Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

I i 1975. MÁRCIUS 19., SZERDA iJÜihm Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa Ipar, a mezőgazdaság, a tu­dományok és a kultúra terü­letein, a dolgozók életszínvo­nala emelésében elért ered­ményeik olyan önfeláldozó, al­kotó munka gyümölcsei, ame­lyek Csehszlovákiában elisme­rést keltenek, s amelyeknek őszintén örülünk. Szívből gra­tulálunk önöknek ezekhez a történelmi sikerekhez. Örülünk annak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt — amelynek élén Kádár János elvtárs, a magyar nép és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiváló kép­viselője áll — nagy tekintély­nek örvend, bizalom és támo­gatás övezi a dolgozók legszé­lesebb rétegeiben. Érdeklődés­sel és rokonszenwel követjük kongresszusuk munkáját, amely az elkövetkező évekre szóló feladatokat és célokat tárgyalja. Mély meggyőződé­sünk, hogy kongresszusuk eredményei, a fejlett szocialis­ta társadalom építésére vonat­kozó program megvalósítása nagy eredményeket hoz majd Magyarország munkásosztá­lyának és minden dolgozójá­nak, s ezek a sikerek hozzájá­rulnak országaink, valamint az egész szocialista közösség kölcsönös, baráti és elvtársi kapcsolatainak további szilár­dításához. A mnnkásosztály szolgálatában Csehszlovákia népét szintén hasonló feladatok foglalkoztat­ják, mint amilyenekről az önök kongresszusa tárgyal. Készü­lünk Csehszlovákiának a szov­jet hadsereg által történt fel­szabadítása 30. évfordulója megünneplésére, mérleget ké­szítünk arról a hősi munkáról, amelyet munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk és szocialista értelmiségünk az elmúlt 30 évben, a szocialista rendszer építése és fejlesztése során Végzett. Az önök és a mi példánk, a szocialista orszá­gok és mindenekelőtt az első szocialista ország, a Szovjet­unió példája bizonyítja, mire képes a felszabadult munkás- osztály és dolgozó nép, ha ke­zében tartja a hatalmat és marxista—leninista párt ve­zeti. A mi népünk is figyelemre méltó sikereket ért el a szocia­lista mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány és az élet más te­rületeinek fejlesztésében. Sike­resen teljesítette jelenlegi ötéves tervünk első négy évé­nek feladatait, s a felszabadu- Iás 30. évfordulójának tiszte­letére kibontakozott széles kö­rű munkamozgalommal, nagy tömegeket, átfogó kezdemé­nyezésekkel biztosítja az öt­éves terv utolsó éve felada­tainak megoldását. Napjainkban, amikor a fej­lett kapitalista országok- gazr dasági és politikai válságban vergődnek, amikor nő a mun­kanélküliek milliós serege és fokozódik a dolgozók szociális bizonytalansága, még inkább kidomborodnak a szocialista rendszer mérhetetlen előnyei. A szocialista országokat gaz­daságuk tervszerű fejlődése, politikai és gazdasági szilárd­ság, valamint a dolgozó ember anyagi, kulturális színvonalá­nak és létbiztonságának növe­kedése jellemzi. Most mutatkozik meg, hogy milyen előnyt és szilárd ala­pot jelentenek számunkra köl­csönös gazdasági kapcsola­taink, növekvő gazdasági együttműködésünk a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Természetesen van­nak problémáink és gond­jaink; az árait növekedése a kapitalista piacokon bizonyos mértékben érinti a mi gazda­ságunkat is. Ám mi nem a dolgozó nép rovására oldjuk meg problémáinkat. Éppen el­lenkezőleg: oly módon, hogy szem előtt tartjuk a munká­sok és a többi dolgozó érde­keit. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg azon fáradozunk, hogy sikeresen fejezzük be az ötéves tervet, hogy teljesítsük Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határoza­tait. Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának politikáját a munkásságba parasztság és az értelmiség széles rétegei tá- mpgajjáliü.ez a politika . min­dén téren kiemelkedő erexLrp,?- nyeket hoz. Ilyen helyzetben készülünk mi is pártunk XV. kongresszusára. A béke biztosítéka a szocialista országok egysége A történelem igazolta, hogy a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szilárd, baráti és szövetségi kötelékeink nemzeti szabad­ságunk, állami függetlensé­günk és sikeres szocialista fej­lődésünk alapja. Pártjaink és szocialista or­szágaink internacionalista egy­ségét, a Szovjetunióhoz és né­péhez, tapasztalt lenini párt­jához fűződő barátságunkat és szövetségünket politikánk és egész tevékenységünk sarkala­tos tényezőjének tekintjük. Ezért együttesen és egyezte­tett módon járunk el a nem­zetközi problémák megoldásá­ban is. Nagyra értékeljük és aktívan támogatjuk a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfoga­dott béke programot. Ez a program, amely a világban meglevő feszültség enyhítését, a problémák békés úton tör­ténő megoldását és a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok közötti kapcsolatok fejlesztését tűzi ki célul, né­peink és a világ összes demok­ratikus, békeszerető erőinek legsajátabb érdekeit fejezi ki. Az ez irányú erőfeszítés je­lentős eredményeket hozott az utóbbi években: távolodott a hidegháború, közelebb került az együttműködés és a prob­lémák megoldása. Meggyőző­désünk, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet — ez a rendkívül fontos esemény — sikeres be­fejezéséhez közeledik, s 30 évvel a háború után, az euró­pai nemzetek életének jelen­tős határkövévé válik. Nagyra értékeljük azt az aktív szerepet és lankadatlan erőfeszítést, amelyet e béke­program megvalósítása érde­kében a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága és személyesen annak főtitkára, L. I. Brezsnyev elv- társ kifejt. Bizonyos imperialista kö­röknek az enyhülési folyamat viszafordítására vagy lassítá­sára irányuló minden igyeke­zete és manővere .ellenére kö­vetkezetesen tovább folytatjuk ezt a politikát, hogy soha töb­bé ne ismétlődhessenek meg a világháború borzalmai, hogy Európa és az egész világ népei békésen élhessenek. Ezeknek a távlatoknak legfőbb biztosíté­ka a szocialista országok egy­sége, együttműködése és fejlő­dése, szilárd szövetsége a Szovjetunióval. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szilárd részeseiként arra törekszünk, hogy tovább mélyüljön a mar­xizmus—leninizmus, s a pro­letár internacionalizmus elvein alapuló egységünk és közös tevékenységünk. Ezért nem hagyhatjuk szó nélkül a jelen­legi maoista vezetésnek az egység megbontására irányuló gyakorlatát, amely áttért a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szembeni nyíltan ellenséges álláspontra. Tevé­kenyen részt veszünk az euró­pai kommunista és munkás­pártok értekezletének előké­szítésében, s úgy véljük, el­érkezett annak az ideje, hogy fontolóra vegyük egy világ­méretű értekezlet gondolatát is. A csehszlovák küldöttség nevében sok sikert kívánok kongresszusuk további tanács­kozásához és jó eredményeket a XI. kongresszus határoza­tainak megvalósításában. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, vala­mint a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Magyar Népköztársaság népei közötti szilárd barátság! Éljen a szocializmus és a világbéke! Éljen a marxizmus—leniniz­mus! Újabb sikerek a kongresszusi és felszabadulási versenyben Nem múlik el nap anélkül, hogy a megye valamely vál­lalatától, intézményétől, gaz­daságából ne érkezne hír: ér­tékelték a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny el­ső szakaszának eredményeit s bejelentik, hogy az év végéig meghosszabbítják a verseny­Nagykőrösi Konzervgyár A konzervgyár 192 szocia­lista brigádjában 1866-an bi­zonyítják, hogy munkájúkkal rászolgálnak a szocialista címre. Elsőként azokról a ki­emelkedő eredményekről szá­molunk be, amelyek aligha születtek volna meg e kollek­tívák áldozatkész munkája nélkül. Az sem véletlen, hogy rövid beszámolónkban az itt dolgozók munka- és életkörül­ményeinek jelentős javulásá­ról is szólhatunk. A gyár árutermelése tonná­ban 3,6 százalékkal nőtt ta­valy, ezzel egy időben 20 szá­zalékkal a tőkés export. A gazdaságosság javulására utal 12 millió forintos nyereség- többletük. Lépést tartott a fejlődéssel a dolgozók bérszínvonala is, egy esztendő alatt 27 ezer 105 forintról 28 ezer 971 forintra emelkedett. A korábbinál több időt, nem hagy alább a ver­sengés felszabadulásunk ünne- ,pét követően sem. Az aláb­biakban a Nagykőrösi Kon­zervgyár és a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat ver­senymozgalmáról tájékoztat­juk olvasóinkat gyári dolgozó gyermeke kerül­hetett óvodába, bölcsődébe, bővült a vállalati üdülő és az üzemi konyha. A dolgozók lakásépítését há­romféleképpen is támogatja a vállalat. Az építkezésekhez szükséges szállítóeszközök díj­mentes kölcsönzése, rövid le­járatú kamatmentes hitel fo­lyósítása mellett 11 millió fo­rint vállalati támogatást élve­zett a munkáslakás-építési ak­ció. Ennek eredményeként rö­videsen 26 dolgozó költözhet új lakásba családjával. Sokat tettek a nők helyzetének ja­vításáért, minimális órabérü­ket 8 forintra emelték. Éj­szakai műszakban — szezonon kívül — mind kevesebb nő­dolgozót foglalkoztatnak. A munkaverseny alakulásá­ról a havonta megjelenő üze­mi tájékoztatóból értesülhet­nek a résztvevők, akik közül az elmúlt évben 154-en része-1 sültek különböző kitünteté­sekben. A Nagykőrösi Kon­zervgyárat az ország első 501 A Pest megyei Villanysze­relő Vállalat szocialista bri­gádjai — kisebb számban, de hasonló lelkesedéssel — álltak és állnak helyt a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben. Jelenleg Dunaharasz- tin a villamos hálózatot épí­tik át teljesen — mintegy 10 millió forintos értékben —, Kiskunlacházán pedig folytat­ják a rekonstrukciós munkála­tokat. Ezt a munkát csakúgy, mint az üdülőterületek közül Nagykovácsi villamosítását alkotmányunk ünnepére befe­jezik. Az elmúlt versenyidő- szakban számos felajánlásuk kapcsolódott azokhoz a részle­ges hálózatépítési munkák­hoz, amelyeknek színtere Ha­lásztelek, Szigethalom, Diósd, Budaörs és Szentendre volt. A vállalat 17 szocialista bri­gádja további felajánlásként, most vállalta, hogy az elmúlt évi 104 millió forint termelési értélcet az idén 120 millióra növelik. Aligha lesz ennek akadálya, erre utal például az a tény, hogy az átépítés alatt álló dabasi nyomda villamos hálózatának korszerűsítését az olyan vállalata között tartják számon, ahol a dolgozók érde­keit jogsegélyszolgálat is védi. K. P. eredeti határidőnél egy évvel korábban, már ez év decem­ber 31-ig befejezik. Az ebben részt vevő 17 vállalat dolgozói a napokban szocialista együtt­működési szerződést írtak alá, ezzel szavatolva vállalásuk teljesítését. Jó ütemben halad a Gödöllői Gépgyár új üzem­csarnokának villamosítása is. Emellett befejező szakaszához érkezett a dunakeszi KISZ-, és a budaörsi lakótelepek közvi­lágítási hálózatának kiépítése. A szocialista brigádok össze­fogásával tavaly kezdték meg Nagykátán a vállalat 600 négyzetméter alapterületű vasszerkezeti gyáregységének beruházását, amelynek első ütemével most már néhány nap alatt végeznek. Az üzem­ben jelenleg nyolcvanan dol­goznak, az V. ötéves terv vé­gére azonban 200 ember szá­mára adnak itt munkalehető­séget. A gyáregység készíti majd a megye további villa­mosításához szükséges transz­formátorállomások, . távvezeté­kek tartóoszlopait és más vas­szerkezeteket. S. R. Imponáló fejlődés Pest megyei Villanyszerelő Vállalat Szocialista szerződésben A dabasi járás fiataljainak akciója (1.) A felszabadítók útján A hősök emléke újra él í Emlékművek, emléktáblák hirdetik szerte az or­^ szágban a magyar nép szabadságáért halált is vállaló ^ szovjet katonák önfeláldozását, hősiességét. Sokan is- ^ meretlen sírokban — kertekben, szántóföldeken, tö- ^ megsírokban hirtelenjében elhan tolva — nyugszanak. 4 Amint azt a történelmi idők rohanása, pusztítása — a , 4 , harcok megszabták, engedték. | Egyik szovjet katonai alakulat komsaamolistái ösz­g szefogva. a dabasi, járási KISZ-bizottsággal és úttörő- J elnökséggel, elhatározták, hogy végigjárják azt az utat, ^ amelyet a felszabadító Vörös Hadsereg alakulatai az í 1944-es év utolsó napjaiban megtettek, s összegyűjtik a g járás történetére vonatkozó ' dokumentumokat, adato- 6 kát, emlékeket. Több mint tízezer fiatal és idősebb kor- « osztályú segítette a kutatások sikerét. Harcok Üllőért — N. P. Jevszjukov Ma már történelmi tény: 1944-ben Üllő elfoglalásáért súlyos, nehéz és áldozatos har­cot vívott a szovjet hadsereg. A háború utolsó előtti évében a fasiszta alakulatoknak több­ször is sikerült visszafoglal­niuk a községet. Az itt harcoló szovjet egység parancsnoka Jevszjukov főhadnagy volt. Csapataival hősiesen küzdött, de nem tért vissza a csatame­zőről. Ennyit tudtak róla a Szovjetunióban kutató kom- szomolisták, és ennyit ismer­tek sorsáról a dabasi járás fiataljai is, amikor bekapcso­lódtak a kutatásokba. Az utolsó pillanatok törté­nete lassan állt össze. Ám vé­gül a háborút ifjúként átélő — ma már idősebb emberek em­lékezete — segített. Az üllőiek tulajdonképpen csak kereszt­nevükről ismerték a katoná­kat. Ez Jura volt, az Misa, amaz pedig Vologya. Am Lenes József, Lenes Margit, Kocó Pál, Mészöly István, Kis Sándor — elbeszéléseiből ki­bontakoztak a 30 évvel ezelőt­ti események részletei. ... 1944. november 3-a tör­ténelmi pillanatai. Jevszjukov főhadnagy tudta, hogy nem elég a németeket csupán ki­űzni Üllőről. Kulcsfontosságú vasúti és közlekedési csomó­pontot tartott kezében, hiszen a német haderők Üllőn ke­resztül juttatták el szállítmá­nyaikat Budapestről- Cegléd­re. Jevszjukov egysége mélyen az ellenség hátába ékelődve tevékenykedett, s így nem számíthatott utánpótlásra. Sem katonákban, sem fegyve­rekben. Ezen a napon ismét egy né­met katonai szállítmány ér­kezett az állomásra. Amikor befutott, egy szovjet harckocsi fogadta, öt katona ugrott le róla és tüzet nyitott a vago­nokra. A németek közül, aki nem tudott elmenekülni, az fogságba esett vagy elpusztult. A szovjetek ezután aláaknáz­ták a vonatot. A főhadnagy azonban még a robbantás előtt végigjárta a szomszédos háza­kat: figyelmeztette az embere­ket a veszélyre. A németek ellentámadása nem váratott sokáig magára. Millimétemyi pontossággal hullottak a bombáit az állo­másra, s felsorakoztak a harc­ra a fasiszta harckocsik is, de hamarosan egymásután láng csapott ki belőlük. A szovjet katonák pontosan céloztak. Mindezt maguk a tüzérek me­Mi is történt 1944. novem­ber 23-án a Duna menti Ma­kádnál ? Hajnalonként, decem­ber 9-ig két óránként bombáz­ták és lőtték a német Jun- kersék M. M. Szurosnyikov főhadnagy ütegét, és az őt tá­mogató gyalogsági zászlóaljat. Ezen a reggelen, amikor le­ülepedett a füst és kitisztult a levegő, a közeli ligetből mély morajlással bújt elő 28 Tigris tank, nyomukban gya­logosok. Félelmetesen hatott az ellenfél ereje a maroknyi hídfővédelemmel, négy löveg- gel és 12 katonával szem­ben. A szovjet katonák azonban keménnyé, szilárddá edződtek a harcokban. Első sortüzük után máris elakadt két tank. A válasz nem maradt el; mennydörgő, fülsiketítő hang­sélték el később. Az ellensé­ges tankok egészen a futóár­kok közelébe jutottak, s ott egymás után robbantak feL Sikerült a szovjeteknek elsza­kítaniuk tőlük, a gyalogságot is... Így az első támadást visszaverték. Állásaikat mindössze 150 méter választotta el az állo­mástól, de a fasisztáknak nem sikerült visszavetniük őket. Az első támadást újabb, ké­sőbb még több és elkeseredet­tebb próbálkozás követte. A szovjet katonák azonban nem törtek meg. Jevszjukov főhadnagy és katonái hősiesen állták a sa­rat a fasiszták támadásaival szemben. És, mikor hetedik.; alkalommal is visszavetették a németeket, s katonáit ellen- támadásra vezette, egy puska­golyó kioltotta életét. Hősies­ségéért a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa 1945. március 24-én a Szovjetunió Hőse cím­mel tüntette ki. Ez a történet. Am a hős fő­hadnagy sírját is megtalálták a fiatalok — az üllőiek elbe­szélése nyomán — a falu egyik házának kertjében. Jevszjukov főhadnagyot, a Szovjetunió Hősét a táborfal­vi temetőben, katonai pom­pával helyezték örök nyuga­lomra. gal becsapódó lövedékek té­pázták meg a tüzérek sorait. A harcok újult erővel lángol­tak fel. Szurosnyikov észre­vette, hogy egy Tigris a né- gves löveg hátába nyomul, Korbacsovnak — a kezelősze­mélyzet parancsnokának sebe­sülése miatt. A löveghez ro­hant, két katona segítségével felállította a nehéz tarackot, s a német tank az első lövésre találatot kapott. Egész nap tartott a támadás. Ám a fasisztáknak nem sike­rült áttörniük. A tűzvonalban csak négyen maradlak életben. A főhadnagy kétszer megsebe­sült, de élt. Eszméletét vesztve hevert egy roncs alatt. A harc után M. M. Szurosnyikov hőstettéért megkapta a Szov­jetunió Hőse címet. A KISZ-esek, a szovjet alakulat katonái mindezt is­merték, amikor a falu lakosait felkeresték. A makádiak elbe­széléseiből Viderültek a to­vábbi részletek, és a főhad­nagy további sorsa is. A ' november 23-i esemé­nyekre így emlékezett vissza Báski Gábor, aki akkor 14 éves kisgyerek volt: — A szovjet tüzérek közül csak négyen maradtak élet­ben, de a fasiszták nem vet­hették meg a lábukat a szige­ten. A főhadnagyot eszmélet­len állapotban hozták be a kórházba társai. Sebesülése el­ső óráit Csikós József házában töltötte. így M. M. Szurosnyikov ütegparancsnok túlélte a har­cokat. A dabasi járás ifjúsá­ga áprilisban várja érkeztét. Elbeszélése biztosan szemléle­tes példák sorával egészíti ki a fiatalok eddigi kutatásait. Virág Ferenc (Folytatjuk) Koszorúzás Üllőn, egy ismeretlen szovjet katonaorvosnő sírjánál A mkadi hídfő — M. M. Szurosnyikov v

Next

/
Thumbnails
Contents