Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS és CE6L XIX. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1975. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP Három évtizede A nagyközség orvosa aktív közéleti ember Naponta látni dr. Fekete índor ügyvezető körzeti íő- vost Auony utcáin, amint /aiog, kismotorral vagy itóvai betegeinez siet. Har- mc éve gyógyítja a tőle se- tséget kérőket, sokat tesz oony közegészségügyéért. Orvosi diplomáját 1942-ben regeden szerezte és még ab- m az évben gyakorló orvos­im a ceglédi kórház belgyó- 'aszatára került. Nehéz evek ttek ezután. Különösen 1944 ze. A kórházban 300 súlyos rült feküdt, főként a bom- izások és a környező harcok dozatai. A felettes szervek rendelték Pest megye terüle- n a kórházak kiürítését. A ■orvosok egy részét munka- olgálatra vitték, a többiek menekültek. Néhány ápoló- 5, a kórház gondnoka és dr. eke te Sándor egyetlen orvos- árt ott maradt. Mentették a stegek életét, a kórház épü­ltét, felszerelését. A város felszabadulása után szovjet parancsnokság di- iéretben részesítette őket bá- >r helytállásukért. A betegek ilátásában és a nagy műtő­iknél szovjet és román orvo- rk segítettek. 1944 végén, )45 elején a volt munkaszol- álatos főorvosok visszajöt- ■k, és átvették a kórház irá- yítását. Gyógyítás gyertyafénynél Abban az időben a 15 000 ikosú Abony rendkívül rossz özegészségügyi viszonyok kö- ött élt, és egyetlen orvosa em volt. A községi elöljáró­ig a ceglédi kórházhoz for- ult segítségért, küldjön or- ost, aki a község egészség­gyét ellátja. Erre a szolgálat- a dr. Fekete Sándor önként elentkezett. 1945. február 5-én az abonyi községi elölj á- óság lovas kocsit küldött érte ieglédre. A községben sok volt a be- eg, és a iegkülönfélébb meg­elégedések fordultak elő: el­hanyagolt sebészeti esetek, lőnertőzés, vitaminhiány, arványszerűen terjedt a ki- ítéses tífusz, diftéria, nagy ott a gyermekhalandóság, ■fám volt gyógyszer, mű­iét, mentőszolgálat. Szülése­tet, vetéléseket nemegyszer mbenelen körülmények kö- ,ött, gyertya vagy petróleum- ámpa fényénél kellett leve- ;etnie. 1946-ban dr. Fekete Sándor tözségi orvos lett. Akkor el- .aiározca, hogy végleg Abony- )an marad. Élete fő célja a ietegek ellátása, a közegész- égügy színvonalának állandó ímelése lett. Feladata minél óbb elvégzése céljából állan­dóan képezte magát. Tanfo- yamokon, orVoskongresuszu- okon vett részt, olvasta a izakirodalmat. A községben nindig elsőként használta a negjelenő új gyógyszereket, ■íagy gondot fordított rende- őjének felszerelésére. Labora- órmmi berendezést, orvosi iszközöket szerzett be. Nemcsak orvos Sokat tett a nőgyógyászat és i szülészet területén. Abony- san mintegy 300 gyermeket segített világra. Az első évek­ben ellátta a csecsemő- és a :e.nestanácsadó szolgálatot. Hosszú ideig az orvosegészség- iigyi szakszervezet bizalmija, majd a járási egészségügyi szakszervezet elnöke volt. 1952-ben körzeti orvos, 1969- ben ügyvezető orvos lett. 1970- ben aranykoszorús törzsgárda- jelvényt, 1973-ban főorvosi cí­met kapott. Húsz éve orvosa a Ságvári Tsz Lenin üzemegy­ségének. Volt megyei és köz­ségi tanácstag. Évekig a me­gyei egészségügyi állandó bi­zottság elnökeként működött, sok értékes intézkedést tett Pest megye területén. Egész napját a munka tölti ki. Ha néha mégis marad egy kis ideje, zenére és olvasásra fordítja. Szereti a képzőművé­szetet, a természetet, az uta­zást. A lakóhelyéül választott Abonyt ma már össze sem le­het hasonlítani a harminc év előttivel. Jól felszerelt tüdő­gondozó és egészségház áll a lakosság rendelkezésére. Az egészségügyi szolgálatot hat körzeti orvos látja el. Mun­kájukat asszisztensek, védő­nők, házi betegápolók segítik. A tanácsadást szakorvosok végzik. Sokat fejlődött az út­hálózat. Minden orvosnak van gépkocsija. Emelkedett a la­kosság életszínvonala. A be­tegét felkereső orvost több­nyire tiszta környezet, szép, egészséges otthon fogadja. Dr. Fekete Sándor ügyvezető körzeti főorvos tudja,hogy még sok tennivaló van a közegész­ségügy fejlesztése, a lakosság még igényesebb ellátása te­rületén. Az idő múlik, de munkakedve nem csökken. Ma is éjjel-nappal a lakosság szolgálatára áll. Egész lényéj. a betegekkel való törődés gondolata hatja át. Legna­gyobb öröme, ha embertársain segíteni tud és viszonzásként érzi az emberek bizalmát és megbecsülését. Fehér Jánosnc Kiállítás a szomszéd városban Faj ka János tűzzománcai A ceglédi múzeumbarátok gyakran útrakelnek, hogy a szomszédos települések — Tá- pi ószele, Abony, Nagykőrös kiállításait meglátogassák. A nagykőrösi Arany János Mú­zeum a következő napokra szép látnivalót ígér. Vasár­nap délelőtt 11 órakor nyí­lik Fajka János iparművész gyűjteményes kiállítása, me­lyen a megnyitó beszédet a városban élő idős Rácz Jó­zsef festőművész mondja. TEKE NB II. Nagy küzdelem a rangadón Már a bajnokság első ‘for­dulójában találkozott egy­mással a két NB Il-es ceglédi csapat. A pályaválasztó a Ceglédi Honvéd Bem SE volt. KÖZGÉP SE—Ceglédi Hon­véd Bem SE 6:2 2538:2503. A hazaiak fölényével és ve­zetésével indult a mérkőzés, Batka és Bauer 45 fával ütött többet, mint a KÖZGÉP első két játékosa. Nyíri ezután a hátrányt kiegyenlítette, de Kovács újból a Honvédnak szerzett vezetést. Az utolsó két pár találkozóján egyre nagyobb lett az izgalom, a jobban hajrázó KÖZGÉP nemcsak befogta, hanem meg is előzte ellenfelét. A vendég KÖZGÉP győzelme némileg meglepetés. Jók: Nyíri (443), Raj fai (441), Király (433), Sáriic (428). illetve Bauer (458), Batka (426). Az NB tartalék bajnak Ság­ban a KÖZGÉP „B” csapata is győzelemmel rajtolt. KÖZGÉP „B”—ES MTK „B” 6:2 2521:2394. Jók: Aranyvári (461), Mu­rányi (431), Kovács (423). U. L. KÉT SPORTÁGBAN A járási spartakiád döntője Cegléden rendezték meg a falusi spartakiád járási döntő­jét. Népes mezőny gyűlt össze, különösen a férfiaknál. A spartakiád a járási sportfel- ügyelő'ség jól- sikerült rendez­vényeinek egyike. EREDMÉNYEK: Asztalitenisz: Női csapatban: 1. Abonyi Tanács (Hegyi, Bá­lint), 2. Abonyi Pedagógus, 3. Kertészeti Kutató. Női páros­ban: 1. Hegyi Zsuzsa — Fehér Sarolta (Abony). Női egyéni­ben: 1. Hegyi Zs., 2. Diószegi Lászlóné, 3. Bálint Mária (mindhárom Abony). Férfi csapatban: 1. Abonyi ÁFÉSZ (Kókai, Korbély, DÓ. náth). 2. Abonyi Ságvári Tsz, 3. Lenin Tsz. Férfi egyéniben: 1. Kókai (Abony), 2. Drávucz (Lenir). 3. Balogh Gyula (Le­nin). Férfi párosban: 1. Kókai — Korbély, 2 Drávucz — Ma­dách (Leniin), 3. Donáth — Ko­vács (Abony). Sakkban: Férfi csapatban: 1. Kocsér (Horváth, Barabás, Be­de, Ragó), 2. Abony, 3. Ceglé­di Állami Tangazdaság. Férfi egyéniben: 1. Baranyi János (Törtei), 2. Ézsiás Kálmán (Köröstetétlea), 3. Lázár István (Kocsér). Női csapatban: 1. Cseínői Állami Tangazdaság. Női egyé­niben: 1. Vágó Mária (Csemő), 2. Jandácsik Terézia (Abony), 3. Adám Katalin (Kocsér). U. L. Meghalt Lédeczi Benő Lédeczi Benő, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, életének 87-ik évében Ceglédbercelen el­hunyt. 