Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

Aszódi tiszteletadás Bensőséges ünnepséget tar­tottak a Magyar Tanácsköz­társaság évfordulóján Aszó­don. Az aszódi direktórium vezetője, valamint az országos tanács képviselője, Csiky Im­re emléktábláját koszorúzták meg a nagyközség' párt-, ta­nácsi és intézményi vezetői. Az emléktáblánál Kardos Győző, az aszódi Petőfi Sán­dor gimnázium igazgatója mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett Csiky Imréről és ismertette a Tanácsköztár­saság nagyközségi és környék­beli eseményeit. Az emléktáb­lánál koszorút helyezett el Búzás Pál, a nagyközségi párt- bizottság titkára, Kiss Károly, a nagyközségi tanács elnöke, valamint a nagyközségi KISZ- bizottság titkára, a fiúnevelő­intézet képviselője, az igazga­tóság és a pártszervezet ne­vében, a gimnázium K1SZ- esei és a helyi úttörők. Politikai akadémia A Magyar Szocialista Mun­káspárt gödöllői járási bi­zottsága politikai akadémiá­jának hallgatói március 27-én Család a szocializmusban cím­mel hallgathatják meg az aka­démia legközelebbi előadását. A témáról Turgonyi Júlia, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének főmunka­társa tart előadást a pártbi­zottság tanácstermében. Szabadegyetem A mezőgazdasági szabad- egyetem március 25-én tartja legközelebbi előadását Gödöl­lőn az Agrártudományi Egye­tem rektori tanácstermében. Dr. Biró Ferenc, az MSZMP Pest megyei bizottságának tit­kára A mezőgazdasági terme­lés területi problémáinak köz- gazdasági összefüggései Pest megyében — címmel tart elő­adást. Irodalmi est A Természettudományi és Is­meretterjesztő Társulat gödöl­lői járási, és városi szervezete március 27-én, csütörtökön 17 órakor előadói ankétot rendez a járási hivatal nagytermében. Dersi Tamás, az Esti Hírlap rovatvezetője Harminc év ma­gyar irodalma címmel tart elő­adást. Az est műsorában fel­lép a gödöllői Török Ignác Gimnázium irodalmi színpada is. Ráadás a gépcsodához Tűzpiros, vajsárga mű­anyag testek és szürke iémdomboruiatok kacska­ringóznak a gödöllői vas­es műszaki bolt üvegpor­tálja mögött. A szerkezetre illesztett fémlapocska hir­deti a gyártó kimondhatat­lan nevét. A bonyolult szerkezetet valószínűleg senki sem fogja a márka­néven kérni, mert nem is­meri az idegen nyelv kiej­tési szabályait. A japán szó viszont köz­ismert a magyar nyelvben, majdnem mindenki tudja, hogyan kell írni és ejteni. Majdnem, mert a gödöllői üzletben 5580 forintért nem tudják. Ugyanis ott ennyi pénzért „jappán p eremetező gépet” lehet kapni. Bizony borsos ez az ár, de hát ennyiért adták a japánok. Az üzletben talán úgy gondolják, hogy ha ilyen sok a pénz, ők is ad­nak hozzá valamit. Ha mást nem, egy „p” betűt. Ennyi telik. —őr— A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA n. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1975. MÁRCIUS 23., VASÄRNAP Számítóközpont az ATE-n Programok a mezőgazdaságnak Dinamikusan fejlődő mező- gazdaságunk ma már egyre jobban megköveteli a termelő­erők gyors fejlesztését, a tu­domány és a technika eredmé­nyeinek sokoldalú felhasználá­sát. Mindezek nem jelentenek alapvető változást a múlthoz képest. A minőségi változást abban kell keresnünk, hogy a tudomány és technika eredmé­nyei egyre gyorsabban kerül­nek a mindennapi gyakorlat­ba. A termelésben megoldásra váró gondok a tervezőkhöz, a kutatókhoz ma már sokkal gyorsabban junak el, mint az­előtt bármikor, s a válasz sem késik: szinte naponta számo­lunk be új, a gyakorlatban be­vezetett eljárásról. Tanácsok a CPS-Hez A szakemberképzésnek és a tudományos kutatásnak így alakultak ki a közös metsző­pontjai, az egyetemek. Ilyen szerepet tölt be Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem is, amelynek oktatói és kutatói je­lentős segítséget .nyújtanak ma már az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. Ez a munka sokrétű. Néha egy-egy termelő üzemmel jön létre szerződés egy-egy adott feladat megoldására, de előfor­dul az is, hogy az egyetem alapkutatásokat és országos fejlesztési terveket dolgoz ki, mint történt az az anyagmoz­gató berendezések és a szállí­tójárművek fejlesztése eseté­ben. Közös jellemzőjük ezek­nek a megbízásoknak, hogy or­szágos jellegű feladatok megol­dásáról van szó. A gépészmér­nöki kar például azt vizsgálta meg a CPS-programmal kap­csolatban, hogy az adott gép­parkban melyek a legkedve­zőbb gépillesztések, illetve ja­vaslatokat dolgozott ki újabb, a már meglevőkhöz kapcsolha­tó gépek illesztésére. E mun­ka eredménye az ország szá­mos mezőgazdasági termelő­üzemében érezteti majd hatá­sát. Térkép és adatlap A gödöllői Agrártudományi Egyetem Pest megyével kötöt­te meg 1974-ben eddig legfon­tosabb szocialista szerződését. A szerződés célja az volt, hogy az egyetem középtávú fejlesz­tési tervek és hosszabb távú fejlesztési programok kidolgo­zásával segítse hazánk szocia­lista mezőgazdaságának mun­káját. A munkában az egye­temnek nemcsak a terv elké­szítését kellett elvégeznie, ha­nem gyakorlati útmutatásokat is kellett adnia a tervek alkal­mazásához. Ezen belül az egye­tem elvégzi a megye termelő- szövetkezeteinek gazdasági elemzését. Középtávú fejleszté­si tervet készít a hosszabb tervek és a fejlesztési irányok meghatározásával. Ezt a mun­kát a kedvezőtlen adottságú, és a tartósan veszteséges termelő- szövetkezeteknél a Pest me­gyei tanács végrehajtó bizott­Folyik az adatok „futtatása” az ODRA 1204 típusú len­gyel számítógépen az ATE számítóközpontjában. A gép előtt Lőrincz Béla számítástechnikai műszerész. (Winkler Csaba felvétele) Ittas állapotban érkezett ha­za Máriabesnyőre, a Fenyvesi főút 8. szám alatti háromszo­bás lakásába Antal József. Le­feküdt, s az ágyban cigarettára gyújtott, majd feltehetően el­aludt. Ágya meggyulladt, s a férfinek sikerült kimenekül­nie a szobából. A gomolygó füst láttán a szomszédok fi­gyelmeztették az udvaron ácsorgó Antalt, hogy jelentse az esetet a tűzoltóságnak. Az Utas ember el is indult, s a szomszédok vártak. Egy óra telt el így, míg a szomszédok megelégelték a várakozást, s közülük menesztettek valakit telefonálni. A tűz észlelése után így csak másfél órával érkeztek a helyszínre a gödöl­lői járási és városi tűzoltópa­rancsnokság ügyeletesei. De akkorra már a háromszobás lakás egyik lakóhelyiségének bútorai elégtek. Antal József, a lakás ittas tulajdonosa nem te­lefonált. ságának mezőgazdasági osztá­lya jelöli ki. Az egyetem fel­adata az is, hogy a gazdasági döntések és a termeléstechno­lógiai eljárások megalapozásá­val alkalmazza a legkorsze­rűbb módszereket. A munka során számítógépes gazdasági­matematikai módszereket, rendszerszervezési, informati­kai és vezetési ismereteket dolgoznak ki, Az egyetem fel­adata többek között az is, hogy számítógépeink felhasz­nálásával technológiai adat­bankot hozzon létre a folya­matos szaktanácsadáshoz. Az ATE továbbképző elő­adásokat is szervez a terme­léstechnológia, a rendszer- szervezés és a komplex vál­lalati gazdálkodás témakö­réből. Az üzemfejlesztési ter7 veken túl az egyetem más területeken is kialakítja a szaktanácsadást az optimális termeléstechnológiai módsze­rek alkalmazására. A mag- lódi, a fóti. a ráckevei és a vácszentlászlói termelőszö­vetkezetek voltak az elsők, akik éltek ezekkel a lehető­ségekkel. Dr. Tóth József egyetemi tanár, az ATE sta­tisztikai tanszékének vezető­je így beszél erről: — Először helyzetfelmérő tanulmányt készítettünk. A termelőszövetkezetek kitöl­tötték a felmérés statisztikai lapokat és a gazdaság tér­képével együtt elküldték ne­künk. Az adatok alapján ele­meztük a termelőszövetkeze­tek pénzügyi, termelési és gazdasági helyzetét, termé­szeti adottságait és közgaz­dasági helyzetét. Az adatok feldolgozását személyes láto­gatás követte. A második lé­pésben készült el az úgyne­vezett koncepcióterv. Ebben meghatároztuk, hogy milyen technológiával, milyen terme­lési színvonalon és nagyság­rendben, milyen termékeket kell termelni. Ezt a munka legfontosabb része követi: a tervezés. Ennek során ötéves gazdasági tervet készítettünk arról, milyen termékek, mi­lyen módszerrel, s milyen mennyiségben a legelőnyö­sebbek a gazdaság számára. A tervezésnél két módszert alkalmaztunk. Mindkettőnél már a számítógépé volt a szerep. Megtérülő százezrek Az optimális gépparkot, a legnagyobb jövedelmezősé­get, vagy a legkisebb beru­házást figyelembe véve száz­nál több változatot kapnak az ATE kutatói. Ezek közül vá­lasztanak ki tizenöt-húsz faj­tát, amelyet elküldenek a ter­melőszövetkezetnek, s ezek közül választhatnak a gazda­ság vezetői. Ha úgy gondol­ják, hogy egyik sem megfe­lelő számukra, a kutatók újabb terveket dolgoznak ki. Vannak aztán bonyolul­tabb megoldások is, amelyek­re az egyetem kis számító• gépe már nem alkalmas. Eze­ket a programokat Budapes­ten „futtatják”. Az ilyen ter­vek persze, sokkal részlete­sebbek. Aprólékosan mégha- tdrozzák a termékek nagy­ságrendjét, az alkalmazan­dó technológiát, az elvégzen­dő munkaműveleteket és azt is, hogy ezeket mikor, hány és milyen típusú géppel kell elvégezni. Az egyetem munkatársai ezekben a napokban éppen a termelőüzemek pénzügyei­nek számitógépes gondozá­sára dolgoznak ki módszert. Ennek során olyan informá­ciórendszert kívánnak kidol­gozni, amely lehetővé teszi a terv és a tény adatainak ál­landó összehasonlítását. Emel­lett a termelésben is végez kutatásokat az Agrártudo­mányi Egyetem. A fdezőgaz- dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium megbízásából Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel közösen vizsgálják a termelési rendszereket Ezekben a napokban két bú za-, két napraforgó-, két ku­korica- és egy lucernaterme lési rendszer eredményeit elemzik. Vatt-ay Antal TALLÓZÓ A 12. héten történt Vasárnap, március I6-án, nagy érdeklődés kísérte a ver-, segi művelődési házban megtartott Galga menti népművé­szeti találkozó harmadik szakági bemutatóját. A bemutatók­kal párhuzamosan délelőtt 10 órától késő délutánig a vérségi általános iskolában rendezték meg az úttörők kulturális se­regszemléjét. A pajtások a felnőttekhez hasonlóan szavala­tokkal és irodalmi színpadra átdolgozott műsorokkal léptek a pódiumra. (Március 19.) Délelőtt az Agrártudományi Egye­tem, a járási hivatal és a városi tanács művelődési osztályai­nak, a járási és városi úttörőelnökségek, valamint a járási­városi Közlekedésbiztonsági Tanács szervezésében közlekedé­si vetélkedőt tartottak Gödöllőn és a járás tizenhét úttörő­csapata részére. (Március 20.) Hétfőn, március 17-én, zászló­díszbe öltözött városközpont köszöntötte az MSZMP XI. kong­resszusának megnyitását. A városi úttörőcsapatok pajtásai hétfő óta valamennyien vörös nyakkendőt viselnek. (Már­cius 21.). Kedden, március 18-án, a járási pártbizottság, a járási hivatal, valamint a három egyesített tanácsú község — Gal- gamácsa, Vácegres és Váckisújfalu — vezetői kerekasztal- megbeszélésen találkoztak Galgamácsán. A megbeszélés fel­adata annak tisztázása volt, milyen gondok nehezítik a köz­ségei összekovácsolását, a közös munkához feltétlenül szük­séges összhang kialakítását. Délelőtt az Agrártudományi Egyetemen két gödöllői pajtás győzelmével fejeződött be az úttörők szaktárgyi vetélkedőjének megyei döntője. (Március 21.). Ugyancsak az Agrártudományi Egyetem adott otthont az ATE Munkácsy Mihály képzőművészeti köre délután megnyílt „Így élünk mi” című kiállításának. (Március 19.). Kedden húsz járási és városi kisiparos termékeiből nyílt kiállítás a KIOSZ gödöllői székházának bemutatótermében. Szerdán, március 19-én Kis Emil, a járási pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Török Zoltánnal, a Pest megyei Tanács iparügyi osztályának veze­tőjével tanácskozott a járás iparának helyzetéről, s a jövő ez­zel kapcsolatos feladatairól. Az MSZMP városi bizottsága végrehajtó bizottsági ülés színhelye volt. Az ülésen Méray Tibor, a pártbizottság titkára a kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny értékeléséről számolt be. A tanácskozás má­sodik napirendi pontjaként dr. Nagy Sándor, az Agrártudo­mányi Egyetem pártbizottságának titkára tett jelentést az egyetemen, folyó szakszervezeti munkát segítő kommunisták feladatairól. Csütörtökön, március 20-án, végrehajtó bizottsági ülést tartott az MSZMP gödöllői járási bizottsága. Az ülésen Sol­ti Alpár, járási úttörőelnök számolt be a mozgalom 1974/75. évi programjáról. Az ülés második napirendi pontjaként dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke tartotta meg beszámo­lóját a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításá­ról. Délután a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárá­ban és a Gödöllői Gépgyárban a fiatalok ünnepi KISZ-tag- gyűlésen emlékeztek meg a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának ötvenhatodik és a KISZ megalakulásának tizen­nyolcadik évfordulójáról. (Március 21.). A város úttörői a nap folyamán a „Csillagaink” fedőnevű akció során a város kilencvenkét közéleti személyiségét keresték fel és készítet­tek velük riportot. (Március 21.). Pénteken, március 21-én, délelőtt 10 órakor ünnepség színhelye volt Kartal. A községben emléktáblán örökítették meg az 1919-ben alakult Marx Károly úttörőcsapat nevét. Az ünnepély egyben a „Nem térkép é táj” expedíció záróakkord­ja és a Vörös Csillag fedőnevű országos játék járási nyitá­nya yplt (Március 20.). A délelőtt folyamán Gödöllőn koszo­rút helyeztek el a pártbizottság és a járási hivatal falán lé­vő, a Tanácsköztársaság emlékét idéző márványtáblán. Szombaton, március 22-én, este ülést tartott a Hazafias Népfront vácegresi községi bizottsága. Tanácskozásukon a község közbiztonságának helyzetét értékelték. (Március 20.). összeállította: Berkó Pál Egy sorozat rangja Vódiumfinálé A gödöllői Petőfi művelő­dési ház „Pódium ’74” műsor­sorozatának keretében öt al­kalommal léptek városunk kö­zönsége elé neves fővárosi művészek. A hétfői előadás a sorozat utolsó programja volt. S hogy a művelődési ház ve­zetőinek sikerült eltalálniuk a nézők ízlését, mi sem bizonyí­totta jobban, mint az Örkény- egypercesek műsorát kísérő hatalmas érdeklődés. Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas színművészt, az est vendégét Mikes Lilla mu­tatta be. Bessenyei Ferencről megtudtuk, hogy az ország Brigád a főtéren Gödöllő városközpontjában, a Szabadság téren dolgozik a Városgazdálkodási Vállalat kétszeres ezüstkoszorús Mező Imre szocialista brigádja. A brigádtagok — Rádózki János, Födi József és Varga István — Nagy Vendel brigádvezető irányításával járdalapokat fektetnek le a pártbizottság előtti téren. Elmondták: ha az időjárás engedi, hétfőre befejezik a munkát. Barcza Zsolt felvétele szinte valamennyi színházá­ban játszott már. Vendégjáté­kát mindig nagy érdeklődés kíséri, s közvetlen modorával lelki közelségbe tud kerülni a nézővel. Mikes Lilla elmon­dotta róla: Bessenyei lelke közvagyon, amit védetté kéne nyilvánítani. Majd az irodalmi alkotások vették át a szót. Ady- és Pe- tőfi-versek hangzottak el, s egy részlet az Othellóból. Az előadó elmondotta, szereti sze­repeit, izgatja őt mestersége. Végül Jókai Üzenet-évei majd Vörösmarty Vén cigányá-val ismertette meg a hallgatósá­got. Búcsúzóul Hajdú Júlia Liszt II. Magyar rapszódiáját adta elő zongorán. A Petőfi művelődési ház Pódium ’74 műsorsorozatánák záróelőadásán Bessenyei Fe­renc, Hajdú Júlia és Mikes Lilla művészi tudásukból bő­séges ízelítőt adtak a néző- közönségnek. Az utolsó elő­adás színvonala méltó volt a kezdeményezés rangjához. Re­méljük a művelődési ház ve­zetői a jövőben is meglepik hasonló összeállításokkal a vá­ros irodalom- és színházbará­tait. Cs. J. Cilicica és a többiek Csizmáskandúr, a Sün és a Nyúl, a Róka meg a sajt, a Vajas Pankó és Cili cica zseb­kendője jelenik meg a para­ván fölött a gödöllői művelő­dési házban. A Micimackó bábcsoport március 23-án, va­sárnap délelőtt 10 órakor tart­ja harmadik fellépését. A dr. Farkas Elemémé által no­vember óta vezetett együttes tagjai felsőtagozatos gyere­kek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents