Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
1975. MÁRCIUS 21.. PÉNTEK X/fíiitw TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONOISESSZCSA A vita segííi a helyes következtetést A párt életében tovább kell szilárdítani és fejleszteni a demokratikus centralizmust — hangoztatta a továbbiakban. Ez a társadalom minden szervezetére kedvező hatással lesz. Az utóbbi négy és fél esztendőben pártunkban erősödött a demokratikus centralizmus. A pártszervezetekben fokozódott a kommunisták részvétele a politikai döntésekben, és ezzel a megvalósításukért folyó harcban is. A párttestületekben elvtársi, vitatkozó légkörben döntenek; a határozatok demokratikusak, mert a többség véleményére épülnek. A demokratikus centralizmus a párt életében és munkájában egyaránt biztosítja az alkotó, szabad vita lehetőségét — benne a tévedés lehetőségét is —, és a fegyelmezett végrehajtás feltételeit. Kifejezi, hogy vita nélkül nincs helyes következtetés és döntés: kommunista fegyelem nélkül viszont a legjobb elhatározásból sem születik tett. Erről azért kell szólni, mert egyesek a demokratizmust eí- választják a centralizmustól; aktívak a vitában, felszólalásaik szenvedélyesek, de amikor a cselekvésen a sor, sehol sem látni őket, árnyékba húzódnak. A pártmunkábari különösen veszélyes, ha valaki a párt politikáját látszatra elfogadja, de különvéleményét fenntartva, másképpen cselekszik; ha úgy tesz, mintha elfogadná a kollektív vezetést, a testületet azonban tanácsadó szervnek tartja, elárasztja mindenféle apróbb ügyekkel, és fontos kérdésekben nélküle dönt. A párt normáinak mindezekben még nagyobb súllyal érvényt kell szereznünk. Amikor a pártban a demokratikus centralizmust erősítjük, az egész társadalom számára ösztönzést és bátorítást adunk a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. A végrehajtásban alapvető szerepe van a politika, a hatáÜnnepi ülést tartott az MSZBT Országos Ebiöksége Bensőséges ünnepség színhelye volt csütörtökön a Parlament Vadászterme. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Magyar— Szovjet Baráti Társaságot a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki, amelyet az MSZBT Országos Elnökségének ünnepi ülésén nyújtottak át. Az elnökségben' foglalt helyet többek között Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, külügyi államtitkár és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az elnökségben foglalt helyet továbbá K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, E. A. Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt KB első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a XI. pártkongresszuson részt vevő szovjet küldöttség tagjai. Nagy Mária üdvözlő szavai után K. F. Katusev köszöntötte az ünnepség résztvevőit. — Leonyid Iljics Brezsnyev, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán ól- hangzott beszédében elismeréssel szólt baráti társaságuknak a magyar és a szovjet dolgozók közötti valóban szocialista s valóban testvéri viszony kialakításában szerzett érdemeiről. A mai ünnepélyes esemény alkalmából Leonyid Iljics külön üdvözletét küldi önöknek — mondta, majd felolvasta az SZKP főtitkárának üzenetét, amelyben szívből köszönti a Magyar— Szovjet Baráti Társaság vezető tagjait és aktivistáit, a Magyar Népköztársaság minden dolgozóját, aki részt vesz a társaság nemes tevékenységében. Szívből gratulálok a megérdemelt kitüntetéshez, s kívánok önöknek, kedves elvtársak, nagy sikereket ahhoz a megtisztelő és fontos munkához, amelyet a szovjet—magyar barátság szilárdításáért és annak érdekében végeznek, hogy megvalósuljon a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán kitűzött magasztos cél: a fejlett szocialista társadalom felépítése — mondja többek között az üzenet. K. F. Katusev ezután így folytatta: — Mélységes tisztelettel emlékezünk most azokra, akik munkájukkal, harcukkal, áldozataikkal alapozták meg megbonthatatlan barátságunkat. Különösen jó érzéssel emlékezünk most Vlagyimir Iljics Leninre, aki nagy lekesedéssel üdvözölte az első Magyar Tanácsköztársaságot. A lenini internacionalista eszmék, amelyek az évtizedek során bebizonyították életképességüket és erejüket, ma is a mi közös lobogónk, közös vezércsillagunk. A szónok népeink történelmi múltban gyökerező barátságát méltatva emlékeztetett azokra a magyar internacionalista harcosokra, akik a Vörös Hadsereggel vállvetve hősiesen küzdöttek Oroszországban a szovjet hatalom győzelméért. Nagymértékben hozzájárultak % szovjet—magyar barátság Apró Antal átveszi K. F. Katu&evtól a megtisztelő szovjet kitüntetést diadalához a szovjet nép hős fiai — mondotta —, akik a fasizmus ellen vívott küzdelem zord éveiben nemcsak hazájuk szabadságáért indultak csatába, hanem Magyarország és más európai népek szabadságáért is. Mélységesen törvény- szerű — hangsúlyozta a továbbiakban K. F. Katusev —, hogy a fasiszta területrablók szétzúzása új korszakot jelentett országaink viszonyában, szocialista, vagyis egyenjogú baráti és testvéri kapcsolatok létrehozásához és megszilárdításához vezetett. Ezután szólt arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével az utóbbi 30 esztendőben elért hatalmas méretű országépítő munka eredményeit ezekben a napokban meggyőzően demonstrálja a magyar kommunisták XI. kongresszusa .' A magyarság jövője biztos, és előremutató — mondotta K. F. Katusev — ezt a jövőt a nép tartja kezében: a hozzáértő, magasan képzett munkások, a földet jól ismerő dolgos parasztok, a néphez hű értelmiségiek, azok akiket a kommunisták pártja vezet előre, a fejlett szocialista társadalom felépítésében. — Jól tudjuk, milyen következetességgel és tetterővel munkálkodik testvérkapcsolataink szilárdításán a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, élén a szovjet emberek nagy barátjával, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló személyiségével, Kádár János elvtárssal — hangsúlyozta a szónok. — A magunk részéről biztosíthatom önöket: kommunista pártunk, a szovjet nép továbbra is elsőrendű feladatának tekinti, hogy állandóan erősítse a szovjet—magyar barátságot — mondotta végezetül K. F. Katusev. Ezt követően K. F. Katusev átnyújtotta Apró Antalnak a magas kitüntetést, valamint az SZKP KB főtitkárának személyes ajándékát, Ivanyenkov „Vörös tér” című festményét. Apró Antal az MSZBT elnöksége, a szovjet— magyar barátságot ápoló magyar dolgozók sok százezres tábora nevében mondott köszönetét e magas kitüntetésért az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának. A továbbiakban így folytatta: — Ez az elismerés újabb erőt és lelkesedést ad mozgalmunknak és minden becsületes magyar embernek, akinek drága a magyar—szovjet barátság ügye. Mi soha nem feledjük el, és a fiatalabb nemzedéket is arra tanítjuk: — ismerjék meg a történelmi tényeket, azt, hogy milyen sokirányú segítséget adott a Szovjetunió az önálló Magyarország megteremtéséhez — mondotta. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 30 év alatt sokat tett országaink kapcsolatainak erősítéséért, azért, hogy hazánk dolgozói minél többet ismerjenek meg a Szovjetunióról, a kommunizmust építő szovjet népről, a szovjet emberek alkotó munkájáról, a szovjet tudományról és kultúráról. Ugyanakkor azon is munkálkodtunk — a Szovjet —Magyar Baráti Társasággal karöltve — hogy hazánk szocialista fejlődéséről is minél többet tudjanak meg a szovjet emberek. — Nálunk Magyarországon, széles körű érdeklődés nyilvánul meg a Szovjetunió iránt. Most, a 30. évforduló tiszteletére vesszük fel társaságunk soraiba az ezredik tagcsoportot. A továbbiakban azon leszünk — hangsúlyozta Apró Antal — hogy még nagyobb odaadással munkálkodjunk a szovjet nép testvéri barátságának elmélyítésén, amelyet olyan nagy hangsúllyal húzott alá pártunk legmagasabb fóruma, a XI. kongresszus is. Ezt követően Nagy Mária felolvasta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségéhez intézett táviratát, amelyben köszönetüket fejezik ki a megtisztelő elismerésért, a magas kitüntetésért. Álljanak vezetőink a* égés* társadalom szolgálatában A vezetők feladatairól szólva Pullai Árpád kiemelte: olyan vezetői szemléletre, magatartásra van szükség, amelyre a megfontolt, határozott intézkedés, az energikus szervé- zés, a fegyelmezettség, a tartalékok mozgósítása a jellemző. Olyan vezetők kellenek, akik emberek ezreit képesek harcba vinni újabb és nagyobb feladatok megoldására. Minden vezetővel szemben követelmény, hogy a politikát saját területén képviselje, alkalmazza és megvalósítsa, hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdeményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában. A gondos kádermunkát, a vezetők felkészítését, szocialista szellemű nevelését minden pártszervezetben még jobban a munka középpontjába kell állítani. A vezetők kiválasztása és nevelése folyamatos és nagy felelősséget követelő munka. A káderek nevelésének legfontosabb módszere az emberekkel való egyéni és rendszeres foglalkozás. Az egyéni foglalkozással segítsük tervszerűen, fejlesszük tudatosan az emberekben a jót és szorítsuk visz- sza a rosszat. Ez a kommunista nevelés lényege, meghatározó vonása. A vezetés iránti politikai bizalom gyarapítása megköveteli, hogy a vezetők mentesek legyenek a párt által elítélt, a szocializmustól idegen jelenségektől. Mostanában arról is beszélnek, hogy több menedzser típusú, vállalkozó szellemű vezető kellene. A menedzserrel szemben azonban a mi gazdasági vezetőinkben legyen egy alapvető különbség: a szocialista vezető a termelés meny- nyisége, minősége és hatékonysága mellett törődik a javak létrehozójával, az emberrel, a termelő közösséggel, épít munkatársainak véleményére, .demokratikus módon vezet. A menedzser tűzön-vizén keresztül a szűk tőkés vállalkozói érdeket képviseli. A mi vezetőink előtt az egész társadalom érdeke áll. A párthatározatokat mindenütt időhen kell megvalósítani A továbbiakban felhívta a figyelmet: tovább kell javítani a párt-, az állami, a társadalmi szervek együttműködését. Különösen fel kell figyelni arra a jogos bírálatra, hogy egyes párthatározatokból késéssel lesznek állami intézkedések, bizonyos esetekben sok körülöttük a huzavona. A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítése népgazdasági fontosságú feladat. Erről szóló határozatát 1971 decemberében fogadta el a Központi Bizottság. Beszédes példa, hogy a Nehézipari Minisztériumnak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak másfél esztendő kellett ahhoz, hogy csupán utasításaikat, irányelveiket megjelentessék. A Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy a pártellenőrzés formái, módszerei a két kongresszus között fejlődtek, s nagy része van abban, hogy politikánk törés nélkül megvalósul. A továbbiakban úgy kell javítani az ellenőrző munkát, hogy még jobban a határozatok politikai lényegének érvényesítésére irányuljon, a személyi felelősség erősítését eredményezze. Ha a tények megkövetelik, személyükre, funkciójukra való tekintet nélkül vonják felelősségre a hanyagokat, a kötelességmulasztókat, és teremtsék meg a feltételeit a helyzet megjavításának. Pullai Árpád ezután hangsúlyozta, hogy a párt társadalmi összetétele egészségesen alakul. Ez marxista—leninista pártépítő elveink gyakorlati alkalmazásának nagy eredménye. A párt lépést akar tartani a társadalmi fejlődéssel, a növekvő feladatokkal, ezért magasabb mércét állít tagjai elé. A szervezeti szabályzat módosításának is ez a célja. A követelmények szempontjából a jogok és a kötelességek alapvetőek. Első helyen áll a párt eszméjének, politikájának ismerete, tudatos vállalása és terjesztése, védelme és megvalósítása. Ehhez rendszeres politikai önművelés, tanulás, tájékozódás szükséges. A tudás állandó gyarapításának a párttag belső igényévé kell válnia. Azt, hogy a tanulásban melyik párttagtól mit és milyen fokon követeljünk, nem lehet egy kaptafára húzni, ez függ körülményeitől, munkaterületétől, beosztásától. A munkát és a tanulást, ha olykor nehéz is, össze kell egyeztetni. Ne feledjük el azt a lenini gondolatot, ami a csepeli gyári pártbizottság tanácstermét ékesíti: „Aki ma nem tud tanulni a munkától, holnap nem tud dolgozni a tudatlanságtól ...” A pártban olyan erkölcsi normák érvényesülnek, amelyek szigorúbbak a társadalmi átlagnál. A feladatunk, hogy az eszmei, politikai munka javításával védetté tegyük a pártot, óvjuk meg tagjait azoktól a káros nézetektől és hibáktól, amelyekkel szemben harcolniuk kell. Enélkül a párt nem tud kellő erkölcsi hitellel és közéleti súllyal fellépni a hibák ellen. A párttaggal szemben követelmény, hogy internacionalista legyen, aktív híve, építője a magyar—szovjet barátságnak, harcoljon a szocialista közösség országainak egységéért és tanúsítson szolidaritást a nemzetközi munkásosztállyal. Az ideológiai harc növekvő jelentősége megköveteli párttagjainktól, hogy határozottan szálljanak szembe az ellenséges és téves nézetekkel, internacionalista álláspontot valljanak és hirdessenek. Érvényesülnek-e ezek a követelmények pártunkban? Felelősséggel válaszolhatjuk: igen, érvényesülnek. A párt annak kösznöheti eredményeit, hogy tagjainak nagy többsége tiszteletreméltóan, legjobb tudása szerint, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. Pártunk soraiban, ha nem is jelentékeny számban, vannak olyanok, akiknek a munkája vagy magatartása nem üti meg a mértéket... Ezeknek a párttagoknak meg kell adnunk a pártszerű és emberséges módot, hogy elhagyhassák sorainkat. Ez a pártnak is, az egyénnek is érdeke. A szervezeti szabályzat lehetővé teszi a pártból való kilépést és a törlést. Egyértelművé kell tenni mind a párton belül, mind a közvéleményben, hogy a pártból való kilépés, vagy törlés természetes része a párt életének, önkéntes kilépés vagy törlés esetén törekedni kell rá, hogy a volt párttagokkal ne szakadjon meg a kapcsolat, és gondoskodni kell róla, hogy se beosztásukban, se anyagi szempontból ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. A Központi Bizottság beszámolójában azt ajánlja a kongresszusnak, határozza el a párttagsági könyvek cseréjét. Nem párttisztításról, nem tag- felülvizsgálaitról van szó. Minden egyes párttagra kiterjedő, őszinte beszélgetésnek, elvtársi véleménycserének szánjuk munkánkról, a kötelességek és a jogok teljesítéséről. Ennek révén el kell érni, hogy a párttagok kapcsolata még bensőségesebbé váljék a párttal, felkészültebben és cselekvőb- ben vegyenek részt politikánk megvalósításában. Ezért a tagkönyvcsere minden párt- szervezettől nagy gondosságot, felelősséget igényel. Pullai Árpád felszólalásának befejező gondolataként hangsúlyozta: — Munkánkat azért kell állandóan javítanunk és megújítanunk, hogy megfelelhessünk történelmi hivatásunknak: eredményesen irányítsuk a fejlett szocialista társadalom építését, népünk érdekében és javára. A párt előre, új feladataira tekint, ezért szorgalmazzuk életének és tevékenységének továbbfejlesztését. Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, pártja, a vietnami munkásosztály, a vietnami nép nevében üdvözölte a kongresszust. — A Magyar Szocialista Munkáspárt küzdelmes és dicsőséges harcot vívott a függetlenségért, a szabadságért, a szocializmusért — mondotta. — A magyar munkásosztály pártja vezetésével végérvényesen felszámolta embernek ember által való kizsákmányolását és Magyarországot a szocializmus építésének útjára vezette, s ebben a munkában nagyszerű sikereket ért el. Ezzel a szocialista világrendszer erejének fokozásához, Európa és a világ békéjének védelméhez is nagymértékben hozzájárult. A továbbiakban arról szólt, hogy az amerikai imperialisták a párizsi e^ezménv aláírása óta sem hagytak fel azzal a szándékukkal, hogy rá- kényszerítsék a neokolonializ- must Dél-Vietnamra, hosszú időre megosszák Vietnamot. Polgári ruhával álcázott katonai tanácsadóikat továbbra is Dél-Vietnamban tartják, katonai és gazdasági Segélyben részesítik Nguyen Van Thieu fasiszta klikkjét, és arra ösztönzik, hogy terrorizálja, elnyomja a népet, folytassa a háborút, területrabló akciókat hajtson végre Dél-Vietnam felszabadított területei ellen. — Az amerikai imperialisták és a Thieu-adminisztrá- ció gyakran hangoztatják azt a szólamukat, hogy a kommunisták szabotálják a párizsi egyezményt. E manővernek célja leplezni sötét terveiket és félrevezetni a világ népeit, köztük az amerikai népet. A dél-viethami felszabadító erők e helyzetben határozottan fellépnek, hogy mevédel- mezzék a lakosság életét és javait, megvédjék a felszabaa hozzá nem értés címkéjét próbálják ragasztani vagy más efféle jelzőkkel vagdalkoznak. Ez nem csekélység, különösen, ha nem is igaz. Határozatok értelmezése és végrehajtása a párttagsággal járó kötelezettség, nem magánügy. A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs mondotta: „A pártban megengedhetetlen az egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nemegyszer még felelős beosztású tisztség- viselők részéről is előfordult”. rozatok egységes értelmezésének, az egységnek. Ha egy határozat körül az értelmezésben zavar támad, ez többnyire meg nem értésből vagy jó- szándékú tévedésből adódik. Találkozunk azonban kimondott vagy ki nem mondott szembenállással, egyet nem értéssel, önkényes értelmezéssel is. Emögött esetenként a közöstől eltérő érdek húzódik meg. Bármelyik esetről legyen is szó, elsősorban pártszerű, elvi álláspont és türelem szükséges. Még akkor is, ha a vitapartnerek a nézeteik bírálóira
