Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

«ón V \Jiman 1975. MÁRCIUS 22., SZOMBAT TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA Az MSZMP programnyilatkozata szerkesztő bizottságának jelentése Beterjesztette: Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Az MSZMP programnyilat­kozata szerkesztő bizottságá­nak jelentését a bizottság el­nöke, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra terjesztette a kongresszus elé. A bevezetőben hangsú­lyozta: Központi Bizottságunk egy évvel ezelőtt határozta el, hogy elkészíti és a párt XI. kongresszusa elé terjeszti a párt új programnyilatkozatát. A tervezet elkészült és most itt fekszik a kongresszus asz­talán. A vita egyértelműen azt bizonyítja, hogy az előké­szítő munka megfelelő volt. a kongresszus tud dönteni eb­ben a fontos kérdésben is. A kongresszus által megvá­lasztott szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Figyel­mesen meghallgattuk a fel­szólalásokat, és örömmel álla­píthattuk meg, hogy a kül­dött elvtársak teljes mérték­ben egyetértenek a tervezettel. Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formá­lis, hiszen az előttünk fekvő tervezet alapos, színvonalas vitákban született meg. A vi­tára felkért valamennyi párt- és társadalmi szerv gondosan tanulmányozta a tervezetet és az ügyhöz méltó felelősséggel tette meg javaslatait, észrevé­teleit. Itt, a kongresszus fó­rumán is szeretném megkö­szönni lelkiismeretes munká­júkat. Az előzetes vitában több mint ezer észrevétel és javaslat hangzott el, amely­nek többségét a jelenlegi szö­veg már figyelembe veszi. Ezek az észrevételek jelentős mértékben javították és gaz­dagították a tervezetet, s így a kongresszus elé már olyan javaslat kerülhetett, amely híven fejezi ki pártunk poli­tikáját, s amennyire ez ma lehetséges, pontosan fogal­mazza meg a fejlett szocialis­ta társadalom építésének leg­fontosabb feladatait. Bár a felszólaló elvtársak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a szerkesztő bi­zottság még egyszer gondo­san megvizsgálta a beterjesz­tett szöveget, és néhány olyan —- főleg stiláris jellegű — vál­toztatást hajtott végre, amely a politikai mondanivalót még részleteiben sem módosítja. Ezért úgy gondolom, a tisz­telt kongresszus egyetért az­zal, hogy ezeket a módosítá­sokat most nem ismertetem. Engedjék meg, hogy néhány rövid megjegyzést fűzzek a programnyilatkozattal foglal­kozó vitához. Szalóki József né elvtársnő arról beszélt, hogy a mai fia­talok számára már az 1948. évi programnyilatkozat is törté­nelem, s hozzátette, hogy a mai fiatal nemzedék számára a most elfogadásra kerülő prog­ramnyilatkozat ad történelmi jelentőségű feladatokat. Mi kommunisták általában nem szívesen használunk nagy sza­vakat, többre becsüljük az egyszerű, hétköznapi tetteket. Most azonban azt hiszem, iga­za van Szalókiné elvtársnő­nek. A fejlett szocialista társa­dalom megteremtése hazánk­ban a mai élő nemzedékek nagy történelmi feladata. Olyan emberformáló és em­bert próbáló feladat ez, amelynek megoldása közben kiderül, ki az, aki méltó a kommunista névre, ki az, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is képes építeni az országot, szolgálni a népet. Joggal beszélhetünk törté­nelmi jelentőségű feladatról, de hozzá szeretném tenni, hogy a programnyilatkozat el­fogadásával nem nyitunk új korszakot a szocializmus épí­tésének történetében. Az új programnyilatkozat elfogadá­sát éppen az teszi lehetővé, hogy a szocializmus alapjai­nak lerakása és megszilárdí­tása után már megkezdtük ezt a munkát, már rajta vagyunk a jó úton, látjuk a célt, s fő vonásaiban azt is tudjuk, ho­gyan érhetjük azt eL Ezután az előadó arról be­szélt, hogy a féjlett szocialis­ta társadalom nemcsak az utó­kornak, hanem már a mi nemzedékünknek is épül. Majd így folytatta: A felszólaló elvtársak be­széltek arról is, hogy a prog­ramnyilatkozatban megfogal­mazott 'feladatok reálisak. Én is biztos vágyóik abban, hogy ez így van. Mi teszi reálissá elérhetővé céljainkat? Nem­csak gazdasági lehetőségeink pontos felmérése — bár két­ségtelen, hogy erre is szükség van. Céljainkat mindenekelőtt az teszi reálissá, hogy kong­resszusunkon távlati céljain­kat illetően is megmutatko­zott pártunk egysége. Ezt az egységet ápolni, fejleszteni, naponta újrateremteni állandó kötelességünk Ez a legfonto­sabb feltétéle annak, hogy meg tudjuk győzni progra­munk helyességéről egész né­pünket. Ez a mi programunk végrehajtásának aranynál is értékesebb fedezete. A fejlett szocialista társada­lom építése ma az MSZMP programja. Holnap, a közeli jövőben, minden bizohnyal egész népünk programja lesz. A fejlett szocialista társada­lom építése azonban nemcsak magyar ügy, a fejlett szocia­lista társadalom nemcsak Ma­gyarországon épül. Joggal hangsúlyozta —Brezsnypv elv­tárt kongresszusunkon a test­vérpártok kollektív erőfeszíté­seinek, közös tapasztalatainak jelentőségét. Az előadó a programnyilat­kozat elkészítésének külső kö­rülményeiről beszélt, majd be­szédét így fejezte be: Természetesen programot akkor is készítenénk, ha az utóbbi években mélyült volna el a kapitalizmus általános válsága. A mai helyzetben azonban programnyilatkoza­tunknak fontos szerepe lehet a kapitalizmus és a szocializ­mus között folyó ideológiai harcban is. Programnyilatko­zatunk egyike azoknak a vá­laszoknak, amelyeket a szocia­lista világ ad korunk nagy kérdéseire. További válaszunk az lesz, hogy nemcsak megter­vezzük, hanem el is végezzük a fejlett szocialista társada­lom felépítésének hatalmas munkáját. E gondolatok jegyében ké­rem a tisztelt kongresszust, hogy a szerkesztő bizottság je­lentését vegye tudomásul, és a bizottság nevében is javas­lom, hogy a Központi Bizott­ság által beterjesztett prog­ramnyilatkozatot fogadja el. Meghívottak egy csoportja Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt: á i Gödöllőn Lukács László, a KISZ gödöllői városi bizott­ságának titkára méltatta a történelmi eseményt, majd Matúz Zsuzsa, a Munkácsy utcai általános iskola Pető­fi Sándor úttörőcsapatának pajtása köszöntötte az ünnep­ségen megjelent 1919-es ve­teránokat. Ezután Plutzer Miklós, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Frankó János, a járási pártbizottság titká­ra, majd a járási hivatal, a városi tanács és a KISZ-bi- zottság képviselői koszorú­kat helyeztek el a pártbizott­ság székházának falát díszítő emléktáblán. Az ünneplő közönség ezt követően a' já­rási hivatal épületén elhelye­zett emléktáblát koszorúzta meg. A Váccal szemközti szige­ten emlékmű őrzi a fehér­terror áldozatainak emlékét. A hálás utódok, az emlékező város lakosai pénteken rót­ták le kegyeletüket, virág­gal borítva az emlékművek talapzatát. Munkásőrök, ifjú­gárdisták álltak díszőrséget. Ott voltak az ünnepségen a város megbecsült veteránjai, a párt, a tanács, a népfront, az iskolák és a helyi fegyve­res alakulatok képviselői. Cegléden, a Kossuth Lajos járási művelődési házban a járás úttörőinek rajzaiból nyílt kiállítás, a KISZ-esek pedig a Közgép Vállalatnál emlékeztek a történelmi év­fordulóra. A járás legjelen­tősebb ünnepi rendezvényé­re Abonyban, a Mechanikai Művek gyáregységének ud­varán került sor, a proletár- diktatúra harcosainak, a Vi­gyázó grófok egykori kas­télyában — megkínzatásuk helyén — álló emlékművénél, amelyet Szolnok, Pest megye és Abony koszorúi díszítettek. Százhalombatta fiataljai a három tavaszi évforduló je­gyében megrendezett „30 év története” elnevezésű politi­kai vetélkedősorozat városi döntőjén ünnepeltek. A DKV, a DHV és a városi nagyberuházásokon dolgozó építővállalatok csapatai közül a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár csapata vitte el a pál­mát. Délután a DKV-lakóte- lep 2. számú szállójának klubjában Kardos Tibor, vá­rosi KISZ-titkár vitaindító­jával 35 KISZ-alapszervezet legjobbjai városi szintű fóru­mon vitatták meg a hazafi- ság-internacionalizmus téma vitaköri tapasztalatait. A KISZ-es fiatalok tegnapelőtt a munkásmozgalom veterán­jaival találkoztak. Nagykőrösön a városi ta­nács és a városi KISZ-bi- zottság képviselői hat emlék­helyen koszorúztak, majd if­júsági gyűlésen — több száz fiatal emlékezett a Tanács- köztársaság dicső napjaira, mártírjaira, valamint a KISZ- megalakulásának évforduló­jára a konzervgyárban. Szentendre városa és a já­rás ifjúsága együtt ünnepelt: Lajosforráson megkoszorúz­ták a Ságvári-emlékművet, majd a városi ifjúsági klub-, ban idős harcosokkal talál­koztak az ifjúkommunisták. Számos jelentős esemény­ben bővelkedtek a járási ün­nepségek is: a váci járás fia- tajai a gödi Fészekben hall­gatták nagy érdeklődéssel a munkásmozgalom veteránjai­nak visszaemlékezését és itt került sör a régi KISZ-tagok kitüntetésére, jutalmazására is. Nagykátán a Kohászati Gyárépítő Vállalat volt az if­júsági nagygyűlés színhelye, ahol Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei bizottságának tit­ka i mondott ünnepi beszé­Hagyomány a Csepel Autó­gyár KISZ-szervezeténél, hogy március 21-én, a dicsőséges Tanácsköztársaság évforduló­ján tartják meg a forradalmi ifjúsági napok díszünnepségét, fgy történt ez tegnap a kora délutáni órákban is, közvetle­nül az első műszak végezté­vel. Az ugyancsak hagyomá­nyos kopj áfás felvonulás a gyáróriás legtávolabbi zugából indult, s ahogy haladt kijelölt útján, az érintett gyáregysé­gek KISZ-csúcsszervezetei — természetesen az irányításuk alá tartozó alapszervezetek nevében is — ráakasztották szalagjaikat a kopjafára. A kopjafa így jutott el a főbe­járat közelében levő felszaba­dulási emlékműhöz, ahol a fiatalok néma tiszteletadással adóztak a felszabadító hősök emlékének. A díszünnepség színhelye a gyár művelődési otthonának színházterme volt. Az elnökségben a vállalat po­litikai és gazdasági vezetői mellett helyet foglalt Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára és Szabó János, a KISZ KB Inté­ző Bizottságának tagja, a Ma­gyar Ifjúság főszerkesztője. A megjelent csaknem félszáz fiatalt Maczkó József, a gyári KISZ-bizottság tagja üdvözöl­te, majd Vágvölgyi Sándor, a Csepel Autógyár KlSZ-bizott- ságának titkára idézte fel ün­nepi beszédében az 1848-as, az 1919-es és az 1945-ös hősi harcok emlékét. Részletesen szólt napjaink legnagyobb politikai eseményéről, a ta­nácskozó, XI. pártkongresszus elkötelezett, felelősségteljes munkájáról s az ifjúsági szer­vezet soronlevő feladatairól, a választásokról. Ezután Szabó János átadta a KISZ Központi Bizottsága, Vörös Vándor­zászlóját a járműgyáregység KISZ-csúcsszervezete titkárá­nak, Krinyán Lászlónak. Az élenjáró, példamutató politi­kai és gazdasági munkát fel­mutató csúcsszervezet ezzel harmadszor és véglegesen el­nyerte a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség legmagasabb kö­zösségi kitüntetését. A díszün­nepséget Népek barátsága címmel kultúrműsor, követte, majd a vállalat negyedszáza­dos évfordulójára készült ösz- szeáilítás anyagából rendezett vetélkedőre került sor. Sok fiatal emlékezik még a kartali pajtásoknak az úttörő­parlamenten elhangzott felhí­vására, amelynek nyomán or­szágos akció bontakozott ki. Az úttörők akkor megígérték a Pest megyeieknek, hogy levele­ikben számolnak be tetteikről, munkájukról, s ezt — az 1919- ben alakult kartali Marx Ká­roly úttörőcsapat emlékét fel­idéző"— alapítólevélre jegyzik fel. A sort a pápai Arany Já­nos úttörőcsapat nyitotta, de később 534 őrs csaknem ezer levele érkezett meg. Tegnap délelőtt piros nyak- kendős úttörőket szállító, autó­buszok, fiatalok igyekeznek a község utcáin az általános is­kola felé az akciót záró ünnep­ségre; ahol a megye ezer úttö­rőjén kívül jelen voltak az 1919-es úttörők — ma már ve­teránok képviselői —, Nemes Péter, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetségének titkára, Kis Emil, az MSZMP gödöllői járási bizottságának első titká­ra, Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, valamint a járás és a község társadalmi szervezetei­nek több vezetője. Lábai László megyei úttörő-' elnök üdvözölte a megjelente­ket, ezt követően Nemes Péter beszédében az úttörőmozgalom­ban a fiatalokra háruló szép feladatok jelentőségét hangsú­lyozta. Ezután az úttörőparla­mentről is jól ismert Bencsik József az alapítólevélről be­szélt, s társai kibontották az immár több mint húsz méter hosszúságú papírtekercset. A veteránok nevében Palesch Antal mesélt a Tanácsköztársa­ság fiataljairól az úttörőknek, akik megkoszorúzták az isko­la falán elhelyezett — 1919-es úttörőcsapat emlékét őrző — márványtáblát. , Az ünnepséget az őrsök aka­dályversenye követte. Az 1919-es úttörők méltó utódai Vándorzászló — harmadszor Koszorúzások, kiállítások, ünnepi gyűlések, idősebb társaik körében idéz­ték a Tanácsköztársaság em­lékét. A budai járás három nagyüzemében, az ISG, az MGM diósdi gyára és a Me­chanikai Művek KlSZ-tagsá- ga ünnepi gyűléseken köszön­tötte március 21-ét, megem­lékeztek a kommunista ifjú­sági szervezet megalakulásá­nak évfordulójáról is. Nagy számban rendeztek ünnepi műsorokat, megemlé­kezést az iskolákban, intéz­ményekben, üzemekben és termelőszövetkezetekben, ame­lyeken több tízezer fiatal vett részt. • Pénteken az egész országban megemlékeztek a Tanács- köztársaság kikiáltásának 56. évfordulójáról. A főváros kerü­leteiben, a megyeszékhelyeken — Pest megye valamennyi vá­rosában és járásában — a falvakban, s a dicsőséges 133 nap nevezetes emlékhelyein a helyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői elhelyezték a kegyelet és az emlé­kezés koszorúit. Kegyelettel adóztak a Tanácsköztársaság em­lékét őrző szobrok, emlékművek és emléktáblák előtt. Me­gyénkben is sok helyütt találkozóra hívták meg a nagy idők tanúit, hogy közvetlenül adják át élményeiket a fiatal nem­zedéknek. Megyeszerte meg a Tanácsköztársaság évíorduléjárói det. A monori járás neveze­tes eseményére tegnap este Gyömrőn került sor, a KISZ- alapszervezetek tagjai itt is

Next

/
Thumbnails
Contents