Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

1975. MARCI CS 18.. KEDD

X/ŰiUm

5

Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszusnak

forradalmi éberség, a nyílt kiállás nézeteink mellett, a vitakészség csakúgy, mint az érvelés, a meggyőzés és bizalom az emberek iránt.

— A X. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően tervszerűbbé váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. Tudományos kutatásra és fejlesztésre jelenleg a nemzeti jövedelem 3 százalékát fordítjuk; ez a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó ütemben emelkedik.

— Eredményekről szólhatunk a társadalomtudományokban — elsősorban a történettudomány, a közgazdaságtudomány területén — abban a tekintetben, hogy munkájuknak jobban középpontjába kerültek fejlődésünk legfontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés és a gazdasági építés, a tudományos és technikai forradalom hazai kibontakoztatásának lehetőségei, a szocializmus távlati feladatai. Az igény az, hogy még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista tudatformálásban.

— A párt szilárdan vallja a tudományos kutatás szabadságának elvét — szögezte le a beszámoló —, és a jövőben is arra törekszik, hogy ezt a maga eszközeivel érvényesítse. A tudomány művelőitől viszont azt kívánja, hogy ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, vegyék figyelembe a szocialista építés tényleges szükségleteit.

Kádár János ezután a közoktatás feladatairól beszélt, kiemelve az általános iskolai és a szakmunkásképzés fejlesztését. A szocialista társadalom növekvő igényeinek megfelelően 15—20 éven belül általánossá kell tenni a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázottságát. Hangsúlyozta: a társadalom további felemelkedését szolgáló céljaink szükségessé teszik, hogy erőteljesen fejlesszük közművelődési rendszerünket.

— Művészeti életünket is eredményes alkotómunka jellemzi — folytatta. — A párt nagyra értékeli az irodalomban, a művészetekben elért eredményeket. Az írók, az alkotó művészek társadalmi felelősségüknek megfelelően hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakulásához, a szocialista nemzeti összefogás, egység kibontakozásához. Műveikkel segítették népünket kulturális színvonalának felemelésében.

— A párt a valóságból indul ki, amikor megállapítja, hogy politikai egyetértésünk az alkotókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes. Egyrészről e területen is növekszik a szocializmus eszméinek befolyása, másrészről a szocializmus hazai építésének új kérdései, a nemzetközi munkásmozgalom, a külpolitikai helyzet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művészetekben, az alkotásokban nálunk is tükröződik egyes személyek, csoportok, rétegek távlatvesztése. Ez megmutatkozik mind a témaválasztásban, mind a feldolgozás módjában.

— Ezeken a területeken és ezekben a kérdésekben a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok, akik az irodalom, a művészetek terén eszmei vitapartnereink, az esetek nagy többségében politikai szövetségeseink. Ez a politikai szövetség nem zárja ki, sőt igényli az ideológiai vitát. A vitákat olyan módszerekkel kell folytatnunk, hogy közben a politikai szövetség erősödjék. El kell érni, hogy szövetségeseink a marxizmus—leninizmus eszméi alapján az ideológia területén is közelebb kerüljenek hozzánk.

— A párt továbbra is mindent megtesz szocialista hazánk irodalmi, művészeti életének fejlesztéséért. Kulturális, művészeti életünkben tovább kell erősíteni a politikai és az ideológiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista köz- életiség erőit.

— Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek között társadalmi és művészeti értékük szerint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési formák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életét, munkáját, harcát fejezzék ki.

— Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogmatikus művészetszemléletet, mind a társadalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibákat hamisan általánosító negatív álláspontokat, Azokat a műalkotásokat pártfogoljuk, amelyek a valóságot szocialista elkötelezettséggel, pártosan, magas művészi színvonalon ábrázolják.

— A nemzetközi életben végbemenő változások, a békés egymás mellett élés politikájánál?: és vele együtt az ideológiai harcnak az előtérbe kerülése is megkívánja a céltudatosabb, következetesebb ideológiai munkát.

— A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének viszonyai között ideológiai és kulturális téren is növeljük aktivitásunkat. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az ideológiai harc frontján nincs békés egymás mellett élés: az állami kapcsolatokban partnerek lehetünk, a kapitalizmus és a szocializmus ideológiája azonban két egymással szembenálló, kibékíthetetlen ideológia. Az ideológiai nevelőmunka különösen fontos feladata a szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus erősítése.

— A nemzetközi helyzet is szükségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésünket testvérpártjainkkal ideológiai területen is. A testvérpártok ideológiai együttműködése az elmúlt években már szép eredményeket hozott, hozzájárult a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a marxista—leninista ideológia befolyásának növekedéséhez a világ minden részében.

— Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocialista világnézet befolyását, a tömegek szocialista tudatát, a szocialista erkölcsöt.

— Mindenekelőtt azt a szemléletet kell erősíteni, hogy a társadalom létalapja a munka, a termelés. Eddig is azok voltak többségben és a jövőben is azoknak a tábora növekszik, akik munkájukkal, személyes felelősségvállalásukkal, küzdeni tudásukkal, életmódjukkal azt bizonyítják, hogy az egész nép és benne az egyén boldogulása is csak a szocializmus útján, munkájával és a közösséggel együtt érhető el. Társadalmunkban ma már milliók gondolkodnak így. De ha mellettük csak ezrekre vagy tízezerre tehető is azoknak a száma, akik a munka könnyebb végét fogják meg, akik a közösség rovására próbálnak élni, ebbe sem lehet belenyugodni, mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadalomnak.

— Pártunknak az az álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tiszteletét. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osz- szon erkölcsi és anyagi elismerést.

Társadalmunk életében érvényesül a párt vezető szerepe

A párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadalmunk életében. Pártunk, mint a munkásosztály politikai pártja, megtestesítette és érvényesítette a munkásosztály vezető szerepét, egyben kifejezte az egész nép érdekeit, amelyeknek szolgálatát a legfőbb kötelességének tartja. A párt eleget tudott tenni kötelezettségeinek, mert eszmei, politikai és szervezeti egysége mindvégig töretlen volt. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság és a párttagság, a párt és a munkásosztály, a nép egysége, összeforrottsága tovább szilárdult. Ez sikereink legfőbb for— A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben megfelelő módon folyt a pártépítő munka. A párt — létszámát és szociális ösz- szetételét tekintve — egészségesen fejlődött. A pártnak a X. kongresszus idején 662 ezer tagja volt, 1975. január 1-én a taglétszám 754 ezer volt. Ez kifejezi pártunk élcsapat és tömegpárt jellegét, társadalmunk fejlettségét.

— Javult a tagfelvételi munka, növekedett a pártban a termelésben közvetlenül részt vevő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkával továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók országosan többségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Minden olyan dolgozót, értelmiségit, alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság követelményeinek.

— A pártegység a két kongresszus közötti időszakban kiállta a gyakorlati próbát. A követelmények szüntelen növekedése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának menetében, a pártegységet elvszerű vitákkal, a párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szüntelen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbonthatatlanná tennünk. A Központi Bizottságnak és a párt 24 ezer alapszervezetének, minden tagjának mindenkor egy irányba és együtt kell lépnie.

— Pártunk tevékenységében a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a demokratikus centralizmust, a párt felépítésének és működésének lenini alapelvét. A demokratikus centralizmus fejlődését tükrözi a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének egyidejű és fokozottabb érvényesítése a pártszervezetek tevékenységében minden szinten.

— Mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Előfordul, hogy egyes helyeken megsértik a centralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párthatározatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, különösen fontos, hogy a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatározatok egységes értelmezésére és következetes képviseletére. A pártban megengedhetetlen az egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nemegyszer, még felelős beosztású tisztségviselők részéről is előfordult.

— A demokratikus centralizmus lenini elveit nem kevésbé sértik meg azok, akik nem tartják meg a pártdemokráciát. Előfordul, hogy nem tartják tiszteletben a párttagok jogait, nem igénylik a véleményüket, javaslataikat, vagy figyelmen kívül hagyják őket. Gyakori, hogy a párttagok nem kapnak választ jogos kérdéseikre, vagy javaslataik nyo-i mán nem történik intézkedés. Az is tény, hogy a tagság egy része maga sem él megfelelően a jogaival, nem elég tevékeny a politika alakításában és végrehajtásában. Ki kell küszöbölni ezeket a hiányosságokat.

— A X. kongresszus megkülönböztetett figyelmet fordított a pártalapszervezetek munkájának javítására. A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a

A XI. kongresszus elnökségében (balról Jobbra): az elnöklő Apró Antal, Fock Jenő, Németh Károly, (második sor): dr. Gustáv Húsúk, Fehér Lajos, Todor Zsivkov, (a harmadik sorban): dr. Ma- róthy László, Mórocz Lajos vezérőrnagy, Cservenka Ferencné, (a negyedik sor): Kif», István.

végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben. A különböző területeken dolgozó vezetők összességükben megfelelően látják el feladataikat. Kommunistának, pártfunkcionáriusnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztás, hanem mindenekelőtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kommunizmus eszméjének, a munkásosztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát jelenti. A vezetők kiválasztását és nevelését céltudatosabbá kell tenni. A tehetséges, a közügyek iránt érdeklődő, a különböző társadalmi szervekben tevékenykedő, közmegbecsülést élvező, a munkában élenjáró dolgozókat kell vezető beosztásokba helyezni.

— A X. kongresszus nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a párt határozatainak végrehajtása a munka egész folyamatában megkívánja a pártellenőrzést.

— A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész társadalmi tevékenységet; ki kell terjednie a gazdasági, az állami, a tudományos, a kulturális élet minden területére. A pártellenőrzés célja nem egyszerűen a hibák felfedése és a felelősök megbüntetése. Ez is. A pártellenőrzés lényege azonban a határozatok végrehajtásának segítése, az adott terület helyzetének hiteles felmérése, megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapasztalatok általánosítása.

— Javasoljuk a XI. kongresszusnak, hogy határozzon el tagkönyvcserét, amelyet még

1975-ben előkészítenénk és egy jó esztendő alatt be is fejezhetnénk. Ennek során mód nyílnék a párt tagjaival való személyes beszélgetésre a párt politikájáról, szervezeti rendjéről, a párttag személyes kérdéseiről, s minden bizonnyal ez a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését eredményezné.

— A tömegszervezetek és mozgalmak nagymértékben kivették részüket pártunk X. kongresszusa határozatainak végrehajtásából. A szakszervezetek tevékenysége a X. kongresszus óta tovább fejlődött, politikai felelősségük még inkább fokozódott, segítették a munkásosztály, a dolgozó tömegek és a párt kapcsolatának erősítését. A kommunisták fontos feladata, hogy segítsék a szakszervezetek politikai, mozgalmi jellegének fejlesztését; a dolgozók körében folytatott politikai felvilágosító munkát, a munkásosztály világnézetének terjesztését, a munkahelyi demokrácia kibontakoztatását, a dolgozók felelősségérzetének növelését a társadalom ügyei iránt.

— A KISZ mint a párt ifjúsági szervezete, betölti társadalmi, politikai szerepét, eredményesen végzi munkáját. A párt X. kongresz- szusának útmutatását követve, erősítette és fejlesztette kommunista jellegét. A jövőben arra kell törekedni, hogy a KISZ a párt közvetlen segítőtársaként még önállóbban dolgozzék. Ezzel együtt fejlessze tömegszervezeti, mozgalmi jellegét is, hogy mindenkor az ifjúság vonzó, tekintélyes politikai szervezete legyen. A KISZ fontos feladata, hogy erősítse politikai befolyását a fiatalok, elősorban a dolgozó ifjúság körében.

— A párt szervei és szervezetei a legutóbbi négy évben eredményes munkát végeztek a nők társadalmi helyzetének javítása érdekében. A jövőben is tekintsék állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szakmai fejlődésével és társadalmi aktivitásának növelésével foglalkozó határozat valóraváltását. A nők helyzetének további javítása egész társadalmunk érdeke.

— A Hazafias Népfront-mozgalom a párt szövetségi politikájának jegyében, a párt vezetésével és a társadalmi szervezetek aktív közreműködésével fejlődött, tovább szélesítve a párt és a pártonkívüli dolgozók kapcsolatát, segítve a tömegek cselekvő részvételét politikai, társadalmi életünk sok irányú fejlesztésében. A fejlett szocialista társadalom építésének korszakában szövetségi politikánk folytatása, a nemzet összes alkotó erőinek tömörítése, a szocialista nemzeti összefogás további szélesítése még fontosabbá válik. Az a feladatunk, hogy a párt és szervezetei országosan és helyileg, minden városban és köz-> ségben az eddiginél még jobban építsenek a Hazafias Népfront-mozgalomra. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése megköveteli, hogy a mozgalom politikai tevékenysége — közéleti jelentőségének megfelelően — egész társadalmunkat átfogja és áthassa.

— A Központi Bizottság kidolgozta, vitára bocsátotta és most a kongresszus elé terjeszti a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét. Az előterjesztésből kitűnik, hogy a Központi Bizottság véleménye szerint az érvényes szervezeti szabályzat nem igényel lényeges módosítást, alapvetően jól segíti a párt tevékenységét. A javasolt módosítások azt célozzák, hogy a szervezeti szabályzat még jobban szolgálja a párt eszmei-politikai cselekvési egységét.

— Fontos javaslat, hogy a jövőben négy év helyett ötévenként kerüljön sor pártunk kongresszusának összehívására, a pártszervek és a pártvezetőségek újjáválasztására. így a pártkongresszusok ciklusai egybeesnek majd az ötéves népgazdasági tervek periódusaival, A párt legmagasabb fóruma behatóbban megtárgyalhatja a népgazdasági terveket, amelyek a mi viszonyaink között a szocializmus építésének szinte valamennyi meghatározó feladatát tartalmazzák.

— Ezzel a módosító javaslattal kapcsolatban meg kell jegyezni: az 1972. novemberi központi bizottsági ülésnek, amely ellenőrizte a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, jelentős szerepe volt abban, hogy a kongresszusi határozatok végrehajtása meggyorsult és következetesebbé vált. Ennek tapasztalatait általánosítva rendszeressé lehetne tenni, hogy a Központi Bizottság a kongresszusi ciklusok félidejében ellenőrizze a határozatok végrehajtásának helyzetét.

— Meggyőződésünk, hogy a módosított szervezeti szabályzat megfelel a pártmunka általános és új követelményeinek.

Az egész világon tovább növekszik a szocializmus vonzereje

A párt nemzetközi tevékenységét, az állam külpolitikáját elemezve a beszámoló megállapította: a Magyar Népköztársaság kivette részét azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeknek eredményeként a szocializmus, a haladás, a béke erői világszerte növekedtek.

— Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram, a Szovjetunió, a szocialista országok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen az enyhülés a világpolitika fő irányzata lett. A nemzetközi erőviszonyok jelentős mértékben megváltoztak a szocializmus, a béke és a haladás erőinek javára. A szocialista világrendszer a társadalmi haladás döntő, legyőzhetetlen erejévé vált. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes és összehangolt aktív békepolitikája jobb feltételeket teremtett a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A kedvező világpolitikai fejlődést segítették a kapitalista országokban folyó osztályharc és a nemzeti felszabadító mozgalmak sikerei, a békét és biztonságot óhajtó néptömegeknek, a világ valamennyi

békeszerető erejének együttes, aktív megmozdulásai is.

— A megváltozott helyzetben a burzsoáziának az erőviszonyok alakulását reálisan felismerő része politikájában tényként elfogadja a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés szükségességét, mint az egyetlen lehetséges alternatívát egy új világháborúval szemben. A szélsőséges imperialisták azonban megkísérlik visszaszerezni elvesztett hadállásaikat. Gyakran a fasizmus régi és új eszközeihez nyúlnak, növelik a nemzetközi feszültséget, szítják a fegyverkezési hajszát, háborús provokációkat szerveznek. De a népek előre akarnak haladni, nem hajlanak meg az imperialista, fasiszta hóhérok előtt! Ezt bizonyítja a chilei nép állhatatos harca a zsarnokok ellen, a görög nép küzdelme a demokratikus haladás további kibontakoztatásáért, a portugál hazafiak és a nép határozott visszacsa- pásai az ellenforradalmi kísérletekre.

— A nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások még jobban kidomborították a