Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
If A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1975. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP Régi idők mozija (1.) Ha tár Idő-h íra dó A gödöllői Petőfi mozi sivár kirakatának mészfoltos üvegtáblája mögül Gábor Miklós csodálkozik a járókelőkre. Március elseje van, az ígéretek napja. Hogy hányadik, végső és legutolsó dátum ez, azt már igazán nem lehet tudni. Harmadik, negyedik, ötödik? Az elmúlt háromnegyed év során született újságcikkek talán segítenek feleleveníteni valamit a Petőfi Filmszínház felújításának történetéről. Alkuszik a megrendelő A születésről így vall a Gödöllői Hírlap 1912-es évfolyamának száma: „A gödöllői mozi mégis csak megvalósul. Szombaton délután tartja első előadását. A mozi egészen modern, fővárosi mintára, villamoserő hajtja”. Az újság későbbi számaiban vissza-vissza- tér az újfajta látványosságra. Megírja, hogy nagy hatást keltett a Kórista lány, az Elet- elixír és a Pali-sorozatból a Ravasz Duczi bácsi című film. A Kelemen Miksa által alapított Uránia mozgó jogutóda a mozi-iskola épületében berendezett filmszínház, a Petőfi mozi. Gödöllő és Vidéke 1974. május 15.: „Jelenleg a város mo- , zi nélkül van. A filmszínház tavaly decemberben bezárt. A padlóburkolat elkorhadt, a fűtőberendezés elavult, a falak kormosak voltak, a vetítőkamra korszerűsítésre szorult, a székek kibírhatatlanul recsegtek, a mellékhelyiség fala kidőlt, a személyzetnek nem volt melegedője, öltözője. Mindezekért a városi tanács művelődési osztálya elrendelte a mozi bezárását és sürgős korszerűsítését. A rekonstrukciót a Városgazdálkodási Vállalat brigádjai kezdték meg. A munka értéke 1 millió 600 ezer forint. Már befejezték a padlóburkolat cseréjét, szerelik a központi fűtést és tart a festés is. Ha az építőbrigád tartani tudja az iramot, akkor ősz elejére újból megtelhet a nézőtér. Gödöllő és Vidéke június 19.: „A padozat már elkészült, sőt megvoltak a tervek a nézőtér akusztikai kiképzésére is, amikor a Pest megyei Moziüzemi Vállalat bejelentette: sokallják az egymillió forintos belső Iáképzést. Megkezdődött az alkudozás, előbb hatszáz- majd négyszázezer forintra srófolták le az árakat a Városgazdálkodási Vállalattal megállapodva, de a gödöllői vállalat vezetői a módosított terveket még mindig nem kapták meg. Időközben szakmunkásaikat is elhozták a mozi pülétéből. Studer Antal, a Városgazdálkodási Vállalat főmérnöke arra a kérdésre, mikor készül el a mozi, így válaszolt: „Nem tudom, nem tőlünk függ...” A filmszakadás képei Gödöllő és Vidéke 1974. július 30.: „Arra a kérdésre, hogy lesz-e mozija Gödöllőnek, és ha lesz, mikor, Studer Antal, a városgazdálkodás főmérnöke így válaszolt: „További módosítások vannak a tervben, de augusztus első hetében megkezdjük a munkát. Ha semmi nem jön közbe, szeptember végére elkészülünk a mozival”. Gödöllő és Vidéke, 1974. szeptember 18.: „Háromnegyed évvel ezelőtti filmszakadás óta sok minden történt a mozi helyiségeiben. Felújították padozatát és födéméit, állványerdővel és szokatlan mozivendégekkel, talicskákkal, festékes hordókkal és malterosládáfckal telepítették be az előcsarnokot és nézőteret, Ma még ez a kép fogadja a látogatót, de a Városgazdálkodási Vállalat megígérte, hogy október 15-én már filmbarátok zsivajától lehet hangos a nézőtér és a pénztár környéke. Addig azonban még komoly munka vár a vállalat dolgozóira. Ki kell irtani az állványrengeteget, be kell fejezniük a helyiségek festését, a különféle szakipari munkákat. A befejezés határideje tehát október közepe. Ok is unták már Gödöllő és Vidéke, 1974. október 19.: Sári László, a városi tanács műszaki osztályának munkatársa: „A módosított, immár véglegesnek tekinthető terv nyolc nappal ezelőtt, október 11-én érkezett meg a városi tanács műszaki osztályára.” Korpácsi Antalt, a Moziüzemi Vállalat ellenőrét hiába keressük, nincs a munkahelyen, Szűcs Gábor pedig, a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat igazgatója kereken kijelenti: „A mozival kapcsolatban semmiféle felvilágosítást nem adok”. Helyesen tette, mivel a határidő többszörös csúszásáért akkor már nem ők voltak felelősek. Az említett napokban a mozit már kisiparosok vették birtokba, a Városgazdálkodási Vállalatnak csak egy héttagú brigádja dolgozott a tervezési hiba következtében elfuserált lambéria tartórúd- jainak átalakításán. Gödöllő és Vidéke, 1974. október 20.: „Szűcs Sándor, a héttagú brigád vezetője nem nyilatkozik. Azt készségesen elmagyarázza, hogy a lambéria tervezése miért hibás, s így, ezzel a megoldással, miért csak a plafonra lehet képet SZIRÉNÁZÓ PIROS AUTO Szaporodó erdőtüzek Izzasztó napjuk volt szerdán a gödöllői járási és városi tűzoltó-parancsnokság beosztottainak. Ügyeletes egységeiket az em.ített nap folyamán hit alkalommal riasztották különféle tüzek oltásához. Délben kigyulladt az avar a Kisállat- tenyésztő és Kutató Intézet gödöllői jegenyésében, majd a délután folyamán még négy kisebb tűz oltásához vonultak ki. Oltottak Szárítópusztán, a MÁV-töltések mellett, Mária- besnyönek a vasút és az erdő közötti szakaszánál és a János utcában is. Valamennyi helyen az avar gyulladt lángra. A kora délutáni órákban a dányi Magvető Termelőszövetkezet Isaszeg és Pécel között elterülő, mintegy másfél hektáros fenyveséhez hívták őket telefonon. Az értékes, tízéves telepítésű kis erdő leégett. A kár 15 ezer forint. Délután három óra előtt néhány perccel Pecelre, a Temető dűlő egy- hektáros fenyveséhez érkeztek a gödöllői és a budapesti tűzoltó-parancsnokság egységei. Eddig még kiderítetlen okból kigyulladt az értékes, nyolc évvel ezelőtt telepített erdőcs- ke, s a tűz veszélyeztette a tőle pár méterre elterülő négyhektáros fenyvest. A lángokat sikerült megfékezni, ám az anyagi kár így is megközelíti a 20 ezer forintot. vetíteni. Beszélgetés közben az egyik kőműves leszól az állványról: „Higgye el kolléga úr nagyon unjuk már, hogy itt kell dolgoznunk. Hogy mikor lesz kész, azt csak a jóisten tudja, de azt maga is láthatja, hogy csináljuk.” Gödöllő és Vidéke, 1974. november 13.: „Szűcs Gábor, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója terjedelmes cikkben summázza a lap hasábjain a felújítás addigi történetét. Részletek a cikkből: „... a soron következő munkákra vonatkozó terveket nem kaptuk meg időben ..., módosították a költségvetést, és a terveket is, ám részletes módosítást nem küldtek azzal, hogy azokat majd a helyszínen elmondja a tervező ... Dátum nélküli levelet kaptunk, a Moziüzemi Vállalat megbízottja a levelet kézben hozta, s nem volt hajlandó aláírni, mondván: erre ő nem jogosult ___ tovább módosítottá k a tervet..., a határidőt nem lehetett betartani, mert a megrendelő a villanyszerelés nem végezte el, ... a tervezés rossz volt..., az akadályokat a Pest megyei Moziüzemi Vállalatnál történt többszörös személycsere is okozta...” Gödöllő és Vidéké, 1975. február 16.: „Fényképaláírás: A villamos hővezetékek bekötésén munkálkodnak a szerelők, hátra van még a széksorok felszerelése is. Biztató, hogy az új székek mármegérkeztek. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat által ígért átadás dátuma: március 1.” Berkó Pál (Folytatjuk) Szülök9 figyelem! Gödöllőn a város általános iskoláiban az első osztályosok beiratása március 11-én és 12- én reggel 8 és 12 óra, délután 3 és 6 óra között lesz. Az iskolák arra kérik a szülőket, hogy gyermekeik születési okmányaival keressék fel a lakókörzetüknek megfelelő általános iskolát. „Szorítóban” a falusi dolgozók TALLÓZÓ A 9. héten történt Hétfőn, február 24-én, a Hazafias Népfront rendezvényeinek jegyében telt el a nap. öt községben, Vácegresen, Bagón, Erdőkertesen, Szudán és Veresegyházon tartottak elnökségi ülést. Vácegresen az idei tanácsi költségvetéssel, Bagón az idei munkatervvel, Erdőkertesen időszerű feladatokkal, Szadán az áruellátással, a háztáji kertek műtrágypellátásával foglalkoztak. Veresegyházon értékelték az elmúlt esztendei munkát, s megtárgyalták az idei munkatervet. Kedden, február 25-én rangos esemény színhelye volt a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet. Itt rendezte meg az MSZMP gödöllői városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága a gödöllői üzemek, vállalatok és intézmények képviselőinek. részvételével a hagyományos koordinációs értekezletet. Ez alkalommal Benedek János, a városi tanács elnöke szólt a tavaly végzett városfejlesztési munkákról és a jelen esztendővel kapcsolatos elképzelésekről, A beszámolót követően százezreket érő társadalmi munkafelajánlást tetteik a résztvevők. A hagyományokhoz híven ez alkalommal osztották ki a Pro Űrbe emlékplaketteket is. (Február 27.). A délután folyamán Benedek. János réteggyűlésen tájékoztatta aktuális várospolitikai kérdésekről ß gödöllői Vegyesipari, Építőipari és Háziipari Szövetkezet megjelent tagjait. Erre a járási hivatal dísztermében került sor. É nap reggelén — és ez is hagyományosan megrendezésre kerülő esemény — vette kezdetét a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Tudományos Tanácsának kétnapos nyilvános ülése, amelyet dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitott meg. A tanácskozáson a korszerű nagyüzemi mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális témákról, kutatásokról, avatott szakemberek tartottak előadásokat. A tudományos ülés február 26-án, szerdán délután ért véget. (Február 28.). E napon tartották meg az Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdasági szabadegyetem soron következő előadását, amelyet dr. Sü- pek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke nyitott meg. Ez alkalommal az előadó dr. Dimény Imre volt, témája pedig: A műszaki fejlesztés fő irányai és tényezői, hatásuk a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodására. Este Dányban elnökségi ülést tartott a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Szerdán, február 26-án, hazánk gazdasági helyzetéről tartották népfrontestet a veresegyházi művelődési központban. Csütörtökön, február 27-én rendezték a járási pártbizottság által szervezett politikai akadémia soron következő előadását. Érdekviszonyok a szocializmusban címmel dr. Pozs- gay Imre, a Társadalmi Számié főszerkesztő-helyettese tartott előadást. Délután bensőséges ünnepségre került sor a járási-városi pártbizottság épületében, ahol búcsút vettek a városi pártbizottság huszonkét volt tagjától, akiket Plutzer Miklós, a pártbizottság első tikára köszöntött. (Március 1.). Pénteken, február 28-án, idei munkatervéről tárgyalt a Hazafias Népfront zsámboki községi bizottsága. Szombaton, március 1-én, 9 órára hívta össze az MSZMP Pest megyei Bizottsága a megye kommunista küldötteinek értekezletét. A kétnapos küldöttértekezlet a gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanácskozik. (Összeállította: Fehér Béla) Három brigád és a fóti gyerekek Szocialista szerződést kötött a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet állattartás gépesítési főosztályának Rázsó Imre zöldkoszorús, Thallmayer Viktor okleveles és Újhelyi Imre bronzkoszorús szocialista brigádja a Fóti Gyermekvárossal. Az MGI három szocialista brigádja a gyermekváros IV. fiúosztályának patronálását vállalta, e szerint — lehetőségeikhez képest — elősegítik a tanulók szakmai érdeklődési körének bővítését. A szocialista brigádok tagjai a közeljövőben látogatást tesznek Fóton, ahol a patronált osztály életével, a nevelők munkájával ismerkednek meg, majd a fóti gyerekek jönnek az intézethez. Tervbe vették, hogy már ebben az évben legalább kéi-három alkalommal közös kirándulást szerveznek a fiataloknak, F. I. A „lengyeli műveltség” népe Kőkori metropolis a dombtetőn Aszód belterületéhez tartozik a Szabadosok dűlője, vagy más néven a Papi földek. A régészeti szakirodalom e jelzéssel ismerte meg Európa egyik legnagyobb újkőkori lelőhelyét. Méretei, történelmi jelentősége következtében méltán érdemelte ki elsősorban az európai, de a tengerentúli őskorkutatók megkülönböztetett figyelmét. Már tenyésztettek is A régészeti-történeti kutatás tizenhat évvel ezelőtt kezdődött meg a község melletti dombtetőn. E sorok írója terepbejárása folyamán talált rá a mintegy 4000—4500 évvel ezelőtt Itt élt nép emlékeire. A felfedezést követő évben, 1960- ban, az aszódi Petőfi Múzeum anyagi támogatásával dr. Ka- licz Nándor régész rövid tájékozódó ásatást bonyolított le, ami a várakozásokat messze túlszárnyalta. Hatalmas meny- nyiségű cserépedény-töredék, kő- és csontszerszám, továbbá több sír is került elő. Az ásatást 1961-ben megismételtek. A megfigyelt jelenségek 'és az előkerült tárgyak száma még nagyobb volt, mint az előző évben. A gyors restaurálás és feldolgozó munka után kialakult a történeti kép az új lelőhely egykori lakóiról. Megállapították, hogy az újkőkor végén a mai Aszód egyik részében az úgynevezett „lengyeli műveltség” népe élt. Ezek az emberek a történelmi fejlődésnek egy magasabb fokozatába léptek, mert a halászat és vadászat . mellett már ismerték a háziállatok tenyésztését, valamint a kezdetleges földművelést is. Az őrlőkövek, a csontkapák, a sertés-, baromfi- és kutyacsontvázak sokasága bizonyította ezt a feltevést. Földbevájt, sövényfalú, agyagtapasztásos házakban laktak. Több ilyen összedűlt épület került a felszínre, amelyeknek romjai között a szövés-fonás emlékeire és az edényművesség nagyszerű darabjaira bukkantak a kutatók. Lepényszerű kenyerüket a ház előtt felállított, agyagfalú kemencékben sütötték meg; amiben agyagedényeiket is kiégették. A Galgában és a körülötte elhelyezkedő mocsárvilágban fogott halakat lapos halsütő tálakban főzték-sütötték meg. Bő szájú edényeikben vizet, esetleg olajat, zsírt tarthatlak, míg a nagyméretű kerámiák gabonatárolók voltak. Kézzel formált agyagedényeik szép alakúak, piros, fehér festékkel díszítettek, ezek az asszonyok ügyességét dicsérik. Feltárássorozat A férfiak munkaeszközeiket, fegyvereiket kőből és csontból, pattintásos és csiszolásos eljárással készítették. A kőbalták, csákányok, árak, kaparok, tűk formázása kitartó türelmet és nagy ügyességet követelt. Az előkerült leletanyagban olyan tárgyak is napvilágot láttak, amelyek nem itt, az aszódi dombtetőn készültek, keletkeztek, hanem más tájakon. A Tisza vidékén élt nép vonaldíszítésű kerámiái, a to- kaj-hegyi obszidián nyersanyag, az Egei- és Adriai-tenger ékszerként használt kagylói hosszú utat megtéve, a cserekereskedelem eszközei-, tárgyaiként kerültek az aszódi település lakóihoz. A terület régészeti-történeti fontosságát mérlegelve a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Intézetének munkatársai elhatározták, hogy alaposabb, nagyobb méretű ásatássorozattal vizsgálják meg a Papi földek területén elhelyezkedő neolitikus települést és temetőt. A buzogány és a szolgák 1966-ban, 1969-ben, 1970ben és 1972-ben, az előző két ásatáshoz képest sokkal nagyobb apparátussal, több hónapos munkálatokat végeztek. A feltárt területen előkerült hihetetlenül gazdag emlékanyag és a több mint 150 sír a pontos tudományos tájékozódást segítette elő. Különösen a sírokban megtalált emberi maradványok, és az úgynevezett mellékletek (agyagedények, csont-, kőszerszámok, gyöngyök, méltóságjelvények) szolgáltattak új adatokat. Mindenekelőtt a település társadalmi összefüggéseit, továbbá hitvilágának bonyolult viszonyait ismerhettük meg. Az ősközösségi társadalmi kapcsolatok az új foglalkozásokra (földművelés, állattenyésztés) való rátérés következtében felbomlóban voltait. Számos sírban lehetett megfigyelni a sírmellékletek különbözőségéből az emberek közötti vagyoni különbséget. Ez minden bizonnyal a többi emberek fölötti hatalom birtoklását is jelentette. Erre utal az egyik férfisírban talált, fehér márványból mesterien megmunkált, gömb alakú buzogány, ami kétséget kizáróan a hatalom megkülönböztető jelvénye volt. E férfi tekintélyét és hatalmát az akkori közösségben még a körülötte, melléklet nélkül eltemetett szolgák sírjai is bizonyítják. Európai fontosságú Halottaikat rendszerint jobb oldalra fektetve, lábukat és kezüket hasukhoz behúzva (zsugorítva) temették el. Hittek a túlvilágban, ezért a sírban elhelyezték a halott kedvenc szerszámát, használati tárgyait, edényeket, amelyekbe különféle ételt tettek. Imádták a termékenység istenét, ezt nőalakúnak képzelték. A házak omladékai között több ilyen istenszobor töredéke került elő. Az aszódi dombtetőn ez a nép, a lengyeli műveltség népe mintegy 300—400 éven keresztül élt. Igen nagy idő ez abban a korban! Egy adott időszakban körülbelül 5—600 lakója volt a településnek, ami szinte egy kőkori metropolisnak számított. Méretei, hosszú ideig való fennállása, az őskori kereskedelemben betöltött fontos szerepét tekintve, valamint fejlett kultúrája alapján az aszódi Papi földeken feltárt újkőkori település és temető Európának egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. Asztalos István k 1975. március 2-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendezik a falusi dolgozók spartakiádjának gödöllői járási döntőjét, a Ganz Áram- mérőgyár kultúrtermében. Két sportágban: asztaliteniszben és sakkban mérik össze erejüket a községek legjobbjai. A járási dönitő I. helyezettjei vesznek részt a Monoron, 1975. március 9-én megrendezendő területi döntőben. Dalos, táncos okmány Kedden aláírták Nagytar- csán a községi közművelési társulat alapítólevelét. Az okmány értelmében a Nagy- tarcsai Szlovák Nemzetiségi Ének- és Népitáncegyüttes működését a községi tanács évi 50 ezer forinttal, a budapesti XVI. kerületi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet évi 40 ezer forinttal, a Gödöllő és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkeret pedig évi 25 ezer forinttal segíti. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége felajánlotta, hogy fedezi a nemzetiségi együttes kül- és belföldi szerepléseinek költségeit. Az alapítólevél aláírásár nál jelen volt Suk János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Lami István, a szövetség főmunkatársa, Mészáros Lajosné, a nagytarcsai községi tanács elnöke mellett a Slovenska Matica nevű szlovák nyelvű napilap két munkatársa is.
