Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

xJdtiap 1975. MÁRCIUS 19., SZERDA (Folytatás az 1. oldalról) lémákról, világosan megjelölte a holnaphoz vezető utat. Önök most ejfogadják a párt új programnyilatkozatát. Ez­zel lelkesítő célt tűznek ma­guk elé: a fejlett szocialista tár­sadalom felépítését, amivel nagy lépést tesznek a kommu­nizmus felé. Előirányozzák olyan kulcsfontosságú felada­tok megoldását, mint az osztá­lyok között meglevő lényeges különbségek megszüntetése, a szocialista tulajdon két formá­jának egymáshoz való további közelítése, a munka termelé­kenységének nagyarányú nö­TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA velése, és ezen az alapon a nép életszínvonalának további je­lentős emelése. Bonyolult és nagy feladatok ezek. De nem kétséges, hogy a kitűzött célok valóra válnak. A biztosíték erre: a dolgozók oda­adása a szocializmus eszméi iránt, azok az óriási tapaszta­latok. amelyeket a párt-, álla­mi, gazdasági, tudományos ká­derek halmoztak fel, és ami a legfőbb, a párt helyes poli­tikai irányvonala, a munkás- osztály akarata, a szocializmus sorsáért, az ország jövőjéért ér­zett felelősségtudata. Testvéri kapcsolatunk számunkra elvi kérdés, meggyőződés és érzelem dolga Kedves elvtársak! A kongresszusi dokumentu­mokban sok nagyszerű és me­leg szó olvasható a szovjet— magyar együttműködés jelen­tőségéről, mind közös ügyünk, mind a szocialista Magyaror­szág nemzeti érdekeinek szem­pontjából. Ugyanerről beszélt Kádár János elvtárs is, a ma­gyar kommunisták kiváló ve­zetője, a meggyöződéses és elv­hű internacionalista, akit jól ismernek és szeretnek orszá­gunkban és a nemzetközi kom­munista mozgalomban. Hálásak vagyunk, önöknek, kedves elv­társak, országaink együttmű­ködésének nagyra értékelésé­ért, a pártunkhoz és népünkhöz intézett elismerő szavakért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar barátságot a szovjet és a magyar dolgo­zók milliói és milliói vallják magukénak. A Magyarország­hoz, szomszédunkhoz és szö­vetségesünkhöz fűződő testvéri kapcsolatok számunkra, szov­jet kommunisták számára elvi kérdés, meggyőződés és érze­lem dolga. Biztosítani akarom önöket, elvtársak: pártunk és egész népünk nem kíméli erő­feszítéseit azért, hogy barátsá­gunk szüntelenül erősödjék és mélyüljön. — Örömmel közlöm önök­kel — jelentette be az SZKP fő­titkára —, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége elhatározta: a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdítá­sában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Ba­rátsága Érdemrenddel tünteti ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Szívemből üdvöz­löm a társaság vezetőit és ak­tivistáit, mindazokat, akik se­gítik barátságunk megszilár­dításának nemes ügyét! A szovjet—magyar kapcso­latok eredményességének, gyü­mölcsöző voltának jó egyné­hány példája van minden te­rületen — politikai és I gazda­sági, tudományos-műszaki és kulturális téren egyaránt. Ügy gondolom, elmondhatjuk: az együttműködés minden éve erősebbé tesz bennünket po­litikailag, gazdagabbá szel­lemileg, megsokszorozza or­szágaink gazdasági potenciál­ját, elősegíti népeink éle­tének további javulását. élve mindezekkel a formák­kal, megtanultuk hogyan ta­láljuk meg közösen a leghe­lyesebb megoldást azoknak az új és időnként rendkívül bo­nyolult feladatoknak, amelye­ket az élet állít elénk. Világosan megmutatkozott ez a politikában. Valamennyien tudjuk, elvtársak, mennyire fontos, hogy minden új tör­ténelmi szakaszban helyesen határozzuk meg a szocialista társadalom fejlődésének távla­tait. Ebből a szempontból óriá­si jelentőségű a fejlett szocia­lizmus irányvonalának kidol­gozása a testvérpártok kollek­tív erőfeszítései, közös tapasz­talatai alapján. E fejlett szo­cializmus megvalósítása a szo­cialista országok többségében folyik, oly módon, hogy tekin­tetbe veszik minden egyes or­szág sajátosságait. Pártjaink egysége a szocia­lista és kommunista építés alapvető kérdéseiben lehetősé­get adott arra, hogy biztosan haladjunk előre a helyes mar­xista—leninista úton. Ez lehe­tővé tette, hogy kellően visz­szautasífsuk a marxizmus—le- ninizmus elferdítésére irányuló jobb- és baloldali próbálkozá­sokat; hogy úrrá legyünk az egyes országokban időnként kialakuló bonyolult politikai helyzeteken. Politikai egysé­günk a szocialista közösséget a társadalmi haladás magasabb fokára emelte. Az utóbbi időben új felada­tok jelentkeztek pártjaink ideológiai tevékenységében. A fejlett szocializmus és a kom­munizmus építése megköveteli, hogy fokozott figyelmet for­dítsunk a tudomány és a kul­túra fejlesztésére a tömegek kommunista nevelésére, ■ más­részt olyan feltételek közepet­te, amikor mindinkább meg­szilárdul a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése, különle­ges fontosságúvá válik az esz­mék harca; fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy a vilá­gon elterjesszük az igazságot a szocializmusról, harcolnunk kell a szocialista ideológiával ellenséges nézetek ellen. A két rendszer névjegye A szovjet építők muiikaajándékkal ünnepelték a XI. pártkongresszust Gazdasági kapcsolataink szé­les körűek és sokrétűek, és már most nem kevés hasznot hoznak mindkét országnak, az elkövetkező években pe­dig a szovjet—magyar együtt­működés gyakorlatilag lei ter­jed majd a gazdaság minden vezető ágazatára. Ez termé­szetesen meggyorsítja az or­szágaink előtt álló számos fel­adat megoldását: Már van ta­pasztalatunk sok nagyszabá­sú közös vállalkozás meg­valósításában. Amikor Kádár élvtárs a múlt évben Moszkvában járt — folytatta —, arról beszél, tünk, hogy milyen nagy je­lentőségű lesz a műanyag- gyártáshoz szükséges nyers­anyag közös termelésének megszervezése, az úgyneve­zett olefinprogram megvaló­sítása. Most ez valósággá vált, mindkét irányban szakadat­lanul áramlik az értékes ve­gyi termék. A napokban újabb örven­detes esemény történt: határ­idő előtt elkészült az új gáz­vezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyorország- ra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és energiaipa­rának egyaránt fontos föld­gáz. A szovjet építők kollek­tívája kötelezettséget vál­lalt rá, hogy az önök kong­resszusának megnyitására be­fejezi ennek az objektumnak az építését. A vállalást telje­sítették. Ügy gondolom, nem lenne rossz, ha hagyománnyá válna, hogy ilyen munka­ajándékokkal ünnepeljük a testvérpártok kongresszusait! A testvéri szocialista orszá­gokban sok pártkongresszu­son vettem már részt. Én azt mondanám: a szocializmust és a kommunizmust építő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind ki­vehetőbbé, világosabbá és ér­zékelhetőbbé teszi e gigászi építőmunka általános képét. Valamennyien magabizto­san közeledünk ama alapvető célokhoz, amelyekért a kom­munisták az egész világon ma­gasra emelik elveik zászlaját, amelyekért szocialista forra­dalmak zajlottak és zajlanak le, s amelyekért munkálkod­nak országaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét szavatolása, valamennyi ál­lampolgár számára méltó élet- feltételek biztosítása, a kultú­ra legmagasztosabb értékeinek közkinccsé tétele a nép leg­szélesebb ' tömegei számára. Az. emberi személyiség való­ban harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek megte­remtése. Valamennyi ország dolgozóinak szemében ered­ményeink meggyőző példái a szocializmus előnyeinek; mindannyiunk számára nagy szerencse az, elvtársak, hogy ezen a járatlan és nem köny- nyű történelmi úton nem egyedül, nem külün-külön ha­ladunk. Beszámolójában Kádár elv­társ szólott róla, hogy a népi Magyarország sikerei és vív­mányai sok tekintetben a szo­cialista országok testvéri együttműködésének köszön­hetők. A barátság és a köl­csönös segítés népeink számá­ra, együttesen és külön-külön, a ténylegesen új történelmi erőforrást tárta feL Meg kell mondani — állapí­totta meg Leonyid Brezsnyev —, hogy az e tekintetben kö­zösen végzett munkánk ered­ményei figyelemre méltóak. Gyakori mostanában az idősze­rű elméleti problémák közös megvitatása. Sok tudományos munka jelenik meg a különbö­ző szocialista országbeli szer­zők közös munkacsoportjainak alkotásaként. Mind tevéke­nyebb a szocialista országok tudományos akadémiáinak együttműködése a történelem, a filozófia, a gazdaság- és a jogtudomány terén, és a tár­sadalomtudományok más ága­zataiban. Egyre szélesebbek, gazdagabbak és színesebbek a szocialista országok közötti kulturális kapcsolatok. Gya­korlattá vált a munka olyan formája is, mint a testvérpár­tok központi bizottsági titká­rainak tanácskozása nemzet­közi ideológiai kérdésekről, a pártépítés problémáiról. Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttműkö­dése a gazdaságban is. Több mint negyed évszázada össze­hangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Közös munka ered­ményeként jött létre a szocia­lista gazdasági integráció nagy jelentőségű komplex programja, s mi ezt a prog­ramot szilárdan és következe­tesen valóra is váltjuk, ha nem is mindig olyan gyorsan, mint szeretnénk. Az integrá­ció minden testvéri országban évről évre fontosabb szerepet játszik a népgazdasági felada­tok megoldásában. Jórészt en­nek köszönhető, hogy a KGST tagállamai a világ legdinami­kusabb ipari övezetét alkot­ják, és a növekedés ütemét tekintve megelőznek minden más államcsoportot. Különösen világosan mutat­koznak meg sokoldalú együtt­működésünk gyümölcsei an­nak a mély gazdasági válság­nak a tükrében, amely ma a kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaságnak és a dolgozók anyagi jólétének rendszeres növekedése a szo­cialista országokban, másfelől pedig a termelés 30 év óta példátlan méretű csökkenése, munkanélküliség és infláció a kapitalista országokban — fme, ez ma a két rendszer névjegye. Magától értetődik — mon­dotta—, hogy a világpiaci hély- zet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elke­rülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcsolato­kat tartanak fenn a nem szo­cialista világgal. A szocializ­mus előnyeire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhe­tünk az e kapcsolatokban je­lentkező olyasfajta problémák megoldásához, mint az árak kérdése vagy a növekvő energia- és nyersanyagigény kielégítése, s elérhetjük, hogy a testvéri országok gazdasága maximálisan védett legyen a kapitalista világban tapasztal­ható folyamatok következmé­nyeitől. Leonyid njies Brezsnyev, Erick Honecker és Edward Gierek a ta­nácskozás szünetében. A Scgrcakciósabb erők sem tudják megakadályozni a békés egymás mellett élést Szavatoljuk népeink nyugodt alkotó munkájának feltételeit Terjesszük a marxizmus igazságát Ma már a testvéri országok együttműködésének jól műkö­dő mechanizmusával tevé­kenykedünk a társadalmi élet minden területén. A Varsói Szerződés szervezete immár két évtizede szilárd, megbíz­ható alapja az európai szocia­lista országok politikai és vé­delmi együttműködésének. Vi­tathatatlan tény: a szervezet óriási szerepet játszott a szo­cialista vívmányok megvédé­sében, és továbbra is közös bókepolitikánk megbízható eszköze. Mindennapos gyakor­lattá váltak az együttműködés különböző formái a legkülön­bözőbb szinteken. És nagyon fontos az a körülmény, hogy Az előrehaladás új problé­mákat vet fel. A specializáló­dás és az együttműködés terü­letének kiszélesedése szüksé­gessé teszi az integrációs fo­lyamat pontosabb irányítását, azt a képességet, hogy a ter­melést a növekvő külkereske­delmi kapcsolatok igényeihez igazítsák; szükségessé teszi, hogy sokoldalú alapon új nyersanyag-kitermelő és -fel­dolgozó komplexumok jöjje­nek létre. Pártjaink és államaink ve­zetése e kérdésekre megkülön­böztetett figyelmet fordít, fo­lyamatosan konzultálnak egy­mással a legmegfelelőbb meg­oldások felkutatására. A testvéri országok együtt­működése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyebbé válik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a vi­lágban nem kevesen vannak, akik, mint mondani szokás, még álmukban is éberen lesik, miként gyengíthetnék egysé­günket. De minden ilyen irá­nyú próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Közösségünk év­ről évre izmosodik. Nem is le­het ez másként, mert egysé­günk alapját a leghumánu­sabb, legigazságosabb eszmék képezik. Szövetségre léptünk egymással, mert célunk közös — az, hogy az új élet építése nevében szavatoljuk népeink­nek a nyugodt alkotó munká­hoz szükséges valamennyi fel­tételt. Ismeretes, hogy a nagy cél nagy energiát szül. A magasz­tos cél, a kommunizmus létrehozta a szocialista inter­nacionalizmus hatalmas ener­giáját. Magabiztosan, együtt menetelünk a haladás útján. Országaink együtt mind na­gyobb mértékben járulnak hozzá a békéért, a biztonsá­gért, a világ népeinek szabad fejlődéséért vívott harc ügyé­hez. Az államközi kapcsolatok­ban — a társadalmi rendsze­rek különbözőségétől függet­lenül — mind gyakrabban és tartósan jelentkeznek olyan tényezők, mint az erő alkal­mazásáról való lemondás, a határok sérthetetlenségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő ren­dezése, az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről folytatott rend­szeres konzultációk, az átfogó, hosszú távú gazdasági együtt­működés, a tudományos és kulturális eredmények cseréje. Egészében véve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a testvéri szocialista országok többségé­nek a kapitalista világ vezető hatalmaival fennálló kapcso­latai már többé-kevésbé nor­mális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében. Ebből a szempontból külön­leges jelentősége van annak — mondotta a főtitkár —, hogy sikeresen végződjön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A Varsói Szerződés tagállamai, akcióikat egyeztetve, minden erőfeszítést megtesznek ennek érdekében. Müßt, elnyQnő Itat­juk, hogy o tanácskozás más részvevődnek a többsége is hajlik rá, hogy az értekezlet munkáját a közeli hónapok­ban befejezzék, méghozzá a legmagasabb szinten. Ez ter­mészetesen örvendetes válto­zás. Annál nagyobb felelőssé­get vállalnak magukra azok, akik makacsul igyekeznek akadályokat gördíteni az össz­európai értekezlet mielőbbi befejezése elé. Meg vagyunk győződve róla, hogy az értekezlet eredményei szilárd, jó elvi alapot adnak majd — Vlagyimir Iljics Lenin szavaival élve — az európai .népek békés egymás mellett élésének fejlődéséhez. Ez már önmagában óriási eredmény lesz a béke és az értelem azon eszményeinek megvalósításá­ban, amelyekről századokon át a legjobb elmék álmodtak. Erre a politikai alapra tá­maszkodva meg lehet majd ol­dani olyan, egyre nagyobb fel­adatokat, mint az európai álla­mok közötti békés együttmű­ködés és a sokoldalú, kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok épületének felépítése. Az ilyen építés konkrét for­máit és irányait majd az élet sugallja. Feltételezhető pél­dául, hogy' más kérdések mel­lett előtérbe kerül a katonai enyhülés gyakorlati megvalósí­tásának feladata. Ezzel nem­csak az államok fegyveres erői nagyságának és fegyverzeté­nek korlátozására, hanem fo­kozatos csökkentésére is gon­dolok. Bár ez természetesen nem olyan kérdés, amelyet egycsapásra meg lehet oldani. Mint ismeretes azonban, már ma történnek erőfeszítések eb­ben az irányban. Gondolok mind a vlagvivosztoki szovjet —amerikai találkozó eredmé­nyeire, mind a Genfben és Bécsben folyó tárgyalásokra. Szeretnék ehhez még vala­mit hozzáfűzni. Meg vagyunk győződve róla, hogy a békés európai fejlődés későbbi irá­nyának meghatározásában — akárcsak korábban, a hideg­háborúról az enyhülésre való áttérésért vívott harcban — ismét szerepe lesz a szocializ­mus országai, a kommunisták kezdeményezésének, a béke eszméihez való odaadásuknak, a néptömegek alapvető ér­dekeivel való elszakíthatatlan kapcsolatának. A közeljövő­ben sor kerül az európai kommunista és munkáspár­tok újabb konferenciájára. Ügy gondolom, hogy az érte­kezlet képes lesz méltókép­pen hozzájárulni a soron le­vő feladatok kidolgozásához, amelyeket a történelem tűz napirendre földrészünk életé­ben. Magától értetődik, elvtársak, hogy az elért eredményekkel nem elégedhetünk meg. Az enyhülés folyamata, a béke megszilárdításának folyamata állandó előrehaladást köve­telő, szakadatlan folyamat. Ezen az úton megállni azt je­lentené, hogy veszélyeztet­jük mindazt, amit elértünk. Annál is inkább, mivel jelen­leg a kapitalista rendszer éles válságának feltételei kö­zött egyre aktívabbá valnak az enyhülés ellenfelei, a fegy­verkezési hajsza és a hideg­háború hívei. Ezek, a népek érdekeivel szemben ellenséges erők, korántsem tették le a fegyvert. Makacsul próbál­koznak azzal, hogy vissza­fordítsák a nemzetközi fejlő­dés menetét. Ezért a békehar­cosok ébersége nem lankad­hat, méltó választ kell ad­niuk a béke ellenségeinek mesterkedéseire, állandóan szem előtt kell tartaniuk az új feladatokat, állandóan gondoskodniuk kell a béke politikai horizontjának tágí­tásáról. A béke oszthatatlan Nem felejthetjük el, hogy a világban még veszélyes gócai vannak a feszültségnek, a konfliktusoknak, a poten­ciális háborús robbaná­soknak, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és a vi­lág más térségeiben is. Nem lehet, például, tartós, szava­tolt békét elképzelni csak Eu­rópában, miközben más föld­részek felett viharfelhők tor­nyosulnak. A béke oszthatatlan. Mi, kommunisták, fárdhatatlanul ismételjük ezt az igazságot, és ennek megfelelően cselek­szünk. Ezért, amikor az európai szilárd bókéért küzdünk, ugyanakkor a legnagyobb fi­gyelmet szenteljük a békés egymás mellett élés és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködésen alapuló kapcsolatok megerősítésének a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok között, aminek oly nagy a jelentősége az álta­lános béke szempontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents