Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

t

4

=<MríiW

1975. MÁRCIUS 19., SZERDA

TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA

Fock Jenő:

A szocialista integráció népgazdaságunk létfontosságú alapja

A kormány elnöke bevezetőben hangsúlyozta: munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét. Útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. Így a Központi Bizottság és a kormány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozása úgy ítélte meg, hogy 1970—1971-ben a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tervezettnek, az életszínvonal az előirányzott mértékben emelkedik ; viszont megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában.

Az ellenőrzés a végrehajtás biztosítéka

— A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gazdasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozóik, megengedhetetlen, hogy központi irányitó szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene.

— Az országos gazdasági aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet alakuljon ki és egységes cselekvés való sül jón meg a gazdasági élet egész területén, A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtében a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változágyermekintézmény-fejlesztés, és egészében véve a demográfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét. A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják — úgy vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek.

— Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére Ide sorolhatók a magas jövedelmek fokozott megadóztatá sa, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedések. Határozatot hoztunk továbbá a munkásla- kás-épités fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére.

A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési programok jobb műszaki-gazdasági, előkészítéséről, a gazdaságirányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket

Cselekedni kell a hármas érdek összhangjáért

sok tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve.

— Újra és újra azt tapasztaljuk,. hogy több beruházást kezdenek él, mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelezőkapacitás elégtelensége miatt be lehet fejezni.

A termelői árak változtatásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is, és ezzel sok területen zavart okoznak a termelés folyamatosságában. És sorolhatnék még jó néhány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyeket el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői összkormányzati fejjel gondolkodnának és ebben a szellemben irányítanák, ellenőriznék vállalataikat.

A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javítanivaló.

Ezután a kormányzati munka fejlesztésének további feladatairól szólott Fock Jenő, majd rátért az érdekviszonyok problémáira:

— Pártunk felismerte, elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan megjelölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőket.

— E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell — mondotta —, ezért arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsőbbségét, hanem cselekedni kell érvényesítéséért.

— Az állami szerveknek

mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben helyileg is eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, természetesen továbbra is a törvények szigorával kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva elnyomják az egész társadalom érdekét jól szolgáló helyi, üzemi, vállalati, szövetkezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját.

Jelentős eredményeket értünk el

A továbbiakban Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a negyedik ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk. .

— A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos eszköze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb,

mint az 1961—1970 közötti tíz esztendőben.

— A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mellett tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gazdasági fejlődést. Ez számottevő siliere pártunk gazdaságpolitikájának. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal növekszik.

— Az ipari struktúra átalakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzatnak megfelelően teljesülnek. JaA Pest megyei küllőitek egy csoportja

Győri Imre a küldöttek és a meghívottak körében (Íjairól a második: Barinkat Oszkámé, a Pest megyei pártbizottság titkára).

vult a hatékonyság, a termelés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelékenységének, az új termelési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagi, műszaki bázis bővítésével, a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményeként a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben.

— A lakosság életkörülményeinek javítása Szempontjából nagy fontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közlekedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik.

— Az életszínvonal emelkedése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően növeltszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jelentős a fejlődés az áruellátás választélcában, a kereskedelem kulturáltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri.

— Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozása ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatunkat sem.

A Szovjetunió segítőnk az élet minden területén

Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette Fock Jenő:

— Figyelembe véve a kapitálisig , gyilághan végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl. annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST-tag- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől.

A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára lét- fontosságú, majd így folytatta:

— Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai ösz- szegével, hanem annak sokszorosával egyenlő.

. — Népköztársaságunk korI mánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Népköztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában.

— Külpolitikai tevékenységünk középpontjában is a szocialista közösséghez tartozó tjbbi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szócia- | lista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását.

— Különleges figyelmet for~ dítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, ' legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak.

— Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett• országokkal. A fejlett tőkésországokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt

— A szocialista országok állhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása eredményeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb imperialista csoportok mesterkedései következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköz- társaságunk kormánya a Varsói Szerződés tagországához méltóan a világ minden haladó országával együttműködve arra törekszik, hogy a nemzetközi politikában még meglevő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását megakadályozzuk és az imperialista körök támadásait visszaverve az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük.

— Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke.

A lakosság jogos várakozásának megfelelően

tériek megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a

— A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggéseiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet, és mindenekelőtt politikai szempontból vizsgálta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenysége következetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére.

A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt, és ezért kiigazításra szorult.

— A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyze-