Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

1975. MÁRCIUS 26., SZERDA %Jőúliw Kiskerlesek szakcsoportja Albertirsán és a környező községekben a helyi ÁFÉSZ a ceglédi MÉK-kel összefogva, kertészeti szakcsoportot szer­vezett azzal a céllal, hogy a zártkerteket árutermelő kis­gazdaságokká fejlesztik. A je­lenlegi 14 kerttulajdonosból álló szakcsoport fóliás terme­lésre kötött szerződést. Fejes salátát, zöldpaprikát és retket termesztenek. Talajtáp A peremartoni Vegyipari Vállalatnál — ahol az ország­ban elsőnek kezdték meg a hármas hatóanyagú komplex műtrágya gyártását — meg­kezdték akisadagok csomago­lását is. A nitrogént, foszfort és kálliumot egyaránt tartal­mazó talajtáplálékból 5 kilós adagokat készítenek, amelye­ket a kiskert-tulajdonosoknak szánnak. A hármas műtrágyát gyártó vállalat vezetői a ter­vek szerint a jövőben mikro­elemmel dúsított műtrágyákat is csomagolnak a kisfogyasz­tók részére. Sáriiéit lárajáral a Dunakanyarba A nyári csúcsra készül a tejipar V 700 milliót meghaladó forgalom, javuló választék A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat idei terveiről Tormássy Miklós áruforgal­mi osztályvezető tájékoztatta lapunkat. Elmondotta, hogy a vállalat 13 üzemében — ellentétben a többi ipari vál­lalatokkal — a szűkös kapa­citás miatt alapvetően a tej és tej­termékek gyártását he­lyezik előtérbe. Elsősorban a tej, vaj, sajt és túrófélék iránti keresletet igyekeznek kielégíteni, de nem feledkeznek meg a kü­lönböző ízesítéssel készülő tejes áruk, mint a málnás, epres, őszibarackos és megy- gyes joghurtok, vagy a va­níliás és csokoládés pudin­gok kedvelőiről sem. Ezért a vállalatnál nem gyártott VEGYI ANYAGKERESKEDELEM Megélénkül a kivitel és a behozatal Az idei vegyianyag, vegyi­alapanyag- és félkésztermék importunkról, valamint a ve­gyipari készgyártmányok ex­portjának bővítéséről beszélt újságírók előtt tegnap Török István, a CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ve­zérigazgatója. Elmondta, hogy a múlt év végétől egyes ve­gyi áruk világpiaci ára esett ugyan, de az árszint még min­dig nagyon magas, két-három- szorosa a tavalyelőttinek. Sőt az év második felében a szak­emberek kisebb áremelkedés­sel számítanak, igaz csak né­hány területen. Az alapanyagok importja azonban könnyebb lett, már szinte megszűntek a hiánycikkek. Jelentősen bővült a szocialista országokból szár­mazó importunk, a múlt év­ben 10 százalékkal. Tervek szerint a CHEMOLIMPEX 10 százalékkal növeli exportját a szocialista országokba, különö­sen az olefinprogram kereté­ben élénkül majd meg, mind a kivitel, mind a behozatal. A tőkésexportot a vállalat 25— 30 százalékkal kívánja növel­ni, első ízben számítanak jelentős exportra gumiab- rocsokból. Tíz nap rendeletéiből A közművelődési alap léte­sítéséről szóló 1041/1974. (VIII. 7.) Mt. h. számú haitárcnzHit vég­rehajtásáról az 1/1975. (III. 1.) KM—PM—OT együttes ren­delet intézkedik. (Pénzügyi Közlöny 8. száma.) A kereskedelmi vámtarifa alkalmazásáról ugyanitt jelent meg a külkereskedelmi mi­niszter és a pénzügyminiszter 3/1975. (III. 1.) Kk. M—PM. számú együttes rendelete. A FILMTECHNIKAI VÁLLALAT MONORI FORGACSOLÖÜZEMÉBE esztergályosokat vesz tel Jelentkezés: Monor, Bajcsy-Zsilinszky u. 10., a forgácsolóműhelyben. Az állami pénzeszköz igény­bevételével megvalósuló beru­házással kapcsolatos újítási díjakat is ebből a Pénzügyi Közlönyből ismerhetik meg az érdekeitek. A tanácsi gazdálkodó szer­vek fizetési forgalmában a csekk bevezetésiéről adott ki az Országos Takarékpénztár 501/1975. OTP. szám alatt tá­jékoztatót a Pénzügyi Közlöny 9. számában. A munkanormák és egyéb teljesítmény követelmények fejlesztéséről kiadott 3/1975. MÉM. utasítást a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő 9. száma tartalmazza. Egyes szövetségek dolgozói­nak munkabér-érői a Munka­ügyi Közlöny 2. számában ta­lálunk fontos utasítást. A felsőoktatási intézmények oktatói és egyéb alkalmazottai munkabérének megállapításá­ról ugyanitt olvashatják az érdekeltek az oktatási minisz­ter és a munkaügyi miniszter 201/1975. számú együttes uta­sítását. j termékféléket a Budapesti Tejipari Vállalattól megvásá- 1 rolják és saját áruikkal együtt szállítják ki Pest me­gye kereskedelmi egységeibe. örvendetes, hogy amíg 1971-ben mindöcsze egy cso­magoló automata állt a vál­lalat rendelkezésére, az idén már 14 darab van belőle és így lehetőség nyílt arra, hogy a termékek többsége úgynevezett eldobó, vagyis egyszer használható csomago­lással kerülhessen forgalom­ba. Ma már a tej 85 százalé­kát a higiénikus poly- pack tasakokba töltik, csupán a kőzületek részére szállítanak kannában tejet. A túró az utóbbi időben ne­gyedkilós csomagolásban ké­szül és kerül az üzletekbe, a tejföl papírpoharát már ré­gebben felváltotta a mű­anyagpohár. Nagykőrösi üze­müket bővítették a vaj­gyártás növelése érdekében. Tavaly Pest megyében har­minckétmillió liter tejet, négymillió kefirt, joghurtot, egymililióhatszázezer liter tej­fölt, valamint 280 tonna va­jat, 900 tonna sajtot és 1300 tonna túrót értékesítettek. Ezekből az alapvető tejáruk­ból idén 12 százalékkal kí­vánják növelni a termelést, míg az egyéb tejipari készít­ményekből 8 százalékkal töb­bet küldenek a boltokba, mit tavaly. Terveik valóraváltását a vállalat 34 szocialista bigádjának kongresszusi műn ka verseny -felajánlása segíti: nagy szerepük volt abban, hogy a vállalat egy év alatt 137 millió forinttal — több mint másfél milliárdra — nö­velhette árbevételét. Ennek közel 40 százaléka jut Pest megyére. A tejiparban im­már rendszeressé váltalt a kóstolóval egybekötött áru­bemutatók. Az elmúlt év­ben több mint 60 ilyen áru­bemutatót tartottak a vá­sárlók, valamint az élelmi­szer-kereskedelmi vállalatok és ÁFÉSZ-ek szakemberei részvételével. A kölcsönös ta­pasztalatok kicserélése jól szolgálta a vásárlók érdekeit. A Közép-ma avarországi Tej­ipari Vállalat arra törekszik, hogy a legkisebb községek­ben is lehessen kapni mind­azokat a tejipari termékeket, amelyek a városi nagy ABC- áruházak hűtőpultjaiban meg­találhatók. Természetesen ezt a célt csak a kereskedelmi hálózat bővítésével és hűtő- kapacitásának n "elésével' le­het elérni, .ez azonban a tejipar a korábbinál több tárr>~ tatást, ösztönzést ad partnereinek. Cukorrépateraieló gazdaságok! Ezúton hozzuk szíves tudomásukra, hogy az alábbi hárommenetes, hatsoros cukorrépabetakarító gépsorra - az eddigi ártámogatáson felül - újabb kiemelt ártámogatást kapnak azok a termelőgazdaságok, amelyek legalább 3 évre termelési szerződést kötöttek a cukoriparral. A mezőgazdasági árak 1975. január elsejétől a következőképpen alakulnak: CF—6-os cukorrépafejező 64 350 Ft CK—6-os cukorrépakiszedő 12 600 Ft CR—6-os cukorrépafelszedő-rakodó 50 910 Ft A gépeket - megrendelés esetén - raktárról szállítjuk. Pesl— jVógrád-Komnrom moíjyei Mezőgazdasági Elláié Vállalat At.SI1iKF.il Budapest XV., Cservenka M. u. 107. A vállalat már most fel­készült a nyári csúcs- forgalomra, az üdülőszezon megindulásá­ra, noha az időjárás még eléggé szeszélyes. Százhat­van gépkocsijuk április 4- tól kezdődően a Dunakanyar­ban, a nagyobb üdülőterü­leteken, a városokban, az ed­digi napi egyszeri kiszállítás helyett naponta kétszer viszi az üzletekbe a tejtermékeket. S. R. TEXTILESEK ÉVFORDULÓJA Jubileumi munkásgyillés Hazánk felszabadulásának 30., a szakszervezet fennállá­sának 75. évfordulójáról em­lékeztek meg tegnapi ünnepi munkagyűlásükön a tex' - ipar dolgozói a Pamutnyomó­ipari Vállalat Dallos Ida Művelódési Házában, ahol Keserű Jánosné könnyűipari miniszter mellett ott voltak a mozgalom veteránjai is. Dr. Bíró Györgyné, a szak- szervezetek főtitkára, elő­adói beszédében méltatta a felszabadulás jelentőségét, az azt követő három évtized eredményeit, s megemlékezett a nagy múltú szakszervezet harcairól, vívmányairól. Hang­súlyozta az előadó, hogy a X. pártkongresszus után el­kezdődött nagyarányú kor­szerűsítés nemcsak műszaki fejlődést hozott az iparba, hanem egyúttal lényegesen javította , a munkakörülmé­nyeket. A XI. pártkongresz- szus munkásküldöttei mél­tán voltak büszrkék a végbe­ment változásokra, amelyek megvalósításából aktívan ki­vette részét a szakszervezet is. Az előadó befejezésül ki­emelte, hogy az érdekvé­delmi tevékenységet a jövő­ben is meghatározza aZ a kö­rülmény, ho°v az iparágban dolgozók több mint 70 szá­zaléka nő s csaknem 50 szá zaléka 30 éven aluli. Agancsok — agyarak Terítékre került vadak trófeái Pest megyéken Február 28-án végeit ért a vadászádóny. Attól kezdve már fácánkakasra sem szabad pus­kát emelni. Mégsem függnek szegen a fegyverek, mert a jó vadász ilyenkor ritkítja a fé­szekrabló szajkó, szarka és szürkevarjú hadát, meg a hasznos vadaik szempontjából kártevőnek minősüló rókát, hörcsögöt, ürgét, üregi nyulait. Azaz, idén o naptári tavasz előtt, más esztendőknél koráb­ban kezdődött a szalonkahú­zás, tehát ezekben a napokban egy nemes vadra is szabad még menni. Csak a szerencsés va­dásznak érdemes azonban rá­sütni a puskáját, mert nem könnyű elejteni. Vezetnek a nyíllak — Tavaly például Pest me­gye vadásztársaságainak terü­letén összesen 136 szalonkát sikerült lőni — közli velünk Balázs István vadászati fel­ügyelő és elmondja, hogy vi­szont fácánkakasból a megye társaságainak vadászterületein 71 259 került terítékre, fogoly ellenben csupán 15 930. A négylábúak közül természete­sen a múlt év folyamán is a mezei nyúlból volt számszerűit a legnagyobb zsákmány, éspe­dig 34 144. Ezenkívül elevenen befogtak 14 ezernél valamivel több tapsifülest, fácánból azonban csupán 3660 és fo­golyból még kevesebb, 1760 került a hálóba, hogy export­ra menjen. Most összesítette a vadásza­ti felügyelő a vadásztársasá­gok tavalyi eredményeit, va­lamint azt is, hogyan értékel­te a bemutatott Pest megyei trófeákat a bíráló bizottság. — A trófeák közül az agan­csok és szarvak bemutatása kötelező, aminek a megye va­dásztársaságainak tagjai pon­tosan eleget is tettek — mond­ja a vadászati felügyelő. — A tavaly általuk elejtett 2620 őzből 799 vólt a bale. Hét őz­agancsot minősített a bíráló bizottság aranyéremre érde­mesnek, 18 ezüst, 10 pedig bronzérmet kapott. Az előző Lakáskorszerűsítésért lakbérbeszámítás Mivel az ítélkezési gyakor­lat eddig nem volt egyértelmű abban, hogy az új lakásügyi jogszabályok hatálybalépését megelőzően a bérlő által vég­rehajtott, komfortfokozatot növelő és korszerűsítést ered­ményező beruházásokért az utólagos bérbeszámítási igény milyen feltételek mellett érvé­nyesíthető, a Legfőbb Ügyész­ség most — iránymutatásul a helyes jogalkalmazáshoz — állást foglalt ebben. A lakás- bérleti kódex két fontos jog­szabálya, a lakbérekről szóló kormányrendelet és a végre­hajtás tárgyában az építésügyi és városfejlesztési miniszter által kiadott rendelet hatály­ba léptetésekor a jogalkotót az a szándék vezette, hogy a bér­lő a saját költségen korábban elvégeztetett korszerűsítésért, amely 1971. július 1-ét köve­tően alapot nyújt a magasabb komfortfokozatnak megfelelő magasabb bér követelésére, bérbeszámítás útján anyagi térítésben részesüljön. Ellen­kező esetben a bérlőt ugyanis kettős hátrány érné. Egyrészt a komfortfokozatot növelő be­ruházás költségeit egyedül ne­ki kellett viselnie, másrészt saját beruházása „eredménye­ként” magasabb összegű lak­bérfizetési kötelezettség ter­helné. Ilyen kettős joghátrány­nyal — szögezik le a mostani állásfoglalásban — bérlők nem sújthatok, de nem élvezhet a bérbeadó sem egyoldalú előnyt a bérlő által eszközölt beru­házásokkal kapcsolatban, ha e létesítmények az állam tulaj­donába kerültek. Az említett kormányrendelet már a lakások komfortfokoza­ta szerint határozza meg a lakbér mértékét, s így — egye­bek között —, ha a lakásban csak hagyományos fűtőberen dezés van és oda a térlő me­legvízszolgáltató villany- vagy gázbojlert sem szereltet be, a lakás csak félkomfortosnál? minősül. Ugyanakkor meleg­vízszolgáltató berendezés fel­szerelése korszerűsítésnek szá­mít, a hagyományos fűtési módról az etázsfűtésre való át­térés pedig a. lakás alap terüle­tének olyan jellegű megvál­toztatásával jár, amely egy­ben a komfortfokozatot is nö­veli. A bérlőket ilyenkor a lakás­ügyi jogszabályok 1971-ben történt hatályba lépése foly­tán a komfortfokozatnak meg- fe’elő magasabb lakbérfizetési kötelezettség terheli. És ez már a lakásbérlők érdekét szolgálja: a lakás tízévi ko­rábbi lakbérének megfelelő összegű bérbeszámítási igényt lehet érvényesíteni a bérbe­adóval szemben. A beszámítás havi összegét egyébként a ko­rábbi lakbér és az új lakbér közötti különbözettél azonos összegben kell megállapítani. évekhez viszonyítva csökkent az érmes őztrófeák száma, sajnos, a hibás kilövéseké, vagyis a túl fiatal, illetve szép és jó erőben levő bakok kilö­vésének száma 74 volt, ami az elviselhető aránynál több. Növekvő állomány Elmondja még a vadászati felügyelő, hogy az őzek éves kilövésének száma a szaporu­latot sem éri el, úgyhogy a létszám állandóan növekszik. Jelenleg a megyében a vadász- társaságok 10 000 darabot tar­tanak nyilván. — A kilövési mennyiséget — fűzi hozzá — a vadaknál általában fokozni kell, hogy az állomány megfelelője legyen a területei? vadeltartó képes­ségének. Folytassuk azonban a va­dászzsákmány és a trófeái? felsorolását. Elejtettek 799 szarvast, ebből 240 volt a bi­ka, de mert a külföldi vadász­vendégek nem kötelesek be­mutatni a trófeát, elbírálásra csupán 183 került. Ezekből egy kapott arany-, 4 ezüst és 19 bronzérmet. Nincs arany agyar Az elejtett dámvadból hat bika lapátját bírálták el és kettőt méltatlak ezüsteremre Tizenegy kilőtt muflonból tíz volt a kos, de csak kettő szarvát díjaztál?, azt is csupán bronzéremmel. Terítékre ke­rült 1062 vaddisznó, ám hogy mennyi volt közöttük a kan, az nem derül ki az összesítés­ből, trófeájuk: az agyar bemu­tatása sem kötelező. Külön­ben is csak a húsz centimé­ternél hosszabb agyarat mél­tányolják. Ilyen nagyságú 34 került a zsűri elé, de összesen kettő érdemelt ezüst, egy pe­dig bronzérmet. Mindent ösz- szevéve, a szarvas kivételével a többiek trófeájának minő­sége tavaly nem érte el az utóbbi esztendők átlagát. Végül még azt sem hallgat­hatjuk el, hogy mi volt a ta­valyi vadászzsákmány súly­eredménye. A megyében műkö­dő vadásztársaságok átadtak a MAVAD-nak 60 ezer kiló szarvas, 32 ezer kiló őz és 46 ezer kiló vaddisznóhúst. Sz. E. T

Next

/
Thumbnails
Contents