Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1975. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP Takarékosan, de hogyan? (3) A kötöttárugyáriak válasza: okosan A Váci Kötöttárugyár mun- kásgyűlésén az egyik brigád- vezetőnő mondta: „Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy takaré­koskodni kell. Takarékosko­dunk otthon a háztartásban a konyhapénzzel és a munkánk­kal. De okosan takarékosko­dunk, nem spóroljuk el a húst, a tésztába is éppen annyi to­jást ütünk, amennyire szükség van.” A Kötöttárugyár munkásnői a nem éppen jól sikerült 1974. gazdasági év után belátták, hogy kicsit többet, de sokkal jobban kell dolgozni. Támogat­ták a gyár takarékossági in­tézkedési tervét is. Jó néhá- nyan közülük elmondták azt is, hogy az az igazi takarékosság, ha rendszeres az anyagellátás, nem kell a brigádoknak néha órákat lézengeniük. Helyeslik az emberek a gyár­nak azt a törekvését is, hogy a rekonstrukció nyomán gazda­ságosabb termékszerkezetet alakítanak ki, ami azt jelenti, hogy a hagyományos, ma már egyre kevésbé népszerű termé­kek helyett modern alapanya­gú és formájú „szabadidő-ru­hákat” gyártanak. Ugyancsak takarékosság, ha csökkentik a selejtet. Egyrészt azért, mert az első osztályú, hibátlan árukért jobban fizet­nek a piacon, a gyár tekinté­lyét, közvetve a megrendelé­sek mennyiségét is növeli, ha minőségileg kifogástalanok a termékeik. Arról meg talán kár is beszélni, hogy milyen sokba kerül a vállalatnak, ha újra I kell festeni kelméket, vagy a | rossz szabás, összedolgozás mi- I att pocsékba kerülnek a kel- j mék. A Kötöttárugyár takarékos- sági tervének talán a legfonto­sabb része, hogy a múlt évihez képest 15 százalékkal emelik a termelékenységet. Ha ez a terv megvalósul, önmagában 8 mil­lió forint megtakarítást hoz. A Kötöttárugyár termékeinek alap- és segédanyagai, a fona­lak, festékek egy része külföld­ről származik. Ezekből és az energiaköltségek csökkentésé­ből több mint 10 millió forin­tot szeretnének megtakarítani. A felsorolt takarékossági in­tézkedések többsége látszólag az eddiginél jobb szervezés, okosabb kereskedelempolitika eredménye. Tegyük azonban hozzá, hogy közülük egyetlen sem valósulhat meg, ha a mun­kások a festődében, a szabó- és varrógépek mellett nem isme­rik, nem tartják meg, nem hasznosítják a takarékossági terv intézkedéseit. A szocialista brigádok a Kötöttárugyárban is, a többi váci üzemben is vál­Találkoztak a Forte nyugdíjasai A közelmúltban isimét ösz- szegyűltek a nyugdíjasok a Forte gyárban. A gyár óvo­dásainak tavaszt idéző kedves műsora után Martikán Gyula, a vállalat szakszervezeti tit­kára ismertette a múlt gazda­sági év eredményeit. Elmon­dotta azt is, hogy 1974-ben a XI. pártkongresszus tisztele­tére tett felajánlásaikat a gyár dolgozói maradék nélkül tel­jesítették. ednnnÍRl Az idős emberek örömmel vették tudomásul Rácz II. Sándorné nőfelelősnek azt a bejelentését, hogy ez alkalom­mal 26 nyugdíjas részesül összesen 7800 forint segélyben. A tavaszra tervezett kirán­dulás időpontjának megbeszé­lése után még sokáig együtt maradtak, beszélgettek és na­gyon jól érezték magukat az idős fortésok. lalták a feladatok teljesítését. Sokéves példa bizonyítja: ha vállalták — teljesítik is. Rajki—Csulák Határszemle az Ipoly völgyén Szépek a vetések — jól haladnak a tavaszi munkák Beszálltunk a várakozó gép­kocsiba Kunya Imrével, a let- kési Ipoly völgye Termelőszö­vetkezet párttitkárával, hogy szétnézzünk a határban, meg­szemléljük: hogyan haladnak a tavaszi munkákkal. Azt már rövid szemlélődés után megállapíthattuk, hogy az enyhe tél helyrehozta azt, amit a szfeszélyes ősz elrontott és a szép tavasz termékeny sugarainak hatására az őszi- búza-vetések gyönyörűen fej­lődnek, bokrosodnak. A 829 hektár őszi búza teljes egészé­ben beállott és minden remény megvan arra, hogy a szinte „földre vetett” magból jó ter­més legyen. Már elvégezték az ősziek fej trágyázását is és az erre hullott csapadék hatásá­ra még inkább megindult az „élet” zavartalan fejlődése. Az egyik 40 hektáros táblán vetik a szövetkezet gépei a ta­vaszi árpát. Szép kövér magot vetnek, a jól előkészített ta­laj szinte befogadóként kínál­kozik az árpának. A tervezett 184 hektárból már 94 hektá­ron földbe került a mag. Meg­néztük a vetésre előkészített cukorrépatáblákat is, a közös gazdaság az idén tovább növe­li cukorrépa vetésterületét — a kormányprogramnak megfe­lelően — és a 100 hektár cukor- termő területet a lehető leg­jobban előkészítették. Nagy mennyiségű, hektáronként mintegy 20 mázsa vegyes mű­trágyát szórtak ki alaptrágya­ként. Nagyon szépek a szövet­kezet bogyós gyümölcsei. A málna igazán jól telelt, met­szése már megtörtént, úgy­szintén permetezése is. A földekről a gépjavító mű­helybe mentünk, ahol igazi nagyüzem van,- illetve lenne, ha nem lenne alkatrészhiány. Mert bizony a 8—12 millimé­teres csavaroktól kezdve az MTZ-motorig sok-sok alkat­rész nem szerezhető be. Nem tudtak vásárolni műtrágya­szóró gépet sem; a CK—100-as öntözőberendezés is a hiány­cikkek között szerepel. A termelőszövetkezet gaz­dái, dolgozói mindent meg­tesznek azért, hogy az idei gazdasági évet még jobban zárják, mint a tavalyit, mun­kájuk eredménye a jó időjá­rás segítségével minden fel­tételét megadja a még na­gyobb eredmények elérésének. R. L. Vasárnap Éneklő Vác Az Éneklő Vác mozgalom következő rendezvényére va­sárnap délután 5 órakor az állami zeneiskola hangver­senytermében kerül sor, Mak­iári József Liszt-díjas kar­mester vezetésével. Szerződéses szövetségben Valljuk be őszintén, az ör­dög bennünk sem alszik. Ha felajánlásokról, szocialista szerződésekről, felhívásokról, különféle megmozdulásokról hallunk, olvasunk, rögtön azt keressük, hogy a szavak mö­gött mennyi a tett, az általá­nosságok takarnak-e valóban olyan új kezdeményezést, amely a köz javát, a szocialis­ta építést szolgálja? Ki tagad­ná is, hogy bizony akadnak még olyan felszólalások, ter­vek, nyilatkozatok es szerző­dések, amelyeket hallván, ol­vasván így sóhajtunk fel: ez is csak beszélt, beszélt, de nem mondott semmit. És aki a levegőbe beszél, aki csak a mellét veri, munkájának azonban nincs kézzelfogható eredménye, az bizony nem csinált semmit. Inkább ártott a közös ügynek, eszméink te­kintélyének. A Villamos Berendezések és Készülék Művek TRANSZ- VILL Gyára és a püspökhat­vani Galgavölgye Termelőszö­vetkezet szocialista együttmű­ködési szerződésének lapjait forgatván is éltem a gyanú­perrel. A szövetkezet és a gyár kapcsolatai régiek ugyan, hiszen 15 évvel ezelőtt kezdte patronálni az akkor még rá­szoruló fiatal mezőgazdasági üzemet a munkáskollektíva. Hogy ennek mennyi hasznát látta a szövetkezet, arról sok mindent tudnának mondani a szövetkezeti gazdák. Az is igaz, hogy a szövetkezet ipari mel- léküzerhága és a gyár között olyan szoros a kapcsolat, hogy már egyik se szívesen lenne meg a másik nélkül. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a ti­zenöt év alatt nem múlt el úgy nyár, hogy a munkások és a szövetkezetiek ne együtt szeg­ték volna meg az új kenye­ret. Kell-e ennél több? Lehet-e ennél több? A szerződés azt mondja, hogy kell is, lehet is. Kell, mert Püspökhatvanon is, Bu­dapesten is hasznát látják az emberek. Lehet is, mert ezer­féle lehetőség kínálkozik arra, hogy egymás hasznára — nem csak anyagi hasznára — erő­sítsék az eddig is meglevő munkás-paraszt szövetséget. Ügy erősítsék, ahogyan eddig is gondolták. Szükségük van egymásra, mert ugyanazt a társadalmat építik, ugyanazt a történelmet írják. Még ha ki­csiben is, a saját portájukon. A szerződés 10 évre hatá­rozza meg a tennivalókat a gazdaság és a gyár társadalmi szervezetei, gazdasági vezetése számára. Minden munkás és szövetkezeti dolgozó számára is. A gyárban is, a szövetke­zetben is közös pártnapokat tartanak, hogy megbeszélhes­sék a munkások és a gazdák dolgait, a legegyszerűbbnek látszó kérdéseket is. Például: ki mennyit keres és ki meny­nyit dolgozik, miért működ­nek a szövetkezetben ipari üzemágak és miért drága a piacon a zöldség. Szükség van erre, tudjuk jól. Ma is akad­nak téves elképzelések, rossz ízű híresztelések arról, hogy itt vagy ott hogyan élnek az emberek, „ki, kinek a zsírján hízik”? S nem tagadható az az igazság sem, hogy holtig tanul az ember. Amin az egyik helyen már túljutottak, minek küszködjék azzal a má­sik. A szövetkezetben az al­kalmazottak szakszervezeti csoportot alakítanak, elkél majd a tapasztaltabb társ se­gítsége. Az új technológiák meghonosításával, a könyvelés korszerűsítésével szintén sok segítséget adhat az üzem. A falusiak és a gyáriak ér­dekeit szolgálják az ösztöndíj- szerződések is. Arról van szó, hogy a tehetséges falusi fia­talokkal szívesen köt ösztön­díjszerződést a gyár, s ha a gyáriak gyerekei kerülnek ag­ráregyetemre, Püspökhatvan­ból kapnak támogatást. S hogy ezek a szerződések megköttes­senek, szülőknek, gyermekek­nek rendszeresen rendeznek üzemlátogatást Püspökhatvan­ban és Budapesten is. Érdemes megemlékezni a szerződés kulturális pontjairól is. De barátok között már ter­mészetes, hogy rendszeresen tartanak közös sportversenye­ket, kulturális bemutatókat, író-olvasó találkozókat. Ha­sonló. de kevésbé ismert mód­ja a kapcsolatoknak, hogy a gyár is, a szövetkezet is ked­vezményes feltételek mellett ad el termékeiből az egyedül­álló anyáknak és sokgyerme­kes családoknak. Tartalmazza a szerződés a gazdasági kapcsolatok erősíté­sét is. A szövetkezet ipari üze­me ezentúl csak akkor végez bérmunkát, ha a TRANSZ- VILL-nek nincs rá szüksége, így biztossá válik az is, hogy rendszeresek lesznek a meg­rendelések, nem kell a mellék­üzemek gépeinek megrende- j lés híján állniuk. Az együtt­működési szerződésben is rög­zítették, de papír nélkül is természetesnek tartják, hogy ha előre nem látható okok miatt a két üzem közül vala­melyik nehéz helyzetbe kerül, segítenek egymáson. Cs. A. Iskolai oktatás a temelösiövetkezet Öröm és üröm. - aT avasz utcában A hír örömet keltett Vá­cott, a tejüzem környékén la­kók táborában: a Nyár utca után a Tavasz utca lakóinak otthonába is bevezetik a gázt. Hallottak már egyet s mást a hosszú nevű Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat szolnoki üzemegysége váci ki­rendeltségének munkájáról. Ezért kérték Gyergyai Mik­lóst, a lakóbizottság elnökét: kérje meg a vállalatot, hogy időben értesítsék a Tavasz ut­ca lakóit az árokásások meg­kezdéséről. Megígérték. Csütörtökön reggel munká­ba indultak a Tavasz utca la­kói. Nagy volt a meglepeté­sük, amikor a délutáni- órák­ban hazatérve látták, hogy a hír igaznak bizonyult, való­ban kapnak a vezetékes gáz­ból. Ezt bizonyította, hogy a Tavasz utcában megásták a csövek lefektetéséhez szüksé­ges árkot. Gyors munkát végeztek, mert nemcsak az úttest szé­lein, hosszában, de keresztben is ott húzódtak a mély árkok. Az örömbe üröm is vegyült: nyolc gépkocsi-tulajdonos azért bosszankodott, mert bennszorult az udvarban a járműve. A kilencedik azért, mert a városból autóval ha­zatérvén, látta hogy hosszú ideig nem tudja gépjárművét elhelyezni az udvarában. Az árokásás rohammunka volt — csak a megígért elő­zetes értesítésről felejtkeztek eL (Papp) Labdarúgás Dunakeszi SE—Váci Vas- f utas 1:0 Kellemes időben, a mezőny­ben a jobban adogató ven­dég váciak csak a tizenha­tosig jutottak el. A hazai csapat veszélyesebben táma­dott, de a gólhelyzeteket ki­hagyta. A második félidőben a du- nakesziek támadtak. A sok kihagyott gólhelyzet után egy ártatlannak ígérkező tá­madásból esett a győzelmet érő gól. Kovács 30 méterről rúgott szabadot úgy, hogy a lepattanó labda a lábak kö­zött gurult be a kapuba. A gólveszályesebb Dunakeszi megérdemelte a győzelmet a helyenként kemény váciak el­len. Asztalitenisz Békéscsabán, az országos területi pedagógus asztalite­nisz-bajnokságon Pest, Bács, Békés, Csongrád, Szolnok me­gye és Szeged város ver­senyzői vettek részt. Megyén­ként 3 férfi és 2 női verseny­ző indulhatott. A Gödi TK sportolói szép eredményeket értek el: Férfiak: 1. Gergye Zoltán, 2. Kárpáti Imre (a döntőben 2:1). Párosban: 1. Harmos Bé­la—Kárpáti Imre. Vegyespárosban: 1. Váradi Gáborné—Gergye Zoltán. A helyezettek április elején Budapesten részt vesznek az országos döntőn. A múlt tanévben történt meg, a letkési általános is­kola körzetesítése, így vált lehetővé, hogy az addig Ipoly- tölgyesen osztatlan iskolába járó tanulók megfelelő osz­tálykeretben, a modem pe­dagógia követelményei szel­lemében tanulhassanak. A letkési általános iskola viszont teremgondokkal küz­dött. Az újabb ' iskolában négy normál és egy szükség- tanterem, egy régi épületben pedig két tanterem állt ren­delkezésükre. így nem tudták megoldani a megnövekedett tanulólétszám egy műszak­ban való oktatását, ami vi­szont az Ipolytölgyesről já­ró gyerekeknek nagy nehéz­séget okozott. Ekkor a műve­lődési ház sietett az iskola segítségére és az egyik hasz­nálaton kívüli termét átadta oktatási célokra. Erre a te­remre azonban az idei tan­évben szüksége lett a kul­túrintézménynek, ezért ismét választás elé került az iskola vezetése, hogy bevezessék-e a kétműszakos tanítást. A letkési Ipolyvölgye Termelő- szövetkezet vezetőinek se­gítségével azonban problé­májuk megoldódott. A közös gazdaság átengedte ugyanis az általános iskolának a tanács­termét. Ebben a helyiségben folynak jelenleg is az egyik osztály foglalkozásai. R. L. 2600. Vác, postafiók 32. így Is lehel ! Az elmúlt időszakban sok­sok probléma keletkezett a 20-as számú Volán Vállalat (MÁVAUT) munkájával kap­csolatban. A zsúfolt buszok, az állandó késések, a kimara­dó járatok, az udvariatlanság, mind-mind olvasóink pana­szai között szerepel. Ezért is vettük nagy örömmel a kosdi utasok szerkesztőségünkbe küldött levelét, mert ebből már érezhető, hogy a Volán 20. Vállalatának vezetői ál­tal hozott intézkedések a for­galom, a személyszállítás za­vartalanságára meg fogják hozni a kívánt eredményt. Idézet a levélből: „Szerda este a 8 órakor, a MÁVAUT-végállomásról Kösd felé induló buszhoz igyekez­tünk. Három perccel az autó­busz indulása előtt értünk a megállóba, ahol sajnálattal állapítottuk meg, hogy a busz már elment. A következő já­rat egy óra múlva indult vol­na, így a lemaradt tíz utas bement a végállomás forgal­mi irodájába, és kérte a szol­gálattevőt, hogy intézked­jék. Kérésünk gyors elinté- zést nyert és 8 óra 5 perc­kor el is indították Kosára az újabb buszt. Elmondták azt is a szolgálatban levők, hogy a korábban induló busz vezetőjét fegyelmileg is fele­lősségre fogják vonni. Kö­szönjük a gyors intézkedést, a megértést.” Az időben vásárlók ajándékot kapnak Újszerű plakátok jelentek meg a Vác és Környéke Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat pénztárgépes boltjai­ban. A húsvéti jókívánságok mellett arról tájékoztatják a vásárlókat, hogy március 24-e és 26-a között 300 fo­rint feletti vásárlás esetén egy, 500 forintot meghaladó vásárlás esetén két tízde- kás Omnia kávét adnak ve­vőiknek ajándékba. Amikor az ügyes kezdemé­nyezés indítékai iránt érdek­lődtünk, a következőket vá­laszolták a vállalat árufor­galmi osztályán: — Rájöttünk: hiába köl­tenénk százezreket propagan­dára azért, hogy vevőink ne halasszák vásárlásaikat az ünnepek előtti napokra. En­nek nem lenne meg a kívánt eredménye. Maradna a tu­multus, a bosszankodás. Ez­zel az ajándékos ötlettel úgy érezzük, minden egyéb pro­paganda nélkül sikerül elér­nünk, hogy vevőink a hét ele­jén szerezzék be a húsvéti en­ni-, innivalót és csökkenni fog a csúcsforgalom. Orvosi ügyelet Vasárnap dr. Pap Miklós, hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Csemniczky Júlia, csü­törtökön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Bea János, szombaton és vasárnap dr. Gulyás Zoltán tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi orvosi rende­lőben. A 11—119-es telefon­számon is felhívhatók. A beosztás hét közben megváltozhat. Csillagakció Az első riport Az Űttörőszövetség Orszá­gos Elnöksége csütörtökön országos riadót rendelt el. Minden úttörőnek délután 5 órakor a csapatvezetőségnél kellett jelentkeznie. Onnét indultak felfedezni városunk csillagait, nevezetességeit. Aznap délután első piros nyakkendős gyermekekkel vá­sárlás közben találkoztam a deákvári ABC-áruházban. Félkörben állt a boltvezető­helyettes Béres Miska bácsi körül négy kisleány, kezük­ben ceruza és jegyzettömb. Nagy szemekkel néztek fel az „öregre”. — Aztán arra is kíváncsiak vagytok, hogy mennyi a for­galmunk? — Igen, igen — lelkesedtek a leánykák. — Két és fél millió forint havonta. Huszonnyolcán dol­gozunk a boltban. Bekerült a jegyzetfüzetbe. Utána mély csend. Figyelnek a nagy szemek, az idős ember várta a kér­déseket, de nem jöttek. — Azt is írjátok fel, hogy ez 'volt az ország első, önki- szolgáló rendszerű ABC-áru- háza. Megvárta, míg elindultak. A kapunál egymásra nézett a négy kislány. Az egyik meg­jegyezte. — Egészen jól sikerült. Az első riportom jutott eszembe. M. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents