Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

1975. MÁRCIUS 19., SZERDA 9 '%M*l<nm Régi kívánság teljesül Három tsz-tag a nyugdíjkorhatárról Sinka Miklósné ősz haját kendő szorítja le. Asztal mel­lett apró lila magot válogat. Az új szil vasi Kossuth Tsz tag­ja 15 éve. — Ez virginiai mag — ma­gyarázza, és hozzáteszi, hogy idén vetnek először ilyet a melegágyba, azután majd ki- palántázzák, a 124 holdas do­hánytábla egy részébe teszik. — Amióta beléptem a Kossuth Téeszbe, a dohányosbrigádban dolgozom, kukás vagyok, ahogy régen a dohánykertészt nevez­ték. Három hold kiosztott föld­del léptem a tsz-be. A férjem hivatalsegéd az iskolában. — Hallgatta-e tegnap a rá­diót? — A tévét néztem otthon és hallgattam Kádár János elv­társat. Amit a téesznyugdíjak­ról mondott, annak igazán na­gyon megörültem, mert bizony sok esztendő után a mezőgaz­dasági munkába nagyon bele­fárad az ember. Kérem, én jú­lius 26-án leszek 55 éves, és ahogy lehet, 1978-ban nyu­galomba vonulok. Rimóczi Alfonz Tápiószőlő- sön már huszonnégy esztende­je tagja az 17j Barázda Tsz- nek. — Három hold homokot hoztam a tsz-be, az volt a bir­tokom. Abból meg nem éltem, elmentem részes aratónak, meg vállaltam mindenféle más munkát. Bizony, gyerekkorom óta dolgozom. Most március 7- én töltöttem be 64. évemet. Nehéz már a munka, brigád­társaim kímélnek. Jövőre érem el a nyugdíjkorhatárt, abba is hagyom. Én azután megmondhatom, hogy milyen igazat beszélt rólunk Kádár elvtárs. Engem a korhatár le­szállítása személy szerint már nem érint, mégis örülök, hogy ezentúl ebből a szempontból is egyenlő lesz minden dolgozó. Ez az igazságos. Veres Mihály a tápiószőlősi Űj Barázda elnöke mondja: — Magam is kétkezi munkás voltam, a más földjét művel­tem, és 25 éve léptem be a tsz-be. Megmondom, mindig vártam, hogy nyugdíj vonatko­zásában is egyenlők legyünk a többiekkel. Mint küldött szóvá tettem a tsz-nyugdíj kérdését a járási pártértekezleten. A mi tsz-ünkben egyébként nem okoz gondot a nyugdíj kor­leszállítás. Kétszáznegyvenhat dolgozó tagunk átlagos életko­ra 42 év és 86-an vannak a 30 éven aluliak. Persze nem lehet külön rendelkezést hoz­ni az Üj Barázdára. Azt is megértem, hogy sok más tsz- nél nagy gondot okoz az öre­gek korábbi nyugdíjazása. Mindenesetre annak örül min­denki, biztosan nemcsak ná­lunk, hanem az egész ország­ban, hogy a párt a tsz-tagok régi kívánságát most teljesíti. Sz. E. Házat kapnak Dudokék Nehezen beszél. Sokáig ku­tat emlékei között. Látszik: nagy erőfeszítéssel találja meg a megfelelő szót. Ha nem mondja, hány éves, minden bizonnyal inkább közelítettem volna a hatvanhoz, mint az öt- venhez. Két éve súlyos műtét­je volt, akkor százalékolták le, azóta itthon van. A feleségé­nek is elég munkát ad a ház, a gyermekek. — Az első, Ilonka 1949-ben született, a legfiatalabb, Laci pedig 1973-ban. Még a gulyáskorból A sok házi munka, gondos­kodás mellett jut idő’olvasás­ra is. Lapunkon kívül a Nép- szabadságot, a Magyar Ifjúsá­got, a Képes Űjságot, a Rádió­újságot olvassák. Rendszeresen tájékozódnak a nagyvilág eseményeiről a te­levízió segítségével is. A ké­szülék a padlós hálószobában található, két kihúzható és egy szólóágy, két szekrény, asztál, szék, tükör társaságában. A zöld falon fényképek, még a gulyáskorból. A szekrény tete­jén tangóharmonika, mely azt jelzi, hogy a család szereti a muzsikát. — A három legidősebb „ki­röppent” már, a legkisebb pe­dig csecsemőotthonban van. így jelenleg tízen laknak ve­lünk, közülük kettő óvodás, öt iskolás, három pedig már dolgozik. A fiúk köves szbbája szin­tén a konyhából nyílik. Ez a ház legeredetibb és legérde­kesebb helyisége. Amolyan műhely—barkácssarok—nép­rajzi múzeum keverék. Mi minden van itt! A fiúk által készített ostor, szíjak, faragott edények, székek, tarisznya, pásztorbalta, fából pohárkész­let, indiánöv, késtartó, tegez, bőmadrág, vasiból lámpa- és gyertyatartó. Aztán amit gyűj­töttek: kólómpok, ősi rokka, köpülő... Külön nyílik az ud­varból a feleség birodalma: a konyha és mosóhelyiség. Alig ötezer Akaratlanul is felmerül az emberben: miből és hogyan él­nek? Ha a férj 863 forintos nyugdíját, a feleség 300 forin­tos jövedelmét, melyet sertés- tartásért kap, a családi pótlé­kot, meg a kereső gyermekek fizetését egymás mellé ralijuk, az is alig éri el az ötezer fo­rintot. A kisoroszi községi tanács enyhíteni kívánva gondjaikon, magára vállalta a gyerekek óvodai és napközi díjának fi­zetését. A Pest megyei Tanács pedig 270 ezer forintot utalt át a helyi vezetésnek ingat­lanvásárlás céljára. Az e pénz­ből vett ház lakói a Dudok szülők és gyerekek lesznek. Dalos Gábor Tizennégy gyermek — ilyen inkább a mesében olvasható, s ott is elég ritkán. Milyen körülmények közt él ez a sokgyermekes család —- erre voltam kiváncsi, amikor fel­kerestem Dudok Józsefet és családját Szőlő utca 1-es szám alatti otthonukban. A fonott kerítés azonos módszerrel készült kapuján belépve cseréptetős, szikár házzal találtam szembe ma­gam. Talán furcsa az épít­ményre ez a jelző, de úgy ér­zem, ez fejezi ki leginkább az épületnek azt az idő és a természet pusztítását magán viselő, de egyben azzal szem­ben álló jellegét, állapotát, sőt méginkább hangulatát. Az udvaron szánkó, taliga, tüs­kök, a ház mellett a kút, azon túl a disznóól és a ga­lambok tanyája. Az első, Ilonka A köves konyhában egy vaskályha adja — nem vala­mi bőkezűen — a meleget, mint kiderül, ez az alkalma­tosság fűti az egész házat. A kék színre festett repedező falon családi képek, hímzett falikendők: „Nem adlak más­nak”, „Gyere ülj kedves mel­lém”, Kék tó, tiszta tó” és egyéb népszerű dalszövegek megfelelő illusztrációkkal. E'mitt ütött-kopott konyha- szekrény, asztal, szék, ülőlá­da, a sarokban kis gyermek­ágy. Az ajtó felett bikaszarv? trófea. — Apám gulyás volt, én is az lettem végül — mondja Dudok József, a kis sámlin ülve, ahonnét eteti a kályhát. — A Nógrád megyei Rétsá- gon születtem 1923-ban. Kita­nultam a szíjjártó mestersé­get, Nőtincsen nősültem meg. Pestre jártam dolgozni, de aztán egészségi okokból fel kellett hagynom a szakmám­mal. Elköltöztünk ösagárdra, ahol már végképp apám nyomdokaiba léptem: vigyáz­tam az állatokra, egyben ott­hon három tenyészbikát ne­veltünk. 1959-ben telepedtünk le Kisorosziban, ahol a helyi szakszövetkezetnél dolgoztam, szintén a tehenekkel. Építésügyi filmszemle 13 ország, 64 kiállító A garázsipar nemzetközi bemutatója A nemzetközi garázsipari és autófenntartó kiállításról, az Autóservice ’75-ről kedden, a budapesti nemzetközi vásár- központban sajtótájékoztatót tartott Liener György, a kiál­lítás szervező bizottságának el­nöke és Hódy Gyula, a Hungexpo osztályvezetője, valamint a bemutatón részt vevő legnagyobb hazai vállala­tok több vezetője. A BNV legnagyobb pavilon­jában, az „A” jelű csarnokban március 20-tól 26-ig 13 ország 64 kiállítója mutatja be a kü­lönböző szerviz- és garázsbe­rendezéseket, autókozmetikai cikkeket, kéziszerszámokat, és különböző hasznos autófelsze­relési cikkeket, kellékeket. nácsot adnak a munkavé­delemre, a műemlékvédelem­re és a környezetvédelemre. Kilencvenötmillio a ráckevei járás községeinek fejlesztésére Mostanában kerül mindenütt a községi tanácsok elé a múli évi költségvetés elszámolása és az idei költségvetés, amelyből természetesen az ez évi fej­lesztési terv sem hiányzik. Sok község tanácsa már meg­tárgyalta, el is fogadta a költ­ségvetést, néhol azonban, ahol erre még csak az elkövetkező napokban kerül sor, a végre­hajtó bizottságok már foglal­koztak vele. Így- hát nem ko­rai, ha Raffay Bélától, a rác­kevei járási hivatal elnökétől már most érdeklődünk, mi­lyen a mostani esztendőre elő­irányzott fejlesztési terve a járás 19 községének? — Mindenekelőtt azt szeret­ném megállapítani — mondja a járási hivatal elnöke —, hogy a községi tanácsok álta­lában a hatékonyabb gazdál­kodás elvének szigorú betar­tásával dolgozták ki költség- vetésüket, érvényesül bennük az ésszerű takarékosság gon­dolata. Igazán azonban csak az takarékoskodhat, akinek van miből. Nos, községeinknek van miből, a fejlesztési előze­tes bevételi tervük 1975-re összesen 59 millió 287 ezer fo­rint, ehhez 'még hozzájön 42 millió 726 forint előző évi pénzmaradvány. S a fejlesztés tervezett költségei csupán 95 millió 253 ezer forintot tesz- nelf ki, úgy, hogy máris je­lentkezik 6 millió 760 ezer fo­rintnyi pénzmaradvány erre az évre. Túlteljesített terv — Nagy a különbség a ta­valy megmaradt és az ez évi tervezett pénzmaradvány ösz- szege között. Miért? — Néhány község, például Dömsöd és Tököl nem számolt áthúzódó beruházásainál a kö­telező tartalékkeret összegé­vel. Természetesen a pénzma­radvány nemcsak ilyen tarta­lékolásból áll. Beruházásnál, felújításnál akkor reális a ter­vezés, ha a kivitelezési költ­ség fedezete rendelkezésre áll. Előfordulhat viszont, hogy van ugyan pénz, de nincs kivitele­ző, a terv nem valósulhat meg, tehát a ráfordítható összeget tartalékolni kell, lehet. Aztán á társadalmi munka értéké­nek nem várt magas aránya is csökkentheti a költségeket, ami szintén pénzmaradványt eredményez. Keletkezhetnek azonban az év folyamán előre nem látott bevételi források is. — Mit költöttek a IV. ötéves terv folyamán eddig fejlesz­tésre a járás községei? — Az első négy esztendő alatt 214 millió 215 ezer fo­rintot, szemben az öt évre ter­vezett 199 millió 259 ezer fo­rinttal. Az előirányzott beru­házási összegből á járás min­den egyes lakosára 2138 forint jutott volna, a mostani ötéves terv során, de ha az eddigi teljesítéshez hozzáadjuk az er­re az évre tervezett és min­den valószínűség szerint meg­valósuló fejlesztés értékét, ak­kor egy főre 2994 forint jut. A megyei tanács különben ösz­Huszonkét lakásnak Érden az Intéző utca és a Jegyző utca sarkán megkezdik egy huszonkét lakásos épület kivitelezését. A lakóházat — 7 és fél millió forintos költséggel — a Budai Járási Építőipari Szövetkezet építi. Az alapozás már elkészült, most a szüksé­ges építőanyagokat, betonelemeket szállítják a helyszínre. Nagy Iván felvétele szesen 69,4 millió, úgynevezett célcsoportos állami támogatást biztosított a járás községeinek. A megvalósítható célcsoportos lakások irányszáma a IV. öt­éves tervre: 204. Víz- és csatornahálózat Egyébként a járás közsé­geiben tavaly összesen 936 la­kás épült, és ezekből mind­össze 13 építési engedély nél­kül. Nem vettek igénybe OTP- kölcsönt 275 lakás építéséhez, de a megépült 113 hétvégi ház­hoz sem. — Melyek a községek idei fejlesztési tervében a legjelen­tősebb beruházások? — Bővítik a vízhálózatot Ráckevén, Lóréven pedig el­készül a vízmű és a vezeték. A szennyvízlevezető hálózat bővül Szigetszentmiklóson. Ezemégyszáz méter út és 11 ezer 200 méter járda építését tervezik a községek. Dunavar- sány, Szigethalom és Sziget- szentmiklós összesen 6 ezer 700 méter villanyhálózat-bővítést tervez. Ráckevén elkészül a fedett és a nyitott meleg vizű strand három medencéje. — Növekszik-e tovább a böl­csődei és óvodai helyek szá­ma? — Dunaharasztin 40, Tak­sonyban 20 csecsemővel több­nek készül hely a bölcsődé­ben. Dunaharasztin 100, Döm- södön 75 fő részére épül űj óvoda, a taksonyit 25 fő sz'S* mára bővítik. Idén fejeződik be a terven felül épülő sziget­becsei 4 + 1 tantermes iskola. Megkezdik Szigetszentmikló­son, Tökölön és Dömsödön a nyolctantermes iskola kivite­lezését. A dunaharaszti bölcső­deépítést jól előkészítették, az megalapozott, viszont a taksonyi bölcsődebővítés bizonytalannak látszik, mert még nem készült el a kivite­lezési terv sem. Jelentős társadalmi munka Végül Raffay Béla, a járási hivatal elnöke még ezt mond­ja: — A IV. ötéves terv járási eredményeiről beszélve feltét­lenül meg kell említeni a la­kosság és a községekben mű­ködő gazdasági intézmények nagyon jelentős társadalmi munkáját, ami a tervidőszak első három évének mindegyi­kében meghaladta a tízmilliót. A tavalyi, a negyedik évben pedig, több volt 19 milliónál is. Bizonyos, hogy még ezt is meghaladja a IV. ötéves terv ötödik esztendejében, idén el­végzett társadalmi munka, mert a közösségért egyre lel­kesebb és nagyobb értékű fel­ajánlásokról tájékoztatnak a tanácsok már most az év ele­jén. SZÉPÜLNEK A UTCÁK, TEREK Emlékparkok, parkerdők a jubileumi évben A szokatlanul enyhe, korán beköszöntött tavaszias időjárás lehetővé tette a megye közsé­geiben és városaiban a felsza­badulás harmincadik évfordu­lója tiszteletire tervezett em­lékparkok munkálatait. A leg­több községben szépen halad a munka, több helyen már be is fejezték a suhángok és cserje­csemeték elültetését, a talaj egyengetését. Nagyon sok köz­ségben, ott is, ahol már a hu­szonötödik évfordulóra meg­valósították az emlékparkot, melléje gyermekjátszóte­ret is építenek, azt is fásít­ják. Mindehhez az elültetendő fá­kat és cserjéket, összesen 535 ezer forint értékben megkap­ják. Csak példaképpen sorol­juk fel, hogy a budai járásban létesülő emlékparkokhoz hat­ezer erdei fenyőt és 2500 hárs- csemetét, továbbá 18 ezer kecs­kerágó, 5000 fagyai és 2600 Spriaea cserjét igényeltek és kaptak a Telki Erdő- és Vad­gazdaságtól, aminek 85 ezer forint az értéke. Múlt ősszel megkezdte és most tavasszal folytatja több megyebeli termelőszövetkezet erdeje parkosítását, mégpedig összesen 173 hektáron. A leg­nagyobb, 60 hektáros parker­dőt a nagykőrösi termelőszö­vetkezetek közös erdőgazdasá­ga alakítja ki. A ráckevei Aranykalász Tsz a Nagy-Du- na-ártéri erdő 40 hektárján lé­tesít parkot. Nagykátán a községi ta­nács 30 hektáron épít ifjú­sági parkot, a Kossuth Tsz pedig négy hek­tár erdőt parkosít. Tápiószent- mártonban az Aranyszarvas Tsz 26 hektár erdejéből lesz park. Több más tsz pedig ki­sebb erdőterületeket parkosít a megyében. Tovább folytatódik többfelé is a községi és városi zöldöve­zetek, valamint az utcák, terek fásítása. Számos termelőszövetkezek nagyrészt parlagterületeik hasznosítására, idén is folytat­ja az erdőtelepítést 713 hektá­ron, de 773 hektáron cellulóz­nyárfát is telepítenek. Ez idén először kerül sor cél- csoportos beruházás keretében, vagyis az összes költségek megtérítésével diótelepítésre. Egyelőre két tsz vállalkozott rá, éspedig a tápiószőlősi Üj Barázda 13, a gombai Fáy András Tsz pedig hét hektárom ültet kisebbfajta dióerdőt. Erre a célra a két tsz 300 ezer fo­rintot kap. Kombájnok, traktorok Gépszállitmányok a Szovjetunióból Érkeznek a tavaszi mezőgaz­dasági import gép- és aUoait- részszállítmányak a Szovjet­unióból. Az AGROTRÖSZT illetékesednek tájékoztatása szerint az 50 millió rubel ér­tékű behozatal összetétele a mezőgazdasági termelők szem­pontjából kedvezően alakul. Idén minden eddiginél nagyobb számban érkez­nek nehéz traktorok: a K—700 típusú vontatókból 200-at kapnak a mezőgazdasá­gi nagyüzemek. A szovjet kül­kereskedelem a hazánkban legkedveltebb traktortípusból, az MTZ-ből folytatja a szállí­tást: ebben az évben négyezer­ötszáz ilyen traktorhoz jut a mezőgazdaság. Az MTZ—50-es- ből az első negyedévben ese­dékes gépek már megérkez­tek, megkezdték a második negyedévre esedékes import­szállítmányok átvételét. A szá­las tokai-mányok betakarításá­nál alkalmazott bálázógépek nagy része szintén megérke­zett a Szovjetunióból. Kedve­zően alakul az idén a kora- báj nbehozata! is. A több mint tíz évig alkalmazott, jól bevált SZK—4-es ara­tó-cséplő gép továbbfej­lesztett, korszerű' típusait kapja a mezőgazdaság. Az SZK—5-ös gépből ezeröt- venet biztosított a szovjet kül­kereskedelem a magyar meg­rendelőnek és a tavalyinál lényegesen nagyobb számú SZK—6-os kombájnt is külde­nek. Ebből a gépből eredetileg 150-re kötöttek szállítási szer­ződést, az AGROTRÖSZT ké­résére azonban 300 SZK—6-ost szállítanak. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium mo­zitermében Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes kedden megnyitotta a VII. építésügyi ’filmszemlét. A 2 napos vetí­tési programban 30 filmet mutatnak be a szakemberek az érdeklődőknek; ezekből tizet az Építésügyi Tájé­koztatási Központ filmstú­diója készített. A filmek is­mertetik az építőipar legújabb technológiai eljárásait, a kor­szerű üzem- és munkaszer­vezési módszereket, az új ter­mékeket és sok hasznos ta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents