Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
1975. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP %Mrt(SS> Az MSZMP XI. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Mun- foglalását a párt munkájáról káspárt XI. kongresszusának és a további feladatokról. A határozata hét fejezetben is- határozat fejezetei: merteti a kongresszus állásw A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és ** feladatai. ír. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztése. III. A gazdasági építőmunka feladatai. IV. Életszínvonal- és szociálpolitikai feladatok. V. Ideológiai és művelődési feladatok. VI. A párt- és tömegszervezetek feladatai. vri| A part nemzetközi * " *■ nak fejlesztése. Bevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottság beszámolóját a pártnak a legutóbbi kongresszus óta végzett munkájáról, valamint a KEB jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről, elfogadja a párt program- nyilatkozatát és a szervezeti szabályzat módosítására tett előterjesztést. Megállapítja, hogy a párt az elmúlt négy esztendőbén következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. Harminc éve annak, hogy a Szovjetunió hadserege, amely a harc fő terhét vállalta — a szövetséges hatalmak csapataival együtt — szétzúzta á világ népeit fenyegető és Európa nagy részét rabságban tartó tevékenységének, kapcsolataihitleri fasizmust. A magyar nép sohasem felejti el azt az áldozatot, amelyet a szovjet nép hozott a hitleri fasizmussal vívott élethalálharcban, amelynek során hazánk is felszabadult. A XI. kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozók a szocializmusba vetett hittel, új munkasikerekkel köszöntik felszabadulásunk 30. évfordulóját. A kongresszus helyesli és megerősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját. Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irányvonalát és következetesen érvényesítse mindenütt és mindenkor. Egyetért a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett marxista—leninista irányvonallal és gyakorlati tennivalókkal. I. A nemzetközi helyzetet elemezve a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években kedvező változás következett be a szocializmus, a haladás javára. Hazánk, pártunk aktív, kezdeményező külpolitikát folytat. A nemzetközi küzdőtéren egyre erőteljesebben tevékenykedik korunk három nagy forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Együttműködésük mind eredményesebb. A szocialista országok vezető politikai súlyukkal és vonzásukkal, gazdasági és katonai hatalmukkal új távlatokat nyitnak a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a béke világméretű győzelme előtt. Egyre számottevőbb a tőkésországok kommunista és munkáspártjainak, a mögöttük felsorakozó tömegeknek a befolyása, s egyre inkább újjáformálja Ázsia, Afrika és Latin- Amerika politikai térképét az imperialistaellenes politikát folytató fejlődő országok népeinek erősödő harca. A kapitalista rendszer általános válsága mélyül. A tőkéshatalmak uralmi szférája ösz- szeszűkült Fokozódik, s egyre szövevényesebbé válik a piacokért folyó harc, a tőkésországok, a nemzetközi monopóliumok versenye; mélyülnek az imperialista hatalmak és más tőkésországok egymás közötti ellentétei. Az imperializmus — fokozódó nehézségeinek ellen- súlyozására — újabb feszült- ségi gócokat teremt, ezért a szocializmus és a béke erőinek további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés folyamatát ne lehessen feltartóztatni. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán. Hazánk osztozik az egyesített védelmi erőfeszítésekben, teljesíti szövetségi kötelezettségeit. Aláhúzza a határozat az európai biztonság megteremtésének alapvető jelentőségét, majd hangsúlyozza, hogy támogatjuk az indokínai népek függetlenségi küzdelmét, a vietnami hazafiak erőfeszítéseit a párizsi megállapodás végrehajtásáért, támogatjuk az arab népek igazságos ügyét, segítjük a chilei nép harcát, tiltakozunk a chilei fasiszta rendszer terrorja ellen, követeljük a törvénytelenül fogva- tartott hazafiak, közöttük Cor- valán elvtárs szabadon bocsátását. Nemzetközi összefogást sürgetünk Ciprus szuverenitásának tiszteletben tartásáért, elismeréssel adózunk Portugália haladó erőinek, üdvözöljük a görög demokratikus erők harcának eredményeit, szolidárisak vagyunk a Spanyolországban és másutt a fasiszta rendszer felszámolásáért, a társadalmi haladásért harcoló kommunistákkal és demokratákkal. A magyar párt és kormány nagy jelentőséget tulajdonít a népek közeledését szolgáló nemzetközi szervezeteknek, hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. Szorosan együttműködve a szocialista közösség országaival, hazánk a jövőben is elősegíti a béke megszilárdítását és a társadalmi haladás térhódítását a világban. II. Társadalmi viszonyainkat elemezve szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítékaként hangsúlyozza a kongresszus a termelőeszközök társadalmi tulajdonának erősödését és fejlődését. Rámutat: előrehaladásunk üteme és eredményessége nagymértékben függ attól, hogy jobban kihasználjuk a szocialista' állami és szövetkezeti tulajdonban levő lehetőségeket. Hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonnak a népgazdaságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meghatározó szerepe van a szocialista tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvényesítésében. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari termelés és a szolgáltatás több ágazatában, a kereskedelemben, egész népgazdaságunkban. A szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom további fejlődésének útját a határozat mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a termelőszövetkezetek váljanak korszerű nagyüzemekké, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekkel helyesen egyeztető vonások. Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre. A határozat megállapítja, hogy az életszínvonal rendszeres emelkedésével társadalmunkban bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Államunk törvényeivel elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont. E törvényeknek továbbra is érvényt szerez, s úgy fejleszti őket tovább, hogy gátat vessen a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelmek keletkezésének. Meg kell akadályozni a családi szükségleteket meghaladó, különösen a spekulációs célú ingatlanszerzést. A kongresszus a szocialista fejlődés fontos vonásának tartja, hogy a X. kongresszus óta is tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. A szocialista építés alapvető követelménye, hogy ez a vezető szerep a társadalmi élet egészében érvényesüljön. Megállapítja, hogy a munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete egyre meghatározóbban befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társadalmi ^tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. A határozat kiemeli, hogy államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amelyet a szocialista építés során kivívott közös győzelmek szilárdra kovácsoltak és tovább gazdagítottak. A párt e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi1 a szocialista építést. A szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött érzés- és gondolatvilágában a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azonosul a munkásosztállyal, többsége magáévá tette a marxizmus—leninizmus elveit és eszmeileg is szocialista irányban fejlődik. Emelkedik az alkalmazotti rétegek szakmai és politikai képzettsége, erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezettsége. A határozat megállapítja, hogy szélesedik. szocialista tartalommal telítődik a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pár- tonkívülit, a különböző nemzetiségeket, minden nemzedéket, ateistát és hivőt tömörítő társadalmi összefogás. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá kell ötvözni a szocialista nemzeti egységet. Hazánkban a dolgozó osztályok, rétegek alapvető érdekei egybeesnek a szocialista haza építésében, az életkörülmények javításában és a béke megőrzésében. Az osztályok közti különbségek tovább csökkentek. Társadalmunkban jelen van és szerepet kap a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdele. A társadalmi érdek a meghatározó, végső soron ennek kell alárendelni a csoport- és az egyéni érdeket is. A helyesen felfogott csoport- és egyéni érdek egy irányba hat a szocialista törekvésekkel, segíti a szocializmus építését-. A határozat megállapítja, hogy államunk a szocialista építés fő eszköze. A két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe elsősorban a gazdasági építő- és a kulturális nevelő munka irányításában. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást hatékonyabbá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi állam- igazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahelyi, üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része. Jelenlegi hatékonysága azonban nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy egyre jobb feltételeket teremtsenek az üzemi demokrácia további kibontakoztatásához. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi demokrácia meglevő fórumaira. Mindenütt határozottan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpróbálják elfojtani, megtorolni. Az ilyen eseteket kövesse felelősségre- vonás és arról tájékoztassák a közvéleményt is. Az üzemi demokrácia közvetlen fórumainak munkáját is ki kell bontakoztatni. A szakszervezetek a műhelyekben, az üzemegységekben és vállalati méretekben fokozatosan szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét. A határozat a továbbiakban a szocialista törvényesség feltétlen érvényesítésének jelentőségét hangsúlyozza, majd a fegyveres erőket és a fegyveres testületeket hívja fel, hogy a jövőben is szilárd politikai elkötelezettséggel, magas fokú hivatástudattal és felkészültséggel tegyenek eleget megtisztelő feladataiknak. III. Á határozat megállapítja, hogy a népgazdaság a X. kongresszuson 'jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A további feladatokat megszabva a határozat kimondja, hogy gazdaságpolitikánk az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban biztosítsa gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresszus helyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 1976 és 1980 között a nemzeti jövedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 30—35, az építőiparé 35—37, a mezőgazdaságé 16—18 százalékkal növekedjék. A nemzeti jövedelem növekedése túlnyomó részében a munka termelékenységének emeléséből származzon. A világpiaci folyamatokról szólva a kongresszus megállapítja, hogy a számunkra kedvezőtlen változások nem átmenetiek, mértékük változhat, de hosszú távon számolni kell velük. Szocialista tervgazdaságunk, miközben bizonyos fokig kivédi ezek hatását, nagyobb figyelmet fordít a világgazdaságban lejátszódó folyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, javítani a gyártmányszerkezetet. A feldolgozóiparban, valamint a kohászatban elsős* ban rekonstrukciók útján bővül a termelés. Folytatódik a vegyipar, ezen belül a petrolkémiai bázis kiépítése, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. A határozat felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a takarékosságra, a hazai természeti források — köztük a szénva- gyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Átfogó intézkedéseket kíván az ország természeti kincseinek, valamint nyersanyagainak hasznosítása. A mezőgazdaságban tovább erősítjük a termelőszövetkezetek szocialista jellegét, a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek általános fejlesztése mellett továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. A határozat kimondja, hogy a beruházási igényeket nép- gazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök szétaprózott felhasználását, meg kell akadályozni a túlzott beruházási igények érvényesítését. A kongresszus azt is szükségesnek tartja, hogy a határidő- és költségtúllépéseket — mulasztás esetén — kövesse felelősségre vonás. A kongresszus hangsúlyozza a szocialista tervszerűség érvényesítésének alapvető fontosságát, a központi irányítás hatékonysága növelésének, a nép- gazdasági és a vállalati tervezés színvonala emelésének, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjának jelentőségét. Rámutat, hogy minden szinten hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának ellenőrzését. Gazdaságirányításunknak változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket, fokozza gazdálkodásunk tervszerűségét. Építsen a vállalati önállóságra, közérdekű kezdeményezésekre, növelje a munka hatékonyságát. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét jobban mai és holnapi céljaink, feladataink szolgálatába kell állítani, és működését javítani szükséges. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások szükségszerűen kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is. Szocialista terv- gazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban gondoskodjék az életszínvonal további rendszeres fejlődéséről. Az árszínvonal tervszerű alakítása érdekében javítani kell, szigorúbbá és folyamatosabbá kell tenni a hatósági és társadalmi árellenőrzést. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatását, a komplex program valóra váltását! Mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával szélesítjük a termelési együttműködést és kooperációt, a kereskedelmi kapcsolatokat, a szakosodást, a tudományostechnikai együttműködést és a tapasztalatcserét. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat; fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban a határozat rámutat: egyik legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak feltárása és jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelőfolyamatok korszerűsítését és gépesítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerőgazdálkodást, következetesen erősíteni a munkafegyelmet. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, azt a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények gazdálkodásának! szerves részévé kell tenni. Át-' fogó takarékosságra van szükség a népgazdaság minden területén. IV. A határozat megállapítja, hogy szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építő- munkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a IV. ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezettet megközelítően növekszik. Népünk kulturáltabban él, jobban táplálkozik, szebben öltözködik, mint bármikor ezelőtt. Az élet- körülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult. Az V. ötéves terv idején a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásság és a parasztság jövedelme arányosan növekedjék, a kereseti arányok javítása ösztönözzön a termelékenység emelésére, a nagyobb hatékonyságra. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és férfiak keresetében még meglevő különbségeket. A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, és gondoskodunk arról, hogy elegendő olcsó, megfelelő minőségű és választékú fogyasztási cikk álljon a vásárlók rendelkezésére. Az V. ötéves terv éveiben általánossá válik a bérből és fizetésből élők számára a 44 órás munkahét. A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. Biztosítani kell, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, de támogatni kell a saját erőből történő lakásépítést is. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügynek tekinti. Fokozzuk a társadalom gondoskodását a családalapítás nehézségeinek csökkentésére. Arra kell törekedni, hogy növekedjék a több gyermekes családok száma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket közmegbecsülés. Folyamatosan bővíteni kell a bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközi otthoni hálózatot, növelni a pénzbeli juttatásokat, a családi pótlékot, a gyermek- gondozási segélyt, ki kell terjeszteni a gyermekélelmezést Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban az V. ötéves terv időszakában megközelítően ki kell elégíteni az óvodai igényeket. Fokozott gondot fordítunk az idős korúak ellátására, gondozására. Arra törekszünk, hogy az idős emberek a munkában becsülettel eltöltött évek után anyagilag biztonságban. élvezhessék a megérdemelt nyugdíjat. Tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket, csökkentve a korábbról megmaradt különbségeket. Emelni kell az alacsony nyugdíjakat, meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára a következő ötéves terv végéig azonossá válik a bérből és fizetésből élőkével. Nyugdíjkorhatárukat 1976. január 1-főL kezdődően öt év alatt fokozatosan csökkenteni kell: a nőkét az 55., a férfiakét a 60. életévre. V. Az ideológiai és művelődési feladatokat taglalva a határozat megállapítja, hogy a X. kongresszus óta tovább erősödött a marxizmus—lenirizmus eszméinek befolyása. Az ideológia területén fő feladatunk, hogy a társadalom politikai egységére támaszkodva továbbfejlesszük a tömegek szocialista tudatát, segítsük a szocialista építőmunkát. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire, világosabban kell körvonalazni szocialista távlatainkat, bemutatni a szocialista életmód fölényét a kapitalista életformával szemben. Arra kell törekedni, hogy társadalmi méretekben teret nyerjen a szóda-