1919 óta volt tagja a pártnak és számos kitün­tetésben részesült. A többi között birtokosa volt a Szocialista Hazáért Érdem­rendnek, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksé­ge által adományozott Har­ci Érdemekért Érdemérem­nek és a Munka Érdem­rend arany fokozatának. Az elhunytat a járási pártbizottság saját halott­jának tekinti, temetése március 3-án 14 órakor lesz a ceglédberceli közte­metőben. Az MSZMP Ceglédi Járási Bizottsága Tanácstagi beszámolók Hétfőn, március 3-án Ceg­léden a következő helyen tar­tanak tanácstagi beszámoló­kat: A Mezőgazdasági Techni­kumban délután fél 6 órakor kezdődik Bársony Ferenc ta­nácstagi beszámolója a 17. körzet lakói számára. Délután hat órakor kezdődik a Gubo- di utcai KISZ-bizottságon a 4. körzet számára Babinszki Ká­roly; az V. kerületi óvodában ifjú Darányi István, a Gerje- telepi iskolában Hörömpő Ist­ván tanácstagok beszámolója. Akkor tartja a 78. körzet la­kóinak beszámolóját a gépál­lomás kultúrtermében Nagy István tanácstag is. A TERVEZETTNÉL HAMARABB Március elején lesz az elsősök beiratása A tervezettnél hamarabb, március 6-án, csütörtökön és 7-én, pénteken lesz az első­osztályosok beiratása a ceglédi általános iskolákba. Csütörtö­kön és pénteken azokat a tan­köteles korú gyermekeket kell szüleiknek, vagy gondviselőik­nek beíratni, akik 1968. szep­tember 1. és 1969. augusztus 31. között születtek. Külterü­leten a legközelebbi iskolába, belterületen a lakóhely sze­rint körzetileg illetékes isko­lába Írják be a gyermekeket. Ott jelenthetik be a szülők az iskolái tatással kapcsolatos ké­réseiket. Az iskolára előkészí­tő tanfolyamok óvónők veze­tésével március végén kezdőd­nek. Erről az iskola igazgatója értesíti a tanulókat. A napkö­zis igényt is a behatáskor kell bejelenteni. Az iskolák — a Táncsics ének-zenei tagozatos 32 és a Mészáros testnevelési tagozatos 32 tanulója kivételé­vel — csak a körzetükhöz tar­tozó tanulókat írják be csü­törtökön és pénteken. FOTOK A FALAKON Kiállítás a gyárban A KISZ-TAGOK KEZDEMÉNYEZTÉK Apáti-Tóth Sándor fotóiból kamarakiállítást rendezett a KÖZGÉP 2. számú ceglédi gyáregységének klubjában a Zalka Máté KlSZ-alapszerve- zet. A kiállítást Simon István, a KISZ városi bizottságának titkára nyitotta meg. Mint kö­vetésre méltó példát, a bemu­tatót a város többi KlSZ-alap- szervezetének is figyelmébe ajánlotta. A fiatalok elképze­lését a munkahelyi vezetőség messzemenően támogatta, így kerülhetett sor arra, hogy egy fiatal művész — aki nemcsak kortársa a munkás KISZ- eseknek, hanem itt él velük egy városban — bemutatkoz­hasson a gyáriak előtt. A fa­Beszúmoll a vezetőség Mindenkor megállják a helyüket Fontos feladat vár az önkéntes tűzoltókra A községi önkéntes tűzoltó­ság vezetőségi választásai já- rásszerte fontos szervezeti vál­tozások jegyében zajlanak. Megváltozik az eddigi testületi működés formája, tanácsi irá­nyítás alá kerülnek a községi egyesületek. Albertirsán népes közgyűlé­sen történt meg az átállás. A nagyközségben széles tábora van az önkéntes tűzoltóság­nak. Fiatalok és idősek, mun­kások, termelőszövetkezeti ta­gok és bejárók is vannak so­raikban. A vezetőség beszá­molójában Szabó Pál tanár el­mondta, hogy sokat fejlődtek a legutóbbi közgyűlés óta. A nagyközség végre megfelelő gépjárműfecskendővel ren­delkezik, az önkéntesek szak­ismerete alapos, és ha kell, megállják helyüket bárhol és bármikor. A továbbiakban a klubéletet kell még élénkíte­ni. Jászkarajenőn Szűcs István tanácselnök a vezetőségi be­számolóban arról szólt, hogy önkéntes tűzoltóik működése példás. Ha kellett, számos esetben nyújtottak segítséget a község határain túl is. Fontos feladatuk lesz most az egye­sült Árpád Termelőszövetke­zet támogatása. Az egyesület tagjainak legtöbbje a tsz-ben dolgozik és kiveszi a részét a tűzvédelmi tevékenységből. Törteién említésre került a közgyűlésen, hogy a helyi egyesület fél évszázados múlt­ra tekinthet vissza. Ennek kapcsán tavaly ünnepség és járási tűzoltóverseny volt Törteién, s ez újabb lendüle­tet adott a helyi egyesületnek a példás tevékenység folytatá­sára. Szlávi József parancsnok szerint a fiatalokra méltán számíthatnak. Az úttörő tűz­oltócsapat tavaly két hetet Csillebércen tölthetett, jutal­mul jó munkájáért. J. Z. lakra harmincnyolc művészi alkotás került. A tárlatveze­tést maga az alkotó, Apáti- Tóth Sándor vállalta a meg­nyitón. — Hogyan született meg az ötlet, hogyan lett kiállító te­rem a gyári klubhelyiség? — Gondoltam, a szórakozás mellett valami újat, szépet és hasznosat kéne adni még az ide járó fiataljainknak. Egy ízben épp akkor jártam a Kossuth Múzeumban, amikor alkalmam volt Apáti-Tóth Sándor kiállított munkáival megismerkedni. Ennek nyo­mán született meg az ötlet — mondta Győré László alap­szervezeti KISZ-titkár. — Az alkotó hogyan fogad­ta a meghívást? — Minden művész kívánsá­ga, hogy eljusson a közönség­hez, a maga módján — s ah­hoz beszéd sem kell — megta­lálja a közös hangot. Szívesen tettem eleget a meghívásnak, hiszen kétkezi munkás kor­társaim véleménye is nagyon fontos a számomra. Most fő­ként a Kossuth Múzeumban bemutatott képeimből láthat­nak többet. Ezek tükrözik a világról, az emberről, környe- zetemről képben megfogalma­zott véleményemet — mondta Apáti-Tóth Sándor. — Tervei, melyekről szíve­sen szólna, vannak-e? — Munkáimból legközelebb Karcagon, a Győrffy Nagykun Múzeumban láthatnak. Ápri­lisban a ceglédi Dózsa Ifjúsági Klubban lesz kamarakiállítá­som. I. 1. TUZTANC A HATARBAN M figyelmetlenség kárt okozott A tűzoltóságon kell bejelenteni az égetést Nem virágillatot, hanem ke­sernyés füst illatát hozza gyakran a szól a kora tavaszi határból. Tüzek gyúlnak a kertek végiben, a földek szé­AszfaLtterítők Betonalapot készítenek, erre kerül az asz faltburkolat a Köztársaság utcában, ahol gáz­vezeték-szerelés miatt fel kellett bontani az utat. A képen: dolgozik a Városgazdálkodási vállalat Fehér-brigádja. Apáti-Tóth Sándor felvétele lén, útszélj árkok mentém Száraz avart, gazt, lomot éget­nek, mielőtt az ásáshoz, a földmunkához látnának a ker- tészkedök, szőlősgazdák, te­lektulajdonosok. Erről a lángnyelves tavaszi szertartásról különvéleményük van a tűzoltóknak, akiknek ilyenkor megszaporodik a munkájuk. A gaz- és avar­égetés gyakran tűzesetbe vált, mintha tüzes lidércek serege száguldana az árok partján, kerten át, lángmezővé változ­tatva a földet. Sokszor emiatt a tűz miatt pusztul az érték, lángot fog épület és szalma- kazal. Gyakran lesz tűz mar­taléka erdő, vezetékekben okoz kárt a felelőtlen gaz­égetés. A tűzoltóknak munkát ad akár egy elhajított, pa­rázsló cigarettavég, szabad­ban rakott és oltás után még­is elharapódzó rőzsetűz. A szabadban való tűzrakás­nak persze, írott szabályai vannak: be kell jelenteni elő­re a tűzoltóságon, ha bárki tavaszi — tüzes — tisztoga­táshoz szándékozik látni. Mindenesetre, a tűzoltóság fi­gyelmeztetését is meg kell hallgatni: gyújtóeszközt ki-ki csak megfelelő körültekintés­sel vegyen a kezébe és ne szegje meg az előírásokat. A közutak mentén a KPM köz­úti útmesterségének ellenőrei is sokat segíthetnek azzal, ha feladataik mellett szemmel tartják az út menti gaz- és avarégetőket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents