Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
Az újítási verseny győztese F"r eSw A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat tizenhat üzeme között a Gabona Tröszt által 1974-ben meghirdetett újítási versenyt az abonyi malomüzem nyerte meg. Legsikeresebb újításuk az önjárás, láncos, kaparós felszedőgép volt, amelyet a vállalat 102 ezer forintra értékelt. (Gyuráki Ferenc felvétele) A malom újító kollektívája a közeli múltban egy újabb hasznos ötletet öntött formába. Elkészítette a Zetorra szerelhető, rakodólapos anyag- mozgató szerkezetet (felvételünkön). Alkalmazásával javulnak a munkakörülmények, megszüntethető a nehéz fizikai munka. Az újítást elfogadták. Sok ezer csemete Fásítás parkban, utcákban Juharcsemete ingyen Fásítási mozgalmat szervezett Abonyban a nagyközségi tanács. Mintegy 10 ezer facsemetét ültetnek el, főként ezüstjuhart, nyárfát, kőrist, gesztenye- és akácfát. A fásítás a következő évben is folytatódik. A telepítést a napokban megkezdték. Az általános iskolás kisdiákok közreműködésével mintegy ezer facsemete kerül a földbe. Részt vállalnak a fásításból az üzemi KISZesek, akik munkahelyük környékén végeznek faültetést. Az intézményesített fásítás mellett a tanács a lakosság igényeit is figyelemmel kíséri, lehetőséget ad arra, hogy ki- kd fát ültethessen háza elé, udvarára, az utcára. Juharcsemetéket bárki ingyen kaphat: az érdeklődőket és igénylőket a tanácsháza 3. számú irodahelyiségében fogadják. Véradónap a Kossuth Tsz-ben A ceglédi Kossuth Tsz-ben önkéntes véradónapot tartottak, amelyen példamutatóan részt vettek a gazdaság vezetői is. Ez alkalommal hetvennyolcán adtak összesen huszonöt liter vért. Tanácstagi beszámolók Ma, március 20-án, délután két órakor kezdődik Metyó János tanácstagi beszámolója a Cifrakerti Állami Gazdaságban, a 77. körzet lakói számára. Szombaton, március 22-én az egyesült Lenin Tsz központjában (volt Vörös Csillag Tsz) délután 3 órakor kezdődik a 74. és a 76. körzet lakóinak Békefi Emil és' Bugyi János tanácstagi beszámolója. Két sportkör egyesült Magyar László, a sportfelügyelőség vezetője két községi sportkör egyesüléséről adott hírt. A jászkarajenői és a kőrös- tetétleni közös tanácsú község eddigi két sportköre egyesült. A jövőben Szövetkezeti SE néven működnek majd, a községi tanács, az Árpád Tsz, az Alföldi Tej és a jászkarajenői ÁFÉSZ igazgatóságának támogatásával. Közgyűlésükre a közeljövőben kerül sor, amelyen döntenek, hogy milyen sportágakban induljanak, illetve alakítsanak szakosztályt. A labdarúgás mellett tervezik a tollaslabda- és a kézilabda-szakosztály szervezését, valamint a tömegsport kiszélesítését sakkban és asztaliteniszben. U. L. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1975. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Bővítsék a szolgáltatást Felépül az új központi telep Mérlegzáró közgyűlés a vasipari szövetkezetben A Ceglédi Vasipari Szövetkezet a minap mérlegzáró közgyűlésen tárgyalta meg a múlt évben végzett munkát. A tanácskozáson részt vett Gyigor József, a városi párt- bizottság első titkára, Kürti András, a városi tanács és Szűcs László, az abonyi nagyközségi tanács elnöke.Motyovszky Mihály, a szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé a vezetőség beszámolóját. Elmondotta, hogy tavaly az 1973-as évhez mérten, 100,5 százalékra teljesítették értékesítési tervüket. A termelés — a tervhez képest — 110 százalékot ért el. A városban és a járás területén — a lehetőségekhez képest — mindent elkövetnek a szolgáltatás fejlesztésére. A lakosságnak végzett munka a korábbi 2,6 millió forintról hárommillióra emelkedett. A múlt évben is nagy értékben exportálta különféle berendezéseit a szövetkezet. A jól végzett munka a keresetek alakulásában is megmutatkozik. Az éves bér átlaga 28 546 forintot tett ki, s ez számottevő emelkedést mutat. Az adaA szAzadfordulö TÄJÄN kicserélődtek a, szőlőfajták. Elterjedtek a nemesített szőlők (kadarka, rizling, Cegléd szépe, ezerjó, hárslevelű, stb.), amelyek már kényesebbek lévén, fokozottabb gondozást kívántak, mivel érzékenyen reagáltak a különböző gombabetegségekre. Valamikor a lisztharmat, a peronoszpóra gondot nem okozott, most ellenük is védekezni kellett. Leghatásosabb ellenszernek az oltott mésszel összekevert kékkőoldat, a bordói lé bizonyult, amelyet eleinte vederből, cirokseprővel, kézzel fröcsköltek a szőlőtőkékre. A permetezőgép a századfordulón még ritka és drága jószágnak bizonyult! Elterjesztésében az országos borászati és szőlészeti intézetek jeleskedtek, íelhíván a figyelmet a jelentőségére. Nagyon érdekes és tanulságos felidéznünk az 1892-i képviselőtestületi jegyzőkönyvet, amelyben Pilis község elhatározta a pero- noszpóra elleni védintézke- déseket: „A mindenki által ismert „peronospora vitikula” szőlőbetegség már annyira elhatalmasodott, miszerint községünk szőlőtermő helyeit tönkremenéssel fenyegeti. Miután Gubányi úr igen szép szakértelemmel lelkesítő beszédet mondott a képviselőtestületnek, s megmagyarázta a nevezett szőlőbetegség elleni védintézkedéseket, s azoknak olcsó és egyszerű voltát, indítványozza, hogy a vincellér oskola által kiadott s értelmes egyszerűséggel fogalmazott szak könyv néhány példánya rendeltessék meg, s Amíg akós hordókba kerül Évszázados szőlőmunkák, 2. A seregély huncut madár a községi tanító urak keressenek fel arra nézve, miszerint a népet, az estébeli órákban oktassák ki arra nézve, hogy mi módon lehet a már fent említett betegséget meggátolni. — Továbbá szerezne be a község egy pár permetező gépet, amellyeket a vagyonosabb szőlős gazdáknak csekély bér mellett, a szegényebbek pedig bérmentesen használhatnak.” A szőlő géppel történő permetezése századunk harmincas éveire már széles körben gyakorlattá vált. Tökéletesedett a más betegségek elleni védekezés is. Elterjedtek a kézi fújtatású kénpo- rozók, amelyekkel a lisztharmattól védték a szőlőtőkéket. > Régen egy termésévben gyakran négyszer-ötször permeteztek a szőlősgazdák. Ha esős, fülledt, meleg idő támadt, még többször is kellett. Főleg a hirtelen boruló nyári napokon, a tornyosuló világító felhőóriások gyakran jégveréssel sújtották a szőlőskerteket. A már szinte zsendülő szőlőfürtök halálát okozta a jégeső. Ellene is tehetetlen volt az ember. Századfordulónk idején helyenként még próbálkoztak a „viharágyúkkal”, hogy lövésükkel feloszlassák a veszedelmes felhőtömegeket, azonban nem sok eredménnyel. Augusztus elején már kezd érni a szőlő, legelőbb egyes csemege (pl. csaszla), majd szeptember derekára fokozatosan a borszőlőfajták is. A szőlőérés idején legnagyobb veszedelemmel egyes állati kártevők fenyegettek, de olykor-olykor az ember is elmarasztalható e tekintetben. Az érett szőlőszemeket hamarosan kikezdik a darazsak, méhecskék, s könnyen elfonnyadnak vagy rothadni kezdenek. Ha nagyon csapadékos a nyár vége, az esőtől megduzzadnak a szemek, megrepedezvén ellepi őket a szürke penész, s elrothad a fürt. Olyankor, még ha savanyú is a szőlő, le kell szedni. Az édesedő szőlőt a madárvilág is szívesen megdézsmálja. Nagyon kártékonyak a seregélyek, csapatostul ellepve a szőlőket, mérhetetlen kárt visznek véghez benne. Az úrbéres világban az egyes dűlőközösségek külön-külön seregélypásztort fogadtak fel, aid a seregélyeket volt hivatva elüldözni. Nagyon huncut madár a seregély, madárijesztő nem zavarja, akárcsak a fákra, borházakra felaggatott színes, zörgő papírcsíkok. Talán leghatásosabb módszer mindenkor a zajkeltés volt, amikor különféle kereplőkkel, vagy puskalövésekkel riogatták el a falánk kártevőket. Az ember is gyakran — tudatosan — jelentős kárt okozott a szüret előtt álló szőlőben. Az éjszakai órákban serénykedő szőlőtolvajok ellen az évente felfogadott szőlőcsőszök biztosítottak kellő védelmet. Végső nyugalmat csupán a szüret jelentett a szőlősgazda számára. Kádba, sutuba került a szőlő, a belőle nyert must pedig a hús és fagybiztos pincék mélyén, ászokfákon sorakozó akós hordók hasában érlelődött borrá. A nagyüzemi szőlőgazdálkodás kialakulásával megváltozott körülmények között a régi, hagyományos kisparaszti szőlőgazdálkodás is egyre teret veszít. Bár az időjárási tényezők továbbra is adottak (gondoljunk csak a műit esztendő hűvös, nagyon esős őszére), kedvezőbbek a korszerű nagygazdaságok lehetőségei. Elsősorban a gépesítéssel nagy területen is rövidíthető a védekezési munkálatok ideje (pl. a permetezésé), vagy a korszerű borkezelés révén rossz termés esetén is lényegesen javítható a megtermelt bor minősége. Novak László tok bizonyítják, hogy a többlettermelés a termelékenység növekedésének az eredménye. A vasipari szövetkezet 5,6 millió forintos nyereséggel zárta az 1974. évet. Az elnök rámutatott, hogy a további eredményes munka megkívánja az anyaggazdálkodás javítását és a gyártmányok jelenlegi széles skálájának szűkítését. Mindehhez nagy segítség lesz a tervezett központi telep felépítése, amely lehetővé teszi1 a szétszórtan működő részlegek és raktárak összevonását. Lépéseket tesznek a technikai elmaradottság felszámolására is, új gépeket vásárolnak. A szövetkezet központi telepe a város új iparnegyedében kap helyet, és az ötödik ötéves terv kezdetén hozzáfognak kivitelezéséhez. A huszonhárom- millió forintos beruházást saját erőből nem győznék, jelentős anyagi támogatást ad a megyei és a városi tanács, a KISZÖV. A tíz szocialista brigád nyolcvan tagja sikerrel kapcsolódott be a kongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenybe. A társadalmi munkából is kivették a részüket, Cegléden három, Abonyban két iskolával kötöttek szerződést az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom keretében. Emellett óvodákat segítenek és részt vettek a járási úttörőtábor építésében. A politikai és a szakmai képzésre gondot fordítanak, örvendetes, hogy többen jelentkeztek továbbtanulásra. A szakmunkásutánpótlás nevelése érdekében is mindent megtesznek. A szövetkezet ez évi anyagés energiatakarékossági terve egymillió forintos megtakarítást körvonalaz. További újításokra számítanak és tudják, hogy a takarékos gazdálkodás alapja a fegyelmezett, odaadó munka. A törzsgárda jó helytállása biztosíték a további sikerekhez. Erre az évre kitelt a szövetkezet munkája, néhány partnerrel szerződést kötöttek már 1976-ra is. Tetemes exportot bonyolítanak le, a többi között Irakba, Jugoszláviába, Peruba és Brazíliába szállítják termékeiket. Az idei évben negyvennégymillió forint árbevételre, hatmillió forint nyereségre törekednek, exporttervük tizennyolcmillió forint. A szocialista brigádok munkaversenye a jövőben is értékes hajtóerőnek ígérkezik. Ezt bizonyítja a megyei szocialista munkaversenyben elért első helyük is. Gyigor József felszólalásában méltatta a szövetkezet kiegyensúlyozott, jó munkáját, majd vázolta azokat a célkitűzéseket, amelyek a város ipari fejlesztésének irányát megszabják. A tervezett beruházások, a korszerűbb munkakörülmények joggal vetik fel az igényt az egy dolgozóra jutó termelési érték növelésére. A továbbiakban vállaljanak még nagyobb részt a lakosságnak végzendő szolgáltató munkából. A takarékosságban számtalan lehetőség rejlik, ezeket kell felismerni és alkalmazni. A szövetkezeti demokrácia szélesítése is követelmény, ám ezt csak együttes erővel tudja megoldani a tagság és a vezetőség. T. T. ABONYI VERSMONDOK A legjobbak könyvet kaptak Az abonyi gyerekek nagy lelkesedéssel készültek a nagyközségi könyvtár rendezte szavalóversenyre, melynek nagy volt a tétje: a legjobbak — amellett, hogy könyvjutalmat kaptak — szerepelhetnek majd a járási szavalóversenyen. Tanítóik, tanáraik szakmailag és emberileg nagyon sokat segítettek a verstanulásban. Jórészt rajtuk múlt a helyes versválasztás, az, hogy szinte valamennyi gyerek olyan verssel állt pódiumra, mely életkorához, érzésvilágához a legjobban megfelelt, öröm volt hallani szép szabatos versmondásukat, látni arcukon, hogy megértik a verset és magukénak vallják mondanivalóját. A kisdobosok versenyén a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolából a legmagasabb pontszámot a negyedikes Törőcsik Katalin és a harmadikos Magyar Emese szerezte. Szép, szabatos volt a másodikos Penczi Ildikó Vensmondása. Az úttörők közül Jávorka Zsuzsa és Lukácsi Zsuzsa jutott tovább. A Szelei úti iskolások közül a kisdobos szavalok legjobbja a negyedikes Béres Ilona és a szintén negyedikes Sulyok Anna volt. Az úttörők közül Mucsi Éva és Gál László mondott szépen verset. Ügyesen szavalt a harmadikos, kisegítő iskolás Balogh Jóska is, úgy, hogy a zsűri — versenyen kívül — őt is javasolta bemutató szavaiénak a járási szavalóversenyre. A helyi ÁFÉSZ jóvoltából megszaporodott a jutalmul szánt könyvek száma: a szövetkezet igazgatósága is könyveket adott a legügyesebbeknek. E. K. TAVASZI AJÁNLATUNK 'Híve* Belföldi és importált szövetújdonságok nagy választékát találják vásárlóink a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MÉTERÁRU-SZAKUZLETÉBEN (Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1.)