Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

Tanácskozik az MSZMP XL kongresszusa . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA y ___.___.____:___ XI X. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ARA 80 FILLEIt 1975. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Teltekkel köszöntének Pest megye ipari cs mezőgazdasági üzemei A negyedik munkanapon folytatódott a beszámolók vitája PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEK! Kádár János fogadta a veteránok és a társadalmi, tudományos és művészeti élet képviselőit tagja, a központi bizottság titkára, Arcangelo Valii, az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, Alois Peter, Auszt­ria Kommunista Pártja Poli­tikai Bizottságának tagja és Frans van den Branden, a Belga Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja. A testvérpártok küldöttsé­gei vezetőinek felszólalását külön-külön az elnöklő Aczél György köszönte meg a kongresszus nevében és viszo­nozta a jókívánságokat. Ebédszünet után Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnö­kének vezetésével folytatódott a tanácskozás. Bejelentette, hogy a kongresszushoz újabb és újabb üdvözlő levelek és táviratok érkeznek. — Az üzemek és termelőszö­vetkezetek kollektívái mellett nagy számban köszöntötték ta­nácskozásunkat szakmunkás- képző intézetek, kutató köz­pontok és művészeti dolgozók. A levelek és táviratok tükrözik’ népünknek azt a meggyőződé­sét, hogy a Központi Bizott­ság beszámolója hiteles képet adott társadalmunk négyéves fejlődéséről, és reálisan jelöl­te meg az előttünk álló fel­adatokat. — Továbbra is érkeznek a kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásokról beszámoló táv­iratok. A Borsodi Vegyikom­binát dolgozói például azt ígé­rik, hogy IV. ötéves tervüket ez év szeptember 30-ig telje­sítik. Üdvözletét küldött kong­resszusunknak számos üzem nőkollektívája is. A Május 1. Ruhagyár, valamint a Pamut­fonóipari Vállalat asszonyai és lányai tudatják a kongresszus küldötteivel, hogy üzemükben a nőpolitikái párthatározat szel­lemében jelentősen javult a nő­dolgozók helyzete. Egyúttal kö- szönetüket nyilvánítják, hogy a párt és a kormány mind fo­kozottabban gondoskodik a nagy családosokról. Bejelen­tem — mondotta Losonczi Pál —, hogy a mai napig kong­resszusunkhoz több mint ezer távirat és levél érkezett. Az ebédszünet utáni első felszólaló dr. Maróthy Lás2ló, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára volt. Nagy tapssal fogadott beszéde után Kovács Antal, az MSZMP Vas megyei Bizottságának első tit­kára, Makkos Antalné, a Mo­sonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságának titkára, dr. Tóth János, a budapesti XII. kér. pártbizottság első titkára, dr. Hováth István, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára és dr. Pál hénárd akadémikus, a Központi Fizi­kai Kutatóintézet igazgatója következett szólásra. A szünet után Csehik Fe- rencnének, Budapest V. kerü­leti Tanácsa elnökének elnök­letével folytatta munkáját a kongresszus. Elsőnek Púja Frigyes külügyminiszter, majd Sarlós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Ezt követően ismét a testvér­pártok küldöttségeinek veze­tői köszöntötték a kongresz- szust. Sorrendben: Georgosz Krisztodulidesz, a Ciprusi Dol- • gozó Nép Haladó Pártja Poli­tikai Bizottságának tagja, Pre- ben Henriksen, a Dán Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a központi bi­zottság titkára, Anna-Lisa Hy- vönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Victor Eddisfofd, Nagy- Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Hermann Gautier, a Német Kommunista Párt elnökhelyet­tese és Arne Jorgensen, a Nor­vég Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja. Az elnöklő Csehik Ferencné a küldöttségek vezetőinek fel­szólalását külön-külön meg­köszönte és viszonozta a jókí­vánságokat. Ezzel a kongresszus befejez­te csütörtöki ülését, az MSZMP XI. kongresszusa ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. A kongresszuson részt ve­vő veteránok egy csoportját fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a tanács­kozás csütörtök délutáni szü­netében. A párt első titkára — Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának, Brutyó Jánosnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöké­nek és dr. Jakab Sándornak, a KB párt- és tömegszerveze­tek osztálya vezetőjének tár­saságában — szívélyesen el­beszélgetett a párt-, a mun­kásmozgalom sok évtizedes harcainak katonáival, a Ta­nácsköztársaság egykori vé­delmezőivel, a magyar mun­kásság forradalmi mozgal­mának szervezőivel, részve­vőivel. Hangsúlyozta, hogy a mai nemzedék követke­zetesen folytatni kívánja azt a munkát és harcot, amelyet elődeink a forra­dalom, a szocializmus győ­zelméért évtizedekkel ezelőtt megkezdték, s amelyért a munkásmozgalom sok kiváló harcosa életét áldozta. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus csütör­töki tanácskozásának dél­előtti szünetében fogadta tár­sadalmi, tudományos és mű­vészeti életünknek a kong­resszuson részt vevő képvi­selőit. A találkozáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, és dr. Komidesz Mihály, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője. A közvetlen hangulatú, kö­tetlen beszélgetés során Ká­dár János, a párt Központi Bizottsága nevében üdvözöl­te a társadalmi, tudományos és művészeti élet képviselő­it. Tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma ne­gyedik munkanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyarapodó sokasága is bizonyítja — a tanácskozást nemzetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő együttérzése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kong­resszus soros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bejelentette: foly­tatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló: Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolá­jának rektora volt. Nagy tapssal fogadott be­széde után felszólalásra kö­vetkezett dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára és Maurer Mihályné, a Szekszárdi Állami Gazda­ság munkása, majd Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára lépett mikrofon elé. Nagy tapssal fogadott be­széde és a szünet után Aczél Györgynek, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének elnökletével folyta­tódott a tanácskozás. Aczél György bejelentette, hogy újabb számos külföldi és ha­zai távirat, levél és üzenet érkezett a kongresszushoz. Köszöntötte a tanácskozást a Bangladesi Kommunista Párt, a Guatemalái Munkás­párt, az Indonéz Kommunis­ta Párt, a Costa Ricái Népi Élcsapat Párt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Kolum­biai Kommunista Párt, a Dominikai Kommunista Párt, a Nicaraguái Szocialista Párt, a Laoszi Hazafias Front, az Algériai Szocialista Élcsa­pat Párt, a Chilei Szocialis­ta Párt, a Marokkói Népi Erők Szocialista Szövetsége és az Olasz Szocialista Párt. — A jókívánságokért kong­resszusunk nevében köszö- netünket fejezem ki — mon­dotta Aczél György. — A szocialista országok testvér­megyéi, -városai, a magyar gyárakkal, üzemekkel és in­tézményekkel rendszeres munkakapcsolatokat tartó kollektívák kommunistái szin­tén elküldték üdvözletüket. Valamennyiüknek szívből kö­szönjük a jókívánságokat. A következő felszólaló Go­rái Gábor, az írószövetség fő­titkárhelyettese és Török Il­dikó, a Magyar Gördülőcsa­págy Művek debreceni gyá­rának munkása volt. A testvérpártok üdvözletét tolmácsolta ezután Hoang van Hoan, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, Carlos Abo- im Inglez, a Portugál Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja, René Pi­quet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának Tanácskozás közben Nemes Dezső: A nemzetközi erőviszonyok a haladó erők javára tolódtak el Pártunk nemzetközi tevé­kenységéről szólva először ar­ra mutatott rá, hogy a test­vérpártok közös erőfeszítései­ben való részvétel egyik erő­forrása pártunknak és orszá­gunknak. — Majd beszédét így folytatta: az MSZMP azért tudott eleget tenni nem­zetközi feladatainak az utób­bi négyéves időszakban is, mert következetes lenini poli­tikát folytat, ami rendíthetet­len alapja, szerves része pár­tunk általános politikájának. Az MSZMP irányadónak te­kintette az 1969-es moszkvai nyilatkozatot, melynek kidol­gozásából más testvérpártok­kal együtt a mi pártunk is ak­tívan kivette a részét, s ame­lyet az MSZMP X. kongresz- szusa is magáévá tett. Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilat­kozata nagyban elősegíti a kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységé­nek és összehangolt cselekvé­sének fejlesztését, egyben a népek szabadságáért és a nem­zetközi békéért harcoló külön­böző erők hatékony együtt­működését. A beszámoló — hangsúlyoz­ta Nemes Dezső — nagy fon­tosságú tények alapján álla­pítja meg, hogy az utóbbi években is folytatódott a szo­cialista országok erőteljes fejlődése és az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erő­viszonyok további eltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küz­delemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló eny­hülési folyamat visszafordítha­tatlanná tételéért vívott küz­delemnek. E küzdelem egyik fő célja hatékony .biztonsági rendszer teremtése, amelyért a diplomácia frontjától a tö­megmozgalmakig a legkülön­bözőbb eszközökkel folyik a harc. E nagy fontosságú ügy előharcosai az államközi kap­csolatokban az európai szo­cialista országok, tömegmoz­galmi területen pedig a kom­munista pártok. A Varsói Szerződés orszá­gai kezdeményezték a bizton­sági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt arra, hogy a nyugati hatalmak kép­viselőinek fellépését az érte­kezleten eddig huzavona jel­lemezte. Ez a huzavona minden kö­dösítés! kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzetkö­zi közvélemény előtt, hogy a nyugati hatalmak vezető kö­reiben az európai biztonság megszilárdításával kapcsolat­ban nincs meg az egyöntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadják azokat a polgári po­litikusokat is, akik számolva a realitásokkal, segíteni akar­ják ezt a nagy ügyet. A nyugati hatalmak a szo­cialista országok által hirde­tett békés egymás mellett élés politikájának elfogadását a szocialista országok elleni „fellazítási” taktikával kom­binálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irányban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alapvető követel­ménye a be nem avatkozás más államok belügyeibe, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „eszmék és em­berek” úgynevezett „szabad áramlásának” megtévesztő jel­szavával nem kevesebbet kö­veteltek, mint az ellenforra­dalom exportjának szolgálatá­ban álló „eszmék” és ezek je­gyében munkálkodó különféle emberek „szabad áramlását”. S hogy az imperialisták és se'- gítőtársaik mit kívánnak „sza­badon áramoltatni”, azt a chilei tragédia előkészítésében kifejtett tevékenységük, a cip­rusi válság kirobbantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi akna­munka és sok más hasonló tény szemlélteti. Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk — a töb­bi szocialista országgal együtt — érdekelt a normális együtt­működés fejlesztésében, s ezen belül a kulturális és em­beri kapcsolatok bővítésében. Nemcsak kormányzati vona­lon. hanem a társadalmi kap­csolatok területén is munkál­kodunk ebben az irányban, s (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents