja által kitöltött hamis útlevelet a saját nevével írta alá, holott megegyeztek a Heinrich Meyer álnévben, márhogy a fehérneműje mo­nogramja egyezzen. Szerencsé­re volt még egy tartalék nyom­tatványuk. TIZENNYOLC ÉVIG élt száműzetésben, mindjárt az elején az osztrákok fölakasz­tották in effigie, azaz jelképe­sen, a távolléte miatt, nevét rászögezvén a bitófára. Meg­járta és végig kutatta-írta Párizst, Montmorencyt, Geno­vát, Nizzát, Firenzét, Genfet és Brüsszelt. Forradalmi érde­meiért és történettudósi ered­ményeiért sokfelé emeltek szobrot emlékezetére és a fő­város egyik terét is róla ne­vezték el Horváth Mihály tér­nek. Hídvégi Lajos KOZMETIKAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI CIKKEK, ILLATSZEREK, HÚSVÉTI LOCSOLÓKÖLNIK NAGY VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKNAK AZ ALBERTIRSAI ÁRUHÁZBAN 'ssssssssssssssssyssssssAfssssjyrsAfssssssssssvy^ssssssssssyyssjsssssss.rsssssssssssss^Afssysssssy^sssssssssssysssssssssyssssss^ssyssssssssssrssssssssssss*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents